Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-02 / 27. szám

tCI&OT-WÄ<5YAS©WR*Aff ieSruSr ft í t aüsl Ember az akták mögött Ügyfél a városi tanácson Társasház 120 ezer forintos hitellel Tudnivalók az igénybevétel feltételeiről Ki hinné: tavaly kétazáz- buszezer ügyié) kereste meg Üg.ves-bajos dolgaival a vá­rosi tanácsot. Minden nyír­egyházi háromszor fordult meg a hivatal szobáiban. Az ügy iratforgalom is óriási, évi hal vanezer. Es akik intézik, hogyan? Azok ülnek a hivatalban, akiket már jól ismerünk a karikatúrákról, a könyökvé­dős, kopasz, szemüveges bü­rokraták? — Nem azok — hangzik az egyértelmű válasz dr. Nagy Árpádtól, a városi tanács vb. titkárától. — Na­gyot változott a helyzet ná­lunk, Volt régebben, amikor az adminisztrátor kidobta a tanácstagot, a választók kép­viselőjét,, a hivatal tulaj­donképpeni főnökét, Mert nem tudta, hogy nem ő, hanem a tanácstag a ha­talom birtokosa. Ma már en­nek a helyzetnek csírájában elejét vettük. Ki kiért? Aki a tanácsházán jár, ta­pasztal! latja, hogy az irodai szobákban egészen más a légkör. Nem rózsás, de sokkal jobb, előzékenyebb, udvaria­sabb a bánásmód. A tanácsi dolgozók jó része tanul, állan­dóan képzi magát, érettebb szakmailag, politikailag. Tud­ja. az. ügyfél nem más, mint a dolgozó ember, a választó. Egyenrangú ember, s neki az a feladata, hogy az ügyfelet, a város polgárát kiszolgálja. — És nem mindegy, ho­gy on — folytatja a gondolat­sort a vb titkára. — Vigyá­zunk rá, hogy ne szürküljön el a munkánk, ne legyen se­matikus az évek folyamán. Nincs két egyforma ügy, s nem lehet sablonosán néz­nünk a panaszokat sem. Tavaly még kétezer ügyira­tot intéztek harminc na­pon túl az összes hatvanezer­ből. S ez jobb valamivel az országos átlagtól, de a hely­zet »em megnyugtató. Ezt is nagyon komolyan veszi a végrehajtó bizottság, s az az osztály, amelynél elintézetlen „akta” marad, nem kap ju­talmat. Ugyancsak egy tava­lyi felmérés: tizenháromezer határozatot hoztak dolgozók •ügyeiben. Hogy nem rosszul, mutatja, csak hatszáz esetben .fellebbeztek a városlakók. Ezekből is kilencvenet kellett törvényességi vagy méltá­nyossági okok miatt a fél ja­vára megváltoztatni. Sétáljon a dolgozó ? Nagy Árpád azt mondja, arra törekszenek, hogy nemet is jó indoklással, meggyőzően mondjanak. Hogy a panaszt tevő, vagy kérelmező elutasí­tás esetén is érezze, ez így törvényes, feltétlenül igy igaz, a tényekből fakad. Ezen még van munkálkodni való. De az ügyészi óvás már nagyon rit­ka, az állandó ellenőrzés je­lentős segítség. A bürokrata aktákat lát, a tanácsi dolgozónak az embert kell látnia a papírokban. Az emberi problémákat. A lé­nyeg, hogy ezt. társadalmilag Is előremozdítsuk. Eredmé­nyek máris vannak. Vélemé­nyeket kérnek, javaslatokat igényelnek a városrendezési, fejlesztési tervekről, a költ­ségvetés felhasználásáról. Társadalmi bizottság osztja a lakásokat, mond véleményt az adó kivetésekor, s ott van­nak a tanácsi állandó bizott­ságok mindenütt. Birtokhá­borításkor, s amikor csak ésszerű, mindig megkérdezik az illetékes körzet tanácstag­ját, a véleményét pedig figye­lembe veszik. Bürokrácia tehát nincs? Azt még nem mondhatjuk. Sok új jogszabály jelenik meg. összefoglalják, megvál­toztatják a régieket — a jog­nak is alkalmazkodni kell az új gazdasági viszonyokhoz. De ez önmagában még nem bürokrácia. Az viszont igen, hogy egyes vállalatok például feleslegesen járatják a ta­nácsházára a dolgozóikat. A Minisztertanács tavaly pél­dául jelentősen csökkentette a hatósági bizonyítványokhoz szükséges igazolások körét. A szervek, vállalatok, — MÁV, bölcsődék, iskolák, napközik stb — mégis olyanokért kül­dözgetik, sétáltatják az em­bereket, ami teljesen felesle­ges, mert benne van a szemé­lyi igazolványukban. Azért, mert egy-egy helyen nem is­merik a rendelkezéseket, fut- kározák, időt fecsérel a dol­gozó. A tanács vb. titkára mondja: „Ezt az évet türelmi időnek használjuk, s az em­berek érdekében inkább ki­adjuk a nem kellő igazolást is. De visszaszólunk az illeté­kes hivataloknak — ezt ne csinálják.” Sok változás is történt me­net közben. A nagy „dzsun­gel” az építési engedélyek ki­adása volt. Ember volt a tal­pán. aki kiismerte magát a rendeletek, a szükséges íra­tok beszerzésében. Most egy útmutatót adnak az építeni szándékozó kezébe a taná­cson, s abból mindent meg- lud, elkerüli a felesleges sza­ladgálást, a bosszúságokat. „Ezt akarjuk bevezetni a jö­vőben valamennyi iratigé- nyes ügyben Ez a kis útika­lauz jól szolgálja az ide for­duló lakókat.” Közügyben — soron kivül Hogyan lehetne még jobb az ügyfél és a hivatal kapcso­lata? A válasz: az ügyfélnek is türelmesebbnek kellene lennie. De a hivatalnak is. Még ma is sok a papír, bár a fentről jövő körlevél, uta­sítás jóval kevesebb, mint akár egy éve. Idő kell, hogy az ügyintéző olvashasson szakirodalmat, joganyagot, tanulmányozza más városok hasonló területeit. Intézmé­nyesen rászorítják az appa­rátust tanulja meg a szabá­lyokat, az emberek nyelvét is. A tanácstag és a hivatal viszonya megváltozott: az osz­tályok hivatalos időn és so­ron kívül is kötelesek fogad­ni a közügyekben megjelenő tanácstagot s bejelentésére nyolc-tíz napon belül érde­mi választ kell adni. De meg­szűnik a jelenlegi áldatlan helyzet is: a folyosón ácso- rognak a város lakói, s a szobában nincs hely leülni. Ebben az évben újabb helyi­ségeket kapnak, ahol már ké­nyelmesen, ülve tárgyalhat az előadó és az ügyfél. És ez nem csupán formai változást jelent majd. K. J. Évről évre egyre több me­gyénkben is azoknak a szá­ma, akik építési kölcsön igénybevételével akarnak la­kást építeni, kényelmes ott­hont teremteni családjuk szá­mára. A tavasz közeledtével egyre több az érdeklődő, ol­vasóink közül is sokan kérde­zik; milyen feltétele van az építési kölcsön folyósításá­nak? Kérésünkre az OTP me­gyei igazgatóságán a követ­kezőket mondották: Társasház építkezéshez a takarékpénztár a megye terü­letén maximum 120 000 forint összegű hitelt engedélyez. Ez azonban nem haladhatja meg — A ruházati kereskede­lem az idén korábban, feb­ruár 3—17 között rendezi meg a hagyományos téli vá­sárt, amelynek során csupán az állami kereskedelem mintegy 600 millió forint ér­tékű ruházati cikket kínál 30—40 százalékos kedvez­ménnyel — jelentette be szombaton a Belkereskedelmi Minisztériumban tartott saj­tótájékoztatón Laután Fe­renc főosztályvezető. A kedvezményes vásárban a kereskedelmi vállalatok sa­ját kockázati alapjuk — a nagykereskedelmi vállalatok nyereségük — terhére vesz­nek részt, ki-ki saját elhatá­rozásától, helyzetétől, készle­teitől függően. -• A minisztériumhoz érkezett az építkezés összköltségének 75 százalékát. Családi ház épí­tésénél az engedélyezhető leg­nagyobb összeg 60 000 forint Kivéve Nyíregyháza területé' ahol ez 70 000 forint lehet. A hitel összege azonban nem haladhatja meg az építés’ összköltség felét. Az építési kölcsönigény be­nyújtása előtt be kell szerez­ni a házhellyel kapcsolatos telekkönyvi szemlét, a jog­erős építési engedélyt és kél példányban a létesítendő la­kás alaprajzát. Ugyancsak rendelkezni kell az építkezés összköltsége és az OTP által engedélyezhető hitel közötti különbözette!. vállalati információk szerint a vásárba vont cikkek mennyisége mintegy 20 száza­lékkal haladja meg a tava­lyit, s a luxus áruk kivételé­vel mindenféle ruházati cikk, köztük különösen sok kon­fekció és cipő került a ked­vezményes árulistára. A vál­lalatok maguk állapítják meg, hogy mit, s milyen mér­tékű kedvezménnyel árusíta­nak a következő két hétben, ezért nemcsak országosan, hanem vállalati viszonylat­ban sem lesz egységes a kíná­lat, az ár. A tájékoztatás sze­rint igen bőséges a szövetek, a télikabátok, a szövetruhák, a szoknyák és pantallók vá­lasztéka. s hasonlóan sokféle Február 3—17 féli ruházat! vásár 30—40 százalékos kedvezmétinve! Hús, zöldség, gyümölcs — helyből Tsz-ek az ellátás javításáért A nagyobb termelési és ér­tékesítési lehtőségeivel élnék a megye termelőszövetkezeti gazdaságai. Jelentős ebben az ellátás javítására való törek­vés, a rendelkezésre álló áru­féleségek egy részének köz­vetlen értékesítése. Többek között a Kisvárdai Járási Ta" nács Végrehajtó Bizottsága is csak az elmúlt három hó­napban egész sor ilyen mű­ködési engedélyt hagyott jó­vá, illetve adott ki a kérel­mező tsz-eknek. Figyelmet érdemel az a törekvés, amely elsősorban a megyei és ezen belül is a közvetlen helyi igényeket ve­szi figyelembe. A gégényi Ady Endre Tsz finom falato­zói, borkóstolói üzletnyitásra kapta meg az engedélyt. Sa­ját nevelésű sertés- és juh- vágásból eredő áruféleségek­kel látja el boltját A dögéi Rákóczi Tsz Kisvárdán nyi­tott zöldség- és gyümölcs­boltot, melyben száraz ter­ményt is árusít. Hasonlót üzemeltet — az engedélyezés alapján — a berkeszi Bajcsy- Zsilinszky és a már említett gégényi Ady Tsz is, mind­kettő a saját faluban. A Páí- roha és Vidéke ÁFÉSZ (volt fmsz) Berkeszen szikvízüze- met létesített, amire már igen nagy szükség volt A jobb értékesítési lehető­ségek kihasználása céljából számos tsz távolabb is meg­nyitja standját A komorói Búzakalász Miskolcon, a for­galmas Béke téri piacon, ál­landó helyen értékesíti feles­leges zöldségét, gyümölcsét A gégényi Ady Tsz Kazinc­barcikán üzemeltet zöldség­es gyümölcsfélét, valamint tojást, szemes takarmányt, sertészsírt, füstölt húsokat, töltelékeket saját készítésű házi tésztaféléket, konzerve- ket, tsz-ek által palackozott borokat, szörpöket árusító standot. A szövetkezeti gazdaságok ez irányú tevékenységükkel hozzájárulnak az ellátás javí­tásához, változatosabbá téte­léhez amit a vásárlóközönség szívesen fogad. De jól járnak maguk a tsz-ek is. csizmát, bunda- és hócipőt, sportos lábbelit hoznak for­galomba olcsóbban. Ugyan­akkor olcsóbban vásárolható többek között szintetikus női kuli, gyapjú és balonpuló- ver, férfi-, női téli és gyer- mekfehémemű, sertésbőr kesztyű, sál, sapka, kendő, stb. Néhány vállalat nem téli cikkeket — például férfiin­get, bőrdíszműárut, stb — is ajánl kedvezménnyel a következő két hétben. A szövetkezeti kereskede­lem, csatlakozva az állami­hoz, ugyanebben az időben tartja országosan a téli vá­sárt A szövetkezeti kereske­delemben mintegy 500 millió forint értékű téli holmi kerül forgalomba, a helyi igények­hez és készletekhez igazodva ÍO—50 százalékkal olcsóbban. Betörés egy éjszaka kétszer Megrögzött bűnözőket fogott el Nyírbátorban a rendőrség Nyírbátorban több betöré­ses lopást követtek el a kö­zelmúlt napokban. A rendőr­ség illetékes szervei a betöré­sek elkövetésének alapos gyanújával három személyt vettek őrizetbe: Balogh Ist­ván 38 éves segédmunkási, Pál Zoltán 33 éves napszá­mos. nyírbátori és Kiss Tóth Antal 30 éves nyíregyházi la­kosokat. Jelenleg mindhár­man. letartóztatásban vannak Érdemes néhány pillantást vetni az eddig felvett jegy­zőkönyvekbe. A letartóztatot­tak is sok mindenről beszél­nek. Közülük Kiss Tóth An­tal folyamatosan vall, beis­meri a betöréseket, megneve­zi a tettestársakat, elmond­ja a terveket és előzménye­det, azt is, hogyan hajtották végre akcióikat. * A tényállás: 1969. január 17-re virradolag feltörték a íízanies Sándor és Nagy Jó­zsef nyírbátori lakosok por­táján lévő nyári konyhát és hlflyiségeket, s onnan a leg- kniönbözőbb dolgokat vit­ték el, ami éppen a kezük ügyébe került: hét oldal sza­lonnát. sonkát mintegy 40 liter bort, valamint a borgzi­vó gumicsövet, kacsatollat, ruhaneműket. A betörők ösz- szesen több, mint 3000 fo­rint értéket zsákmányoltak, alig kétórás munkával. „Nem volt szerencséjük, lyukas volt a kacsatollal lopott papirzsák. Éjszaka ők ezt nem vették észre. Mások korán reggel — már annál inkább. A letartóztatásban lévők: Kiss Tóth Antal nyíregyhá­zi lakos — élettársi közös­ségben él a nyírbátori ci­gánytelepen egy nyírbátori nővel — keresztelőre érkezett Nyírbátorba. Folyamatosan vall, a rendőrségen csak né­hányszor mondja: „ha fel­akasztanak, akkor sem tudok többet mondani”. Elmondja, hogy Balogh István .közölte vele: tud egy jó helyet, ahon­nan sok mindent zsákmá­nyolhat. Együtt mentek Sza- nies Sándorék lakására, ahol már hármasban „dolgoztak” Pállal: Balogh betörte a nvá- rikonyha ajtaját, Kiss Tóth pedig hentföl házigazda mód­jára adogatta ki a keze ügyé­be eső dolgokat Azt mondja, részeg volt, vele Balogh azt csináltatott, amit akart. Ha azt kéri ugorjon a kútba, ak­kor bizonyára oda is beugrik. Pedig tisztában van: az ittas­ság nem menti a bűncselek­mény elbírálásakor. Tisztelettel beszél, több­ször hangsúlyozza: „az em­ber benne van a balhéba, mi­nek tagadjon.” Mit szól ah­hoz, hogy bekerül a neve az újságba és sokan megtud­ják, hogy lopott? „Nekem már úgyis mindegy”. Igaz. Kiss Tóth nem is­meretlen a rendőrségen. Ta­valy két év nyolc hónapra ítélték, egy nyíregyházi be­törésért, egy évet leült, még 20 hónap van hátra. Most azért veit szabadlábon, mert megfellebbezte. Közben újra betört. Azelőtt 58-ban ló? pásért hat hónapra ítélték, 62-ben egyik kezdeményező­je veit a nagy cigánytelep! verekedésnek, azért öt hóna­pot kapott. Most minden kér ­désre azonnal válaszol, gon­dolja, a teljes beismerés, a tények közlése esetleg eny­hítő ítéletet jelent majd újabb ügyében. Balogh István minden szemrebbenés nélkül kijelen­ti: „Kérem, én semmiféle bűncselekményt nem követ­tem el. Ebben a balhéban nem vagyok benne — majd folytatja: az a pechem, hogy elrontottam a becsületemet. Nekem már nimjs egy hiteles szavam se. Balogh módszeresen beszél, az ember még sajnálhatja is. De a bűnlajstromát nézve, alighanem kétségbe lehet vonni, amit mond. 1931-ben született, 49-ben már három hónap fogházbüntetésre ítél­te a nyíregyházi megyebíré- ság. Azóta nyolcszor volt büntetve: két hónaptól két és fél évig széles a skála. Lopás, gyújtogatás, parancsmegtaga­dás, hivatalos személy elleni erőszak szerepel többek között a büntetési listáján. Az elmúlt 20 év alatt kis htján 10 esz­tendőt töltött börtönben. Legutóbb 1968. október 31-én szabadult, de csak két hóna­pig bírta ki. Most minden körülmény arra vall, ő volt az értelmi szerzője a Nyírbátor­ban elkövetett betöréseknek. A szembesítések alkalmával is konokul tagad. Szinte büsz­kén jelenti ki: „Olyan sze­méllyel, akit nem ismertem, soha nem mentem lopni.” Rengeteg trükköt ismer. Dolgozni nem akar. A rendőrség 1965-ben 10 hóna­pos börtönbüntetése után se­gített az elhelyezkedésében. Jó munkahelyet kapott, ám újra bűntettet követett el. Aztán újabb börtönbüntetés után ismét szükség lett a rendőrség segítségére. Mun­kahelyet kapott, de most újabb bűnei miatt ezt is ott kell hagynia. * Nyírbátorban az intézke­dések eredményeképpen a közrend — közbiztonságra ve­szélyes, visszaeső, gyakorlott bűnözőket tett ártalmatlanná a rendőrség. M &, Bár a takarékpénztár kész»' éggel szolgál előzetes felvi- á gosí lássál, helyes, ha az építkezni szándékozók a már említett iratokat beszerezve keresik fel a területileg ille­tékes fiókokat. Így nem töl­tik hasztalan idejüket és nem utazgatnak feleslegesen. He­lyesen cselekszenek azok az építkezők, akik a szükséges okmányokat beszerezve, mi­előbb benyújtják hitel irán­ti kérelmüket. Ezzel biztosit- hatják a gyorsabb ügyinté­zést, azt hogy az építkezés már a tavasz beálltával kez­detét vehesse. Lapszélen Bér — parlagon Panaszkodtak a sülőipar il­letékesei, hogy dolgozóik bé­re alatta van az országos át­lagnak, s ez a helyzet nem egészséges, gátolja a jobb munkát. Leutaztak az illeté­kesek, megvizsgálták a té­nyeket, s kitűnt: a négy szá­zalékos bérszintjavítási lehe­tőséget sem használták fel. Még tavalyi e példa, mint a másik is: a tanácsi építő­iparban az évi bérösszeg a huszonegyezer forintos lehe­tőséghez képest csak ti zen­kilencezer forintra rúgott Id átlagosan egy dolgozónál. Amelyik vállalatnál így gondolkozik a vezetőség — jóllehet megnövelte a kioszt­ható nyereséget — nem lát előre. Még nincs ugyan ké­szen az 1968-as munkáske­reset statisztikája. Még nem lehet kimutatni, hogy az en­gedélyezett 4 százalékos át- lagbérnövékedést hol, s mi­lyen mértékben használták fel a keresetek javítására. D» a korábbi tapasztalatok arra intenek: takarékoskodnak, in­dokolatlanul óvatoskodnak a* emeléssel. És ez nem tartható állás­pont. Nem jó, ha egyes válla­latok — arra való tekintettek hogy Szabolcsban úgyis van kit felvenni az elmenők he­lyére — hígítják a munkás- gárdát, bontják a törzsgárdát- Mert bár itt még nemigen kényszerülnek bérrel munka- erőt tartani, mint a főváros­ban, vagy az ipari területe­ken, a gyakorlatot mégsem helyeselhetjük. Itt a tavalyi nyereség ki­osztásának ideje. A most ki­fizetésre kerülő részesedés mintegy negyedrésze vállala­tainknál bémsegtekarításból adódik. Ez pedig — akkor is, ha a munkás is részesedik belőle — az egyes, legfeljebb a kettes kategória részesedé­sét növeli elsősorban. Nem vagyunk az ellen, hogy a jó munka nyomán ne származzon jó nyereség, s azt ne osszák ki. De a jó mun­ka. a körültekintő, szervezett, termelékeny, politikailag is tökéletes munkaerő és bér- gazdálkodás útján, s nem kü­lönféle más meggondolások­ból, a munkaerő indokolat­lan cserélgetése árán, a ter­melés, a termelékenyseg ro­vására. Idén már a bázisbéren lúl öt százalékig adómentes a bérnövekedés. Élnek vele me­gyénk vállalatai? A jelenlegi tapasztalatok szerint nem egyformán, sok helyen húzó­doznak a nyereségből való tartalék képzésétől. Pedig az idei premizálás, bérjavítas biztonsága függ ettől, elkö­vetkezhet, hogy csak így tud­ja majd megtartani a válla­lat a jól dolgozó, vállalatá­hoz mindig hűséges törzsgár- da-tagot, a kvalifikált szak­embert. Erre is gondolni kell — és addig, amíg nem késő. ______________________(h. )■) A Nyíregyházi Közgazda- sági Technikum pénzügyi ta­gozata azonnali belépéssel fel­vesz 2 fő fűtőt. Fizetés az MM 173/1960. r. alapján. Je­lentkezés az iskola igazgató­ságánál Baltion u Sül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom