Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-22 / 44. szám

xxvi évfolyam 44. szám ÄRA: 70 FILLER 1969. FEBRUAR 22, SZOMBAT LATONK TARTALMÁBÓL? Egy féldeci 6000 forintért! (3. oldal) 340 millió forint értékű építőanyag Szabolcsnak (7. oldaJ) A rádió és a televízió heti műsora (4. oldal Hétvégi sportműsor (7. oldal) Bővült a munkahelyek száma Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Am NSZK kormányának újabb provokációs lépését az elnökválasztás Nyugat-Berlinben Az országgyűlés külügyi bizottságának nyilatkozata Művelődni Talán soha nem kapott olyan hangsúlyt, soha nem vette körül olyan nagy tenni- akarás a szabolcsi művelődés ügyét, mint ezekben a hetek­ben, hónapokban. Sorra vi­tatták és vitatják meg a nép­művelés legégetőbb kérdéseit megyénkben, párt, tanácsi és társadalmi szervek. Most már a gazdasági szervekhez is el­jutnak azok a jelzések, me­lyek nagyobb anyagi támoga­tást, az anyagi források egy kézbefogását sürgetik. Valóban, vitathatatlan, hogy megyénkben tíz év leforgása alatt sok más beruházáson kívül több mint száz műve­lődési otthon, könyvtár, klub­szoba épült, s nálunk a leg­magasabb, a megyék között a művelődésre, kulturálódásra áldozott sajáterős hozzájáru­lás. Elismeréssel szóltak erről az országos szervek képvise­lői is. A legutóbbi megyei ta­nácsülésen így fogalmazott Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes is. Ezért tartják indokoltnak az orszá­gos szervek vezetői is, hogy kiemelten támogassák me­gyénket, ahol az ipartelepí­téssel egyidőben más megyék­től gyorsabb ütemben szük­séges megteremteni, korsze­rűsíteni e intézményhálózatot. Nagyobb anyagi támogatást ígértek, természetesen nem azonnali határidővel az or­szágos szervek. Mire kötelezi ez megyénket, a népművelési munkásokat? Tevékenyebb, tartalmasabb, mondhatjuk szenvedélyesebb munkára. És arra, jobban használjuk ki a meglévő mű­velődési házakat, otthonokat, könyvtárakat, minden egyes négyzetmétert, amely hatással lehet a művelődés alakulá­sára. Túl vagyunk már a számok bűvöletén, a sarkos statiszti­kákat módjával, kritikával forgatjuk. Hisz nem attól lesz a művelődés otthona, egy különben nem otthonos helyi­ség, hogy egy év alatt há­nyán fordulnak meg a táncos, zenés, hurkakolbász vacsorá­kon.- Ezt ma már egyre job­ban észreveszik a gyakorló népművelők is, akik közül számosán nemcsak ideiglenes munkahelynek, beugrásnak tekintik a művelődési mun­ka irányítását, hanem hiva­tásnak, elkötelezettségnek. S ehhez a mesterségbeli tudást ismeretet is igyekeznek meg­szerezni Biztató, hogy manapság szinte mindenki a népműve­lésről beszél, munkatervek készülnek, sokféle elképzelér valósul meg, sokszor látvá­nyosság nélkül. S amennyire indokolt a népművelésben is a szerénység a munkavég­zőktől. annyira indokolt a na­gyobb nyilvánosság, a tapasz­talatok általánosítása, elter­jesztése is. Mert a jó munkát nem kell véka alá rejteni, hagyni kell, kamatozzon má­sutt is. (PG.) Pénteken ülést tartott a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga. Az ülésen megvizsgálták a megye lakosságának foglal­koztatottsága helyzetéről szó­ló tanácshatározatok végre­hajtását. A munkaügyi osz­tály jelentését a végrehajtó bizottság megtárgyalta és el- fagadta azzal, hogy a korábbi határozatban foglaltak — mint időszerűek — továbbra is megfelelő alapot adnak a megye gazdasági fejlődésével összefüggő foglalkoztatáspoli­tikai célok megvalósításához. Az ülésen tájékoztató hang­zott el a községi tanácsi há­lózat korszerűsítéséről, s megállapították a járási és városi tanácsok vb ipari szakigazgatási és a községi szakigazgatási szervek ipari­gazgatási ügyrendjét. A foglalkoztatottságiéi szó­ló előterjesztés szerint a me­gye munkaerőforrása az 1967 —196á-as években a vártnak megfelelőn alakult. A mun­kaképes korúak aránya 56,5 százalékról 59,6 százalékra emelkedett. A gyorsabb gaz­dasági fejlődés következtében bővült a munkahelyek száma. Ez azonban kevesebb volt, hlint a munkaképes korba lé­pők száma Ez továbbra is egyik fő tényezője volt a me­gyéből történt elvándorlás­nak. Az ingázók száma nem változott, az elmúlt évek 30—35 ezer fős szintjén mo­zog. Ezenbelül viszont cseré­lődés észlelhető: emelkedik a 18—25 év. és csökken a 25 éven felüliek aránya. Az in­gázók nagy többségének nincs szakképesítése. A ter­mészetes szaporulat ezer fős külömbséggel kiegyenliti a vándorlási veszteség által bekövetkezett népességcsök­kenést. A népesség számának alakulásában bekövetkezett pozitív irányú változás már jelentős gazdaságpolitikai eredménynek könyvelhető el. A megyei tanács határoza­ta a harmadik ötéves terv időszakára a munkahelyek számának 15—18 ezer fős bő­vítését állapította meg fela­datként. A ténylegesen fog­lalkoztatottak száma három év alatt 9600 fővel emelke­dett, úgy azonban! hogy köz­ben a mezőgazdaságban 4500. zal kevesebben dolgoznak. Így a foglalkoztatottak száma a megyében 212 900-ról 222 500-ra emelkedett. Ugyan­ezen idő alatt az ezer aktív keresőre jutó eltartottak szá­ma 1220-ról 1110 főre javult. A fejlődés a tervezethez vi­szonyítva időarányosan meg­felelő. Kedvezőbb volt a nők munkavállalási lehetősége. Hatásaként javult a nők fog­lalkoztatottsági színvonala. A kedvező körülmények kö­zött említhető a gumigyár létszámfelfutása, az idény­jellegű üzemek állandó lét­számának növelése, a férfi munkaerőforrás szűkülése, a bázisbérszínvonal betartására való törekvés, a magyar és német munkaerőkooperáció, s a gyermekgondozási segély hatása. Tavaly pl. a gyer­mekgondozási segélyt 3500-an vették igénybe, s a felszaba­dult munkahelyek háromne­gyed részét új munkaválla­lókkal töltötték be. A mun­kahely bővítéséhez a közpon­ti támogatást általában meg- | kapta a megye. Egyedül a i Könnyűipari Minisztérium által tervezett bútorgyár és hullámpapirüzem leU ,itése tekintetében áll fenn tovább, ra is időeltolódás. Nem tartott lépést az igé­nyekkel a szakmunkásképzés sem, bár a beiskolázottak száma 1200 fővel bővült. A fiataloknak csak 42 százaléka szerez szakképesítést, s ez a szükségletnek 80 százalékát fedezi. A helyi és építőipari szakmunkásképzésben lénye­ges javulás várható a terve­zett 50 tanterem — 40 már megépült — elkészítésével. Továbbra sem megnyugtató azonban a kereskedelmi és a nagyrészt megyén kívül tör­ténő élelmiszeripari tanuló- képzés. A ' nem kielégítő pá­lyaválasztási tanácsadási és propagandamunka következ­tében a mezőgazdasági szak­iskolák benépesítése is ne­hézségekbe ütközik. A szak­munkásképzés további bőví­tése, az iskolákból kilépő nagy létszámú korosztályok, ezenbelül a nők munkába ál­lítása, az ingázók számának csökkentése a jövőben is igényli a szakosztályok, okta­tási intézmények, üzemek összehangolt, következetes tevékenysége, a felsőbb szer­vek támogatását. Hódi László Az országos jármúfejleszté- si program végrehajtásában szerepet kapott és vállalt a Hajtómű és Felvonógyár nyír- gyeházi, négyes számú gyár­egysége is. Az üzem a vállalat kettes számú gyáregységével kooperálva a sebességváltó művekhez gyárt majd alkat- részket, összesen mintegy negyven félét. Az évi 110 000 normaóra kapacitással dolgo­zó üzem a város déli ipari övezetében készül el véglege­sen, mintegy negyvenmilliós beruházással. Az alkatrészek gyártását azonban minél előbb el kell kezdeni. Éppen ezért a gyár­egység jelenlegi helyén épülő, több mint 800 négyzetméter alapterületű csarnokot hasz­nosítják erre a célra ideigle­nesen. A már elkészült csar­nokban mintegy negyven gé­pet helyeznek el, melynek közel fele meg is érkezett. Különösen figyelemre méltó az az új, 4700 kilogramm sú­Szurdi István zárszavával tegnap befejeződött a KGST- országok belkereskedelmi mi­nisztereinek első tanácskozá­sa. Az ülésről készült jegyző­könyvet pénteken este a de­legációkat vezető miniszterek ünnepélyesen írták alá a Gel- lért-szállóban. Az aláírásnál jelen volt a KGST-országok budapesti diplomáciai képvi­seletének több vezetője és tag­ja. Az országgyűlés külügyi bizottsága pénteken Komó­csin Zoltán elnöklésével ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Kállai Gyu­la, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az ország­gyűlés elnöke is. Erdélyi Károly külügyminisz­ter-helyettes előadói beszéde után a külügyi bizottság meg­vitatta az NSZK hatóságainak legutóbbi provokációs lépését, amellyel a Német Szövetségi Köztársaság új államelnöké­nek megválasztására Nyugat- Berlinbe hívták össze a szö­vetségi gyűlést. A vitában fel­szólalt Bugár Jánosné, Dar- vasi István, dr. Mihályl’i Er­nő Sarlós István, Záborszky Ferenc országgyűlési kép­viselő. A külügyi bizottság a vita után egyhangúlag a következő nyilatkozatot fogadta el: A Magyar Népköztársaság országgyűlésének külügyi bi­zottsága megütközéssel értesült az NSZK hatóságainak arról a szándékáról hogy a Német Szövetségi Köztársaság | új államelnökének megválasz­tása céljából ez év március 3- re Nyugat-Berlínbe hívják össze a szövetségi gyűlést. A Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya ezzel a kihívó lyú öntvénytisztítógép, amely nemrég érkezett Lengyelor­szágból. Nagy szükség lesz er­re a gépre, hiszen a nagy tö­megű alkatrész kézi tisztítása szinte számításba sem jöhet. A régi gépekkel ellentétben ez a berendezés homok he­lyett sóréteget használ a tisz­tításhoz, s így nem lesz szili­kózisveszély. A lengyel im­portból származó korszerű gép értéke 350 000 forint. A csarnokban jelenleg az alapozási munkákkal vannak elfoglalva Amennyiben ezt befejezik, gyors ütemben lát­nak hozzá a gépek beszerelé­séhez. A gyártás megkezdését májusra tervezik. Természete­sen ez a munka itt csak ideig­lenes jelleggel — a kooperá­ciós folyamat fenntartása vé­gett — kezdődik meg. Amint a déli ipari övezetben az erre a célra véglegesen épülő üzem elkészül, a gépeket átköltözte­tik. A jegyzőkönyvben rögzítet­ték, hogy a tanácskozás ha­tározatainak végrehajtására három szakértői munkacso­portot hoznak létre. Ezek a munkacsoportok legkésőbb május 31-ig megalakulnak, meghatározzák feladataikat, kidolgozzák 1969 —1970. évi munkatervüket. A miniszte­rek megállapodtak, hogy leg­lépésével ismételten demonst­rálni akarja a Nyugat-Berlin- re vonatkozó jogellenes igé­nyét. A külügyi bizottság szüksé­gesnek tartja ez alkalommal is nyomatékosan leszögezni, hogy Nyugat-Berlin nem tar­tozik a Német. Szövetségi Köztársasághoz, s ott hatósá­gai semmilyen illetékességgel nem rendelkeznek. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány ezt az álláspontját az emúlt évek során több íz­ben is világosan kinyilvání­totta. A külügyi bizottság a magyar országgyűlésnek a német kérdésben elfogadott állásfoglalásával összhang, ban ismételten hangsúlyozni kívánja: a magyar nép véle­ményét kifejezve elítél min­den olyan lépést, amellyel a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya a Nyugat-Ber- linre vonatkozó jogtalan igé­nyét akarja újból alátámasz­tani. Ezért a március 5-re ki­tűzött nyugat-berlini de­monstrációt szándékos, előre megfontolt provokációnak te­kinti, amelynek következmé­nyeiért a Német Szövetségi Köztársaság kormányának kell viselnie a felelősséget. A nyugat-berlini szenátust is súlyos felelősség terheli, amely ahelyett, hogy a lakos­ság valódi érdekeit, s békés életét védelmezné, tevékenyen közreműködik az NSZK ha­tóságainak hidegháborús pro­vokációjában. Súlyosbítja a tervezett akció kihívó jelle­gét, hogy abban a nyugatné­met újnáci párt képviselői is részt vennének. Berlin (MTI): A Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Front­jának Országos Tanácsa pén­teken Berlinben nemzetközi sajtókonferenciát rendezett amelyen Albert Norden az NSZEP Politikai Bizottságá­nak és a Nemzeti Front el­nökségének tagja figyelmezte­tést intézett Európa népeihez: Ne nézzék tétlenül a Német Szövetségi Köztársaság re- vansiíta, militarista politiká­ját és az országban mindjob­ban erősödő újnáci irányzat térhódítását. Albert Norden élesen elítél­te a bonni kormánynak az európai status quo megvál­közelebbi tanácskozásukat 1969 negyedik negyedévében tartják később meghatározan­dó helyen. Ezen a tanácsko­záson többek között kicseré­lik véleményüket a KGST-or- szágok belkereskedelmi együttműködését segítő mód­szerekről, s megvitatják a szakértői munkacsopodt tevé­kenységét és 1970. évi mun­katervét. A külügyi bizottság megállapítja: a Német Szö­vetségi Köztársaság Nyugat- Beiiinbe tervezett akciójával is szándékosan fokozza a nemzetközi feszültséget, de­monstrálja az egyedüli kép­viseletre vonatkozó agresszív nyugatnémet igényt és súlyo­san veszélyezteti az európai népek békéjét és biztonságát, Ez a tény is bizonyítja, hogy a Német Szövetségi Köztár­saság az európai status quo megváltoztatására törekszik', miközben képmutató módon az „új keleti politika” jelsza­vával próbálja megtéveszteni a nemzetközi közvéleményt. Mindezek alaoján a magyar országgyűlés külügyi bizottsá­ga — a magyar nép alapvető érdekeitől vezettetve — tilta­kozik az NSZK hatóságainak döntése ellen amely szerint a Német Szövetségi Köztársaság új államelnökét a Német De­mokratikus Köztársaság terü­letén fekvő és önálló politikai egységet képező Nyugat-Bér. linben akarják megválasztani. A külügyi bizottság meggyő­ződése: a Magyar Népköztár­saság és a többi szocialista or. szág helyes úton jár, amikor határozottan fellép a terve­zet provokációs lépés ellen és eltökélten folytatja az euró­pai biztonság megőrzésére és megszilárdítására irányuló politikáját, amely a legtelje­sebben tükrözi a világ vala­mennyi népének, köztük a német népnek az érdekeit is. toztatására irányuló törekvé­seit. Kiemelte, hogy ezek most legkirivóbban a nyugat­német elnökválasztás idegen területen — Nyugat-Berlinben — tervezett megtartásában jelentkeznek. Határozottan kijelentette: „Európa békéje és biztonsága megköveteli, hogy a szövetségi gyűlést, ne Nyugat-Berlinben, hanem a szövetségi köztársaság terüle­tén tartsák meg.” Részletesen foglalkozott a szövetségi köztársaság Nyu. gat-Berlin bekebelezésére irá­nyuló törekvéseivel és szán­dékaival hogy az NDK terü­letének közepén fekvő Nyu­gat-Berlin az NDK el­len irányuló provoká­ciós politika hédfőjévé építse ki. Elmondotta, hogy a nem­zetközi megállapodások meg­sértésével Nyugat-Németor- szág jelenleg 80 állami hiva­talt tart fenn Nyugat-Berlin­ben és 20 ezer tisztviselőt foglalkoztat. Számos nyugat- berlini üzem a potsdami egyezmény ellenére had- 'elszerelést cikkeket gyárt. Nyugat-Berlinből 1961 és 1968 :özött több támadást intéz­tek az NDK határőrei ellen. Mindezek a jelenségek Bonn Myugat-Berlinnel kapcsolatos orovokációs politikájára ve. ■ethetők vissza. Rámutatott: Európában •sak akkor lesz béke és nyu- jalom, ha Bonn feladja re- vansista politikáját. Hangsú­(Folytatás a 2. oldalon) Járműalkatrész-gyártás Szabolcsban Befejeződött a KGST-országok belkereskedelmi minisztereinek értekezlete Nemzetközi sajtókonferencia Berlinben fnJte M»otrri*/Ar, egyesülj etek •

Next

/
Oldalképek
Tartalom