Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-19 / 65. szám

KXVI ÉVFOLYAM 65. SZÁM ARA: 70 FILLER 1969. MÁRCIUS 19, SZERDA LAPUNK TÁRTAIM ABÖL» Üzenet Budapestről Tizennégy aláírás olvasható annak a történelmi je­lentőségű felhívásnak alján, amelyet hét szocialista or­szág párt- és állami vezetői, a Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó testületének budapesti ülése intézett öreg földrészünk népeihez, a sok háborút, megpróbáltatást megélt európai országok mai vezetői­hez. Jogos örömmel tölt el mindannyiunkat, hogy ép­pen hazánk fővárosa lehetett e világpolitikai fontos­ságú aktus színhelye, minden bizonnyal ebben is tük­röződik a magyar párt és a szocializmust építő ma­gyar állam nemzetközi tekintélyének növekedése. Mielőtt a „budapesti felhívás” néven a történelem be bevonuló okmányt megszövegezték volna a politi­kai tanácskozó testület tagjai, intézkedéseket hoztak a Varsó Szerződés védelmi célú katonai erejének fokozá­sára. Az új határozatok egyfelől a tagállamok honvé­delmi minisztereinek bizottságára, másfelől az egyesí­tett fegyveres erőkre és az egyesített parancsnokságra vo­natkoztak. Egyöntetűen jóváhagytak más, katonai tér mészetű okmányokat is, amelyek a védelmi szervezet felépítését és irányító szerveinek működését tökélete sí tik. Sokszor leírtuk, hogy a Varsói Szerződés — a béke szervezete. Idestova másfél évtizede, 1955 májusában — hat teljes esztendővel a NATO agresszív katonai koalíciójának, megalakítása után! — mondotta ki ez a szerződés, hogy célja a béke védelme, a szocialista országok biztonságának megszilárdítása. Hogy katonai szervezet a békét szolgálja, ez egy pillanatig sem lehet ellentmondásos: a Varsói Szerződés ereje biztosította kontinensünkön a békét! A Varsói Szerződés békés feladatait a budapesti ülés még látványosabb módon bizonyította a már em­lített felhívással. Ennek gondosan mérlegelt szövegén végighúzódik az európai realitások felismerése: van­nak veszélyek, vannak nyugtalanító tényezők, vannak ismételt provokációk, de megvan a valós lehetőség a továbblépésre a földrész békéje biztosításának útján. A helyzet felmérésekor jogosan hivatkoznak a hét szo­cialista ország párt- és állami vezetői arra, hogy Eu répában egymás mellett kell élniök a nagy és kicsiny, különböző társadalmi rendszerű, más-más érdekű vagy éppenséggel eltérő földrajzi helyzetű országoknak. Ép­pen a szocialista országok kezdeményezéseinek hatá­sára, mind több kormány és párt egyre számosabb po­litikusa vallja, hogy Európában meg kell találni a mó­dot egy újabb háborús konfliktus elkerülésére A „budapesti felhívás” szót emel az összeurópai konferencia megrendezéséért. Mint emlékezetes, ugyancsak a Varsói Szerződés országainak párt- és állami vezetői vetették fel ennek gondolatát, három esztendővel ezelőtt, a politikai tanácskozó testület bu­karesti ülésén. Az azóta eltelt időben, számtalan kelet­nyugati, kétoldalú diplomáciai tárgyaláson bizonyoso­dott be, hogy — amint a mostani felhívás mondja — „egyetlen európai kormány sem emel szót az össz­európai értekezlet gondolata ellen, s hogy megtartásara megvannak a reális lehetőségek”. Ez a megfogalmazás nyilván magában foglalja a Nemet Szövetségi Köztársaság kormányát is. Ugyan­akkor — éppen az európai valóság helyes felmérése folytán — figyelmeztetnek egyöntetű állásfoglalásuk­ban a hét szocialista ország vezetői arra is, hogy Euró­pa biztonságának alapvető előfeltétele a fennálló ha­tárok sérthetetlenségének kimondása, az NDK és az NSZK létének elismerése, a nyugatnémet „egyedüli képviselet” elvének feladása, az atomfegyverek birto­káról való bonni lemondás, Nyugat-Berün különleges státusának elismerése, és így tovább. Újra csak a pozitív lehetőségeket csillantja fel a „budapesti felhívás”, amikor az európai együttműkö­désben akár az energetika, akár a közlekedésügy, akár — átfogóbban — az egész földrész lakosságának jóléte szempontjából szükséges és lehetséges közös cselek­vésről szól. Minden bizonnyal nagy lesz a budapesti „csúcsta lálkozó” világvisszhangja. Elsősorban Európában moz­gósíthat új erőket a békés egymás mellett élés jegyé­ben, a kontinens jövőjének formálására. Ez volt a célja. Elutazlak a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésén részt vett külföldi küldöttségek Kedden délelőtt elutaztak Budapestről a Varsói Szerző­dés tagállamai politikai ta­nácskozó testületének ülésén részt vett küldöttségek. A Bolgár Népköztársaság küldöttsége: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke. a küldöttség vezetője; Zsivko Zsivkov. a minisztertanács el. ső elnökhelyettese; Iván Ba- sev külügyminiszter; Atanasz Szernerdzsiev vezérezredes, a nemzetvédelmi miniszter első helyettese, vezérkari főnök; a küldöttség tagja volt Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagyköve­te is. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége: Alexander Dubcek, a Cseh. szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezető­je ; Ludvik Svoboda, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke, a CSKP KB el­nökségének és végrehajtó bi­zottságának tagja; Oldrich Cernik, a CSKP KB elnöksé­gének és végrehajtó bizottsá­gának tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szö_ vetségi kormányának elnöke; Martin Dzur vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter; Ján Marko külügyminiszter, A Lengyel Népköztársaság küldöttsége: Wladyslaw Gomulka, a Len­gyen Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője; Józef Cyrankiewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja miniszterelnök; Zénón Klisz. ko, a LEMP Politikai Bízott ságának tagja, a Központi Bi. zottság titkára, Stefan Jedry- chowski, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, külügy miniszter; Wojciech Jaruzels­ki vezérezredes, nemzetvédel mi miniszter; dr. Adam Kruczkowski külügyminisz­ter-helyettes; Boleslaw Cho- cha altábornagy, nemzetvé­delmi miniszterhelyettes, ve. zérkari főnök. A Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége: Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­Kntleklábla a direktórium tiszteletére — Koszorúzások, művészeti szemlék a mátészalkai jubileumi programban ' A Tanácsköztársaság félév­százados jubileumára és ha­zánk felszabadulása 24. év­fordulójára sok rendezvény­nyel készülnek a mátészalkai járásban. Az évforduló előestéjén, március 20-án az iskolákban megemlékezéseket tartanak a fel évszázad előtti esemé­nyekről, azok történelmi, po­litikai jelentőségéről. A járá­si KISZ-bizottság KlSZ-fiata- lok és úttörők részvételével fáklyás felvonulást és tábor­tüzet rendez, Mátészalkán. A Tanácsköztársaság tiszte­letére díszünnepséget rendez­nek március 20 án este a já­rási művelődési házban. Meg­hívják a veteránok egy cso­portját. A fiatalok műsort adnak az évforduló tisztele­tére. Március 21-én emléktáblát lepleznek ie a mátészalkai községi direktórium emléké­re. Az évforduló tiszteletére ünnepi járási és községi ta­nácsüléseket tartanak. A köz­ségekben megkoszorúzzák a Tanácsköztársaság hősi ha­lottainak emlékműveit, em­léktábláit A fiatalok is készülnek az eseményre'; megrendezik a tanácsköztársasági művészeti fesztivál járási döntőjét, va­lamint a diáknapok járási vetélkedőit Március 21-én az úttörőcsapatok ünnepélyes csapatgyűléseken emlékeznek meg a Tanácsköztársaság ese­ményeiről. Hazánk felszabadulása 24. évfordulója tiszteletére ápri lis 3-án ünnepséget rendeznek a járási művelődési házban. Április 4-én megkoszorúzzák a Lenin-szobrot és a szovjet hősi emlékművet. Április 4-én rendezik meg az új KlSZ-ta- gok fogadalomtételét is. Az ünnepség idején fogadják és indítják tovább azt a hála­stafétát, mely a járás közsé­geiből érkezik, és továbbha­lad a megyeszékhely felé. A községekben ünnepségeket tartanak, szovjet és román hősi emlékműveket, katonasí­rokat koszorúznak. ponti Bizottságának első tit­kára, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke; Erich Honecker, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Hermann Axen, az NSZEP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizott­ság titkára; Otto Winzer kül­ügyminiszter; Heinz Kessler vezérezredes, nemzetvédelmi miniszterhelyettes. A Román Szocialista Köz­társaság küldöttsége: Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Ro. mán Szocialista Köztársaság államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője; Ion Ghe- orghe Maurer, a Román Szo­cialista Köztársaság minisz­tertanácsának elnöke, az RKP KB állandó elnökségének és végrehajtó bizottságának tag. ja; Corneliu Manescu külügy­miniszter; Ion lonita vezérez­redes, a fegyveres erők mi­nisztere. A Szovjetunió küldöttsége: L eonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a küldöttség vezető, je; Alekszej Koszigin, a mi­nisztertanács elnöke; Konsz- tantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titká­ra; Andrej Gromiko külügy, miniszter; Andrej Grecsko, a Szovjetunió mar sail ja, honvé­delmi miniszter; Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának osztályvezető­je. A szovjet küldöttséggel együtt elutazott Ivan Jaku- bovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erőinek főparancsnoka, a honvédelmi miniszter első he­lyettese és Szergej Stemenko hadseregtábornok, az egyesí­tett fegyveres erők főparancs­nokságának vezérkari főnöke. A küldöttségeket az elutazás­kor Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos vezérezredes, honvédel­mi miniszter, a Politikai Bi. zottság póttagja, Fuja Frigyes, a külügyminiszter első he­lyettese, Csérni Károly altá­bornagy, a honvédelmi mi­niszter első helyettese, a Ma. gyár Néphadsereg vezérkari főnöke és Erdélyi Károly kül­ügyminiszter-helyettes bú­csúztatta. Jelen volt a búcsúz, tatásnál Jozef Pucsik, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa ság, Jan Kiljanczyk, a Len­gyel Népköztársaság, dr. Her­bert Plaschke, a Német De­mokratikus Köztársaság, Da­mit™ Turcus, a Román Szo­cialista Köztársaság, Fjodor Jegorovics Tyitov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. Újabb ÍRcitlens a Szuezí-esaioina övezetében A kairói rádió közlése szó* rint a Szuezi-csatorna öveze­tében kedden délelőtt újabb incidens robbant ki, amikor a csatorna keleti partján felvo­nult izraeli haderők harc­kocsiágyukkal tüzet nyitottak Fort Tevfik és Szuez váro­sára. Az izraeli akció helyi idő szerint 11,42 őreikor kez­dődött. Egyiptomi részről vi­szonozták a tüzelést. Az izraeli hadsereg szóvi­vője szintén foglalkozott az újabb incidenssel és azt kő zölte, hogy helyi idő szerin: 12 órakor az egyiptomi tüzér­ség akcióba lépett, majd í tüzelést abbahagyta, miutás az ENSZ-megfigyélők hely. idő szerint 13,15 órára (ma gyár idő szerint , 12,15 óra tűzszünetet javasoltak. Az első nagvböve a szabad Dél-Yietnamban Havannában hivatalosa • közölték, hogy Kuba kinevez te nagykövetét a DNFF mell- Raul Valdes Vivo nagyköve március 4-én nyújtotta > megbízólevelét „valahol Dé Vietnamban”, a szokásos pre tököli formák betartásával . DNFF elnökének dr Nguye Huu Tho-nak. Valdes Vivo r. első nagykövet, aki hivatal« san akkreditálva működik DNFF által felszabadított ti fületeken Dél-Vietnamban A falusi ág,,isellátá&8,,él tárgyalt a MiSI©¥ választmánya A Sző vetkezetek Szabolcs- Szatmár megyei választmá nya március 18-án a szövet­kezeti szervek 1968. évi mun­káját, illetve a MÉSZÖV 1969. évi feladatát tárgyalta. A választmányi ülésen Acél Béla, a MESZÖV-igazgatóság elnöke számolt he az eredmé­nyekről. A MÉSZÖV megyei választ­mánya 1968. évi feladatában célul tűzte, hogy a bolti, kis kereskedelmi forgalmat 9 és fél, a vendéglátás forgalmát. 10,6 százalékkal növelik. A szövetkezetek 1968. évj gaz­dálkodásában a bolti kiske­reskedelmi forgalom az előző évihez viszonyítva 8 százalék­kal növekedett. A megye szo­cialista kereskedelmének for­galmából a szövetkezetek ré­szesedése 57,7 százalékra ala­kult Egyes árucsoportokon be­lül a forgalmazás nagy ará­nyokban növekedett. A tava­lyi évhez viszonyítva a szö­vetkezetek élelmiszerből 3,8 százalékkal, ruházati cikkek­ből 10,2 százalékkal, vegyes­ipari cikkekből 12 százalék­kal adtak el többet A növe­kedés azt is mutatja, hogy javult a szövetkezeti boltok­ban a választék, az ipar és a kereskedelem árukínálata. A ruházati cikkek eladásának növekedése azt mutatja, hogy csökkent a választékhiány. Hiba azonban, hogy a szövet­kezeti üzletek a szükségletek egy részét, egyes konfekció­nál, szintetikus kötött anya­goknál, nem tudták kielégí­teni. Legnagyobb mértékben a vegyesiparcikk-íorgaloro növekedett, különösen a tar tós fogyasztási cikkeknél, azonban lakberendezési és felszerelési tárgyakból, vas­ipari cikkekből, televízióból, kerékpárból időközönként áruhiány volt A vendéglátóipari forga­lom 1968-ban összértékben nem növekedett a korábbiak­hoz viszonyítva. Kedvezően alakult viszont, hogy az étel­forgalom 12,4 százalékkal ha­ladta meg az 1967-es szintet. Különösen a melegkonyhás egységek ételforgalma növe­kedett nagymértékben, 31,1 százalékkal. A szövetkezeteknek fel­adatuk volt a zöldség és gyü­mölcs forgalmazása is. A többcsatornás termékforgal­mazási rendszer bevezetése ilyen vonatkozásban jó] szol gálta a lakosság ellátását. En­nek ellenére a zöldség. és gyümölcsellátás különösen távolabbi vidékeken nei volt kielégítő. A beszámoló részletese foglalkozott a szövetkezete ipari tevékenységével is. A év kezdetén igen sok hasz nos kezdeményezés és elgor dolás volt, azonban ezekne) csak egy része került meg valósításra. Eredményesei működött a nagykállói fmsz nél létrehozott paplanüzem, í rakamazi fmsz betonüzeme és a jánkmajtisj csibekeltető üzem. Az 1969 évi feladatok meghatározásánál a választ; mány a kiskereskedelmi for­galom, a vendéglátás forgal­mának növelését határozta el. Tovább javítják az áruel­látást, hatékonyabban segítik a szövetkezetpolitikai elvek­nek megfelelően a takarék- szövetkezetek munkáját, tá­mogatják a lakásszövetkeze­tek működését. Szlovák vízügyi szakemberek Nyíregyházán Szkalicky Milánnak, a tre_ bisovi vízügyi igazgatóság igazgatójának vezetésével há­romtagú szlovák vízügyi kül­döttség járt kedden Nyír­egyházán. A szlovák vízügyi szakemberek megbeszélést folytattak a Felső-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjé­vel, Jancsó Gyulával és mun­katársaival A tanácskozáson a 6 kilométeres közös Tisza- szakaszon múlt évben végzett szabályozási munkálatok el számolásáról és az idei közös íeladatokról tárgyaltak. VftÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 Üdülő jegy fizikai dolgozóknak (3. oldal) Családi háború (4. oldal) A jogról mindenkinek (4. oldal) Totó-tanácsadó (7. oldal)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom