Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-20 / 66. szám

1 oldal im,FT-MA<3YAnr«w5zAa »61t. mSretas SÄ? Külpolitikai széljegyzet: A budapesti felhívás világvisszhangja A világ legkülönbözőbb pontjain visszhangja van a Varsói Szerződés tagállamai Budapesten rendezett csúcs­konferenciájának. A tenge­rentúli első visszhang az volt, hogy McCloskey, az USA külügyminisztériumá­nak szóvivője kérdésekre vá­laszolva kijelentette: a buda­pesti felhívást nem tekintik olyan javaslatnak, amely megköveteli, hogy az Egyesült Államok válaszoljon rá. A washingtoni külügyminiszté­rium egyelőre „óvatos fogad­tatásban” részesítette a fel­hívást, ugyanakkor a szóvivő hangsúlyozta: az európai biz­tonság olyan kérdés, amely az USA számára létfontosságú érdeket képvisel Brüsszeli NATO-körökben „fontos okmánynak” minősí­tették a budapesti felhívást. A szerdai nyugatnémet lapok részletesen ismertetik a köz­leményt, s annak első vissz­hangjait is. A Kölner Stadt Anzeiger szerint a visszhang pozitív, a bonni kormánynál és pártoknál helyesléssel ta­lálkozott az európai biztonsá­gi konferenciára vonatkozó javaslat. A hamburgi Welt ßzerint a budapesti felhívás komoly szándékában nem le­het kételkedni. A müncheni Süddeutsche Zeitung megálla­pítása szerint Bonn számára a felhívásnak az a része a legfontosabb, amely hangoz­tatja, hogy a személyes kon­taktusok megmutatják: egyet­len európai kormány sem el­lenzi egy európai biztonsági konferencia gondolatát. A szerdai francia lapok az európai enyhülésre való őszinte törekvés jeleként ér­tékelik a varsói egyezmény politikai tanácskozó testüle­tének budapesti ülésén elfo­gadott felhívást. A Combat így ír: „A Szovjetunió zálo­gát adta a Nyugattal való tartós enyhülésre irányuló akaratának.” Tabouis asszony a Paris Jour-ban ugyancsak üdvözli az össz-európai érte­kezlet megtartására vonatko­zó javaslatot. A Figaro sze­rint a mostani javaslat gya­korlatilag azonos az 1966-ban tett javaslattal, ám újbóli fel­vetése a mai körülmények között új értelmet ad neki. A gaulleista Nation kom­mentátora elismeri: a kelet- európai országok azzal, hogy a biztonságra vonatkozó fel­hívást adtak ki, megerősítik azt az álláspontjukat, hogy az európai béke az enyhülésen múlik. A lap megállapítja: az óvilág államainak át kell ala­kítaniuk politikájukat az együttműködés és nem a meddő fegyveres szembenál­lás követelményeinek megfe­lelően. Az Humanité vezér­cikkében Yves Moreau leszö­gezi, hogy a budapesti fel­hívásban javasolt európai konferencia megfelel a konti­nens valamennyi népe érde­keinek. Helsinki jelentés szerint Karjalainen finn külügymi­niszter üdvözölte a Varsói Szerződés tagállamainak bu­dapesti felhívását. A finn külügyminiszter hazája hír­ügynökségének nyilatkozott és kiemelte, hogy a finn kor­mány pozitív magatartást ta­núsít egy ilyen értekezlettel kapcsolatban, mert azt hasz­nosnak ítéli. „Az egység, amellyel elfo­gadták a dokumentumokat, világosan demonstrálja a Varsói Szerződésben tömörült országok nézeteinek azonos­ságát, e védelmi szervezet életképességét, rendkívüli fon­tosságát. A Bolgár Népköz- társaság társadalma egyönte­tű helyesléssel fogadta a bu­dapesti határozatokat” — ál­lapítja meg a Bolgár KP központi lapja, a Rabotni- csenszko Delo. Az NDK egyik napilapja, a Berliner Zeitung, a budapesti felhívásról szóló vezércikkében aláhúzza egy hatékony európai biztonsági rendszer megteremtésének fontosságát. A Trybuna Ludu kommentárjának címe: Tör­ténelmi felhívás. A lengyel párt központi lapja hangsú­lyozza: a felhívás nemcsak ál­lamaink jóakaratát és békés célkitűzését, hanem józan helyzetértékelését is bizo­nyítja Az angol kommunis­ták napilapja, a Morning Star, vezércikkében egyebek közt megállapítja: „A Varsói Szerződés felhívásában fog­lalt javaslatok egybevágna« az angol munkás- és béke­mozgalmakban részt vevő mil­liók nézeteivel.” Szovjet párt- és kormányküldöttség utazott Magyarországra Budapestre érkezett a Komszomol küldöttsége Az MSZMP KB és 3 ma­gyar kormány meghívására szovjet párt- és kormánykül­döttség utazott szerdán T—134- es különrepülőgéppel Ma­gyarországra, a Tanácsköz- tarsasag jubileumi ünnepsé­geire. A delegációt Dmitrij poljanszkij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertaná­csának első elnökhelyettese vezeti. Tagjai: Fjodor Ov- csarenko, az Ukrán KP KB titkára; Jevdokija Karpova, az OSZSZSZK miniszterta­nácsának elnökhelyettese; a delegációhoz Fjodor Tyitov, az SZKP KB tagja, a Szov­jetunió budapesti nagykövete Budapesten csatlakozik. A vnukovói repülőtéren a szovjet párt- és kormánykül­döttséget Alekszandr Selepin, az SZKP KB Politikai Bízott, ságának tagja. Mihail Szolo- mencev. az SZKP KB titkára, Vlagyimir Novikov minisz­terelnök-helyettes. Andrej Gromiko külügyminiszter búcsúztatta. A kormányküldöttség szer­dán délelőtt Budapestre ér­kezett A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Fehér Lajos, az MC7MP Politikai Bizottságá­nak tagia. a Mimszt^rianács elnökhelyettese, dr. Dim ént/ Imre mezőgnzdasági- és éle' tnezé'iigvi miniszter. Erdélyi Károly. külOgvminiszter-he- lyettes Sugár Jánosné, a Ha ZpFias Népfront Országos Ta. rácsának főtitkárhelyettese fogadta Tyozse'n ikov és Pável Beljajev nyilatkozata A KISZ Központi Bizottsá gának meghívására, a Ta­nácsköztársaság 50. évfordu­lójának ünnepségeire Kom­szomol küldöttség érkezett szerdán Budapestre A dele gáció vezetője J. M. T’/azsel vyikor a Komszomol Köz­ponti Bizottságának első til kára tagjai: Pavel Bel jajét űrhajósezredes, a Szovjetunió hőse. L. I, Matvejev, a Kom szomol moszkvai városi bi­zottságának első titkára, N. A. Szemjonova, az új-keme- rovoi vegyikombinát Kom- szomol-bizottságának tagja és G. Sz. Duhavszkoj, a Komszo­mol Központi Bizottságának munkatársa. A vendégeket Méhes Lajossal, az MSZMP Központi Bizottsága tagjával, a KISZ Központi Bizottsága első titkárával az élen, a KISZ Központi Bizottsága titkárságának tagjai fogadták a Ferihegyi repülőtéren. J. M. Tyazselnyikov meg­érkezése után nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda mun­katársának: — örömmel léptünk a vendégszerető Magyarország földjére, mert látogatásunk egybeesik a magyar nép nagy nemzeti ünnepével, a Tanács- köztársaság kikiáltásának 50. évfordulójával. Megtisztelés számunkra, hogy a Tanács- köztársaság évfordulójának előestéjén átadhatjuk 24 mil­lió szovjet komszomolista üd, vözletét a magyar népnek. Egy kis jelkép is, hogy kül­döttségünkkel Magyarország­ra érkezett Beljajev ezredes, aki a szovjet űrhajósok csa­ládjának forró üdvözletét is magával hozta. Szeretnénk, ha a magyar nép és a magyar ifjúság „kozmikus” sikere, két érne el a szocializmus építésében. Pavel Beljajev íyy nyilat, kozott: — Másodszor járok Buda­pesten; első alkalommal Gö­rögországból hazatérőben töl, töttem két napot ebben a szép városban. Örülök, hogy a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából a szovjet űrhajósok nevében és képviseletében üdvözölhe­tem a magyar népet Számom­ra egyébként különösen em­lékezetes nap a mai. Négy esztendővel ezelőtt ugyanis március 19-én értünk újra földet Alekszej Leonovval, a Voszhod—2- fedélzetén. — A szovjet űrhajósok új űrrepülésekre, méghozzá bosszú űrrepülésre készülnek. Átgondolt program alapján dolgoznak, de időpontot nem mondhatok indulásukra, mert sok körülménytől, így példá ul egy sor technikai problé ma megoldásától függ ennek kitűzése. Bízom abban, hogy én is részt vehetek az új, soron következő vállalkozá­sokban — Manapság sok szó esik arról, hogy milyen nemzetisé, gű lesz az első ember, aki a Holdra lép. Meglehetősen bo­nyolult ez a kérdés. Az amerikai és szovjet űrkutatá­si program között nagy a különbség, s lépésről-lépésre — némiképp egymással ver­senyezve — valósítjuk meg terveinket. Természetes és elő is fordulhat, hogy a kü­lönböző periódusokban az egyik, vagy a másik állam szerez előnyt. A világűr meg hódítása azonban összefüggő hosszútávú feladat — mon­dotta Pavel Beljajev. Megkezdődön az Előkészítő Bizottság ülése Moszkvában Moszkva (TASZSZ): Moszkvában szerdán meg- x-zdte munkáját a kommu- lista- és munkáspártok nem­zetközi értekezletének Előké­szítő Bizottsága A bizottság ülésén részt vevő 67 párt képviselői meghallgatták a nemzetközi értkezlet okmány tervezetének előkészítésével foglalkozó munkacsoport te­vékenységének eredményei­ről szóló beszámolót. Ezután hozzákezdtek az Előkészítő Bizottság elé terjesztett kér­dések megvizsgálásához. Ä páncél vonat legendája — Kifutásra készen a legendás páncálvonat a Miskolci MÁV Járműjavítóban. (Bozsán Endre felvétele) Március 21-én újra felhang­zik az indulási parancs és fél évszázad után kigördül a miskolci pályaudvarról a le­gendás XII., a ■ „Mennyei páncélvonat”. Visszafele pe­reg a történelem, ötven esz­tendeje Budapest felől jött és a nehéz harcok árán ki­vívott győzelemmel hozta Miskolcnak, Kassának, Eper. jesnek a szabadság ígéretét. Ma pedig ott született meg újra, ahol tízezrek szemében a munkáshatalom jelképévé vált: Miskolc üzemeiben, s mintha csak most térne visz- sza győztes csatáiból, elindul országjáró kőrútjára. hogy hirdesse az első magyar munkásállam, a régi harcok dicső emlékét Hatvan, Füzesabony, Me­zőkövesd, Miskolc. 1919 má­jus 20. A III.. „Landler féle” hadtest 1. hadosztálya — zö­mében alig néhány hete, napja szerveződött budapes­ti munkásezredek indultak Stromfeld tervei szerint, hogy felszabadítsák a franci­ák vezette cseh burzsoá csa­patoktól megszállt Észak- Magyarországot A páncél vonat Jaekwirt parancsnok vezetésével a Miskolcot ostromló vórcs csa­patokat megelőzve váratlanul robogott lie a Tiszai pálya­udvarra. Géppuskázta a cseh intervenciósok katonai sze­relvényeit. Ágyújával pedig az Avas csúcsán felállított ellenséges ütegeket lőtte. A „vörösvonat” megjelenése menekülésre késztette a cseh csapatokat. Senki nem tudta, milyen erők támadták hát­ba a páncélvonattal a fehér csapatokat... A pánik nagy volt, mert a cseh állomáspa­rancsnokság azt hitte: Mező­kövesd és Miskolc között si­került a páncélvonatot meg­semmisíteni. A magyar Vö­rös Hadsereggel rokonszen­vező vasutasok azonban még időben értesítették a páncé­los parancsnokát: Miskolc felől két egybekapcsolt moz­dony robog, teljes gőzzel, hogy a nyílt pályán tapossa el őket A vonat legénysé­gének így is csak az utolsó pillanatban sikerült a sínek szétszedésével kisiklatni a feléjük rohanó veszedelmet. Az ellenség két mozdonya a töltés alján robbant szét és a XII-es legénysége a ma­gukkal hozott sínekkel ne­gyedóra múltán már helyre is állította a pályát, amelyen rövidesen Miskolcra ért. Miskolc és Diósgyőr fel­fegyverzett munkásainak a Tiszai pályaudvaron harcoló vörös páncélvonat biztatást adott, hogy még a magyar csapatok megérkezése előtt hátba támadják az amúgy is kedvetlenül, csak tisztjeik erős fenyegetésére harcoló cseh alakulatokat. Az ellenség a város el­vesztésében nem akart bele­nyugodni és május 23-án a cseh és román csapatok több oldalról támadást indítottak Miskolc ellen Nagy volt a túlerő, az 1. hadosztály kriti­kus helyzetbe került, ám a munkásezredek a városi üze­mek munkásainak segítségé­vel kitartottak. A páncélvo­nat együtt harcolt velük. Amerre a támadó ellenséges- csapatok közé furakodhatott. nemcsak feltartóztatta elő­nyomulásokat. de megjelenés se szinte babonás riadalmat keltett az ellenséges katonák között. A miskolci csata híré re a cseh ellenforradalmi seregek hátában magyar és szlovák munkások közösen ragadtak fegyvert Özdon, Rozsnyón, Rudabányán, ahol a helyőrségeket is megtá­madták, Perkupán pedig le­rombolták a Bodva hídját, Kassáig rongálták a vasuta­kat, hogy a Miskolcra irányu­ló katonai szállításokat aka­dályozzák. Piccione tábornok, az ellenforradalmi csapatok pa­rancsnoka így arra kénysze­rült, hogy tartalékait a mun. kásgerillák és ne a Miskolcot védő Vörös Hadsereg ellen vesse be. „A magyarokat támogatja a valük együtt érző lakosság, amely nem egyszer beavatko­zik ellenünk a harcba és fegyverrel a kezében hadmű­veleteink sikerét kritikussá teszi” — jelentette a tábornok Prágának. Míg Párizsban a győztes nagyhatalmak vezetői a ma­gyar proletárállam megfojtá­sának módozatait taglalták, a Hernád völgyében május 30-án hajnalban, mint az ál­talános offenzíva kicsiny har­ci csoportja, állomásról-állo- másra Kassa felé furakodott a XII-es páncélvonat. Sem akna, sem golyó nem fog­ta, pedig legalább egy mozdonyhosszal járt mindig a támadó seregek előtt. A Kassáért vívott harcokban megesett, hogy a páncélvonat jó néhány kilométerrel az ellenséges front mögé robo­gott és a szénái állomáson közvetlen közelből ágyúzta a cseh katonai szerelvényeket és ezzel olyan riadalmat kel­tett az intervenciósok között, hogy Hennocque tábornok még onnét is sürgősen visz- sza rendelte csapatait. ahol azok addig szilárdan tartot­ták a frontot. A Vörös Hadsereg csapé« sai megrendítették az ellen­séget. A cseh csapatok köré­ljen rohamosan romlott a fegyelem és harckészség. Piccione tábornok egyre gyakraboan kapott ilyen je« ientéseket: „A 3. dandár pa­rancsnoka jelenti, hogy csa­patai teljes mértékben de« moralizálódtak, megszöknek a lövészárkokból, a felszere­lés és egyéb anyagok hiánya miatt már elvesztették harc- képességüket.’’ És ebben nagy szerepet játszott a XII-es páncálvonat is, amely mielőtt még az északi hadjáratban került bevetésre, harcolt a szolnoki ellenforradalmárok leverésé­nél, Kábán feltartóztatta az előre törő román alakulato­kat, felbukkant a Dunántú­lon. mindenütt a legkritiku. sebb helyeken, ahol a nép- hatalom ügye és a munkások élete veszélybe került. Június 6-án a XII-es már a kassai pályaudvaron pöfé­kelt Indulásra várt, hogy tovább törjön előre Eperjes, Zsolna felé. Együtt harcolt a várost felszabadító 6 had osztállyal, osztozott sikerei­ben. ★ Egy hősi kor nagy emlő* ke újra él. Az utódok, akik immár negyedszázada olyan szabad hazában dolgoznak, amilyenért ötven éve harcba indult a legendás páncél vo­nat is. A ma ifjú nemzedéke a szabadságharc jelképeként alkotta meg újra a XlI-est, mely annak idején reménység ge volt a forradalom katonái­nak. A XII-es újra él és Mis« kolcról, ahol most újjászüle­tett, hajdani parancsnokának jelenlétében ismét nekiin­dul az országnak, hogy a tragikusan dicső múlt emlé­két idézze. Szamos Ruddlf Sajtóértekezlet a KGST-ről Moszkvában Moszkva (MTI): Szerdán Moszkvában Alek- szandr Zagyemidko, a Szov­jetunió állandó KGST-kép- viselőjének helyettese hazai és külföldi újságírók előtt is­mertette a kétévtizedes te­vékenységre visszatekintő KGST céljait és terveit A KGST-tagországok 1971— 1975-re vonatkozó népgazda­sági terveinek egyeztetéséről szólva megállapította: ennek a koordinációnak a további tökéletesítése különösen nagy fontosságú a jelenlegi körül­mények között, amikor a szocialista országok aktívan fejlesztik gazdaságirányítási és tervezési rendszerüket. A Szovjetunió KGST-képviselő­jének helyettese a világban végbemenő műszaki-tudomá­nyos forradalom problémáit elemezve nyomatékosan hangsúlyozta: a folyamat pa- rancsolóan megköveteli, hogy a tagországok tegyenek to­vábbi erőfeszítéseket műsza­ki-tudományos együttműkö­désük fejlesztésére. A fennállásának harmadik évtizedébe lépett KGST táv­latairól szólva kiemelte: óriá­si feladatok megoldása vár a tagországokra. Egyesített erőfeszítéssel meg kell talál­ni a fejlődés legfontosabb problémáinak kollektív meg­oldását — hangsúlyozta a sajtóértekezleten Alekszandr Zagyemidko, a Szovjetunió KGST-képviselő helyettese.

Next

/
Oldalképek
Tartalom