Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-01 / 26. szám

fSiW ♦•Unilr f

ffft^.WXflVAROUCrAG — MELLSKT-Ef

n «i»l

FEHERGYARNAT

Jubileumra készülnek a há_ Ton folyó partján.

f. jubileum: a 20. születésnap. 1969 őszén.

A három folyó: a Szamos, a Tisza és a Tűr.

Az ünnepelt: a Fehérgyarmati Állami Gazdaság.

Essék szó most mégis először a percekről, amelyeknek alkalomadtán itt. a három folyó partján, s még azon is túl — hiszen a jubiláló gazdaságnak a fehérgyarmatin kívül a esengeri és a mátészalkai járásba is átnyúlik a birodalma — sorsdöntő fontosságuk van! S ez egyáltalán nem lelkendező túlzás.

— Mi úgy mondjuk magunk között: „perc-talaj”.

Mert olyan ez a trii földünk, hogyha esik vagy jön a hegyekből a hóié, hetekig rá se lehet lépni. Ha meg híjával a csaoadék? Akkor nem bír véle a gép se. Pörög a kerék, füstöl a gumi. de legjobb esetben is asztallapnyi földdarabokat fordít ki az eke. Lesnünk kell hát a percet is, amikor mehet a munka, mert a legkisebb mulasztás százez_ rckbe. milliókba kerülhet. (Idézet egy tőzsgyökeres gazdi «ágbélitöt.)

Ez a föld tehát itt duplán It'' inter volt. s még az ma is azoknak, akik húsz éve immár az erősen kötött, erdőháti agyagtalaj legyőzésére, a ragvüzemi gazdálkodás elő. n'ein'k beigazoTására, az új té“«rdalmi rend gazdasági alapjainak erősítésére vállalkoztak.

\z ..alapítók” 1949 őszén dehogyis fogalmazhattak ilyén egyszerűen!

Azt mondja most Szabó Pál, sz első főkertész, (aki jelenleg mérlegelőként dolgozik ..Egy szűk bolthelyiség volt a központ, alig fértünk meg benne négyen. Képzelje, 700 hold területünk legalább százötven darabban volt! S a jármű mindehhez? Alig egy ló-és két ökörfogat csupán, amit pilla- • hatig sem nélkülözhetett a Szántás, a szállítás. Maradt a lábunk, vagy jobb esetben egy kopott bicikli. . . Jött például a traktoros a gépállomásról: mondjuk meg. merre a terület. meri szántani szeretne. Li...„igazítottuk: menj Kölese fele, ott találod a harmadik oülőben egy kulák volt tíz holdját, állj abba! Persze, hí. aba ismerték az akkori traktorosok a határt, néha melléfogtak ,cs nem a gazdaság földjét szántották fel... Így Voli. mégha ma már csak mosói ;,unk is rajta.”

Megalakulásakor a Féhér- g uiati Állami Gazdasag...... a5—40 állandó; és 150—

2uu időszak) dolgozója volt csupán. A gazdálkodáshoz a legelemibb feltételek is hiá- m óztak, kivéve talán a gyűli 1 esőskor teke l.

i gyümöicsöskertekre itt joggal büszkék az emberek, ijgy mondják: az egész Szalmáéban itt. a nagymezői részen eresztett gyökeret először az alma. Mohácsi Mátyás egyetemi tanár jóvoltából. Ö már tudományos alapon telepítette a gyümölcsöst., nagyüzemi termelési céllal. Ezt az egészet örökölte a gazdaság, a „tanárt utánzó” volt földbirtokosok területeivel együtt.

(Közbevetőleg: ez a dicsőség egybén a gondjuk is. Elöregedtek a fák, eléggé sűrűn is sorakoznak a kertekben. „Ifjitják” és jó tempóban, pótolják új telepítéssel, amit a töménytelen belvíz időközben tönkretett. Es ritkítják a fákat, hogy a napfény jobban hozzáférjen, színesítse jobban a jó darabos szatmári jonatánt, aminek minden kilójára akad vevő Nyugaton és Keleten egyaránt.)

Lapozzuk csak tovább a képzeletbeli krónikát! Nevek, évek, nevek . Igazgató, főkönyvelő, főkertész váltogat ták egymást Közben a környéken (Csaholc. Szatmárcse- ke) is alakultak állami gazdaságok, s bizony nemcsak a dülöutak keresztezték egymást a határban. A határ, az erők kéri'.szerédett megosztá_ sa útját állta ......orsabb fejlődésnek is. Ivlajd átszervezés!

A gazdaság 50 fővel traktorvezetőképző iskolát indított.

kísérletek következtek, csereberélték a területet a gazdaságok.

Érthetőek ezek után a számok: a bemutatkozás évében (1950) a Fehérgyarmati Állami Gazdaság 1 millió 100 ezer forint veszteséget okozott a népgazdaságnak. Üjabb év múlva is csak az alma jóvoltából voltak képesek 107 ezer forint nyereséget elérni.

Az ötvenes eves Küszködése 19oa-ben zárult le. Ekkor uj vezetők kerültek a gazdaság eiere, akik nemcsak a hlunkaszerveZeSre, de a gyümölcstermesztés korszerűsítésére is nagy gonüot fordítottak. i\em is váratott sokáig a siker: 1955-ben 8 millió <90 ezer forintra rúgott a gazdaság nyeresége. A fellendülés útján — amrt jól segített a fokozatos gépesítés — már az eiieniorraualom sem tudta megállítani a gazdaságot. Üt. Vetniatban is közel négymilliós nyereséggel zárták az évet, majd esztendővel később ezt újabb millióval tetézték.

(A történeti pontossághoz tartozik, hogy ezt a szakaszt „Nagymezői Állami Gazdasag névén élte át a mostani üzem.)

Eljött aztán a Fehérgyarmati Állami Gazdasag második megszületése is. Ezerki- lencszazotvenkilencben hozzácsatolták a csahold, majd egy év múlva a volt szatmár- csekei gazdaságot is és a „nagymezői” nevet a bélyegzőn ismét a „fehérgyarmati” vallotta fel.

Most már közel 10 ezer hold.

— három íolyó parija, vidéke

— tartozott a gazdasághoz, s lényegében ennyi tartozik ma is a négy üzemegység környé. kén.

Megvolt tehát a nagyüzemi gazdálkodás alapvető teltétele most már, a kellő terület. Jelentősen növekedett az állatállomány is: 310 tehén, 81 ló, 410 növendékmarha, 142 borjú. 3310 juh és 317 méhcsalád kérült a leltárba.

És tovább játszódott a rap. szódia. Rendkívüli esőzés, fagykár es jégverés. . . Menteni a menthetőt, ha kell tízszeres szorgalommal is! Aztán : jobb munkaszervezés,

nagyobb fegyelem, takarékosság Csak ilyen erőn túli megfeszítéssel sikerült 3 milliós haszonnal zárni az egyesült gazdaságok első évét.

Ma már sokan nem is emlékeznek ezekre, hiszen azóta a gazdaság töretlenül felfelé vivő úton jár. íme: 1961-ben

közel 10 millió, 1962-ben a nagyobb beruházások, fejlesztések és az időjárás viszontagsága ellenére is majdnem 7 millió. 1963-ban kevés híján 11 milliós nyereséget mutattak fel, s két évvél később rekordot javítottak. Ez azt jelenti. hogy 1965-ben 13 millió 508 ez<»r forint haszonnal járt közös igyekezetük, a kellő

Szakértelem. Ekkor már bemutatógazdaságként tartottak számon a megye egyik legjobb állami gazdaságát, a fehérgyarmatit, ahová szívesen igyekeztek látogatóba a környékbeli termelőszövetkezetek szakemberei, vezetői megtud, ni, hogy ml a titka a szeszélyes föld megszelídítésének. A gazdaság állóeszközei fokozatosan gyarapodtak, 1967 végén már értékük elérte a 68 milliót!

Mi hát a titok?

Mindenekelőtt az emberek szorgalma. A törzstagoké, akik jóban-rosszban a posztjukon maradtak, állták a nehéz küzdelmet. Az alapító tagoké, akik közül negyvenegyen már nyugdíjasok, de húszonketten (Ari Imre, Czvik Ferenc, Dú- nyádi Lajos, Dula Károly, Fazekas Gyula, Konczos Sándor, Kocsis József, Lakner Kálmán, Nemes Gusztáv, Szabó Pál, Szilágyi István, Virágh Antal, Vincze Lajos. Dula Ferenc, Hernáczki Z sigmond. Czene László, Futó József, Kolybus István, ifj. Kópis Ferenc, Máthé Elek, Papp József és Bandies Sándor) még mindig becsülettel teljesítik a rájuk bízott feladatot. Fölöttük sem telt el nyomtalanul a húsz év, közülük többen magas beosztásba, gépekre, bri- gádvezetöi, művezetői posztra kerültek. Szinté kivétel nélkül birtokosai valamilyen kitüntetésnek

Az már aligha á „titkok” közé való, hogy siettette az erősödést a vezetőcserék vége Tizenhárom éve, 1955 óta már nem ótjáróház a gazdaság. Akkor került SZ igazgatói posztra, s azóta is ellátja azt Csotv&si Sándor, a szovjet diplomás agrármérnök — aki mellesleg most dolgozik kandi, dátusi disszertációján! Több mint tíz egyetemet végzett szakember van az ágazatok élén, köztük több „saját nevelésű” ösztöndíjas. Sok közük van nekik is ahhoz, hogy tudományos alapokra igyekeznek helyezni a termelést a gazdaság hatalmas területén. Nézzük csak közelebbről: 1961-ig 1106 katasztrális holdón végeztek talajjavítást, 300 holdon zöldtrágyázást. A korábbiaknál lényegesen több műtrágyával igyekeznék ma is termőbbé tenni a kötött talajt.

Persze, a büszkeségük: az

alma és az állattenyésztés!

Tavaly már 680 vagon jonatán termett, alig győzték leszedni, diákok is kellettek hozzá. Milyen öröm, hogy 1968-ban már egyetlen préselt alma sem volt a gazdaságban, pedig permetezték jószerivel, ahogy a fa, a termés kívánta. („Nemcsak az alma érett be, hanem a szakmunkások képzése, a törzstagok tapasztalatai is!”) A ..húszéves” dolgozók többsége vigyáz erre a kincsre, négy

kertészeti brigád van, miközben a szocialista cím elnyerésére is pályáznak. Sőt: a

kölesei és a nagymezői kollektíva már a szocialista üzemrész cím megszerzésén munkálkodik.

PiSzter János szb-titkár: — Valóságos szerelmesei ezek a brigádok a gyümölcsösnek. Hatvannyolc tavaszán, ahogy a jég nagy kárt tett az almában a nagymezőiek megkönnyezték. ..

Tamás János agrármérnök, személyzeti vezető: — És

megint mentették, ami menthető. Tavaly a gyümölcskertészetben dolgozók 3,9 millió tervezett önköltséget takarítottak meg. Ez már teljesítmény a javából, megérdemelték az emberek az év végi jutalmat, a kitüntetéseket.

Most újabb sikerekben reménykednek. Épül a 35 millió forintba kerülő, 300 vago- hos gyümölcs tároló, 1970-bén már üzemel. Akkor majd rohanás nélkül, nagyobb figyelemmel szüretelhetnek, inég jobb lesz, marad a minőség, szakszerűbb a feldolgozás. Ez is százezreket, milliókat jelent majd a bevételi oldalon, amit csak szaporít az új telepítések termése.

Az eredmények elérésében, további fokozásában — a munkák közvetlen elvégzői mellett — fontos szerep jutott és jut Papp József íőker- tésznek és helyettesének Máté Józsefnek. Hasonlóan nagy érdemeket szerzett lelkiismeretes munkájával a gazdaság megerősítésében, termelési színvonalának emelésében Csabai József főagranómus is. Tíz évvel ezelőtt mint gyakornok kezdett dolgozni Fehérgyarmaton, s azóta tudása, tapasztalata jól kamatozik. Az ő igyekezetének is köszönhető, hogy az elmúlt évben például kukoricából 21,5, búzából 20,5 mázsás termésátlagot értek el a környékbeli kötött talajon. Emellett a Szépén fejlődő tehenészet takarmányozási gondjait

A modernül felszerelt üzemi konyhán tavaly 31 000 adag ebédet főztek

is sikerrel oldják meg Csobai irányítása mellett.

S a másik büszkeség, az állattenyésztés?

Dr. Kávássy Pál főorvos, egyben főállattenycsztő — pedig még csak egyetemistának nézné az idegen, olyan fiatal — a nemzetközi hírű Horn professzort említi, akinek a közvetlen segítsége, útmutatása szerint valósággal kicserélődik itt a tehenészet.

— Korábban meglehetősen heterogén volt a tehenészet. Nyolc éve kezdődött a nagy kísérlet: olyan fajtát ki tenyészteni, amely több szempontból is előnyös. Ez pedig a „tejelő magyar barna”, amelyet a dán jersey és a magyar fajta keresztezése eredményez. Ma már a szarvasmarha-állomány 70 százaléka ilyén a gazdaságban.

Adatokkal igazol. Az ötvenes években itt 2200—2300 liter volt az évenkénti fejési átlag, mindössze 3,7 százalékos zsírtartalommal. Tavaly pedig ez a szám elérte a 3645 litert 4,1 százalékos zsírtartalom mellett.

(Ez a négy százalék zsír- tartalomra standardizált tejnél 3700 literes átlagnak felel meg, ami a gazdaság össz- állományára vonatkozik. A tejelő magyar barna tehenek négyszázalékos zsírtartalomra standardizált — egy tehénre jutó — átlaga pedig ennél sokkal magasabb: 4437 liter.)

És a további előnyök: ez a fajta korábban „érik” mint a hagyományos, gépi fejesre kiválóan alkalmas. Ha az épületek már nem is a legkorszerűbbek. de a nagyüzemi termelés minden feltétele adott a gazdaságban. Tavaly befejezték az állomány tbc- mentesítését... Aztán itt van a juhászat. Maximális anyá- sításra törekednek (számuk most négyezer, de cél az ötezer darab elérése). Ügy tervezik, megszüntetik a sepre- gető juhnevelést, vándoroltatás helyett koncentrálják a tenyésztést a csahold és a sonkád! területre. Egy anyajuh most száz forint tiszta hasznot hoz (gyapjú, -j- tej, + bárány), de léhet ez még több is.

Kimpel Flórián főmérnök, a gépészet vezetője most megértő, bár lenne oka panaszra. „Elég sok gépünk öregedett ki. avult el, nem a leggazdaságosabb már az üzemeltetésük Ezért a költségek, a ráfordítás is magasabb nálunk, mint amilyen a megyéi átlag.

Különösen az erőgépek szorulnak fiatalításra, cserére. Mintegy 15 darab UE—28- as kellene. Sajnos ezek nem filléres dolgok, elég sok pénz kell rájuk. Ám a gazdaságnak most a hűtötároló a fontosabb. mert azzal sokkal többet tudnak majd nyerni mint amit a viszonylag költségesebb üzemeltetésen veszítenek. Azért ők. a gépek szerelmesei sem panaszkodhatnak túlságosan. A növény- termesztési műveletek mintegy 85—9(1 százaléka máris gépesített — a gabonaféléké például teljesen. Meg aztán: már terveztetik azt a modern szervíifnöhétyt is, amelyben

már megvalósíthatják a ciklikus karbantartást, s ahol műszerek segítségével „ront- «■ 'zik” majd a gépekéi, i ,-lözve ezáltal a hibák iáhcolatót. Most erős ütemben javítják a gépeket, amikor enyhül az idő, nekilátnak a kombájnok javításának is, hogv elejét vegyék az időzavarnak a nagy munkák kezdetén, dandárjában.

Hogyan élnek itt az emberek?

Az elmúlt két évtized e téren is sokat hozott, Jelenleg 544 az .átlaglétszám a gazdaságban, de van úgy, hogy ’1200—1300 főt is foglalkoztatnak.

A szakszervezeti titkár sorolja a vívmányokat, melyeknek alig érünk a vég re. Egyre jobb körülmények között dolgozhatnak a gazdaságbeliek. Nagy súlyt fektetnek a kislakásépítési akció szervezésére, melyben 20 ezer forintos segítséget ad a gazdaság annak, aki marad. Két év alatt 19 dolgozo olt ezzel a lehetőséggel, most is sok az igénylő, megyei ieg talán itt a legtöbb. Persze a gazdaság másként is segíti a csaladokat: étidig mintegy negyven darab közművesített szolgálati lakasl epileltek. A nemrég megépített es alauutt uj központban nemcsak c.c- gans irodák találhatói., itt lelhető fel az az Üzemi éberem is, amely béil leink . rosi vendéglőnek is i.. y meg. csak at)—uu tu ci.u it, most pedig jóval százán .e- lül veszik igénybe a kitűnő minőségű es mennyiségileg is elegendő ételeket. A nagy munkák idején indulnak a kocsik, viszik a meleg eleit a határban dolgozóknak.

Megépült az a száz személyes munkásszálló is amit túlzás nélkül nevezhetünk szállodának. Ízlésesen, modemül berendezett .szénáiban maximálisan négy fő lakik, központi fűtés, rádió, a legújabb tipusú televízió teszi kellemessé a benne lakók pihenő óráit. Klubtermük hetente háromszor telik meg, ahol zenegép, különböző társasjátékok, televízió áll a vendégek rendelkezésele. És gazdag könyvtár: tavaly több mint hétezer forintért vásároltak új köteteket.

A dolgozó ember a millióknál is fontosabb: erről itt soha sem feledkeznek meg. Egyetlen példa: az időjárástól védő vezetői kabin nélküi egyetlen erőgép sem dolgozhat, közlekedhet a gazdasag területén. Kollektív szerződésük nem sokban különbözik bármely ipar' vállalatétól. Itt is megvannak már azok a juttatások jórészt (ju- talomszabaciság, szülő anyák védelme, törzstagok anyagi és erkölcsi megbecsülése stb) amelyek a zártabb gyáraknál ismeretesek. Sőt: úgy tervezik, 1970 végéig végrehajtják a nnmkaldőcsökkentést is. Az a cél. hogy éves viszonylatban 3Q0 órával csök- • eníik átlagosan a munkai- iőt úgy. hogy a keresetek eközben lehetőleg n'ívekéd- iénék.

Hol van már a kis szűk bolthelyiség es az ökörfogat? Húsz év alatt évszázadnyi utat járt meg a Fehérgyarmati Állami Gazdaság