Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-18 / 64. szám
XXVI 6VFOLTAM »4. SZÁM ARA: 70 FILLER I960- MÁRCIUS 18. KEDD LAPUNK TARTALM Aüdtil Megyénk távlati fejlesztési terve Jobb ellátás a háztájiból C3 oldali (3 oldal? Beszámoló a hétvége sportjáról (4—5 oldal) 11 Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ídlJtása ÜBorégifi orizágailioz Héttőn befejeződött a budapesti tanácskozás 1969. március 17-én, Budapesten megtartották a barátságiéi. együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülését. Az ülésen részt vettek: A Bolgár Népköztársaság részéről — Tudor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkára, a Bolgár Népköztársaság mill iszLei'Utnócsának elnöke, a küldöttség vezetője; Zsivko Zsivkov, a Bolgár Nepköztár- sosag minisztertanácsának első elnökhelyettese; lvan Baser:, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere: Atanasz Szemerdzsiev, a nemzetvédelmi miniszter első helyettese; V a szil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság magi arországi nagykövete \ Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről — Alexander Duiscek, a Csehszlovák Kommunista. Párt Központi Bizottságának első titkára. a küldöttség vezetője; Ludvik Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke; Oldrich Cernik, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke; Jan Marko, külügyminiszter: Martin Dzur vezerezredes, nemzetvédelmi miniszter. A Kengyel Népköztársaság részéről — Wladyslaw Go- mulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, a küldöttség vezetője; Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsa elnöke; Zénón Kliszko, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Stefan Jedrychowski, külügyminiszter, Wojciech Jaruzelski vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter; Adarn Kruczkowski, külügyminisz- l ^.--helyettes; Boleslaw Cho- I t, vezérőrnagy, nemzetvédelmi miniszterhelyettes, vezérkari főnök. A Magyar- Népköztársaság részéről — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás, párt Központi Bizottsága első titkára, a küldöttség vezetője; Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi_ zottság titkára; Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter; Pulya Frigyes, b külügyminiszter első helyettese. A Német Demokratikus Köztársaság részéről — Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bi_ zottsága első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsa elnöke a küldöttség vezetője: Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa elnöke; Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának ta sva. * Központi Bizottság titkára: Hermann Axsn, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Otto Winzer, külügyminiszter: Heinz Kessler vezérezredes, nemzet, védelmi miniszterhelyettes. A Komán Szocialista Köztársaság részéről — Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsa elnöke, a küldöttség vezetője; Jon Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnöke; Corneliu Manescu külügyminiszter; Ion lonita vezérezredes, a fegyveres erők minisztere. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről — L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkára, a küldöttség vezetője; A. N. Koszigin, a Szovjetunió minisztertanács elnö ke; K. F. Katusev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára; A. A. Gromiko, külügyminiszter; A. A. Grecsko, a Szovjetunió marsallja, honvédelmi miniszter K. V. Ru- szakuv, a .Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának osztályvezetője. Az ülés munkájában részt vett 1. I. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka is. A politikai tanácskozó testület meghallgatta az egyesített fegyveres erők főparancsnokának jelentését azok ró) az: intézkedésekről, amilyeket kormányaik jóváhagyásával a honvédelmi mi niszterek dolgoztak ki. Az ülésen a tagállamok részletesen megvizsgálták és egyöntetűen jóváhagyták a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek bizottságára vonatkozó határozatokat, az egyesített fegyveres erőkre és az egyesített parancsnokságra vonatkozó űj határozatot, ás más okmányokat. amelyek óél ja a VársŐÍ Szerződés védelmi szervezet e felépítésének és irányító szerveinek további tökéletesítése. Az egyesített fegyveres erők főparancsnokát megbízták, hogy a megállapított rendnek megfelelően biztosítsa az elfogadott határozatok megvalósítását Az ülés résztvevői kifejezték szilárd meggyőződésüket hogy a jóváhagyott intézkedések hozzájárulnak a Varsói Szerződésben részt vevő szocialista országok védelmi erejének fokozásához, összhangban a szocializmus, a béke és a biztonság érdekeivel Európában és az egész világon. A Varsói Szerződés tagállamai folytatva a feszültség csökkentésére és a beke megszilárdítására irányuló erőfeszítéseiket, egyöntetűen elfogadták az összes európai országhoz intézett felhívást, amely az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó össz-európai j értekezlet előkészítésére és megtartására vonatkozik. A politikai tanácskozó testület ülése a testvéri barátság és az elvtársi együttműködés szellemében folyt le. FELHÍVA$ A Varsói Szerződés tagállama' a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép köztársaság, a Magyar Nép köztársaság, a Német Demok ratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa Ságok Szövetsége — a politi kai tanácskozó testület ülésé nek résztvevői — kifejezi óhajukat, hogy néneik béke ben és jószomszédi viszony ban kívánnak élni a több európai néppel, továbbá azor szilárd elhatározásukat, hog közreműködnek kontinensün biztonságának és az együtt működés légkörének kialakí fásában, felhívással fordulna' valamennyi európai államhoz egyesítsék erőfeszítéseiket a; európai béke és biztonság megszilárdítására. Európa népeinek jelene és jövője elválaszthatatlan kon- inensünk békéjének megőrzésétől és megszilárdításától Az igazi biztonság és a szilárd béke akkor szavatolható ha az európai államok szándékaikkal, tetteikkel és minién erejükkel a feszültség enyhítését szolgálják, a realitások figyelembe vételével ■élül tűzik ki a megéret' emzetközi problémák meg ldását. a sokoldalú együtt- nűködés kialakítását összeurópai alapon. A jószomszédi viszonyhoz, a úzalom megteremtéséhez és íz egymás megértéséhez vehető út valamennyi európa' ország népeinek és kormányainak akaratától és erőfeszítéseitől függ. Napjaink Európája, ahogy a második világháború után kialakult, több mint 30 nagy és kicsi különböző társadalmi rendszerű, földrajzi elhelyezkedésű és érdekű országot jelent. A történelem akaratából azonban egymás mellett kell élniök, s ezen a tényen senki sem változtathat. Egyre több kormány, parlament, párt, politikai és társadalmi személyiség érzi át felelősségét a mai és az eljövendő nemzedék iránt azért, hogy ne kerülhessen sor újabb háborús konfliktusra Európában. Változatlanul hatnak azonban Európában olyan erők ts, amelyek az európai fejlődéshez nem a vitás kérdések rendezésével és békés megállapodásokkal akarnak hozzájárulni, hanem ehelyett évtizedekre kidolgozott új katonai programok alapján újabb hadosztályokat és rakétákat vonultatnak fel. Egy gyékényen árulnak velük azok is, akik nem vonták le a kellő tanulságot a második világháborúból, a német militarizmus és nácizmus szétzúzásából. Fondorlataik fokozzák a feszültséget, bonyodalmakat idéznek elő a nemzetközi kapcsolatokban. Az ülésen reszt vevő államok kötelességüknek tartják, hogy a jövőben is minden tőlük telhetőt megtegyenek annak érdekében,' hogy Európát megóvják az új háborús konfliktusok veszélyétől és a békés egymás mellett élés elvei alapján tág teret nyissanak az összes európai országok közötti együttműködés fejlesztése előtt, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. Bármennyire bonyolultak is a még rendezetlen problémáit, megoldásuk csak békés eszközökkel, tárgyalások útján, nem pedig erőszak, illetve erőszakkal való fenyegetés alkalmazásával történhet Az európai helyzet elemzéséből kiindulva, a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, megvan a reális lehetősége annak, hogy — Európa valamennyi államának és népének érdekeit szem előtt tartva — közös erőfeszítésekkel teremtsék meg az európai biztonságot A Varsói Szerződés tagál lámái ,közel három évvel ezelőtt Bukarestben javaslatot tettek egy össz-európai értekezlet összehívására az európai biztonság és békés együttműködés kérdéseinek megvitatására. Az azóta létrejött személyes találkozók arról tanúskodnak, hogy egyetlen európai kormány sem emel szót az össz-európai értekezlet gondolata ellen, s hogv megtartására megvannak a reális lehetőségek. A második világhaboiű után az európai államok még egyszer sem jöttek össze valamennyien, jóllehet cgé.z sor kérdést kellene tárgyaló- asztalnál megvizsgálni ok. Ha a béke megszilárdításának érdekeiből indulunk ki, semmilyen nyomós ok nem lehet az össz-európai értekezlet ősz. szehivásáriak halogatására. Egy ilyen értekezlet megfelelne valamennyi euroaj állam érdekeinek. Lehetőséget nyújtana ahhoz, hogy közö- sen találjak meg azokat az utakat es módókat, amelyek elvezethetnének Európa kát»' nai csoportosulások szerinti megosztottságának felszámol lásához és az európai álla-' mok és népek békés együtt-' működéséhez. •Folytatás » eídalent Tudományos emlékülés Nyíregyházán November 17-én tudományos emlékünnepséget rendeztek Nyíregyházán a Magyar Tanácsköztársaság kiki áltásának 50. évfordulója alkalmából a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága, a nyíregyházi felsőfokú oktatási intézmények marxizmus tanszékei és a TIT megyei szervezete. A megyei tanács épületének nagytermében megrendezett emlékülésen Ekler György, az oktatási igazgatóság vezetője köszönötte a megjelenteket: Orosz Ferenc elvtársat, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának első itkárát, dr. Fekszi István elvtársat, a megyei tanács vb elnökét, Gombás Sándor elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát, Murczkó Károly elvtársat, a városi pártbizottság első titkárát, Bíró László elvtársat, a városi tanács vb elnökét, a megyei párt- és végrehajtó bizottság tagjait, a megyei és járási párt, állami, társadalmi és tömegszerveze tek képviselőit Külön köszöntötte a megjelent 1919-es veteránokat — köztük Fazekas Jánost, a Tanácsköztársaság Szabolcs megyei direktóriu mának tagját — és az ünnepségen résztvevő szovjet tudó mányos delegáció tagjait: Di- mitrij Benediktov Csepur elvtársat, az Ungvári Állami Egyetem rektorát, Anton Alexandrovics Goncsarenko elvtársat, az egyetem pártbizottságának titkárát és Vaszi li) Ivanovics Hudarics elvtár sat, az egyetem tudományor- kommunizmus tanszéke he. 'vettes vezetőjét. Részt vett az emlékülésen dr. Dankovits László, az MSZMP Központi Bizottsága alosztályvezetője is. Ekler György megnyitó beszéde után Orosz Ferenc tartott ünnepi beszédet Megyénk munkásmozgalmának élő hagyományai címmel. Délután korreferátumok hangzottak el. A KMP harca a proletárforradalom győzelméért címmel Kokas Ferenc, Nyíregyházi Tanárképző Főiskola tanszékvezető docense, A tanácshatalom kiépülése Szabolcs és Szatmár megyében címmel Feigel Mihály, a Nyíregyházi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum docense, A munkás-paraszt szövetség a tanácshatalom idején Szabolcs és Szatmár megyében címmel dr. Botár József főiskolai adjunktus és Szabolcs, Szatmár megye helye és szerepe a Tanácsköztársaság honvédő harcaiban címmel Hársfalvi Péter főiskolai tanszékvezető docens tartott előadást VILÁG PMQLETARJAI. EGYESÜLJETEK l Képünkön a tudományos emlékülés elnöksége. Orosz Ferenc elvtárs ünnepi beszédét tartja. Hammel József felvétele
