Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-22 / 44. szám

W09. íe%roSr 52. «EUBT-MAGYARORSZAG 3 «Mal Az óhajtott pálya és a lehetőségek GONDOSKODÁS — túl a nyugdíjon, segélyen Van-e értelme pályaválasz­tási tanácsadásról beszélni, amikor a keretszámok adot­tak, a továbbtanulás lehetősé­gei végesek? Különösen me­gyénkben, ahol az országos átlagnál kevesebb a továbbta­nuló, ezzel szemben az átlag­nál magasabb azok száma, akik nem végzik el az általá­nos iskola nyolc osztályát. Nem inkább arról kelle be­szélni, és inkább cselekedni, hogy a szükségnek megfele­lően újabb iskolákat építse­nek Szabolcs-Szatmárban? Idézhetnénk még a kérdé­seket, melyek sokszor elhang­zanak. Persze, egyszerűbb, és bizonyos esetekben nép­szerűbb követelőzni, számok­kal dobálózni. Különösen ha ezek sokban találkoznak a meyye valóságos igényeivel, problémáival. Mégis, ha vala­ki alaposabban elmélyül a pályaválasztás igen sokágú, bonyolult kérdéseiben, belát­ja, hogy nemcsak új iskolák építésével, telepítésével lehet „megváltani” a megye to­vábbtanulni akaró fiataljai­nak jövőjét. Az is kell, sőt nélkülözhetetlen, hogy a me­gye iskolahálózata szélesed­jék. Különösen sürgetővé te­szik megyénkben egy' sajá­tos iskolatípus létrehozását az igen jelentős számú tovább nem tanulók érdekei, melyek egybeesnek a megye gazdasá­gi profiljának fejlesztésével, a mezőgazdaság korszerűsíté­sével. A továbbképző-iskolák sajnos a több éves kísérletezés után se töltik be hivatásukat, nem oldják meg a továbbta­nulás és képzés problémáját. Zsákutcába jutnánk, ha egyoldalúan csak az iskola- építést, telepítést szorgalmaz­nánk, s megfeledkeznénk azokról a feladatokról, ame­lyek nem múlnak az anyagia­kon, a beruházásokon. Igenis, van értelme a pályaválasztás­ról vitázni, tapasztalatokat gyűjteni, mert az igények, a lehetőségek valóban végesek, de mégsem szűk a skála, ame­lyen végigmehetnek a pálya- választás előtt álló fiatalok. Sajnos, a pályaválasztási ta­nácsadásban elég sok a for­mális elem, a sablon. Nem mindig kap reális, józan ta­nácsot a fiatal, sok még az il- lúziókergetés, a bizonytalan­ság. A pályaválasztás gyengéi közé tartoznak a pedagógu­sok kényelmes tanácsadásai, a népszerűség megőrzése a szülővel szemben. Sokszor a pedagógus jól tudja, hogy a gyerek nem képes megbirkóz­ni a választott iskolával, nem alkalmas arra a pályára, ame­lyet szülei sugallatára meg­célzott, mégsem kockáztatja a „népszerűségét”. Őszinte, nyílt beszéd helyett inkább legyezgeti a szülők hiúságát. Máskor, nem az egyes szülők elképzeléseivel szemben tehe­tetlen, a pedagógus, hanem a közvélemény maradi szem­léletével szemben, amely egyes szakmákat pozitív vagy negatív szempontból osztá­lyoz. Van min problémázni a pá­lyaválasztásnál. Egyik sarkal- latos teendő, hogy a fiatalo­kat megtanítsuk rugalmasan pályát választani. Fontos táp­lálni a kiválasztott szakma iránti hivatásérzést, amely a képességének legjobban meg­felel és elhelyezkedési gon­dot sem okoz. De meg kell tanítani őket arra is, hogy több „dimenzióban” gondol­kodjanak a pályaválasztás­kor, ne okozzon helyrehozha­tatlan törést, ha nem sikerül azonnal a tervük. Legyen ere­jük, kitartásuk az újabb és újabb próbálkozásokra. Sőt, legyenek képesek hasonló ro­kon pályára átmenni, és ha­sonló szenvedéllyel dolgozni. Ezek azonban szórványos és időszakos pályaválasztási „kampánnyal” nemigen érhe­tők el. És ami a legfőbb, nem érhető el a fiatalok nélkül, és a fiatalok ellenében. Ugyanis az is kísérő jelensége a pá­lyaválasztási munkának, hogy néhol éppen azokat hagyják ki a párbeszédből, akik a leg­illetékesebbek: a pályaválasz­tás előtt álló fiatalokat! Páll Géza A nyírcsászári Üj Élet Tsz állandó munkára számba jö­hető taglétszáma 174, öregsé- gis és járadékos 82. A tsz-ben dolgozó férfiak átlagéletkora 51, a nőké 47 év. önként kí­nálkozik annak vizsgálata, hol a helyük az öregeknek a falu térképén, a helyi társa­dalomban. Ha a szükség úgy kozza .. Antal Gyula tsz-elnök köz­li a következőket. Szó sem lehet arról, hogy csupán a havi nyugdíj, segély jelentse a megöregedett szövet­kezeti emberek megélhetését. Ezek amúgyis szerény össze­gek, nagyon „meg kell fogni”. A tsz-től minden évben számíthatnak három mázsa tüzelőre, rendszerint irtásfá­ból. Értéke 450 forint körüli. Kerül hozzá ugyancsak há­rom mázsa szalma, ez megér 150 forintot. Házhoz szállítá­sukért fillér fuvart sem szá­mít a tsz. A fuvar egyébként minden tekintetben ingyen járandóságuk. Különösen jó ez súlyosabb betegség esetén távolabbi orvoshoz vitelnél. Szükség esetén akár gépko­csira is számíthatnak. Akik még megtehetik a munkára jelentkezést, részük­re a legjobb közeli földön je­löl ki a szövetkezet 33 száza­lékos kukorica területet, vál­lalás szerint. Hasonlóan kér­hetnek burgonyaföldet is mű­velésre. A szántást, vetést a tsz végzi el, s térítést ezért és a vetőmagért sem kér. Volt tavaly is olyan, még munkát bíró idős ember, akinek 30 mázsa csöves kukorica ju­Nyírbátorban van (az a járá­si székhely). A javításra adott rádió ügyében jár. Nagy hiánya van a házban. Nem­rég operálták az idős asszony szemét. Elégedett a gyógyu­lással. Meleg a barátságos szoba. Hazajár fát vágni meg egyebet segíteni a két nős fiú. Káposztás Gyula bácsinak borítékos levél a kezében. Az Albi fiúnak címezték Egerbe, mert az ott lakik családjával. Ennek közlését viszi a levél: apa, anya köszöni a vendég­ségbe hívást. Ha az anya lába rendbejön, örömest elláto­gatnak. Merthogy Káposztás néni elesett a síkos úton s megütötte a lábát. Arra az érdeklődésre, miben találják örömüket, így hangzik a vá­lasz: egymásban. Ugyancsak jól elhagyta a hetvenet Nehéz György bácsi. Szemén pápaszem, az aszta­lon rengeteg kisebb-nagyobb papír között kutat. Azt a ti­zenhárom forint pár pilléres csekkszelvényt keresi, ami boradófizetést Igazol, s most megint kérik... Két fiuk Pesten, egy Kazincbarcikán. Mindhárom férfiszabó szak­mára képezte magát. A férjes lány viszont gimnáziumi ta­nár Mátészalkán, tanár az embere is. Időtöltésük? Mo­solyognak: rádiózás meg néha kártyázás. De az a szép, ami­kor a tanárlány és vő saját autójukon látogatásra érkez­nek. Ilyenkor sosem üres a kezük. A kiságy-heverőn pihen Antalóczi László. Az előbb érkezett haza Nyírbátorból — gyalog. Nyolcvanhárom éves létére! (Jó hat kilométernyi utat tett.) Orvosságért járt ott a felesége részére, s lekéste a vonatot. Másik járatra nem akart várni. Megfényesedett szemmel magyarázza, hogy mikor legutóbb az orvosnál jártak az asszonnyal, a dok­tor sehogyse akarta hinni, hogy ő nyolcvanhárom éves lenne. Együtt a klubban Hornyák József tanácséin»* köt faggatom az öregek he­lyéről, helyzetéről. Hosszan bizonygatja, egyál­talán nem „felesleges” szemé­lyek. Kifinomult életbölcses­ségük sokat ér. Ök sürge'ték például az erőteljesebb gépe­sítést a tsz-ben. Érdemük van abban, hogy gépek végzik a közös határban a kukorica, napraforgó, meg egész sor mag vetését, a burgonyaülte­tést, a palánták rakását is. Öreg Antalóczi László vetette fel, mikor a falu művelődési házának nagyobbítása szóba került: rendezzenek abba be klubszobát, ahol a fiatalok jól érezhetik magukat. Eljá- rogatnak oda maguk az idős emberek is. Különösen ren­díthetetlen tv-néző közülük Oláh Istvánná, Vanczák Jó­zsef, Csipkés János feleséges­tül. Az általános iskolások ré­széről pedig mind gyakoribbá lesz, hogy a felső tagozatosok közül eljárnak olyan öregek­hez, akik magányosan laknak házaikban, kitakarítanak, fát vágnak, vizet visznfh Asztalos Bálint Egy féldeci — 6000 forintért! Hogy ne legyen FEKETE KRÓNIKA A traktoros berúgott és utána meghált. Munkaszüneti napon történt és akkor kivé­telesen nem traktorra, ha­nem motorkerékpárra ült. A nyíregyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet legjobb traktorosa volt Az eset ta­valy augusztusban történt, Sóstóhegyen. A fekete krónika a terme­lőszövetkezet nyilvántartásá­ban és az emberek emlékeze­tében más példákat is őriz. 1961-ben az egyik traktoros — italtól sarkallva — gyorsan vezette gépét, a pótkocsi fel­borult, a kocsin lévő rako­dómunkást kartöréssel szállí­tották kórházba. 1967-ben ugyancsak gyorshajtás követ­keztében az egyik pótkocsi a traktort is magával rántva bo­rult fel. Szerencsére személyi sérülés nem történt, csupán az erőgép szenvedett sérülé­seket A termelőszövetkezetekben egyre több az erőgép, a teher, kocsi és évről évre növekszik a balesetek száma. A balese­tek 20 százalékát ittasság idézi elő. Mincsik Józseffel a Vörös Csillag Termelőszövetkezet gépcsoport vezetőjével, vala­mint Bódis Sándorral, a gép­javító és szerelőüzem vezető­jével arról beszélgettünk, van-e lehetőség arra, hogy megszűnjék a szeszesital-fo­gyasztásból eredő baleset. A válasz: van lehetőség. A Vörös Csillag Termelő- szövetkezet talán egyedüli a megyében, amely alkohol- szondával rendelkezik. Bódis Sándor ugyan állítja, ő ráné­zésre is meg tudia állapítani, hogy ki ivott, ki nem azok közül, akik traktorra kívánnak ülni. Meglehet, az ital elárul­ja magát, de aki fogyasztotta, az nem ismeri el Tavaly nyá. ron a tsz-ben is volt erre két példa. Az üzemvezető két em­bernél tapasztalta, hogy mun­kába állás előtt italt fogyasz­tott. Nem engedte őket gép­re ülhi. A két ember tiltako­zott. hogy egy csepp szeszes italt sem fogyasztottak. Ekkor került először hasz­nálatba a szonda. Az alkoholszonda mindkét embernél kinnitatta, a sze- szV ital fogyasztását. Ek­kor már nem tiltakozhatott a két traktoros. Sőt miután megkapták a fegyelmit, elis­merték, jóváhagyták, helyes. nek találták a döntést. A termelőszövetkezet alko­holszondái porosodnak. Nincs szükség az alkalmazásukra, mert az első eset után nem­csak két ember kapott jó lec­két, de valamennyi traktoros. Természetesen nem csupán az alkoholszonda tartja vissza az embereket attól, hogy al­koholmámorban üljenek gép­re. Van más hathatós és nyo­mós érv is. Az a traktoros, gépkocsivezető aki munkába állás előtt vagy munka köz­ben szeszes italt fogyaszt, szá. molhat azzal, hogy nem pár forintba, hanem több ezer forintba kerül a féldeci. A termelőszövetkezetben egy éve olyan rendszabályt honosítottak meg, hogy a szeszes italt fogyasztó trakto­rost, gépkocsivezetőt nem csu­pán felelősségre vonják, de anyagilag is büntetik. A trak­torosokat premizálják. Egy- egy traktoros évi prémiuma 10—12 ezer forint. Egyetlen eset elég ahhoz, hogy a trak­toros ennek a prémiumnak ötven százalékát kapja vagy ha súlyosabb a dolog, egyálta­lán ne kapjon prémiumot, Ez meggondolásra készteti az erőgép vezetőket Nekik sem mindegy, hogy a féldeci pá­linkáért 6 forintot, vagy 6000 forintot fizetnek. A Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben az elmúlt év­ben egyetlen halálos baleset történt Munkaszüneti napon akkor, amikor a meggondo­latlan ember mellett nem le­hetett az üzemi óvás. Ez az egy eset is fegyelmeztető. Néhány hét, talán annyi sem, hogy a mezőgazdasági üzemekben újra kezdődik a munka. Ezer és ezer traktor közlekedik majd közúton. Úgy lenne jó, ha az új idényben egyetlen baleset sem történne. A Vörös Csillag Tsz példája is igazolja: az itasságból ere­dő balesetek elkerülhetők. A Vörös Csillag Termelőszövet­kezetnek 18 erőgépe vesz majd részt a tavaszi munká­ban. A traktorosok kivétel nélkül vallják. nincs mitől tartaniuk. Gépeik műszakilag megfelelnek, a többi már az embereken múlik. tott Két év óta a zárszámadást követően öregek napját, amo­lyan másodszori kis zárszám adást tartanak. Az ünnepi tiszteletadást étel, ital kínála­ta és a lehetőséghez mér-, pénzes boríték juttatása kö­veti. A borítékok 150—250 forint közötti összeget „rejle­nek”, attól függően, hogy férj és feleségről van-e szó, mi­lyen az édesgyerekek segítő se és egyáltalán az egésszégi és más egyéb helyzetük. Olyan tsz-nél van mindez, ahol 31 forint húsz fillért ért például tavaly egy munka­egység. Az utóbbi évtizedben Nyír­császáriból egyetlen idős em­ber sem került szociális ott­honba. Ilyen kérés se akadt. Otthon, nyugalomban Megyünk téli, havas ut­cán helybe, hozzájuk. Elsőnek Csipkés Jánosnál kopogtatunk. Közli a felesége, hogy a hetvennégy éves férje Seres Ernő Záróra után fiatalok között — Tegnap nem tudtam fél négykor elmenni. A PIÉRT kocsi megjött és pakolni kel­lett. Hat órára lettünk ké­szen. Fél hét. mire hazaérek Borbányára. Kerékpáron. Va­csora után tévét szoktam nézni és beleolvasok az új­ságokba. A magazint, meg különösen a Népsportot ked­velem. Hétköznap esténként nemigen szoktam a városba menni. Foncsorozott szemüveg, be­fésült haj. Rabócsi Zoltán 21 éves. Az Északi Alközpont korszerű szolgáltató-kombi­nátjához tartozik az ABC- áruház, Rabócsi Zoltán mun­kahelye. Élelmiszer-kereske­delmi eladó.-»• Érdekelnek a jó köny­vek. Főleg a humorosak. Legutóbb? ...mindjárt eszem­be jut. Nem, nem emlékszem, mit olvastam legutóbb. Diák­koromban válogatás nélkül megnéztem minden filmet, most ritkábban járok. A té­vében az Angyalt szeretem, meg a bűnügyi filmeket. — Barátom a szó szoros értelmében nincs. Korábban a sport érdekelt. Volt egy futballcsapat a Borbányán, de felbomlott. Az lekötött délutánonként. Most olyan barátom nincs, aki őszinte lenne és azt tőlem is elvárná. Meg azt mondják, romanti­kus vagyok, illúzióim vannak — mondják. Mert Olaszor­szágba akarok utazni, meg kocsit venni. Apáméknak van egy hold gyümölcsösük, meg en is összeszedem a pén­zem. Meglesz egy év alatt a kocsi ára. — És a tanulás, vagy K1SZ- munka? — Nem gondoltam tovább, tanulásra. — Tétova mozdu­latot tesz. — Valakinek a kedvéért? Ha úgy kívánná, elkezdeném, önként jelent­kezni KISZ-munkára? — még nem jutott eszembe. Nem tudnék funkciót betöl­teni. A boltvezető szerint becsü­letes, jó munkaerő. Az élel­miszer kisker KISZ-szerveze. te — mintegy 60 tággal — nem a legrosszabb KISZ- szervezetek közé tartozik. Váczi Aranka mozgékony szemű, fekete, alcsony. Pász­tor Borika magas, szőke. Ugyancsak fiatal szakmunkád sok. Pénztárosok az A.BC- ben. Csuklós ügy A közúti személyszállítást megyénkben az 5. sz. AKÖV látja el. Rendszeresen vásárolnak új, korszerű jármüveket, de ezek egyben gondot is jelentenek. A csuklós buszok forgalom­ba állításával csökkent a zsúfoltság. Az utak korszerűsítése és a megfelelő fordulóhelyek kialakítása azonban megoldásra vár. Sok helyen emiatt nem közlekedhetnek nagy befogadó képességű járművek. A Borbányáig közlekedő csuklós busz csak a Városgaz- dálkolási Vállalat szeméttelepén tud megfordulni, mert niás arra alkalmas hely nincs. A fordulás itt sem biztonságos, mar három estben is eltört a csuklós rész. Ennek javítása egy-egy alkalommal közel 30 000 forintba kerül. Ráadásul a busz ki* esik a forgalomból és ez csak növeli a gondokat. Más példák is vannak. Az ibrányi malomnál egy vízát­eresztő beépítésével és kevés földmunkával megfelelő fordu­lóhelyet lehetne kialakítani — ez jelenleg hiányzik. Vállajon és Kálmánházán hasonló a helyzet: csak a falu széléig köz­lekedik a járat, mert a községben nem tud megfordulni. Ilyen és hasonló gondok nehezítik a gyorsabb és zavarta­lanabb közlekedést. Szükséges lenne, hogy a vállalat, és a tanácsok összefogásával községfejlesztési alapból, társadalmi munkával könnyítsenek a helyzeten, amely nemcsak az AKÖV gondja. Balogh József — Sok könyvem van. Meg­veszem az újakat, kölcsönké­rem a régieket — kezdi Aranka. Különösen a fiatalok problémáinak boncolgatása miatt Berkesit olvasom szí­vesen. Rendszeres kötött programom nincs. — Én is olvasni szeretek — mondja Pásztor Borika fő­leg Dosztojevszkijt. Talán minden művét olvastam. De elég gyakran járunk táncolni is az Annába. — Engem nem vonz az ilyenfajta szórakozás — mondja Aranka — Nem tet­szik az a társaság. — A társaság nekem sem tetszik — így Borika — csak a tánc kedvéért járunk oda. Aranka nyolcadik osztály után lett ipari tanuló, Borika a Zrínyiben érettségizett, nyírturai, albérletben lakik. Aranka szüleivel az északi­ban. Megint ő beszél. — Egy-egy jó film sokat ér számunkra. Például nagyon sokat beszélgettünk Ameriká­ról, ott képesek azért megöl­ni másokat, hogy csak az igazságról eltereljék a figyeL met Borikának más a vélemé­nye ugyanerről. Rázza a fe­jét — Mi nem szoktunk politi­zálni. összejövünk a barát­nőimmel, erről-arról beszél­getünk, de politikáról nem. Aranka beszél. — Szeretnék technikumba menni és érettségizni, mert egyre többet és többet sze­retnék tudni. Borika befejezte a tanulást. — Most úgy érzem, már nem fogok továbbtanulni. Mindent elölről kellene kez­denem. És újra a fiatalok életéről beszélnek. Hogyan kellene és mit tenni a KISZ-ben, hogy aktívabbak legyenek a fia­talok. — A gimnáziumban kiad­ták, mikor kinek kell politi­kai beszámolót tartani. Ha itt lenne ilyen, én is hozzászól­nék, sőt önállóan fel is ké­szülnék egy-egy beszámoló­val Az utolsó mondatokat az a Borika mondta, aki „nem szokott politizálni” barátnői­nek (bwfcsé)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom