Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

ern^-wM&rmsmpm im. fehruir 19 Egy hét a világpolitikában V kommunista TÍiAg(nos|alom fontos eseményei 4se \ÜK jegyzéke a nyugati hatalmakhoz Wilson próbálkozása Bonnban \ixoti úti előkészületei Üj jelenségek a Közel-keleten Diplomáciai és katonai küzdelem Vietnamban Testver országok életéből A Szovjetunió lakossága At elmúlt hét nemzetközi eseményeiről szóló összefog­lalónkét jogos magyar vonat­kozású eseménnyel kell kez­deni : Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának moszkvai út­ja nagy figyelmet keltett vi­lágszerte. AZ érdeklődést tük­rözte, hogy a világsajtó a moszkvai eszmecseréről sok tudósítást, kommentárt kö­zölt, számos tap idézte Ká­dár Jánosnak Budapesten a magyar sajtó képviselői előtt te|t nyilatkozatát. Különösen a szocialista országok, vala­mint a kommunista világ- mózgalom egységéről, az egy­ség megerősítésének szüksé­gességéről, a szovjet ée ma­gyar törekvések és nézétek azonosságáról ' elhangzott mondatait idézték sok helyütt. Ha már a nemzetközi kom­munista- és munkásmozga­lom eseményéinél tartunk, említést. Kell tennünk arról, ín.*" ' ezen a héten ért véget áií tóasz Kommunista Párt kongresszusa, Bolognában, eb­ben a kommunista városve­zetés alatt álló nagyváros­ban. AZ ÖKP feladatainak meghatárö2ásán túl, a párt- kongresszus azzal is magára vonta á közfigyelmet, hogy szónoki emelvényén áz egyes testvérpártok küldöttéi kife­jezésre juttathatták nézetei­ket a kommunista világ- mozgalom előtt álló teendők­ről. A felszólalók nagy több­sége főként az antiimperialis- ta akeíóegység és a békeharc szükségességét hangoztatta. A magyar pártküldöttség veze­tője, Nyers Rezső ugyancsak azt emelte ki, hogy a kom­munisták elsőrendű feladata ipa az antiimperialista egy­ségfront megteremtése. Az európai szocialista or­szágok közösségének nyugati védőbástyája, a Német De­mokratikus Köztársaság. Ezért méltán minősíthetjük az egész szocialista tábor el­leni kihívásnak azt a bonni elhatározást, hogy a Német Szövetségi Köztársaság elnö­kének megválasztását Nyu- gat-Berllnben bonyolítják 1«. Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország mindeddig hivatalosam és jo­gilag nem fogadta el azt a nyugatnémet állítást, hogy Nyugat-Berlin a Német Szö­vetségi Köztársasághoz tar­toznék, Az NDK kormánya a potsdami szerződésből folyó kötelezettségeikre hivatkozva most a három nyugati nagy­hatalomhoz fordult, hogy aka­dályozzák meg a március 5- re kitűzött aktust Ä Né­met Demokratikus Köztársa­ság jegyzéke leszögezte, hogy a Nyugat-Berlint megszállva tartó hatalmaknak kell vi- selniök a felelősséget a jog­ellenes aktus eltűréséért, vagy éppenséggel támogatá­sáért Azonban Nagy-Britannia kormányfője, Wilson, a hé­ten Bonnban tett hivatalos látogatása során gyakorlati­lag támogatta a nyugatnémet provokációt. A labourista mi­niszterelnököt természetesen saját, szempontjai vezették: az angol nagyhatalmi hely­zeten a korábbi csorbák mel­lett újat üthet az a lehető­ség, hogy az új amerikai kor­mányzat a jelek szerint már nem ad az USA és Anglia korábbi „különleges” Szövet­ségére. Talán fölösleges is emlékeztetni a londoni kor­mány évek óta meg-megis­métlődő panaszára: De Gaulle tábornok zárva tartja a Kö­zös Piac kapuját a bebocsá­tást hiába kérő angolok előtt. Wilson mostani bonni (és nyugat-berlini!) látogatá­sa arra a következtetésre juttatta a külpolitikai meg­figyelőket, hogy Londonban a nyugatnémetekkel való szö­vetségi viszony szorosabbra fűzését Szeretnék elérni, — főleg Franciaországgal szem­ben. A nyugat-európai diplomá­ciai sakktáblán új helyzeteit idézhet elő Nixon amerikai elnök küszöbén álló körútja, amely mint ismeretes, feb­ruár 23-án Brüsszelben, a NATO központjában- teendő látogatással kezdődik, de amelynek a legfontosabb és legérdekesebb állomása Pá­rizs lesz. Az amerikai diplo­máciai gépezet most lázas te­vékenységgel készíti elő az új elnök első, látványos lá­togatássorozatát Nixon nyugat-európai uta­zásának előkészületéi háttér­be szorítják azokat a speku­lációkat amelyeket az előző hetekben a hírmagyarázók arról szőttek, hogy az új el­nök módosítani fogja, vagy kívánja, elődjének közel-kelé- tí politikáját. Ugyanekkor a forrongó és változatlan fe­szültségben lévő közel-keleti térségben két, viszonylag új jelenség tapasztalható. Egyre nagyobb és az események alakulására ható súllyal. Az egyik az izraeli vezető körök állásfoglalásainak megke- mériyedése. A héten Eskol miniszterelnök az amerikai Newsweek című hetilapnak adott nyilatkozatában — mintegy a hetilap hasábjain egy héttel azelőtt megjelent Nasszef-nyilatkozatra vá­laszként — Izrael területi követeléseinek adott hangot. Eskol szavai az egyiptomi elnök békülékeny kijelenté­seivel szembeállítva világo­san mutatják, hogy Tel Aviv- ban és Jeruzsálemben e pil­lanatban a hajtbatátlanság politikáját tették magukévá a vezetők. Ugyanakkor a közel-keleti problémáik másik új eleme­ként határozták meg ä kül­politikai megfigyelők, hogy a Palesztinái arab felszabadító mozgalmak szemmel látha­tóan erősödnek és a gerilla- háború módszereit alkalmaz­zák. Ez ellen pedig a bár­mily modern amerikai fegy­verekkel felszerelt izraeli hadsereg is hatástalannak bi­zonyulhat. A terror csupán terrort szülhet, a megfigyelők máris az erőszak eszkaláció­járól beszélnek és bizonyíték­ként arra utalnak, hogy az iraki kivégzések után — Iz­raelben — á bagdadi rádió jelentése szerint — hasonló számú arab kivégzésére került sor.,. Az eszkaláció kifejezés em­lítése természetes gondolat- társítással emlékeztet min­den újságolvasót Vietnamra. A párizsi kerekasztal mel­lett az amerikai küldöttség katonái robtom óknak a napirendbe erőszakolásával próbálkozik, holott a vietna­mi probléma jellegzetesen politikai probléma s a párizsi egykori Majestic-szálló sza­lonjában a tárgyalásokon a politikai kérdésekre kell majd feleletet találni. Az amerikai időhúzás a vissaá- jára fordulhat, mert mint ez napjainkban }* töténik, a dél-vietnami belső ere jede? — a Thieu—Ky rendszer to­vábbi tekintélyvesztése, egy békekormány megalakításá­nak igénye — ellenük dolgo­zik. MOSZKVA Szovjet flotilla érkezett szombaton hivatalos látoga­tásra Conakry kikötőjébe. A flotilla két raktéhordozó ha­jóból egy tengeralattjáróból és egy tartályhajóból áll, s február 20-ig marad Guineá­ban. NYUG AT-BERLIN Gerhard Danelius, a nyu­gat-berlini Német Szocialista Egységpárt elnöke szombaton megnyitotta a párt rendkívüli kongresszusát, majd beszámo­lót olvasott fel. LONDON A londoni Macdonald Könyvkiadó Moszkvában szerződést kötött Georglj Zsu- kov marsall, a nagy szovjet hadvezér emlékiratainak ki­adására. A kéziratot az APN (Novosztyl) szovjet hírügy­nökség adta le a brit kiadó­nak — mint Macgibbon igaz­gató mondotta — „Százezer dollárnál több, de félmillió­nál kevesebb” összegért. A könyv háromnegyed részben a Nagy Honvédő Háborúval foglalkozik. MEMPHIS A memphisi bíróság héja­ién tette, hogy a védelem ké­résére március 3-ról április 7-re halasztották a Martin Luther King amerikai polgár­jogi vezető meggyilkolásával vádolt, James Earl Ray perét. A pernek már 1998 november elején meg kellltt volna kez­dődnie. NEW YORK A Lengyel Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője pénteken átnyújtotta U Thant főtitkárnak azt az okmányt, amely igazolja, hogy a Len­gyel Államtanács ratifikálta a háborús és emberiség ellen elköveteítt bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló nemzetközi konvenciót. WASHINGTON Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke pénteken be­szédet mondott, a pénzügymi­nisztérium magas rangú funk­cionáriusainak gyűlésén. Be­szédében hangoztatta, hogy megítélése szerint eljött az idő, amikor felül kell vizs­gálni a nemzetközi valuta- rendszer működését. Mint mondotta, ez lesz két hét múlva kezdődő európai tár­gyalásinak fő témája. •EREIN /V Nemzetközi Demokratikus Nöszövetség nyílt levélben hívta fel a világ leányait és asszonyait, hogy 1969-ben a nemzetközi nőnapot az Egye­sült Államok vietnami ag­ressziójának beszüntetéséért vívott harc jegyében ünne­peljék. A régi Oroszország lakjsesá- ga 1913-ban 19 millió Volt. Ez a szám 1940-re 194 millióra emelkedett. A hitleristák el­leni Nagy Honvédő Háború­ban hatalmas áldozatokat ho­zott a szovjet nép, több mint 20 millió embere pusztult el. A lakosság száma csak 1955- ben érte el a háború előtti szintet. Jelenleg a Szovjet­unióban a Föld lakosságának mintegy 7 százalékát kitevő 240 millió ember él. A születések számát tekint­ve a Szovjetunió az egyik el­ső helyet foglalja el az ipari­lag fejlett országok között, 1000 lakosra (1967-ben) 17,4 születés jutott. A szovjethatalom évei alatt Ezekben a napiéiban Lengyelországban sokat be­szélnek Kierneziáról, erről a Varsótól alig 100 kilométerre eső kis helységről. Ott buk­kantak ugyanis arra a sírfa, amely minden valószínűség szerint Walewská Mária föl­di maradványait tartalmaz­za. Ö volt az az asszony, aki olyan nagy szerepet játszott Bonaparte Napóleon életében, a császárfiú — gróf Alexan­der Colonha Walewski *— a második császárság neves diplomatájának és külügy­miniszterének anyja. Colonna-Walewska Mária 1817. december 11-én halt meg Franciaországban, mint D‘ Ornanó grófnő. Eddig csak annyit tudtak, hogy Walewska Máriát Kier- noziában hántolták el; de azt nem tudták pontosan, hogy a XIV. századból szár­mazó templom kriptájának négy sírja közül melyik rejti az ő hamvait Mariann Brandys, ismert lengyel író, akinek könyve Napóleon sze­relmeséről rövid időn belül megjelenik, érdeklődött az ügy iránt. Fáradozásai során sikerült megnyernie tudomá­nyos köröket a feladatnak: a LÓdzl Régészeti Múzeum tu­dósait, történészeket Külön­leges bizottságot hoztak létre a sír feltárására. Az egyházi Illetékesek beleegyeztek és a kiemózlal plébános maga is jelen volt a sír felnyitásá­nál. Az agnoszkálásra egyik decemberi éjszakán került sokszorosan . tecsökkent a la­kosság hálálozási arány szama, 1913-ban 1000 lakosra 29, 1940-ben 18, 1950-ben 9,7, 1967-ben pedig 7,6 elhalálozás jutott. 1896—97-ben az átlagos életkor 32 év Volt, napjaink­ban 60 évre emelkedett. A forradalom előtt születettek 43 százaléka nem érte meg ötödik életévét, aki igen, az átlagosan még 50 évet élt. Manapság az élve születettek mindössze 3,6 százaléka Jvai meg ötéves kora előtt, az öt évet elérők pedig még átlag 68 évet élnek meg. 194Ö—1968-ig a Szovjetunió lakossága 22 százalékkal nö­vekedett. sor. A szemle a kora reggeli órákig tartott. A művelet be­fejezése előtt a bizottság tag­jai nehéz feladat előtt álltak, A kriptában ugyanis négy koporsó található. Kettő ezek közül azonnal kiesett a számításból, minthogy azok viszonylag későbbi időből származnak. Tehát csak a másik kettő jöhetett számí­tásba. Az egyikét, amelyik jobb állapotban Volt, fel­vitték a sekrestyébe, ahoi egy bádögösmester könnyű­szerrel felnyitotta. A kopor­sóban a csontok, valamint a ruha és a szép csipke viszony­lag jó állapotban voltak. A jelenlévő szakértők azonban megállapították, hogy azok nem Colonna-Walewska Má­ria, hanem nővére, Antónia Lasoczka maradványai, aki Máriával együtt maga is El­ba szigetén volt Napóleon­nál együtt A második koporsó állapota lényegesen rosszabb volt, és azért a kriptában kellett fel­nyitni. Tulajdonképpen két koporsó volt: a külső tölgy­fából és majdnem teljesen el­korhadt. A másik, a belső bádogból. Az ott talált csont- maradványuk lényegesen rosszabb állapotban voltak ék némi föld volt mellettük. Valóban Walewska Mária földi maradványait tartalmaz­za ez a koporsó? Sok jel ar­ra mutat, hogy' így van. Erről tanúskodik már az a tény Is, hogy a koporsó alakja olyan, mint annak idején a francia koporsók voltak. Felnyitották Walewska Nária koporsóját Gerencsér Miklós: 4 gyűlölet ellenfele Regény Eötvös Károlyról 50. — Persze másféle szocializ­musról szoktak itt vitatkozni a Schuster sörcsarnokban, mint amilyeneket Fourier hir­detett. Mostanában Marxot emlegetik. Képzeld, még az öreg Táncsics is el szokott ide júrogatní. Alig lát sze­gény, úgy kell támogatni, de azért szónokol. Nem is rösz- szul. Amint hallottam, leg­utóbb á munkások nagykorú­ságáról beszélt. — Eötvös a szónokló Táncsics szerepébe képzelte magát, halkan, ugyanakkor emelt ^hangon Is­mételte a volt ácsteszéri job­bágy gondolatát. — Azt mondják, hogy a munkás éretlen a politikai jogokra, a szellemi és anyagi szavak egyenlő birtoklására? Erre én azt mondom, kedves baráta­im. hogy nagyobb érettség keli a javak előállításához, mint elherdálásához. Márpe­dig mindenféle gazdaságnak a rttmka a forrása! Végre nekik is meghozták a zónapörköltét a sáfrányszínű. fehérgalléros sörrel, ceremó­nia nélkül tette eléjük a pin­cér. mintha lombardiai kő­faragók, vagy erdélyi ácsok lettek volna. S Kozma is épp­oly közvetlenül fogott a hagymaillatú pörkölt elfo­gyasztásához, az egyszál villá­val. — Ki hinne ekkora szívós­ságot a vén rebellistől. Tele van sok-sok tiszteletre méltó- sággel, meg egy csipetnyi komikummal. Eötvös inkább szomjas volt, mint éhes, kiadósat húzott a nagy korsóból. Váltig kísér­tette az a különbözőség, ame­lyet megfigyelhetett Itt a Te­rézváros perifériáján, a Sö­tét posztórúhát viselő, más­képp harsány, másképp neve­tő emberek között. Kedélyes modorától eltérően most fé- lig-meddlg borongósan, von­tatottan mesélte:-*> Ahogy vesszük. Nekem innen Pestről komikus mond­juk a lóndonl királyítrázsák őrségváltása, ahogy mesélték angol honban járt barátaim, Szegény Táncsics nyilván ma­ga is nevethetett magán egy­néhányszor keserűségében ama nyolc év alatt, amit lá­dában töltött, hogy rá ne bukkanjanak a Bach-korszak szaglászai. Tóle tudom, any- nyi helye volt csupán, hogy elfért a kezeügyében a mé­cses, meg az írószerszám. Hiá­ba dugdosta a felesége, végül csak lefülelték, mondhatni szerencséjére, mert a börtön- bentiobb dolga volt, mint a ládában. Mihelyt kiszabadult, mindjárt megtalálta a mun­kásokat. Azt gyanítom, ha akér száz esztendő utón tér haza teszem azt a Búsvét-szi- getekről, akkor is eljön szó­nokolni a Schusterhez. Itt is­merkedett össze Frankel Leó­val. — Frankel Leó! —• akadt fönn a néven Kozma Sán­dor, — Ez valami lázi tó, lát­tam róla valamilyen aktákat, Kezdett átszínesední a Vaj­da hangja, — Miniszter volt s. párizsi komfnünben! Marx környeze­téhez tartozott, Engels barát­kozott vele. Ismeri az összes európai munkásvezért. Halad az idő, úgy látszik, új hősö­ket hoz magával, akik új táv­latokat tapogatnak a jövő fe­lé, Táncsics 80 éves fejjel ta­lált el hozzájuk. Olyan parasztosan törül- gette Kozma Sándor puha ke­nyérbéllel a tányérját, hogy semmiképpen nem illet hozzá a finnyás idegenkedés: — Ezek a szocialisták bo­londok. Fenekestől akarják felforgatni a rendet. Szeren­csére nem kell tartani a befo­lyásuktól. Hadd fecsegjenek fantaszták módjára, őket is kinevetik, akár Istóczyt. Semmi nem késztette ellen­vetésre a Vajdát, hiszen Koz­mához hasonlóan megvalósít- hatatlannak tartotta a vagyoni egyenlőséget., noha tapasztalt politikusként tudta, hogy ok nélkül nem támadnak társa­dalmi mozgalmak. A lényét meghatározó kimunkált né­zetek óhatatlanul világosságot bocsátottak megszokott érdek­lődési köreinek ha­tárterületeire és a homályból előderengtek a letagadhatat­lan összefüggések. Gyakran töprengett a siker, a vagyon- hajhászás öncélúságán. azon a példátlan mohóságon, amely a normális szükségle­teken túl a pazarlás fedeze­téért lihegett. Tíz kiló hús olcsóbb volt, mint egy Üveg pezsgő, kétszer olyan drá­gán varrták meg a báliruhát, mint amennyiért az anyagát vették, a földbirtokos Angliá­ból hozatott lovászt és a ver­senyistállója többe került, mint a gazdaságához szüksé­ges igáslovak, ökrök, kocsi­sok, béresek együttvéve. El­áshatta magát, aki nem volt hajlandó követni a kordiva­tot. Eötvös hiába érte be tu­catnyi szobájából a legszeré­nyebbel a Ferencrendiek pa­lotájában, bérelnie kellett az egész emeletet, ha azt akar­ta, hogy tartsák valakinek. Az ő fényűzése 1« jóval na­gyobb összegeket zabáit fel, mint amennyi fizetést adott húsznál több alkalmazottjá­nak, pedig az ő vállalkozása szellemi természetű volt, nem rendelkezett bankrész­vényekkel, ipari vállalattal, mindössze a mezős zen tgyür- gyl Csonka apai örökséget birtokolta, amelynek egyik felétől kénytelen volt meg­válni, hogy ügyvédi irodát nyithasson a fővárosban. Érezte felemás helyzetét, bi­zalmatlanul pislogott a «tói­kéiig Táncsicsra, aki Váltig dörgött a nagy hitbizományi földbirtokok ellen, ugyanak­kor el kellett ismernie, hogy az agg forradalmár szavai­ban a nincstelenek panasza erősödik fel. Ha Ő nem 1«, de mások szántszándékkal be­hunyták a szemüket a toxi­kus állapotok előtt. Néha ugyan siránkoztak az Ame­rikába menekülő koldulok miatt, ám az okot senki nem akarta észrevenni, mert csak úgy tarthatták volna itthosa a kivándorlókat, ha földet adnak nekik, ha a gazdaság­tól csömört kapott urak leg­alább a morzsáit juttatják a parasztnak abból, amit el­herdálnák Abbáziában, a francia és az olász Riviérián. Eötvös nagyon sokat tudott a mágnásokról, akik esztendő­kig haza Sem szagoltak, vál­tig csak a pénzt sürgették le­velekkel, telegrammjáikkal uradalmaik kezelőitől, előre fölélték a várható jövedel­met és ha a remélt húszezer korona helyett csak tizenöt­ezret ért a termés, utasítot­ták a jóízágkormányzót, hogy adjon el száz vagy Ötszáz hold földet. S amikor a tízezer holdból lassacskán ezer ma­radt, a mágnás főbelőtte ma­gát a nizzai pálmafák alatt, mert kétségbeesett, hogy ezer holdból többé nem képes megélni, holott ezer hold jó- ravaló föld ötven családot boldoggá tehetett volna. De mert a szamártejben fürdő gyönyörű flngyók, a kártya- termek. a nemzetközi orgiák fontosabbak voltak, mint * sok millió uradalmi cseléd, megindult a népvándorlás Amerika felé. Mostanában terjedt el a htr herceg Esz- terházy érdekes fogadásáról: ki tud drágább vacsorát fék tálaltatni? (PolytatJuÉ*

Next

/
Oldalképek
Tartalom