Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-15 / 38. szám

#6tf február í9. ireLwr-MAeTARcmezAci Fő figyelmet a gyengébb tsz-ekre! „Pénzcsinálók” Ajakon Az ötletek között: bolt, olajsajtoló, gumijavító, műkövezés Különösen kijár a tisztelet azoknak a termelőszövetkeze­teknek, amelyek hosszú idő óta jól dolgoznak. Elsősorban ezeket látogatják az illetéke­sek, gratulálnak a sikerek­hez, s együtt örülnek az em­berekkel az eredményeknek. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy megfeledkezzünk a közepesen, vagy gyengén gazdálkodókról. Sőt! A kol­lektivizmus elve, a kommu­nista humanizmus éppen azt követeli, hogy ezek nagyobb segítséget kapjanak. Különö­sen azok a közösségek, ame­lyek mostoha természeti vi­szonyaik miatt voltak a kul­logok, elmaradók között, s végre most jól zártak. Igaz, az új irányítási rend­szer növelte a tsz-ek önálló­ságát is. Ez nem jelentheti azt, hogy lemondjunk a gyengéb­bek segítéséről, magukra hagyjuk azokat a tsz-eket, amelyek még hosszú ideig igénylik azt Társadalmi ér­dekünk a szocialista terme­lési viszonyok erősítése fa­lun. Ennek segítése párt, ta­nácsi szerveinknek, s a tsz- szövetségeknek elsőrendű po­litikai kötelességük. A ver­seny éleződik a közös gazda­ságok között. Ebben nem egy szintről indultak. Egyiknek kimagaslóan jó a személyi feltétele, gazdasági viszonyai, adottságai, a föld minősége, gazdálkodási struktúrája, míg a másik helyen gyenge a ve­zetés is, rosszak az adottsá­gok. Tehát több anyagi, po­litikai és szellemi támogatás­ra szorulnak Valamennyiünk közös érdeke, hogy a gyen­gék és közepesek felzárkóz­zanak a legkiválóbbak szín­vonalára. Ehhez nemcsak a jó adottságok szükségesek. Élni is tudni kell velük. Hosszú ideig szükség lesz még arra, hogy a vállalat- szerű gazdálkodás meghono­sodjon. Erre tanítani kell őket. Ezzel nem csorbul a tsz-ek önállósága. Különösen tanácsi szerveink figyelmét szükséges felhívni erre, mert amióta a gazdaságirányítás új rendszere kezd kialakul­ni, tapasztalható, hogy „le­Élnek a gazdaságirányítás rendszerének lehetőségeivel a városnaményi járás termelő- szövetkezetei. Az elmúlt esz­tendő eredményeit értékelő mérlegzáró közgyűléseken nyolc közös gazdaság tagsága szavazta meg, hogy közösen gyárszerű sertéstermelő kom. binátot épít. Ezek között van az ara­nyosapáti Béke és Űj Élet, a kisvarsányi Űj Élet, gemzsei Üj Élet, az ilki Dózsa, az olcs- vai Üj Élet, az olcsvaapáti Petőfi és a gergelyiugomyai Üj Élet Tsz-ek. A „sertés­gyár” megépítésére a vásáros- naményi körzetben kerül sor. Már meg is alakították a tár­sulást, s a beruházás lebo­nyolítására megválasztották a bizottságot. A bank a tervet elfogadta. Ezek szerint a ser­téskombinát beruházási érté­ke 36 millióba kerül, melynek 70 százalékát az állam bizto­sítja, a többit a nyolc tsz sa­ját erejéből és hitelből biz­tosítja. A közös vállalkozás építé­sét ez év augusztusában meg­kezdik s előreláthatóan a jö­vő év októberében adják át rendeltetésének. Bereg első, a nyolc tsz ösz. szefogásp^ól épülő korszerű sertéskombinátja tervek sze­rint évente mintegy 7200 ser­vették” kezüket a tsz-ekről, mondván: nem akarunk be­avatkozni ügyeikbe, önállóak lettek. Az eddigiektől sokkal na­gyobb gondot és figyelmet kell szentelni a tsz-ekben ki­alakítandó melléküzemágak létesítésére. Ebben Szabolcs- Szatmár országosan el van maradva. Míg más megyék­ben a tsz-ék 60 százaléká­ban már alakítottak mellék­üzemágakat, nálunk a tsz-ek nek csak 25 százaléka végez ilyen tevékenységet. Van bi­zonyos közömbösség, kényel­messég, bátortalanság. Ezt ma így fogalmazzuk: féle­lem a kockázatvállalástól. Pedig a versenyt a szabolcsi tsz-ek sem kerülhetik ki. Ha ezt teszik, elmaradnak, s gondjaink növekednek. Eb­ben vár több támogatást a tsz-szövetségektől, a taná­csoktól a párt- Egyik leg­fontosabb elemző munka most e tekintetben az erők, a lehetőségák koordinálása. Ki végezze ezt? Minden olyan szerv, amely kapcso­latban áll a tsz-ekkel, de el­sősorban a párt és tanácsi szerveink, a tsz-szövetségek. Leginkább ők tudják, melyik tsz milyen adottságokkal rendelkezik, s ktsz-szel, fmsz-szel, vagy minisztériumi vállalattal szükséges az új viszonyoknak megfelelően olyan új kapcsolatok kiépítése, amely a munkaerőgond eny­hítését, a bőségesebb áruala­pok biztosítását, az életszín­vonal emelését eredményezi. A gyengék külön-külön to­vábbra is gyengék marad­nak. Ha összefognak, egyesí­tik anyagi-szellemi erejüket, adottságaikat, akkor sikereket érnek el. És ennek a mellék­üzemági tevékenységek kiala­kításában is nagy lehetőség kínálkozik. Ehért is szükséges a gyengébbek látogatása, se­gítése, hogy megtudják: né­hány esztendő alatt mit fej­lődtek, hová jutottak. Ennek tudatában segítsünk tovább­lépésükben, erősítésükben. Farkas Kálmán tés hizlalására lesz alkalmas, s ezzel a megyének ez a ré­sze nagyot lép előre a sertés- tenyésztés és hizlalás korsze­rűsítésében, s tovább javul a húsellátás. Egyesztendős gyermekemet áhítattal szoktam figyelni. Miért is ne, az ember úgy van vele: a sajátja mindig a legszebb, a legokosabb, a legcsodálatosabb és a sajátja mindig a legmeglepőbb. A legváratlanabb pillanatok­ban produkál meghökkentő dolgokat, amiken aztán ki bosszankodik, ki derül. Én legcsodálatosabb fiamnak a múltkor, hogy nyugodjék, kínomban odaadtam az any­ja retiküljét. Hittem, hogy ez­zel elhallgattatom, és lega­lább néhány percre nyugodt ülésre késztetem. Nem is csalódtam. A sok, nevelés után ernyedten ültem le a fotelba. és figyeltem, mint nyitja ki a zárat, hogyan tűnik el derékig a csinos bőr. alkalmatosságban. A kinyílt táskából aztán elkezdte a ki- rámolást. De kedves — mond­tam magamban milyen szé­pen és csendesen pakol. Elő­ször egy zsebkendő került A „nehéz” tsz-ek közé so­rolták esztendőkön át a kis- várdai járásban az ajaki Bú­zakalászt. Még 1967 is súlyos mérleghiányt mutatott, je­lentős összegű dotációra volt szükség. Éppen ezért megle­pő a mostani nyugalom, aminek mint mondják — pénz az alapja Jövedelem­mel zárt a tsz. Havonta 100 ezer Ügy kezdődött, hogy nyi­tottak egy boltot a faluban, egyet meg a járási székhe­lyen, Kisvárdán, zöldségfélék árusítására. Ismerték az igényt, a biztos piacot. Ahogy minden kétséget kizáróan bi­zonyosodott a gazdasági erő­södés, a teljesítménydíjazás havi előlegezése, a falu vá­sárlási és általában az élet­kedve is érezhetően élénkül­ni kezdett. Nem tudtak pél­dául annyi káposztát eladás­ra halmozni a közösségi bolt­ban, hogy meg ne vásárol­ták volna. De kellett az egyéb zöldségféle is. Csak sajnos, gyümölcsöt nem árul­hatott a bolt. Ez még nem volt a tsz-nek. Lesz majd már idén: kerek száz hold alma fordul termőre. A két bolt havonta száztíz­százhúszezer forintot juttat a közös kasszájába. S a járási székhelyi bolt alig valame­lyes forgalommal szárnyalja túl a faluét Hasznot hoz a régi malom Közben szaporodott a ké­rés: hasznosítsa valamiképp a falu érdekében a tsz a ré­gi malmot. Főleg az az igény erősödött, hogy legyen ott olajsajtoló. A háztájiban ter­melt napraforgóból szívesen „üttetnek” helyben olajat (Erős hagyománya van a fa­luban a napraforgóolaj kü­lönböző használatának a ház­tartásokban.) De érdemes-e ezt csak a helyi igény érdekében meg­valósítani ? Ha megtudják másfelé, biztosan onnan is hoznak „üttetni”, — hang­zott az érv. Berendezte-szerelte a tsz a régi malmot olaj sajtolásra. Megkapta a hatósági enge­délyt is a működtetéséhez. Múlt év december 18-tól ez- ideig — nem egészen két hó­nap alatt — mintegy 120 má­zsa forgót „hozott” a tsz-nek a sajtolás 20 százalékos vám­elő, majd egy szakszervezeti könyvecske, aztán a rúzs, a pudrié, majd két ceruza és egy golyóstoll. (De édes, ho­gyan pakol! — néztem derű­sen.) Ezt követően előkerült egy doboz orvosság, egy üzemi igazolvány, egy do­boz gyufa, két félig ki­ürült cigarettáscsomag majd még egy zsebkendő, több gomb, egy kis varrókészlet. (Már nem tudtam a gyere­ket figyelni. Egy kérdés izga­tott: mi jön még?) Kis kezé­vel gondosan emelt ki egy ollót, egy körömreszelőt, egy szemöldökceruzát, amit gyor­san végighúzott a fehér in­gén, néhány •villamosjegyet, egy vasúti igazolványt, majd ismét zsebkendő következett, aztán egy összehajtott sza­tyor jelent meg, egy újabb igazolvány, majd a gyermek gyorsan a homlokára ragasz­tott egy KISZ-bélyeget, kira­gadott egy zsebnaptárt néhány szem savanyúcukrot egy ny­lonzsákkal, át két szem kek­je. S csakugyan kerül más falvak részére is „ütnivaló.” S jól jön a tsz-nek ez a mel­lékes is. Több pénzből többre jut Nem kisebb a forgalma a gumijavítónak. Kezdetben úgy volt, mit csinál ott há­rom ember? Most kevésnek bizonyul. A környező tsz-ek- ből, állami gazdaságból, sőt gépjavító és más vállalatok­tól is hordják Ajakra a gu­mieszközöket javításra. E munkák után havi ötvenezer forint tiszta jövedelme van a tsz-nek. Méghogy a gumijavító meg az olajütő kiegészítő üzem­ágak. De mit lehet kezdeni a műkőgyártással, amire ugyancsak nemrég kért és kapott engedélyt a tsz? Több pénzhez jut a tagság, többet költ, — így a magya­rázat Megnőtt az igény Ajakon is a „kövesítés” iránt. A megholtaknak régi idők óta állítanak kőfejfa- emléket. A betonkerítések alapozásáért négyszáz forin­tot fizetnek méterenként; tíz méter négyezer forint! Meg az egyéb: kút- és átereszgyű­rűk, betonvályúk, virágvá­Vendé»: a névadó özvegye A tiszateleki Asztalos Já­nos KISZ-szervezet „Aszta­los János” brigádja a Béke Termelőszövetkezetben vég­zett jó munkájával a január 20-án tartott közgyűlés hatá­rozata értelmében elnyerte a szocialista brigád címet. Ezt a kitüntetést követte egy újabb: február 19-én ta­lálkozhatunk mártir név. adónk özvegyével, ügy érez­zük, ez is a jól végzett mun­kánk jutalma. A nyíregyházi állomáson várja majd kül­döttségünk kedves vendé­günket és szeretnénk ün­nepélyessé tenni a fogadást, ehhez segítséget kértünk a szét. (Már nem tudtam a gye­reket figyelni, mert nem lát­szott ki a zsákmányok kö­zül Homlokig ült apró és nagyobb tárgyak között, időn­ként élvezettel megharapdált egy kis rúzst, kekszet és ce­ruzát, majd tovább kutatott.) Már csak a selejtje jött. Egy öv, egy muszlinkendő, né­hány hajtü, egy fésű, egy brostű, a nyaklánc csatja (emiatt kúsztam tegnap fél óráig a bútorok között!), né­hány hajtű, 40—50 forint 10 és 20 filléres címletekben, egy pénztárca, egy képesleve­lezőlap, egy üzleti blokk, két jelvény, egy jegyzettömb. Megkerestem a gyereket a holmi között. Keservesen sírt. Csalódott, hiszen alig talált valamit. Anyuka úgy látszik eldugta a hajócsavart, a tur­binát és a propellert, a repü- lőgépanyahajófarmotorcsa- varhúzókarikanyélpöcök is máshol lehet. Kicsit sajnál­tam a fiamat. De azt is meg­állapítottam, ő nem a „leg­ek’’ embere. Mert vajon mi csodálatosabb: egy gyerek, vagy az, amit egy asszony a táskájába bír csomagolni? Borget Lajos zák, ablak- és ajtószegélyek, járdák... Nyékládházáról hozza a tsz egyenesen — saját fuvarjá­val — a sódert, köbméteren­ként 40—50 forintokat spó­rol meg. öt-hat embernek munkát ad. Márciusban kez­denek. Munka, keresel kell Evés közben jön meg az ét­vágy — tartja a hagyományos mondás. Csak túlzás ne le­gyen belőle. Mert mi is a helyzet a tsz i legfontosabb feladata körül: a mezőgazda- sági termeléssel mind igénye­sebb szinten, minőség- és ho­zamnöveléssel ? Nem feledkeznek meg ar­ról sem — adja a választ akárki, akit kérdeznek. S hozzá is teszik még, hogy a mostani zárszámadáskor szá­zan kérték felvételüket a tsz-be. Bár alaposan megnéz­ték, kiket érdemesítenek a tagság sorába, hetven jelent­kezőt így is felvettek. A több tagságnak mindenekelőtt több munkaalkalomra, és megerő­södő anyagi bázisra van szüksége. Ügy és abból pró­bálnak pénzt csinálni, ahogy a helyi igény és lehetőség engedi. közeli honvédségi KISZ- szervezettől. A KISZ-szerve. zet és a szocialista brigád kö­zösen rendez ünnepi taggyű­lést ebből az alkalomból. Bagdi Miklós KISZ-titkár, brigádvezető Társadalmi tervezők A Hazafias Népfront máté­szalkai járási bizottsága mellett működő településfej­lesztési és műszaki társadal­mi bizottság ülést tartott a közelmúltban. A húsztagú bi­zottságban nagyrészt fiatalok tevékenykednek. A múlt év­ben például több mint ötmil­lió forint értékű új létesít­ménynek a tervdokumentá­cióját készítették el társadal­mi munkában és szakmai ta­nácsot is adtak az építéshez. Pethő Sándor, a bizottság el­nöke a járási tanács épülete előtt lévő szökőkút tervét ké­szítette el. Szabó Miklós a tsz-ek részére végzett terve­zéseket. így a mérki tsz-nek a 110 férőhelyes tehénistálló tervezését, Kocsordon a ta­nácsháza és a pártház doku­mentációit. Dibáczi Olivér a nyírparasznyai és a nagydo­bosi sportpálya öltözőjének valamint a győrteleki szociá­lis otthon sertésvágó helyisé­gének építési tervét készítet­te eL A legutóbbi tanácskozáson újabb felajánlásokat tettek, így az épülő járdák szin­tezését vízrendezési rész­tervek elkészítését vál­lalták és segítik a cigánycsa­ládok lakásépítési gondjai­nak megoldását célszerű kis­lakás tervezésével. Részt vállaltak a községek rendezé­si terveinek gyakorlati meg­valósításából is. Szeretnék ha minél több községben léte­sítenének zöldövezeteket, vé­geznének fásítást parkosítást. Vasé József HOT járási titkár Bevételünk milliói Elérte a négyszázmilliót a szabolcsi lakosság januári készpénz bevétele, s ez azért érdekes, mert korábban — egy-egy almaszüretes októbert leszámítva — sohasem volt ennyi. Tavalyhoz képest 90 millióval növekedett a ja­nuári bevétel, s hogy ez mekkora szám a mi hétmer- földes léptekkel haladó társa­dalmunkban is, arra hadd álljon itt egy előző adat: ta­valy csak 41 millióval növe­kedett az előzőhöz képest e hónap bevétele. Igen, mondhatná valaki, de mindez csak azért van, mert előrehozták februárról a tsz-ekben a zárszámadást. Ez igaz, s a tsz-tagok pénzbevé­teleinek 62,5 százalékos növe­kedése jelzi is. De ez a nö­vekedés nem tenné ki a 90 milliót, még akkor sem, ha szövetkezeti gazdaságaink sokkal jobban zárták az évet, mint azelőtt. Ám nőtt 18,8 százalékkal a bérből és fizetésből élők be­vétele is. És számunkra ez különösen fontos, mert ebben a kategóriában ugrásszerű fejlődést mutat. Miben? A foglalkoztatottság javulásá­ban, hiszen az egyes dolgozok közül csak nagyon kevésnek nőhetett hasonló arányban a fizetése. Többen dolgoznak, mint azelőtt, és minden hete­dik forint új munkába lépő zsebébe vándorol. Mire költik a szabolcsiak ezt a hatalmas összeget? Nö­vekedik a tartós fogyasziási cikkek vásárlása, nagyon megnőtt a tejfogyasztás, több jutott ruhára és a takarék­betétkönyvekbe is, mint bár­mikor. Es ez az elemzések szerint két eredményt hozhat: gyors léptekkel igyekszünk felküzdeni magunkat az egyes javak országos fogyasztási szintjére, másrészt — a tar­talékolás — a bizakodást és a biztonságot jélenti. Ilyen fej­lődés mellett ebben nincs is semmi meglepő. K. L Hiába építették? A legújabb kivitelezésben 204 férőhelyes szarvasmarha­istállót építtetett az elmúlt évben a kislétai Rákóczi Tsz. A korszerű gazdasági épület többek között önitatóberen- dczéssel és hozzá csatlakozó tejházzal is rendelkezik. A tsz azzal a céllal építtette, hogy — az állattenyésztés kellő színvonalának növelése érdekében — teljesen negatív állománnyal népesíti be. Gon. doskodott arról, hogy erre kellő időre meglegyen a fe­dezete. Ez rendben is volna... A teljesen kész istálló azon­ban hónapok óta használha­tatlan: nem kap áramot az istálló, bár a villanyvezeté­kek is rendben a helyükön vannak. Hogyan akkor? Az istálló villanyhálózatba kötéséhez trafóállomásra len­ne szükség. Igen ám, de en­nek igényét a fennálló ren­delkezés értelmében a szük­séges időpontot megelőzően két évvel korábban kell beje­lenteni. Ezt mulasztotta el a tsz, megkésett az igényléssel. S mi lehet most? Várni addig, amíg a tsz bekerülhet a sza­bályok szerinti trafóelosztás­ba? Dehát addig üresen, hasz. nálatlanul álljon a drága épület?! Talán mégsem kellene ki­várni az egyelőre bizonytalan utolsó percet. Az illetékes szerveknek, vállalatnak érde­mes lenne helyszíni vizsgála­tot tartant Megállapítani pél­dául, hogy az ugyancsak kö­zeli, a tsz hűtőháza trafójár ról nem lehetne-e addig a bi­zonyos ideig áramot adni a kérdéses istállónak is? — A. B. — is Összefogás Beregben Asztalos Bálint Olvasóink írják t. «Mw A legek leg je

Next

/
Oldalképek
Tartalom