Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-02 / 51. szám
üiJyrfoí RW-ST-MAGYAROTtSZA« I. «Ma» Zárszámadási eredményeink és gondjain írta: Orosz Ferenc, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára Másfél év múlva 35 ezren dolgoznak csökkentett munkaidőben M egyénk területén az 1968. évben 253 termelőszövetkezet gazdálkodott az összes földterület 64 százalékán. A közös gazdaságok helyzete tehát meghatározza az egész megye mezőgazdasági termelését. Az 1968-as év nagy jeletőségii volt a termelőszövetkezetek életében. Olyan hatalmas gazdasági, társadalmi, politikai jelentőségű intézkedések bevezetésere került sor tavaly, amelyek távlatilag is kedvezően hatnak a gazdái kodásra, az emberek munka és eletkörülményeire. A gazdaságirányítási rendszer reformja már egy év alatt is egy sor területen minőségi változást eredményezett. A bevezetett intézkedések közül egyik legjelentősebb volt a termelőszövetkezetek működését, gazdálkodá sat szabályozó új termelőszövetkezeti törvény. A törvényben kifejezésre jutott, hogy pártunk és kormányunk bízik a termelőszövetkezeti parasztság fejlődő öntudatában, politikai hűségében, a szocializmus építése terén megmutatkozó tenniakarásban. Szövetkezeti parasztságunk ezt a bizalmat átérezve, mély felelősségtől áthatva kezdett a törvényben foglaltak megvalósításához. Ebben nagy szerepe van annak, hogy az emberek időben megismerték a törvényben foglaltakat, s azt magukévá tették. A belső szabályzatokat, mint saját törvényt a szövetkezeti tagság nagyon alapos megfontolással és mérlegeléssel már saját maga alkotta meg. Az új szövetkezeti törvényből adódó feladatok egyéves végrehajtásával pedig méltóképp adott választ arra, hogy megérett a bizalomra, a nagyobb önállóságra, és minden tekintetben alkalmas a saját sorsát érintő kérdések felelősségteljes eldöntésére. A szövetkezeti, tagsag tudatának, gondolkodásmódjának fejlődéséről tanúskodnak a most folyó zárszámadási közgyűlések. A szövetkezetekben most már nem formális a zárszámadás — ezt a vezetők és tagok egyaránt érzik. römrnel tapasztalható a közgyűléseken, hogy a korábbiakhoz képest mennyire megváltozott a tagok s az egyes munkaszervezeti egységek egymáshoz való viszonya. Korábban, elsősorban a helytelenül differenciált részesedés miatt szinte állandóan napirenden volt a meg nem értés, az elégedetlenség. Most az egységesebb munkadíjazás bevezetésével előtérbe került, hogy egymás megítélése a közös eredményekhez való hozzájár rulás alapján történik. A z 1968-as évben bevezetett intézkedések kedvező hatásai megmutatkoznak termelőszövetkezeteink gazdasági eredményeiben is. A szántóföldi növénytermesztés hozamai — a szálas takarmányokat kivéve — általában magasabbak voltak a korábbi évek átlagainál. Több növénynél azonban olyan eredmények születtek, amelyekre még nem volt példa a megye mezőgazdaságának történetében. Így például a termelőszövetkezetek megyei átlagtermése őszi búzá bői 13,8 q/kh, rozsból 8,6 q/kh, őszi árpából 14 q'kh, burgo nyából 69,2 q'kh. kukoricából 15,5 q'kh. napraforgóból 7,1 q'kh, dohányból 7,1 q kh volt. Az állattenyésztés terén a sertés kivételével tovább nőtt a közös gazdaságok állatállo mánya. Jelentős minőségi ja vülás is bekövetkezett. A jobv szemesta karín ány-term és kő ve+keztében javult a téesze1 ta^rmányhelyzete. Jól alakult a közös gazda ságok összértékesítése is. Ke a Szabad Föld március V-i számában. nyérgabonából közel másfélszer, napraforgóból és tejből majdnem kétszer annyi, hízómarhából 40 százalékkal, de az egyéb termékek nagy részéből is többet értékesítettek szövetkezeteink mint az elmúlt évben. A télialma- és tojásfelvásárlás kevesebb volt az elmúlt évinél. A termelőszövetkezetek meggondoltsagál igazolja, hogy a többcsatornás értékesítési lehetőség mellett is el sőszámú partnernek az álla mot, az állami és szövetkezeti kereskedelmet tekintettek. Emellett azonban külön em lítésre méltó eredmény, hogy a lakosság számára szükséges termékek közvetlen értékesítésére közel száz termelőszövetkezet létesített elárusító- helyet. A kedvező tenneles és értékesítés következményeként a koráb- biajvnal jobban alakult a tér melőszö vetkezetek pénzügyi helyzete. Az állam által adott kedvezményekkel együtt a termelőszövetkezetnek sikerült megteremteni az önálló vállalati gazdálkodáshoz szükséges pénzalapokat. Űj jellemzője volt az 1968. évi gazdálkodásnak, hogy a termelőszövetkezetek többségében — az őszi munkacsúcsok kivételével — megszűntek a korábban meglevő munkaerőgondok. Már a tavasz folyamán löbb mint 400 munkaképes korú tag kérte felvételét a termelőszövetkezetbe. 1968. év végén a be és kilépés egyenlegeként 2500 fővel több a tsz-tagok száma, mint egy évvel korábban. A belépők 23 százaléka 20 éven aluli. A tagsági viszonyból származó juttatások, a garantált munkadi- jazás. a közös mukavégzésen alapuló háztáji gazdaság, a fizetett szabadság rendkívül megnövelte a közösben vég zett munka becsületét. Ezzel együtt, a tagság tudatában is egyre jobban érződik a munkához való viszony terén bekövetkezett változás. Nem formális a szövetkezeteken belül kezdeményezett szocialista munkaversenyek értékelése sem. Ez reményt ad arra, hogy az 1968 évi 240 brigád mellett a jövőben újabb brigádok kezdenek versenyezni a szocialista cím megszerzéséért. A szövetkezeti tagság létszámának növekedésével, a közös munkában való tevékenyebb részvétellel párhuzamosan azonban újabb gondok is jelentkeznek a szövetkezetekben. A szövetkezetek többségében nincs biztosítva a tagság egész évi rendszeres foglalkoztatása. Ez különösen a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteknél jelent nagy problémát. Az üzemek jelentős részében enyhülhet ez a gond a gazdálkodás további ésszerűsítésével, belterjesítésével. A végleges megoldást azonban a helyileg és népgazdaságilag szükséges mellék- és kisegítő üzemágak létesítése, a tevékenységi kör bővítése jelentheti. A termelőszövetkezetek egy részében az év folyamán már történtek ilyen irányú kezdeményezések. A megyé ben levő kisipari termelőszövetkezetek eddig több termelő- szövetkezettel kötöttek megállapodást több száz munkaerőt foglalkoztató közös ipari tevékenység végzésére. Ebben a kérdésben a termelőszövetkezetek vezetőségeinek, tagjainak, a téesz területi szövetségeknek továbbra is kezdem ányezőknek kell lenniük. Ilyen célból egy-egy ‘ermel őszövetkezet keretén úl is keresni kell a társulás ooperálás, bedolgozás más ahetősé°eit is. A nénsűrűsé get és foglalkoztatási viszo- -tyokat figyelembe véve ez a probléma, úgy érzem, Szabolcs-Szatmár megyében jelentkezik legélesebben. Éppen ezért feltétlen kívánatos lenne differenciált ösztönzési rendszert alkalmazni. Az ilyen irányú törekvéseket esetenként a hiteligénylések során célszerű lenne külön is elbírálni. K ülönösen kedvező, hogy az önálló vállalati gazdálkodás megvalósítása mellett 1968-ban tovább javult a termelőszövetkezetek gazdálkodásának anyagi, műszaki megalapozása. Az év folyamán 65 db szarvasmarha és 29 db sertéstenyésztés célját szolgáló épületet helyeztek üzembe. Ezzel' mintegy kilenc és fél ezer állatférőhelyet biztosítottak. Emellett üzembe helyeztek 36 db gyümölc- iárolót, melyből 7 db 740 vagon befogadóképességű hűtöház. Ezenkívül megvásároltak 319 db erőgépet, 239 db pót- ko it, 87 db gabonakombájnt és több munkagépet. Sajnos, kereskedelmi szerveink a helyi körülményeknek legjobban megfelelő erő- és munkagépekkel még jelenleg sem rendelkeznek. Az 1968. évi beruházási tervek az építőipari kapacitás elégtelensége miatt nem valósultak meg teljes egészében. Ezzel termelőszövetkezeteink kb 40—50 millió forint állami hozzájárulástól estek el. Ennek megszüntetésére több intézkedés történt. Kiemelem közülük a „Tiszamenti területi szövetség” területén a termelőszövetkezetek áltál létrehozott építőipari vállalkozási. A z említett nagy volumenű beruházás, a megvalósított létesítmények kedvezően segítették meglevő gondjaink egy részének megoldását is. Külön említésre méltó e téren az országos szervek részéről is megnyilvánuló önzetlen akti vitás, melyet a hűtötárolók tervezéséi, építésénél tapasztaltunk. Áldozatos munkájukért ezúton is kifejezem kö- szönetünket. Megyénk közös gazdaságainak többségében a tovább anyagi, műszaki megalapo zást, bővítést, korszerűsítést egyre jobban behatárolja a jelenleg meglevő kicsi üzem nagyság. Az 1—2000 kh-n gazdálkodó termelőszövetke zetek egyedül nem képese!- a jelenlegi állami támogatás: és hitelnyújtási feltételeknek eleget tenni. Nyilvánvaló, hogy keresniük kell a hasonló körülmények között dolgozó gazdaságokkal való társulás lehetőségét Az 1958-as év gazdálkodási eredményeit a téeszek kétségtelenül több tényező együttes hatására érték el. Az eredmények elérésében azonban legalapvetőbb szerepük volt a dolgozó kollektíváknak, az embereknek, a szövetkezeti tagság szorgalmas helytállásának. örvendetes, hogy az eddig elmondottak megyénk valamennyi termelőszövetkezetére egyaránt vonatkoznak — a gyengékre is! Ez is közrejátszik abban, hogy ebben az évben a megye területén az elmúlt évinek körülbelül egyötödére csökken a mérleghiá- nyos termelőszövetkezetek száma és a mérleghiány ösz- szege. M egyénk termelőszövetkezeti gazdaságainak 1968. évi eredményeit összegezve megállapítható, hogy szövetkezeti mozgalmunk jó úton halad. Dolgozó parasztságunkban tovább erősödött a párt, a kormány politikája iránti bizalom, tovább izmosodott a szövetkezeti eszme. Ez a bizalom és helytállás, nagy összefogó erő és olyan erkölcsi bázis, mely biztosíték a még megle vő nehézségek leküzdésére Továbbá arra, hogy a mező gazdaság számára nyújtott segítség, a befektetett tőke rövid idő alatt megtérül és bőségesen kamatozni fog. Jó ütemben balad a 44 órás munkahét bevezetése megyénk ben A csökkentett, 44 órás munkahetet 1968 végéig' megyénk ipari üzemeiben 12 ezer dolgozó számára biztosította a múlt év áprilisában kiadott kormányhatározat Az idén az első negyedév végéig az ilyen munkaidőben dolgozó szabolcsiak száma előre láthatólag 18 ezerre növekszik, s a teljes átállást legkésőbb 1970 végéig kívánják megoldani mindazokban a szabolcsi ipari, építőipari tevékenységet végző üzemekben, ahol arra a vállalatok önerejéből lehetőség van. A csökkentett munkaidő bevezetésének „előfutára” a nyíregyházi UNIVERS1L voll. A múlt év január l-én ez a vállalat 620 dolgozójának biz tositotta a 44 órás munkahetet, s a tapasztalatok bizonyították, hogy az UNIVERSIL éves szinten többletnyereséget ért el a munkaidőcsökkentés ellenére is. Az első vállalatot július elsején újabb 14 követte, majd augusztusban, októberben és novemberben ismét újabb üzemek teremtették meg a csökkentés lehetőségét. Így az év végére már 23 szabolcsi vállalatnál vezették be a 44 órás munkahetet. Egyetlen vállalatnál a nyíregyházi ruhagyárban a fokozatosság elvét követték: 68-ban 46, az idén január l-én pedig 44 órás hétre tértek át. A tavalyi 23 vállalathoz 1969 január l-én újabbak csatlakoztak, s így jelenleg 44 üzemben, vállalatnál 18 ezer 150 dolgozó, vagyis a csökkentést majd bevezető vállalatok dolgozóinak löbb mint 52 százaléka dolgozik már 44 órás munkahéten. Az ilyen vállalatok közül egye lőre mindössze négy a tana esi, s negyven a tárca-vállalat A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács ÍTB. munkaügyi osztálya elemezte a csökkentett munkaidő bevezetésének megyei tapasztalatait. Általános megállapítás, hogy egyetlen szabolcsi vállalatnál sem előzte meg az alkalmazottak munkaidőcsökkentése a fizi kai dolgozókét. Megállapító! téli azt Is, hogy keresetcsökkenés a munkaidőcsökkentés miatt egyetlen vállalatnál sem kövekezett be. Átlagosan az érintett vállalatoknál egy százalékos át.lagbérnöve- kedést tapasztaltak. A 44 órás munkahét bevezetésénél figyelembe vették mind a vállalat érdekeit — a nyereség növelésének lehetőségét, — mind a dolgozókét, vagyis azt, hogy az üzemek dolgozóinak több szabad ideje, pihenési lehetősége legyen. Az egybefüggően kiadott szabadnapok számának növekedése lehetővé teszi a távol lakó dolgozóknak azt, hogy az éjszakai utazgatás helyett utolsó szabadságuk estéjén térnek vissza a munkahelyükre. így a fárasztó éjszakai utazás helyett pihenten érkeznek munkahelyükre a dolgozók, s ezáltal a baleset- veszély is csökken, A munkaügyi osztály reprezentatív felméréssel kutatta azt is. hogy a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott szabolcsi dolgozók szabad idejüket milyen tevékenységgel töltik. Megállapítottak,' hogy a legtöbb nő és férfi(!) •sajal háztartásában dolgozik, de igen sokan sportolnak és szórakoznak. Igen alacsony, a férfiaknál mindössze 3.7 százalék a szabad idejükben bérmunkát vállalók aránya, a nőknél 0,2 százalék. A megye vállalatainál jó ütemben halad a munkai dő- csükkentés bevezetése, s minden lehetőség megvan arra, hogy 1970 közepére, de legkésőbb az évtized végere már mintegy 35 ezer szabolcsi dolgozó nő és férfi tölt- hesse a hétvégi napokat családja körében, pihenéssel, szórakozással, művelődéssel. Szilágyi Szabolcs Tervezik az új Nyíregyházát Körutak, űj forgalmi csomópontok Megvalósulás útján a rendezési terv A városi tanács építési osztályán hatalmas, színgs térkép tölti be az egyik falat. Rajta már az űj Nyíregyháza szerepel. Körutak- kal, űj forgalmi csomópontokkal. A mostaninál sokkal rendezettebb város képe rajzolódik ki. Ezek egy része ma már nem csupán rajz, a valóságban is látható. A város rendezési terve 1961-ben készült eL A szakemberek ezt a tervet általános rendezési tervnek nevezik, mert csak nagy vonalakban, nem részletesen határozza meg a fejlesztési szempontokat. Az általános terv 21 lakókörzetre bontotta a várost. Ezeknek tervei folyamatosan készülnek. Eddig tizennégy kisebb rész — lakókörzet — részletes, mindenre kiterjedő rendezési tervét készítették el. A sorrendet az határozza meg, hol leggyorsabb ütemű a fejlesztés, hol lehet, hol kell segíteni leginkább. A napokban érkeztek meg a város központja egy részének új térképei. Ez a Rákóczi utca, Egyház utca, Ér' csatorna, Bethlen Gábor utca közötti rész jövőjét rajzolja elő. Rövidesen újabbakat várnak: a Bujtosét, a sóstói üdülőterületét valamint a Dózsa György utca Hunyadi utca közötti terület részletes térképeit. Az új Nyíregyházát — a tanács megrendelései alapján — a Várostervezési Intézet és a debreceni tervező iroda szakemberei tervezik. Az 1:1000-es léptékű térképeken rajta szerepelnek a most meglévő telekhatárok, más színnel azonban már oda rajzolják a tervezett épületeket, létesítményeket, parkokat is. Pontosan látható, menny, épületet keli elbontani egy- egy terv megvalósítása érdekében. Ettől függ sok esetben a megvalósítás ideje is. Azok a tervek valósulhatnak meg leghamarabb, amelyek kevesebb szanálással járnak, viszont a nagy. esetleg emele *es épületek esetében egy- egy ház évekig késleltetheti a terv kivitelezését. Sok szempontot kell figyelembe venni az új létesítmények tervezésénél. A rendezési tervek készítői arra is ügyelnek, hogy például a jelenlegi telekhatárok megmaradjanak. Erre a gazdaságosság miatt van szükség. Az eddig elkészült tervekre jellemző, hogy a korszerű vonalvezetést, egyenes, parkosított utcákat, sok zöldterületet és magas házakat kívánnak építeni a városközpontba. Egy-egy terv elkészülte azonban elég hosszú időt vesz igénybe. Általában fél év, de egy' év alatt készül el egy terv. De volt olyan is, mint a sóstói, amely két év alatt lett készen, mert korábban nem volt térkép, s mielőtt az érdemi munkához kezdhettek volna, fel kellett térképezni egész Sóstó területét. Most sok gondot okoz a városközpont tervezése. Korábban tervpályázatot írtak ki, több elképzelés van, de a kivitelezés közben újabb problémák jelentkeznek, s ezeket menet közben kell megoldani. Sokat segíthet az a makett is, amely most készül. A városközpont kicsinyített mása lesz, s ezen még jobban látszanak majd azok a hiányosságok, amelyeknek megoldása a legsürgetőbb. A városrendezési térképeknek máris sok gyakorlati haszna van. Az építési osztály munkatársai ezek alapján tudnak dönteni az építési engedélyek fölött. Ha az ügyfél terve beillik a város- rendezési tervekbe, nincs akadálya a megvalósításnak. Ha a rendezési terv mást ír elő, akkor annak megfelelően kell módosítani az építési terveken. Az első — 1961-es — tervek óta sok változás tört int Nyíregyházán. Most újra átvizsgálják, hogyan módosítsák a következő lakókörzetek terveit, hogy azok már a legfrissebb elképzeléseket juttassák érvényre. i (M. 8.) A gumigyár új pad1 V. irkoló üzemében 39 méteres gép- toron a faltól falig gumiréteggel bevont szőnyeget gyártják. Elek Emil felvét««
