Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-25 / 46. szám
m9. február 35. ’KEtET-MAGYARORR7A<5 5 Mdal Emlékezés Frankel Leóra Megunták, hogy kullogok ... Születésének 125. évfordulóján FRANKEL LEÓ. a szocialista munkásmozgalom úttörőinek első nagy nemzedékéhez tartozott, egyike volt azoknak a forradalmároknak, akiknek az emlékét nemcsak a magyar, hanem az egész európai proletariátus mélyen a szívébe zárta. „Kevesen vannak — írta róla egyik tisztelője —, akik úgy reprezentálják a munkások internacionalista közösségét, mint ő, kevesen, akikben a harci kedv, a kommunizmus dia- dalmasságába vetett hit úgy volt kifejlődve, mint benne”. Igaz, élete tele volt gonddal, nélkülözésekkel, üldöztetéssel, mégis töretlen hittel vallotta: „nem akadályozhat meg bennünket semmi abban, hogy személyes szabadságunkat és életünket a proletariátus ügyének szenteljük”. Frankel Leó, az Ötvösmun- kós. tanulóévei alatt ismerte meg a proletárok nyomorát, társadalmi kitaszítottságát. Vúndorévei során Németországban, majd Franciaországban formálódott meg szocialista tudatossága, amely arra késztette, hogy egész életét a munkásosztály ügyének szolgálatába állítsa. Sohasem fűtötték személyi ambíciók: névtelen akart maradni az előharcosok között. Szerény egyéniségét méltóan és igazán jellemzi egyik fogolytársa feljegyzése: „A hangyák a szociáldemokrata népek. Mindenki olyan mint a másik, és magának dolgozván, a többieknek is dolgozik. Frankel Leó nem volt egy ember, hanem az ember. És szentül hitte, hogy majdan elkövetkezik az az idő, amikor senkiről sem lehet mást mondani”. Frankel Leót minden érdekelte, ami szépet, igazat, haladót a művészetek és társadalomtudományok alkotói a Világról mondani tudtak. Először a francia felvilágosodás eszméit ismerte meg, majd a 60-as évek sokféle humanista—szocialista irodalmán keresztül eljutott Marx és Engels tanításaihoz. Huszonöt esztendős vqlt, amikor már ismerte Marx „Tőké”-jét, s annak alapeszméit magyarázta népszerűén, szellemesen az egyik bécsi szocialista újságban. Még nem tudott, nem is tudhatott sokat a jövő társadalmáról, amikor a párizsi néo bizalmából 1871 márciusában a kommün vezérkarának tagja lett. Hogy intézkedései a szocialista jövőt készítenék elő, aiTÓl tanúskodnak Marxhoz irt sorai: ,.Ha sikerülne megváltoztatnunk a társadalmi rendszert, akkor m.j cius 18-a forrad Ima a legtermékenyebb lenne a mai napig lejátszódott forradalmak között”. SOKAT TANULT a kommün tapasztalataiból. Marx tanításaival, de különösen gondolkodásának módszereivel azonban csak akkor isHatvan éves házassági évfordulóját ünnepelte Vasme- gyeren, a Széchenyi utca 7 alatti kis házában Vigh Já nos, 84 éves termelőszövetkezeti tag. A még mindig dóig - zó idős parasztember 1909 február végén kötötte ossz. életét Lukács Máriával. A terített asztal mellett ott ülte!: a barátok, ismerősök és a család: 3 gyermek, 7 unok'5 3 dédunoka. A szerény kis ház talán az Utolsó, amiben petróleumiám pa ég a kis rétközi faluban De hamarosan bevezetik id is a villanyt. A lakodalmi vacsorát a még mindig dalol' gyémánt menyasszony és leg idősebb lánya, Marika tálalta fel. Azért választották egymást, mert mindketten árvák voltak, Hartmann József földbirtokos cselédje volt akkor Vigh János. Szorgalmas, tíz ember helyett aclgozó. Már 1915-ben hadifogságba merkedett meg alaposabban, amikor az ellenforradalom győzelme után Londonba került. Marx és családja szívesen fogadta baráti körébe a szerény, tudnivágyó fiatal forradalmárt, aki a szokásos szombat esti sétákon szomjasan itta magába mestere szavait. Frankel a kevesek közé tartozott, akik már Marx életében felismerték tanításainak világot formáló erejét. Ezt tükrözik 1383-ban mestere halálakor írt szavai: „Marx jelentőségét csak ama forradalom után fogják érdeme szerint méltányolni, amely magával hozza azoknak a tulajdonviszonyoknak az átalakulását, amelyek lehetővé teszik, hogy a társadalom egy kis töredéke az összesség rovására meggazdagodjék. És ez a forradalom annál hamarabb fog kitörni, minél hamarabb elterjesztjük a tömegek között Marx tudományos tanításait”. Az a két elkövetkezendő évtized, amely során Frankel Leó a forradalmi eszmék valóra váltásáért küzdött, a nemzetközi munkásmozgalom történetének viharos időszaka volt. A párizsi kommünt követő, európai méretű terror bomlást okozott a szocialisták táborában, éppen abban az időben, amikor a legnagyobb összetartásra, erőre lett volna szükség. Frankel Leó vállalta, hogy a hatóságok zaklatásai közepette élére álljon a munkásmozgalom eszmei-szervezeti egysége megteremtéséért folyó harcnak, előbb Londonban, azután Budapesten, majd Bécsben és ismét Párizsban. Frankel hazatérésének idején — 1876-ban — még le sem csillapodtak az 1867-es kiegyezést követő vihar hullámverései, de már újabb politikai és hosszan húzódó gazdasági válság rázkódlatta meg az országot. Tisza Kálmán kormánya erőszakban, háborús kalandban keresett támaszt, és olyan retrográd olitikai törekvéseknek tért apott, amelyeket a'kalmas- nak ítélt a válság okozta feszültség levezetésére. A magyarkodás, a nacionalista gőg, a nemzetiségek féktelen üldözése, az antiszemita mozgalom zászlóbontása jellemezte az ország közéletét A 70-ES ÉVEK közepén a politikai reakcióval szinte egyedül állt szemben az öntudatban, szervezettségben gyenge, de harcra kész szocialista csoport, amelyet a kormány meggátolt abban, hogy legális szervezetet alkosson, és nyíltan küzdjön a demokráciáért, a szocialista eszmék terjesztéséért. Frankel azonban mégis töretlen hittel írta 1876. október 9-én Marxnak: ,.Én azonban mégif megpróbálok akármilyen elnevezéssel és akármilyen alapszabályokkal egyleteket alapítani”. Erőfeszítése nem volt hiábavaló. 1878 áprilisában — ha került. Egy erdőben dolgoztak, fedél nem volt. A meg- agyott embereket reggel szekéren vitték el. Amikor egy reggel János bácsit is dermedtem találták meg, egy em- jerséges katonának eszébe jutott, hátha eleveneket js .úsznék. Tollal tartott János bácsi orra alá. A toll megmozdult. így ébredt egy bú- íx>s kemence tetején. És ennek már ötvennégy éve. Az októberi forradalmat egy Kijev melletti grófi urada- omban érte meg. Tizennégy nőnapja dolgozott ott, de húst egyszer sem kapott a gróftól. Hanem, amikor a matrózok elzavarták a lövöldöző urasá- got és a szovjethatalom rábízta a gazdaságot, attól kezdve a falunak is volt mindennap hús. Már 1918-ban hazajött Részt vett az első vasmegyeié földosztás előkészítésében Már le voltak verve a cövekéit, de nem került sor birnem is szocialista elnevezéssel és programmal — létrejött a párt, a Nemválasztók Pártja, amely nyíltan küzdhetett a kormányterror ellen, a politikai szabadságjogokért, az emberibb életért, SAJNOS, a haladó polgári erők tábora Magyarországon nem volt nagyszámú. Bár az első reformnemzedék idős forradalmárai: Táncsics Mihály, Kászonyi Dániel, Jókai Mór, Helfy Ignác és mások szimpátiával kísérték a proletárok mozgalmát, a kormányellenzék, a 48-as párt zöme egyre inkább a nacionalista szenvedélyek útvesztőjébe került. Frankel Leó magas színvonalú elméleti-politikai nevelőmunkát fejtett ki. Megismertette a munkásokat a marxizmus alapvető tanításaival, leleplezte a kormány osztálypolitikáját, a parlamenti képviselők korruptságát, a katolikus klérus hamis, szocialistaellenes vádjait. Világos szavakkal magyarázta meg, miben áll a szocialiták hazafisá- ga: „Az igazi hazafiság — írta — egyedül és kizárólag az ha dacolva minden veszéllyel, mindenünket kockáztatjuk azért, hogy hazánkban a lehető legnagyobb szabadságot, szellemi és anyagi jólétet biztosíthassuk, hazánkat a kultúra olyan fokára segíthessük, ahonnan minden vonathozásban tündöklő példával világítja be a többi országok Útját.,. Ez jelenti a szocialista elvek megvalósulását”. E rövid méltatás keretében nem lehet Frankel hazai tevékenységének teljes képét megrajzolni. Csak utalni lehet az általa vezetett politikai és gazdasági harcokra, a munkásság egységének megteremtéséért folyó küzdelmére, amelynek eredményeként 1880-ban létrejött a Magyarországi Általános Munkáspárt, a hazai proletárok első, valóban szocialista pártja. A MAGYAR KORMÁNY SZERVEK Frankel áldozatos munkáját 20 havi börtönnel „jutalmazzák”, A magyarországi szocialisták hivatott vezetője kiszabadulása után arra kényszerült, hogy elhagyj-, az országot. Előbb Bécsben majd Párizsban küzdött tovább a marxi tanítások terjesztéséért, egy új nemzetkor! szövetség, a IÍ. Internacionál megteremtéséért. 189ö-ban be következett haláláig hű tar cosa maradt a forradalm munkásmozgalomnak. Frankel Leót, színes, sokol dalú egyénisége, a hazai és a nemzetközi munkásmozgalomban végzett fáradhatatlan munkája alapján méltán tartjuk az igaz forradalmár példaképének. S mint 1919-ben a Tanácsköztársaság harcosai, mi is bátran valljuk: „Ha élne, ma is az első sorokban harcolna eszményeinkért”. S. Vinoze Judit tokbavételre, mert bejöttek az intervenciósok. Az 1922-es évben vette — részletre — az első másfél holdat, aztán 1925-ben beköltözött ebbe a kis házba, dohányos lett, felnevelte a gyermekeit. A második világháború alatt vett még három holdat. A fia is itthagyott kettőt. Ezzel lépett be a Micsurin Termelőszövetkezetbe. Az elmúlt évben még 168 munkaegysége volt. Kapál a nyolcvannégy éves ember. Nyáron még ő rakta a kazlat. Mint katonásan mondja: .tsz-gyalogos”. Marika néniről, a gyémántmenyasszonyról a gyermekei mesélik, hogy októberben volt egyszerre a két unokája lakodalma. Megérkezett, húzta a cigány, le sem vette a kabátot, elkapta a falu fiatal kovácsát és addig táncolt vele, amíg a harmincéves fiatalember kidőlt. Nevetve kiáltotta oda a vasmegyeri Reflektorfénybe állítottak az elmúlt évi munkát. Talán korábban kellett volna, akkor amikor az urai Hunyadi Termelőszövetkezet rendre mérleghiánnyal zárta az évét. 1967-ben például 1 millió 599 ezer forint szerepelt a veszteséglistán. Az akkori közgyűlés hangulata hűen tükrözte ezt, a termelőszövetkezeti tagok — többnyire egyéni sérelmeken keresztül — a bírálatot néha még el is túlozták. A vezetőkön sok múlik Urában az 1968 évi gazdálkodáshoz új vezetőket választottak. A tsz elnöke a Csengett Állami Gazdaság igazga- gatója lett. Változott a főkönyvelő személye is, s az új vezetőkhöz bizalma volt a tagságnak, sokat vártak tőlük. Elsősorban azt remélték, megszűnik a mérleghiány, magasabb részesedés jut mindenkinek. A mérleghiány megszűnt. Amikor a könyvelés elkészült a számvetéssel, I millió 64 ezer forint szerepelt a mérlegben nyereségként. A nyereségnek, a nagyobb árbevételnek sok helyütt azt a részt tulajdonítják, ami a tavalyi termelői árváltozásból keletkezett. Urán nem így volt. Kétségtelen javított a helyzeten ott is a termelői áremelkedés, de számok bizonyítják, hogy a többlet nagy részét a magasabb termésátlag, a jobban végzett munka adta. A korábbi évek veszteségére, de az elmúlt év utáni nyereségre is választ adnak az ösz- szehasoniítható számadatok. Ötéves átlagban őszi búzából az urai tsz 5,8 mázsás átlagtermést ért el (!), Tavaly 12 mázsát terveztek, 15,5 mázsát takarítottak be. Ugyanígy rozsnál: az ötéves 6,2 mázsás átlagtermés az elmúlt évben majdnem megháromszorozódott, az őszi árpa pedig 9 mázsával adott többet, mint ötéves átlagban. A nagyarányú termésnövekedés vonatkozik a kukoricára, a dohányra és egyéb kapásnövényekre is. Urai tsz-tagok véleménye: a vezetőkön sok múlott. Ök szorgalmazták a magasabb "dagú talajerő-visszapótlást, a jobb munkát. Kétszerannyi munka Ha lehet hinni a számoknak, akkor az urai határban tavaly kétszerannyi munkát végeztek az emberek, mint 1967-ben (A termelőszövetkezet főkönyvelője szerint a számok pontosak). A Hunyadi Termelőszövetkezet tagjai két éve összesen 24 ezer 100 munkanapot teljesítettek. Az ellányoknak: tizennyolcévesek, ezt nézzétek meg, egy hetvennyolc éves asszony túltáncol valamennyiteket! Marika néni két nóta között (Nádfede- les kis házikóm leégett a nyáron — Bárcsak ez az éccaka, negyven napig tartana) elmesélte, hogy amikor az utolsó nyírségi betyár, Jakab Samu szabadult a börtönből és jött hazafelé, megállt a Lichtman- nék dohánypajtája előtt, 6 ti- zennégyéves kislányként ott csomózott. S amikor az öreg betyár kérdezte, ki tudja elénekelni a nótáját, akkor ő találta el. Sírt az öreg betyár. A 78 éves menyasszony ezután Balogh Sándo’-ral, a veiével olyan csárdást járt, hogy azt tanítani kellene a mai fiataloknak. Hatvan esztendőn át soha nem hagyta el egymást, soha nem civakodott a két egykori árva. Hogyan is írja a köttő? „Szerelem, ha már hervadnak is virágaid, legyenek örökzöldek leveleid, hogy mindig illatozzál!” (gnz) Gyémántlakodalom URA — ÚJ ÚTON múlt évben a teljesített munkanapok száma meghaladta az 50 ezret. Kétszerannyi munkáért — logikus következmény — kétszerannyi részesedés jár. így is volt. Míg 67-ben a tagoknak részesedésként alig 1 millió forintot fizettek ki, addig az idei zárszámadáson már 2 millió 683 ezer forint jutott. S mindezt úgy tették, hogy 649 ezer forintot tartalékoltak, A kétszerannyi munkának elsősorban a megnövekedett munkakedv a magyarázata, amire sok minden hatott. A jó vezetés, munkaszervezés mellett ösztönzött a termelőszövetkezeti törvénynek a háztájira, a szabadságra, a nyugdíjra vonatkozó része. Legfőbbképpen azonban az sarkallta az embereket, hogy számukra is terhes volt már a járás utolsói között kullogni, A verseny kezdeményezői Az urai zárszámadó közgyűlésnek felejthetetlen élménye volt, hogy a tsz fennállása óta először a kiváló dolgozókat jutalomban, kitüntető elismerésben részesítették. A zsúfolásig megtelt teremből 15 dolgozót szólítottak az elnöki emelvényhez és adták át a Kiváló dolgozó jelvényt, ezer forint pénzjutalommal. Nyolcán 500 forintos jutalommal kiváló dolgozó oklevelet kaptak. A kiváló dolgozók egy része a szocialista brigád tagjai körül került ki, megérdemelten. A szocialista brigád nemcsak jól dolgozott, de a választott vezetők mellett a munkaszervezésből is kivette részét. Az urai zárszámadásnak volt egy meglepő bejelentése. A szocialista brigád versenyre hívta ki a járás valamennyi termelőszövetkezetének szó. cialista brigádját. A verseny, kihívást, a kezdeményezést a? elmúlt évben elért eredmények indokolják. Az urai tsz rövid idő alatt küzdötte fel magát a gyengék közül a jókhoz, de hogy a megváltozott helyzet tartós marad, annak az urai tsz-ben sok jele van. Seres Emi Tizenkétmilliós fejlesztés a csengeri járásban Nagyméretű társadalmi munka Tizenkétmillió forintot költenek 1969-ben a csengeri járásban községfejlesztésre. A járás nem csupán a legtávolabbi területe a megyének, de sok tekintetben az átlagosnál alacsonyabb szinten van a kulturális, szociális, kommunális és a lakosságot közvetlenül szolgáló létesímériyek ellátásában. Az előirányzott összeg nem pld meg minden problémát, de a legégetőbb feladatok megvalósítására telik belőle. Így többek között a járási székhelyen, Csengéiben korszerű, nagy áruház építésével fejlesztik a kereskedelmi hálózatot, amit júniusban már átadnak rendeltetésének. A községi tanács egy buszváróra alakítható épületet vásárolt, amivel a járás lakosainak régi problémáját oldja meg. Ugyancsak ebben az év. ben készül el egy mentőállomás és a húsz fős öregek napközi otthona. A járás huszonnégy községének fejlesztésében kiemelkedő a tisztaberek! és a sza- mossályi 150—150 személyes kul túrház építése és az igényeknek megfelelően bővítik a nagygéci művelődési házat. A Jó ivóvízellátás érdekében Csengerújfaluban és Pátyo- don fűrott kutat létesítenek. A porcsalmaiak és tyukodiak régi gondját oldja meg a Por- csalmán épülő gázpalackcse- retelep elkészítése, amihez a tsz és a ktsz összesen 155 ezer forinttal járul hozzá. Korszerű, minden igényt kielégítő orvosi lakást kap Porcsalma, négytantermes iskolát Tyúkod. Az iskolai munkaoktatás megjavítására politechnikai műhelyt építenek Csengerújfaluban, tantér rém és pedagóguslakás-fel. újitást végeznek C'sengersi. mán, Kishódoson és Szamos- angyulogon. A járásban fel. alánlott társadalmi munka értéke 570 ezer forint. (balogh) Gazdátlanul? A Szövetkezetek Értékesítési Központja nyíregyházi elosztó telepén meglepett bennünket, hogy a dolgozók teljesen elhasznált, korhadt raktárépületekben végzik igen fontos munkájukat. A raktár ezekben az esős időkben majdnem megközelíthetetlen. A jármüvek szállítási lehető, ségei is csak minimálisak. Az értékesítő raktár 1950- ben kezdte meg működését. A raktár vezetője, Riskó József elmondta, az épület elhanyagoltságának oka, hogy tulajdonképpen nini sen gazdája. A MÁV területén van és a rozoga raktárhelyiségeket a MÁV-tól bérlik. Hogy kinek a kötelessége a karbantartás, vagy annak korszerűsítése, az egyenlőre megoldatlan probléma. Közel húsz évvel ezelőtt, amikor a raktar megkezdte működéséi, a Szövetkezetek Értékesítő Központjának összesen három zöldségboltja volt Nyíregyházán, Annak áruellátását még ilyen körülmények között is meg lehetett oldani. Ma azonban a városban 36 zöldség-gyü- mölcsboltot kell rendszeresen ellátni áruval és a megye több helyén a szövetkezeti zöldségboltok is ebből az elosztásból kapják az árut. A mostoha körülmények bizonysága: arra sincs lehetőség, hogy a kezüket megmossák az itt dolgozók. Megtudtuk, a MÁV mint tulajdonos, nem hajlandó fel, újítására. A Szövetkezetek Ér. tékesílo Központja —■ érthetően — idegen tulajdonba nem ruház be nagyobb össze, get. Megoldást pedig mindenképpen kell találni! Farkas Fái
