Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-01 / 26. szám

fSiW ♦•Unilr f ffft^.WXflVAROUCrAG — MELLSKT-Ef n «i»l FEHERGYARNAT Jubileumra készülnek a há_ Ton folyó partján. f. jubileum: a 20. születés­nap. 1969 őszén. A három folyó: a Szamos, a Tisza és a Tűr. Az ünnepelt: a Fehérgyar­mati Állami Gazdaság. Essék szó most mégis elő­ször a percekről, amelyeknek alkalomadtán itt. a három folyó partján, s még azon is túl — hiszen a jubiláló gazda­ságnak a fehérgyarmatin kí­vül a esengeri és a mátészal­kai járásba is átnyúlik a bi­rodalma — sorsdöntő fontos­ságuk van! S ez egyáltalán nem lelkendező túlzás. — Mi úgy mondjuk ma­gunk között: „perc-talaj”. Mert olyan ez a trii földünk, hogyha esik vagy jön a he­gyekből a hóié, hetekig rá se lehet lépni. Ha meg híjával a csaoadék? Akkor nem bír vé­le a gép se. Pörög a kerék, füstöl a gumi. de legjobb esetben is asztallapnyi föld­darabokat fordít ki az eke. Lesnünk kell hát a percet is, amikor mehet a munka, mert a legkisebb mulasztás százez_ rckbe. milliókba kerülhet. (Idézet egy tőzsgyökeres gaz­di «ágbélitöt.) Ez a föld tehát itt duplán It'' inter volt. s még az ma is azoknak, akik húsz éve im­már az erősen kötött, erdőhá­ti agyagtalaj legyőzésére, a ragvüzemi gazdálkodás elő. n'ein'k beigazoTására, az új té“«rdalmi rend gazdasági alapjainak erősítésére vállal­koztak. \z ..alapítók” 1949 őszén dehogyis fogalmazhattak ilyén egyszerűen! Azt mondja most Szabó Pál, sz első főkertész, (aki jelenleg mérlegelőként dolgozik ..Egy szűk bolthelyiség volt a köz­pont, alig fértünk meg benne négyen. Képzelje, 700 hold te­rületünk legalább százötven darabban volt! S a jármű mindehhez? Alig egy ló-és két ökörfogat csupán, amit pilla- • hatig sem nélkülözhetett a Szántás, a szállítás. Maradt a lábunk, vagy jobb esetben egy kopott bicikli. . . Jött például a traktoros a gépállomásról: mondjuk meg. merre a terü­let. meri szántani szeretne. Li...„igazítottuk: menj Kölese fele, ott találod a harmadik oülőben egy kulák volt tíz holdját, állj abba! Persze, hí. aba ismerték az akkori trak­torosok a határt, néha mellé­fogtak ,cs nem a gazdaság földjét szántották fel... Így Voli. mégha ma már csak mo­sói ;,unk is rajta.” Megalakulásakor a Féhér- g uiati Állami Gazdasag­...... a5—40 állandó; és 150— 2uu időszak) dolgozója volt csupán. A gazdálkodáshoz a legelemibb feltételek is hiá- m óztak, kivéve talán a gyű­li 1 esőskor teke l. i gyümöicsöskertekre itt joggal büszkék az emberek, ijgy mondják: az egész Szal­máéban itt. a nagymezői ré­szen eresztett gyökeret először az alma. Mohácsi Mátyás egye­temi tanár jóvoltából. Ö már tudományos alapon telepítet­te a gyümölcsöst., nagyüzemi termelési céllal. Ezt az egé­szet örökölte a gazdaság, a „tanárt utánzó” volt földbir­tokosok területeivel együtt. (Közbevetőleg: ez a dicső­ség egybén a gondjuk is. El­öregedtek a fák, eléggé sűrűn is sorakoznak a kertekben. „Ifjitják” és jó tempóban, pó­tolják új telepítéssel, amit a töménytelen belvíz időközben tönkretett. Es ritkítják a fá­kat, hogy a napfény jobban hozzáférjen, színesítse jobban a jó darabos szatmári jona­tánt, aminek minden kilójára akad vevő Nyugaton és Kele­ten egyaránt.) Lapozzuk csak tovább a képzeletbeli krónikát! Nevek, évek, nevek . Igazgató, fő­könyvelő, főkertész váltogat ták egymást Közben a kör­nyéken (Csaholc. Szatmárcse- ke) is alakultak állami gazda­ságok, s bizony nemcsak a dülöutak keresztezték egy­mást a határban. A határ, az erők kéri'.szerédett megosztá_ sa útját állta ......orsabb fej­lődésnek is. Ivlajd átszervezés! A gazdaság 50 fővel traktorvezetőképző iskolát indított. kísérletek következtek, csere­berélték a területet a gazda­ságok. Érthetőek ezek után a szá­mok: a bemutatkozás évében (1950) a Fehérgyarmati Álla­mi Gazdaság 1 millió 100 ezer forint veszteséget okozott a népgazdaságnak. Üjabb év múlva is csak az alma jóvol­tából voltak képesek 107 ezer forint nyereséget elérni. Az ötvenes eves Küszködé­se 19oa-ben zárult le. Ekkor uj vezetők kerültek a gazda­ság eiere, akik nemcsak a hlunkaszerveZeSre, de a gyü­mölcstermesztés korszerűsíté­sére is nagy gonüot fordítot­tak. i\em is váratott sokáig a siker: 1955-ben 8 millió <90 ezer forintra rúgott a gazda­ság nyeresége. A fellendülés útján — amrt jól segített a fo­kozatos gépesítés — már az eiieniorraualom sem tudta megállítani a gazdaságot. Üt. Vetniatban is közel négymil­liós nyereséggel zárták az évet, majd esztendővel később ezt újabb millióval tetézték. (A történeti pontossághoz tartozik, hogy ezt a szakaszt „Nagymezői Állami Gazdasag névén élte át a mostani üzem.) Eljött aztán a Fehérgyar­mati Állami Gazdasag máso­dik megszületése is. Ezerki- lencszazotvenkilencben hoz­zácsatolták a csahold, majd egy év múlva a volt szatmár- csekei gazdaságot is és a „nagymezői” nevet a bélyeg­zőn ismét a „fehérgyarmati” vallotta fel. Most már közel 10 ezer hold. — három íolyó parija, vidéke — tartozott a gazdasághoz, s lényegében ennyi tartozik ma is a négy üzemegység környé. kén. Megvolt tehát a nagyüzemi gazdálkodás alapvető teltéte­le most már, a kellő terület. Jelentősen növekedett az ál­latállomány is: 310 tehén, 81 ló, 410 növendékmarha, 142 borjú. 3310 juh és 317 méh­család kérült a leltárba. És tovább játszódott a rap. szódia. Rendkívüli esőzés, fagykár es jégverés. . . Mente­ni a menthetőt, ha kell tíz­szeres szorgalommal is! Az­tán : jobb munkaszervezés, nagyobb fegyelem, takaré­kosság Csak ilyen erőn túli megfeszítéssel sikerült 3 mil­liós haszonnal zárni az egye­sült gazdaságok első évét. Ma már sokan nem is emlé­keznek ezekre, hiszen azóta a gazdaság töretlenül felfelé vi­vő úton jár. íme: 1961-ben közel 10 millió, 1962-ben a nagyobb beruházások, fejlesz­tések és az időjárás viszon­tagsága ellenére is majdnem 7 millió. 1963-ban kevés hí­ján 11 milliós nyereséget mu­tattak fel, s két évvél később rekordot javítottak. Ez azt je­lenti. hogy 1965-ben 13 millió 508 ez<»r forint haszonnal járt közös igyekezetük, a kellő Szakértelem. Ekkor már be­mutatógazdaságként tartottak számon a megye egyik leg­jobb állami gazdaságát, a fe­hérgyarmatit, ahová szívesen igyekeztek látogatóba a kör­nyékbeli termelőszövetkezetek szakemberei, vezetői megtud, ni, hogy ml a titka a szeszé­lyes föld megszelídítésének. A gazdaság állóeszközei fokoza­tosan gyarapodtak, 1967 végén már értékük elérte a 68 mil­liót! Mi hát a titok? Mindenekelőtt az emberek szorgalma. A törzstagoké, akik jóban-rosszban a posztju­kon maradtak, állták a nehéz küzdelmet. Az alapító tagoké, akik közül negyvenegyen már nyugdíjasok, de húszonketten (Ari Imre, Czvik Ferenc, Dú- nyádi Lajos, Dula Károly, Fa­zekas Gyula, Konczos Sándor, Kocsis József, Lakner Kál­mán, Nemes Gusztáv, Szabó Pál, Szilágyi István, Virágh Antal, Vincze Lajos. Dula Fe­renc, Hernáczki Z sigmond. Czene László, Futó József, Kolybus István, ifj. Kópis Fe­renc, Máthé Elek, Papp Jó­zsef és Bandies Sándor) még mindig becsülettel teljesítik a rájuk bízott feladatot. Fölöt­tük sem telt el nyomtalanul a húsz év, közülük többen ma­gas beosztásba, gépekre, bri- gádvezetöi, művezetői poszt­ra kerültek. Szinté kivétel nélkül birtokosai valamilyen kitüntetésnek Az már aligha á „titkok” közé való, hogy siettette az erősödést a vezetőcserék vége Tizenhárom éve, 1955 óta már nem ótjáróház a gazdaság. Akkor került SZ igazgatói posztra, s azóta is ellátja azt Csotv&si Sándor, a szovjet diplomás agrármérnök — aki mellesleg most dolgozik kandi, dátusi disszertációján! Több mint tíz egyetemet végzett szakember van az ágazatok élén, köztük több „saját ne­velésű” ösztöndíjas. Sok kö­zük van nekik is ahhoz, hogy tudományos alapokra igye­keznek helyezni a termelést a gazdaság hatalmas terüle­tén. Nézzük csak közelebb­ről: 1961-ig 1106 katasztrális holdón végeztek talajjavítást, 300 holdon zöldtrágyázást. A korábbiaknál lényegesen több műtrágyával igyekeznék ma is termőbbé tenni a kötött talajt. Persze, a büszkeségük: az alma és az állattenyésztés! Tavaly már 680 vagon jo­natán termett, alig győzték leszedni, diákok is kellettek hozzá. Milyen öröm, hogy 1968-ban már egyetlen pré­selt alma sem volt a gazda­ságban, pedig permetezték jószerivel, ahogy a fa, a ter­més kívánta. („Nemcsak az alma érett be, hanem a szak­munkások képzése, a törzsta­gok tapasztalatai is!”) A ..húszéves” dolgozók többsége vigyáz erre a kincsre, négy kertészeti brigád van, miköz­ben a szocialista cím elnye­résére is pályáznak. Sőt: a kölesei és a nagymezői kol­lektíva már a szocialista üzemrész cím megszerzésén munkálkodik. PiSzter János szb-titkár: — Valóságos szerelmesei ezek a brigádok a gyümölcsösnek. Hatvannyolc tavaszán, ahogy a jég nagy kárt tett az almá­ban a nagymezőiek meg­könnyezték. .. Tamás János agrármérnök, személyzeti vezető: — És megint mentették, ami ment­hető. Tavaly a gyümölcsker­tészetben dolgozók 3,9 millió tervezett önköltséget takarí­tottak meg. Ez már teljesít­mény a javából, megérde­melték az emberek az év végi jutalmat, a kitüntetéseket. Most újabb sikerekben re­ménykednek. Épül a 35 mil­lió forintba kerülő, 300 vago- hos gyümölcs tároló, 1970-bén már üzemel. Akkor majd ro­hanás nélkül, nagyobb figye­lemmel szüretelhetnek, inég jobb lesz, marad a minőség, szakszerűbb a feldolgozás. Ez is százezreket, milliókat je­lent majd a bevételi oldalon, amit csak szaporít az új tele­pítések termése. Az eredmények elérésében, további fokozásában — a munkák közvetlen elvégzői mellett — fontos szerep ju­tott és jut Papp József íőker- tésznek és helyettesének Má­té Józsefnek. Hasonlóan nagy érdemeket szerzett lelkiisme­retes munkájával a gazdaság megerősítésében, termelési színvonalának emelésében Csabai József főagranómus is. Tíz évvel ezelőtt mint gya­kornok kezdett dolgozni Fe­hérgyarmaton, s azóta tudá­sa, tapasztalata jól kamato­zik. Az ő igyekezetének is köszönhető, hogy az elmúlt évben például kukoricából 21,5, búzából 20,5 mázsás ter­mésátlagot értek el a kör­nyékbeli kötött talajon. Emel­lett a Szépén fejlődő tehené­szet takarmányozási gondjait A modernül felszerelt üzemi konyhán tavaly 31 000 adag ebédet főztek is sikerrel oldják meg Csobai irányítása mellett. S a másik büszkeség, az ál­lattenyésztés? Dr. Kávássy Pál főorvos, egyben főállattenycsztő — pedig még csak egyetemistá­nak nézné az idegen, olyan fiatal — a nemzetközi hírű Horn professzort említi, aki­nek a közvetlen segítsége, út­mutatása szerint valósággal kicserélődik itt a tehenészet. — Korábban meglehetősen heterogén volt a tehenészet. Nyolc éve kezdődött a nagy kísérlet: olyan fajtát ki te­nyészteni, amely több szem­pontból is előnyös. Ez pedig a „tejelő magyar barna”, amelyet a dán jersey és a magyar fajta keresztezése eredményez. Ma már a szarvasmarha-állomány 70 százaléka ilyén a gazdaság­ban. Adatokkal igazol. Az ötve­nes években itt 2200—2300 li­ter volt az évenkénti fejési átlag, mindössze 3,7 százalé­kos zsírtartalommal. Tavaly pedig ez a szám elérte a 3645 litert 4,1 százalékos zsírtarta­lom mellett. (Ez a négy százalék zsír- tartalomra standardizált tej­nél 3700 literes átlagnak fe­lel meg, ami a gazdaság össz- állományára vonatkozik. A tejelő magyar barna tehenek négyszázalékos zsírtartalom­ra standardizált — egy te­hénre jutó — átlaga pedig ennél sokkal magasabb: 4437 liter.) És a további előnyök: ez a fajta korábban „érik” mint a hagyományos, gépi fejesre kiválóan alkalmas. Ha az épületek már nem is a leg­korszerűbbek. de a nagyüze­mi termelés minden feltétele adott a gazdaságban. Tavaly befejezték az állomány tbc- mentesítését... Aztán itt van a juhászat. Maximális anyá- sításra törekednek (számuk most négyezer, de cél az öte­zer darab elérése). Ügy ter­vezik, megszüntetik a sepre- gető juhnevelést, vándorolta­tás helyett koncentrálják a tenyésztést a csahold és a sonkád! területre. Egy anya­juh most száz forint tiszta hasznot hoz (gyapjú, -j- tej, + bárány), de léhet ez még több is. Kimpel Flórián főmérnök, a gépészet vezetője most megértő, bár lenne oka pa­naszra. „Elég sok gépünk öregedett ki. avult el, nem a leggazdaságosabb már az üzemeltetésük Ezért a költ­ségek, a ráfordítás is maga­sabb nálunk, mint amilyen a megyéi átlag. Különösen az erőgépek szorulnak fiatalításra, cseré­re. Mintegy 15 darab UE—28- as kellene. Sajnos ezek nem filléres dolgok, elég sok pénz kell rájuk. Ám a gazdaság­nak most a hűtötároló a fon­tosabb. mert azzal sokkal többet tudnak majd nyerni mint amit a viszonylag költ­ségesebb üzemeltetésen veszí­tenek. Azért ők. a gépek sze­relmesei sem panaszkodhat­nak túlságosan. A növény- termesztési műveletek mint­egy 85—9(1 százaléka máris gépesített — a gabonaféléké például teljesen. Meg aztán: már terveztetik azt a modern szervíifnöhétyt is, amelyben már megvalósíthatják a cik­likus karbantartást, s ahol műszerek segítségével „ront- «■ 'zik” majd a gépekéi, i ,-lözve ezáltal a hibák iáhcolatót. Most erős ütem­ben javítják a gépeket, ami­kor enyhül az idő, nekilát­nak a kombájnok javításá­nak is, hogv elejét vegyék az időzavarnak a nagy mun­kák kezdetén, dandárjában. Hogyan élnek itt az embe­rek? Az elmúlt két évtized e té­ren is sokat hozott, Jelenleg 544 az .átlaglétszám a gazda­ságban, de van úgy, hogy ’1200—1300 főt is foglalkoz­tatnak. A szakszervezeti titkár so­rolja a vívmányokat, me­lyeknek alig érünk a vég re. Egyre jobb körülmények kö­zött dolgozhatnak a gazda­ságbeliek. Nagy súlyt fektet­nek a kislakásépítési akció szervezésére, melyben 20 ezer forintos segítséget ad a gazdaság annak, aki marad. Két év alatt 19 dolgozo olt ezzel a lehetőséggel, most is sok az igénylő, megyei ieg talán itt a legtöbb. Persze a gazdaság másként is segíti a csaladokat: étidig mintegy negyven darab közművesített szolgálati lakasl epileltek. A nemrég megépített es alauutt uj központban nemcsak c.c- gans irodák találhatói., itt lelhető fel az az Üzemi ébe­rem is, amely béil leink . rosi vendéglőnek is i.. y meg. csak at)—uu tu ci.u it, most pedig jóval százán .e- lül veszik igénybe a kitűnő minőségű es mennyiségileg is elegendő ételeket. A nagy munkák idején indulnak a kocsik, viszik a meleg eleit a határban dolgozóknak. Megépült az a száz szemé­lyes munkásszálló is amit túlzás nélkül nevezhetünk szállodának. Ízlésesen, mo­demül berendezett .szénái­ban maximálisan négy fő la­kik, központi fűtés, rádió, a legújabb tipusú televízió te­szi kellemessé a benne lakók pihenő óráit. Klubtermük hetente háromszor telik meg, ahol zenegép, különböző tár­sasjátékok, televízió áll a vendégek rendelkezésele. És gazdag könyvtár: tavaly több mint hétezer forintért vásá­roltak új köteteket. A dolgozó ember a milli­óknál is fontosabb: erről itt soha sem feledkeznek meg. Egyetlen példa: az időjárás­tól védő vezetői kabin nélküi egyetlen erőgép sem dolgoz­hat, közlekedhet a gazdasag területén. Kollektív szerző­désük nem sokban különbö­zik bármely ipar' vállalaté­tól. Itt is megvannak már azok a juttatások jórészt (ju- talomszabaciság, szülő anyák védelme, törzstagok anyagi és erkölcsi megbecsülése stb) amelyek a zártabb gyáraknál ismeretesek. Sőt: úgy terve­zik, 1970 végéig végrehajt­ják a nnmkaldőcsökkentést is. Az a cél. hogy éves vi­szonylatban 3Q0 órával csök- • eníik átlagosan a munkai- iőt úgy. hogy a keresetek eközben lehetőleg n'ívekéd- iénék. Hol van már a kis szűk bolthelyiség es az ökörfogat? Húsz év alatt évszázadnyi utat járt meg a Fehérgyar­mati Állami Gazdaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom