Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-18 / 64. szám
KELET-MAG Y ARORSZ AG • aldM Jobb ellátás — a háztájiból Utóbb erősen megnövekedett a tej, a hús, valamint a belőlük készíthető termékek fogyasztása. Napirendre került, hogy o .faltisi lakosság is igénye szerint vásárolhasson tejet és tejterméket, javítani kell a húsipari ellátást Fontos része van ebben, — s lesz még jó ideig — a tsz nagyüzemek mellett a háztáji állattenyésztésnek. Az elmúlt években érezhe_ tőén csökkent a háztáji szavasmarha-tenyésztési kedv, g ez országos jelenségtől nem mentes Szabolcs-Szatmár megye sem. Okát tartási körülményekben. főképp takariní- nyozási nehézségekbea kell keresni. Nem véletlenek tehát a háztáji tehéntartást könnyítő rendelkezések, törvények megjelenése. Tehén, vagy üsző vemhességének igazolása esetén 3 mázsa abraktskarmány vásárolható hatósági áron. Háztáji és egyéni tartásra illetékes állami vállalattól 5 ezer forint kedvezménnyel vemhesüszőt vásárolhatnak. Az 5 ezer forint támogatás azokat is megilleti, akik a korábban kötött vemhesüsző. nevelési, vagy üszőhízlalásl szerződésüket tenyésztésre való visszatartás miatt felbontják és az így visszahagyott jószágra ellető;i szerződést kötnek Bármilyen segítő szándékú Intézkedés azonban csak akkor hozhatja meg a kívánt eredményt, ha az állattartáshoz nélkülözhetetlen taicar- mányt helyi kiegészítéssel is biztosítják Ebben van fontos teendőjük a tér nielősző vétkeseteknek. Általában a megyében az * gyakorlat, hogy a tsz-ek bi. äonyos Százalékáért végeztetik a pillangósok, a füves kaszálók hozamának betakan. tását. Ez löbbé-keVésbé valóban segítése a háztáji tehén- tartásnak. De "cin n it den és nem lehet végső pont. Kevés az olyan tsz-eknek a száma, amelyek tömeg- vágy lej. dús takarmányt is adnak téli etetési e. Pedig igen jó hatása van az olyan szervezésnek, mint a zsarojáni Uj Barázda Tsz példája, ahol a takarmányrépát részes művelésre adták tavaly az állattartó tagoknak, holott a közös takarmányalap sem Ígérkezett bőségesnek Á cséngerújfallii Béke Tsz tehéntápot, silót adott hatósági, illetve önköltségi áron. Indokolatlanul kevés az ilyen példa. Sok helyen nem csökkent a háztáji jószágtartás gondja. Tiszabezdéden a Kossuth Tsz vezetői is elismerik, hogy „nagyon megritkult a háztáji tehénállomány, a meglévő jószagok teihoza- ma sem számottevő.” Kevés, gyenge takarmányozást kapnak. (Egyébként alapiéban téves az az indokuk. hogy pótolja az ainia a tejet; abban gazdag a tsz, jó pénzt kap a tagság.) A számba jöhető tehetőségek koránt sincsenek kihasználva. Helyes lenne minél több helyen alkalmazni a tsz- eknek az említett csengerúj- falui takarmánytáp-juttatás módszerét, ahol ennek kellő feltétele kínálkozik. Körültekintőbb szervezést érdemelne a nyári tarlóvetésíí zöldtakarmányok helybiztosítása, az igényeknek megfelelően a műveit a segítése. Abban is van még jócskán tennivaló, hogy a legelöztetés időszakában a háztáji csorda ne a peremszélekre vagy csupán a legelő egy kis csücskére szoruljon. Körültekintőbben lehetne intézni az utak, árkok, folyók, erdők mentének a kaszálását (egyesek ne üzér- kedési lpp vns gneK tekint, sék), valóban azok kapják, akik jószágót tartanak otthoni istállójukban. Sokat tehetnek a háztáji bizottságok. Alapos felmérésük, a számba jöhető lehetőségek alapján tegyenek javaslatot a tsz-vezetőségnek, a közgyűlésnek. Vállalják el az intézkedések végrehajtását, ellenőrzését Asztalos Bálint Megyénk távlati fejlesztési terve Korszerűsítik a közutat és a vasútat Napirenden a vízellátás és a csatornázás A Hazafias Népfront megyei bizottsága községrendezési és településfejlesztési társadalmi bizottsága, valamint az Építőipari Tudományos Egyesület Szabolcs megyei csoportja rendezésében március elején, a MTESZ előadótermében meghívott megyei szakemberek részére tartottak előadást ,,A megye távlati településfejlesztési terve és á közlekedési koncepciók ismertetése” címmel. A tájékoztatón részt vettek a Hazafias Népfront társadalmi bizottságának járási képviselői, építési, közlekedési, vízügyi és egyéb szakemberek, a tanácsi szervek és a tervező iroda meghívott munkatársai. A megye telepítéshálózati tervéről és fejlesztési területeiről Dézsi István, a megyei tanács vb. építési osztályvezetője, az ETTE társelnöke tartott előadást. Községből város Bevezetőül elmondotta, hogy az országos fejlesztés részeként a központi gondolatokkal egyetértésben dolgozta ki a megyei tanács a megye telepítéshálózati tervét. Az országos bizottság vizsgálata szerint a jelenlegi 71 város 124-re való számszerű növelése szükséges — ehhez Szabolcs megyében hat község várossá fejlesztését dolgozták ki. Az első lépcsőben Kisvár- da, Mátészalka; a második lépcsőben Nyírbátor és Tisza- vasvári, harmadik ütemként lyeknek kétezer fő alatti a lélekszáma — de ezeknek is rendelkezniük kell általános iskolával — legalább alsó tagozatúval — óvodával, kultúrteremmel és vegyesbolttal. Ivóvíz 1980-ig A korábbi években a településfejlesztési politika — folytatta az előadó — egy- egy város, község rendezési tervvel való ellátását foglalta magában. A megyei tanács jelenlegi fejlesztési tervében azonban a településfejlesztés fontos részeként a közművesítés, lakásépítkezés, és közlekedésfejlesztés lehetőségei is szerepelnek. A közművesítés első lépéseként az ivóvíz-ellátás fejlesztését említette az előadó. Megyénk lakosságának mindössze 10,4 százaléka van megfelelő ivóvízzel ellátva. 1980-ig a lakosság több mint 60 százalékának jó ivóvízzel való ellátása oldódik meg. A szennyvízelvezetés, a csatornázás hasonlóképp a megoldásra váró problémák között szerepel. 1980-ig a megyei lakosság több mint 30 százalékának szennyvízelvezetési problémáit kívánják megoldani. E két nagy fontosságú közművesítés mellett a lakásépítkezés helyzete szerepel megoldásra váró tényezőként a településfejlesztési koncepciókban. Több mint 27 ezerre tehető az olyan telkek száma Szabolcsban, amelyek üresen, foghíjasán állnak, beépítetlenül. A negyedik ötéves tervben több lakás építését tervezik, mint a másodikban és a harmadikban együttvéve — új hitelkonstrukció keretében. 1r Útviszonyok a peremrészeken A közlekedési koncepciókat ismertetve a vasúti és a közúti korszerűsítések feladatairól szólt a tájékoztatás. A KPM közlekedési távlati tervében megyénkben közel negyven vasútállomás teherforgalmának megszüntetése szerepel. A személyi forgalom megjavítása érdekében pedig alapos vizsgálatokat, felméréseket végeznek a korszerűtlen vasútvonalak megszüntetése, vagy korszerűsítése érdekében. A megyeszékhely — járási székhelyek közötti közutak országos szinten is megfelelőek. Nagyobb gond azonban a megye peremrészeinek útkorszerűsítése. Egyelőre 5 járásban a tanácsoknál karbantartó útépítő csoportok létrehozásával kívánják a közutak javításának, korszerűsítésének feladatait megoldani. Barakső Erzsébet Döntés Az idei tervek egyeztetéséről tanácskozott a minap a tunyogmatolcsi Szabadság Hajnala Tsz közgyűlése. Megannyi érdeklődő tekintet, zsúfolásik telt ház a művelődési otthonban. Korábbi évek tömeges jele„ neteit hasonlítgatja az idegen. Türelmetlen, nekiiramodó szóáradatok, a miértek tucatjai, az egymásnak ellentmondó vélemények kemény csatája. Forró légkör. Ez a mostani egészen más. Pedig az előterjesztés egyik része nem kevesebb, mint 5 millió 308 ezer forintról szól. Dönteni kell róla. Megépüljön-e a 100 vagonos álma ló? Persze, a kimondott osz- szegröl tudni keil: 1 millió 72 ezer abból a saját erő, másfél millió hosszúlejáratú hitelből jöhet hozzá, a többi állami támogatás. A kérdések kérdése: kell-t a tároló? Indok hangzik, kié_ qér.zitc'■ vélemények kapcsolódnak hozzá. Igen, valóságos tény, hogy a 164 hold alma- gyümölcsösböl 130 termő, idén megad 10—11 ezer mázsát. Aztán néhány esztendőn belül hozhat a szüret 15—20 ezer mázsát is. „Aztán, nézzük csak elvtársak, az értékesítés nem megy 1—2 nap alatt. A szüretnél is változhat a tempó, a módszer, ha von megfelelő hely saját tárolásrá. Az értékesítés alakításába jobban beleszólhatunk...” Okos, ésszerű szavak, megfontolt a döntés. (asztalos) pedig Vásárosnamény és Fehérgyarmat városiasítását tervezik. A majdan városi rangra emelkedő községek mellett további nyolc, úgynevezett „nagyfalu” kiemelése szereialasz panaszos levelekre Szabolcs községibe Olvasónk írfa Tavaszi munka Ököritófülpösön Az 1968 évi eredményes zárszámadás jó hatással volt az ököritófülpüsi Szamos Menti Tsz tagságának munkakedvére. A soron lévő mezőgazda- sági munkák elvégzése során azt bizonyították, hogy az elért eredményeiket tovább akarják fokozni. Például any- nvi szervestrágyát hordtak ki a földekre a háztájiból és a közösből, ami az elmúlt évekhez képest rekordnak számit. Az ötvenezer mázsa trágyát 130 hold gyümölcsösben és 150 hold szántóterületen terítették el. Ezenkívül 1474 mázsa nitrogénműtrágyát és 974 mázsa szuperfoszfátot használtak fel. Hamarosan befejeződik a Ügy ment el, mint a hozzá hasonló ezer íheg ezer bevonuló. Az uraság befogatott egy szekérbe hogy ne kelljen nekik gyalog menniük az állomásra. Ez ugyanis kijárt a bevonuloknak. Még dalolgat- tak is útközben, bár ezt is inkább csak megszokásból, mint jókedvvel. Az állomáson rózsákkal feldíszített marhavagon várta őket. Akiknek az ajtó közelében jutott hely, még búcsúzkodh attak is, ő azonban egy sarokba került, ahonnan nein látott mást, csak az előtte lévők hátát. Hallotta, hogy valaki beszél, aztán a cigánybanda tust húz. és a vonat kigördült velük az állomásról. — Szerencsém volt, a galíciai frontra kerültem és már az első ütközetnél fogságba estem. így nem is igen sokat tudnék a harcokról mesélni, annál többet a fogságról. Negyven nap és negyven éjjel robogott velünk a vonat Szibériába. Dehogyis gondoltam volna akkor, hogy még egyszer visszakerülik. Közel négy évj keserves metszés a 266 holdas termő gyümölcsösben, s ezzel egy- időben végzik a szántást is. Ebben a hónapban 400 holdon végezték el a szántást. Átlagosan 12 gép dolgozott. Traktorosaink szeretnék elérni, hogy ebben yz esztendőben a gépi munkák nagyobb részét a közös gazdaság saját gépei végezzék el. Az 1969-es gazdasági eredményeinket jelentősen segíti az állattenyésztés, elsősorban a hizlalás és a tenyészállattartás. Márciusban 33 hízott bikát értékesítettünk, melyekért 407 ezer forintot kaptunk az állatforgalmitól. munka után egy reggel arra ébredtünk, hogy se őr, se felügyelő, nem vigyáz ránk senki, mehetünk, amerre aka runk. Mi, persze elindultunk hazafelé. És ha az odautazás hosszú volt, e2 kétszeresen az. Karácsonykor indultunk e,- másik karácsony is útban ta Iáit bennünket. Amikor Pé térvárra értünk, azt mondták, nem lehet tovább menni Ma gyarországra. Puskát kaptunk és beálltunk a vörösök közé harcolni. Négy hónapig harcoltunk becsülettel. Aztán egy reggel be vagon íroztak bennünket. — Most már odahaza nagyobb szükség van rátok, — mond 'ák és rhl ismét éíiridultunk Emikor az Oros melletti Bir- ketanyára öt év után hazatértem, anyám egy szelet kenyérrel nem tudott megkínálni: — Nincs nekünk egy szem gabonánk se fiam. Megevett pel — amelyek majdnem városi jellegűek lesznek. 234 meglévő településünkből 121-et érint a falukörzetközpont, vagy falucsoport- központ létrehozása, összte- lepüléseken 50 falukörzetközpont kialakítása szerepel, amelyeknek lélekszámú egyenként a háromezret meghaladja. Az ilyen lakottságű nagyobb falvak önállóan is falukörzet-központnak minő sülnek. 2000—3000 közötti lé íekszámmal rendelkező falu- csoport-központokat hoznak létre össztelepüléseken, a kisebb falvakból. Ebben a kategóriában is falucsoport- központként tartják számon azokat a községeket, amelyek önállóan rendelkeznek a kétezer-háromezer közötti lélek- számmal. A körzetesítéssel a lélekszámtól függően különböző szociális létesítmények létrehozására, orvosi körzetek létesítésére nyílik lehetőség. Ily módon 114 úgynevezett „mellékfalu” marad, ameez a háború mindent — sopánkodott anyám. — De a magtárban csak van? Hát, ott van fiam, de az az úré. — Na, akkor menjen gyorsan és mondja meg mindenkinek, hogy jöjjenek a magtárhoz, mert gabonaosztás lesz. Anyám csak nézett rám, nagy ijedten, de aztán csak elment. Biztonság okáért még az öcsémet is elküldtem, hogy szóljon az embereknek, mondom, hátha anyám nem meri megmondani. Én pedig fogtam a fejszét, és gyerünk a magtárhoz. Két ütés és a lakat leesett. Am az emberek nem mertek jönni, inkább csak egymást lesték. Amikor aztán látták, hogy egy két bátrabb asszony már viszi is a gabonát, jött mindenki kosárral, zsákkal, vedérrel, ki mivel tudta, vitték a kenyérnek valót. Jól kereső nérnök állított be haragosan a Szabolcsi Községi Tanács' elnökéhez. Felháborodva közölte, hogy a vízműtársuiat vezetősége az ő öreg szüleit n»ni kötelezheti évi 409 forint fizetésére. Tsz-járadékuk — 260 forint — a megélhetésre kell és nem telik belőle Ilyen luxusra. AJÁNDÉK Négy évvel ezelőtt a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kísérleti célból kutat fúrt Szabolcs községben. A 800 ezer forint értékű kutat a községnek adták A tanácsi vezetóK és a falu lakossága úgy határozott az ajándékba kapott nagy hozamú — percenként 800 liter — kútra egy törpe vízmüvet építenek. Tavaly áprilisban összehívták a falu lakosságát és megalakították a vízműtársulatot. Az alakuló ülésen volt ellenvélemény, sőt ketKözben persze az intéző is megtudta, hogy mi történik a magtárnál és nagy léptekkel jött is mindjárt. Én odaáll- tam az ajtóba és bíztattam a többieket, akik egy pillanatra megszeppentek, amikor az intézőt meglátták. De az intéző vagy húsz harminc méterre megállt. Nézett rám, mintha a többiek ott sem lettek volna. Aztán megkér dezte: — Hazajöttél Feri? — Mondom neki, haza — Oszt honnét? — Én a Szovjet- Oroszországbói. — Neki se kellett több, sarkonfordult és úgy eliramodott, mint akit puskából lőttek ki. Apám most 77 éves, úgy emlékszik erre a kis történetre, mintha tegnap lett volna. Igaz, hogy a két háboi ú közt gyakran emlékeztették rá, — a csendőrök, Falcsik Ferenc ten ki is vonultak a teremből. de végül is megalakult a társulat az egész falu beleegyezésével és aláírásával Vállalták a 4000 forint tíz év alatti b' amit az OTP hitelez a iörpe vízmű építéséhez. Eddig a történet első része. AMI BIZTATÓ Lassan egy év telik el az alakulás óta és egyre szaporodnak a különböző helyekre írott panaszos levelek. Egyikből idézek: „.. nem szeretném, ha levelem elkallódna, mert akkor egy kicsit nagyobb port fognak felkeverni egyes dolgok.’’ A levelet Pesten adta fel a szerző, nyilván ott dolgozik. A szabolcsi termelőszövetkezet 1960-ban alakult. Mint mindenütt, az első lépéseket itt is nehezen tették meg a homokon gazdálkodó emberek. A múlt évi eredményük már biztató. A 132 tagnak és bedolgozónak 2 millió 200 ezer forintot fizettek ki. A panaszos levelek szerint egy ilyen kis községben — 860 lakosa van Szabolcsnak —, ahol a tsz is gyenge, nem reális ilyen nagy vállalkozás, ba kezdeni CSAK NÉHÁNYAN Megyénk egészséges ivóvíz- ellátása mélyen az országos átlag alatt van. Kevés község büszkélkedhet törpe vízművel, ami az egészséges, higiénikus vizet biztosítja. Vízmű nélkül fürdőszobát csak igen nagy egyéni beruházással lehet működtetni. Van jó példa Szabolcs megyében, ahol a lakosság már nagyobb anyagi áldozatot hozott a víz. műtársulás érdekében. Olyan községek építettek maguknak törpe vízmüvet, ahol nem kap tak ajándékba 800 ezer forint értékű kutat. És, hogy nem jó a szabolcsi kút vize — ez nem valóság. Az első terv valóban rossz volt, de azt társadalmi munkában ké_ szítették és ezért nem fize- zetett senki. Az viszont igaz, hogyha a falu lakossága társult vízműépítésre, akkor az egykét embernek — aki ki akart maradni — két év alatt kell kifizetni a 4000 forintot, mert csak a társulat tagjainak hitelez az OTP. Ez érthető is, mert ha az egész falut behálózza az egészséges víz, az is részesül belőle, aki nincs a társulásban, de a faluban lakik. Alig van a községben olyan család, ahonnan ne járnának el dolgozni Pestre, vagy még többen a borsodi iparvidékre. Akik otthon dolgoznak, azoknak a tsz is biztosítja a megélhetést. Sza- bolcsot nem lehet a szegény községek közé sorolni. A lakosság legnagyobb része egyetért és támogatja a vízműtársulást. Ez nem közöm, bős a falu jövője szempontjából. FALUGYŰLÉS REMÉNNYEL Mint mindenütt, itt is vám nak öregek, munkaképtelenek, akik tsz-járadékot kapnak. Az ő családjukban is van kereső, akiknek nem túl megerőltetés egy év alatt 400 forintot kifizetni. Van azonban olyan is — kevés — aki tényleg csak a háztájiból és a 260 forint járadékból éL Amikor a társulat megalakult, a taggyűlésen olyan határozatot hozt.ak, hogy akik arra rászorulnak, mérsékelik az egy évre jutó rész ösz- szegét: vagy úgy, hogy a 10 évet 15 évre hosszabbítják, vagy a társulat elenged bizonyos összeget. A termelő- szövetkezet is találhat rá módot, hogy öreg tagjait támogassa és segítsen azokon, akiknek tényleg probléma a 400 forint befizetése. Március 31-én kerül sor újabb falugyűlésre Szabolcsban. Érdemes áldozatot hozni a falu jövője érdekében, még uk kor is, ha most nehéznek tűnik a pénz befizetése egyeseknél, A taggyűlés pedig remélhetőleg olyan határozatot hoz. hogy minden tárnom gatást megad az arra -ászm rulóknak. Balogh József Szabó Sándor párttitkár Bosszú út HB9. március 18. Luxusáé a törpe vízmű?
