Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVJ ÉVFOLYAM. 26. SZÄM ARA: 70 FILLER 1969. FEBRUAR 1, SZOMBAT LATUNK TARTALMÁBÓL» Riporterünk jelenti Pócspetriből <3 oldal) Az olvasó kérdez — az illetékes válaszol (9 oldal) A rádió és a televízió heti műsora (4. oldal) Sportjelentéseink (11. oldal) A mezőgazdasági szakirodalom hónapja Február a mezőgazdasági szakirodalom, a szakkönyvek és a szaklapok hónapja. A nagy tekintélyű tagokból álló bizottság, melyet a rendez­vénysorozat előkészítésére és szervezésére létrehívtak, el­végezte már munkája dan­dárját. Hazánk legtöbb hely­ségében már tudják: mikor lesz nálunk író-olvasó ta­lálkozó, mikor szakelőadás, bol és milyen szakirodalmi ankétra kerül majd scar. A mezőgazdasági üzemek veze­tői alighanem már mindenütt számot vetettek azzal, hogy üzemek anyagi lehetőségei milyen mértékben adnak módot a tsz vagy állami gaz­daság üzemi könyvtárának gyarapítására. A szervező bi- xottság 1969-ben az utóbbit tekinti a mezőgazdasági könyvhónap legfőbb felada­tának. Van azonban egy mélyebb, mégis gyakorlati célja az . egesz akciónak: a mezőgaz­dasági szakkönyvek, szakla­pok tanítanak, mégpedig a nemzetközi tekintélyű ma­gyar mezőgazdaságtudomány tudós képviselőinek gazdag tapasztalataival és oktató szenvedélyével. Tanításaik többnyire bele­szólnak már annak a gazda­sági évnek az alakulásába is, amikor napvilágot láttak. Voltak századok, amikor nem lépett előre akkorát hazánk­ban a gazdálkodás elmélete, és gyakorlata, mint az elmúlt húsz évben. Egyebek közt a kemizálás és az új búzafaj­ták elterjedése szinte forra­dalmi változást jelentettek a magyar mezőgazdasági ter­melésben. És ez a változás sem ilyen gyors, sem ilyen eredményes nem lehetett volna a szakirodalom ismer­tető, magyarázó tevékenysé­ge nélkül. Aligha túloz, aki azt tartja: a mezőgazdasági szakirodalom nyomán sze­münk láttára lesz több a vi­rágzó fa, az egészségesebb jó. szagállomány — könnyebb, jobb lesz a mezőgazdaságban dolgozók élete. Ez rendkívül fontos szerep nem takarhatja el még ilyen ünnepi alkalmakkor sem a mezőgazdasági kiadványok megjelenésével és terjeszté­sével kapcsolatos problémá­kat. Ha valamikor, hát most szóba kerülhet: vajon a való­ságos igényekre épülnek te­matikailag és példányszám tekintetében a kiadói dönté­sek? Ha valamikor, hát most alkalom nyílik annak meg­tárgyalására is: vajon a me­zőgazdasági szakkönyv oda jut-e, ahol a legnagyobb Szükség van rá. Hiszen így válhatik csak azzá a magyar mezőgazdasá­gi szakkönyv és szaksajtó, amivé lennie kell: a mező­gazdaság valamennyi dolgo­zójának jó barátjává, okos mesterévé, nélkülözhetetlen munkaeszközévé. Moszkva (MTI): Pénteken Moszkvában be­fejeződtek a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió ke­reskedelmi küldöttségének tárgyalásai. A tárgyalások eredménye­ként dr Bíró József külke­reskedelmi miniszter, a ma­gyar küldöttség vezetője és Nyikolaj Patolicsev, a Szov­jetunió külkereskedelmi mi­nisztere. a szovjet delegáció vezetője aláírta a két ország 1969-re szóló árucsereforgal­mi jegyzőkönyvét. Mindkét fél megelégedés­sel állapította meg, hogy a Magyarország és a Szovjet­unió közötti külkereskedelmi forgalom sikeresen fejlődik. Az aláírt jegyzőkönyv értel­mében 1969-ben a kölcsönös szállítások volumene — az 1968. évihez képest — 7 százalékkal növekszik és ér­téke eléri az 1,3 milliárd ru­bel összeget. A Szovjetunió több mint egyharmad arány­ban részesedik Magyarország külkereskedelmi forgalmá­ban. A maga részéről Ma­gyarország is az egy Ili esető helyet foglalja el a Szovjet­unió külkereskedelmében. Az 1969 évre szóló árucse­reforgalmi jegyzőkönyv elő­irányozza a Szovjetunióból Magyarországra irányuló szállítások növelését, a hosz- szú lejáratú megállapodásban rögzített mennyiségeken fe­lül a magyar népgazdaság szempontjából fontos áruk­ból. Magyarország 1969-ben kü­lönböző nyersanyagokat és élelmiszereket, ipari berende­zéseket, mezőgazdasági gépe­ket, személy- és tehergépko­csikat, valamint légi közleke­dési eszközöket vásárol a Szovjetuniótól. Ugyanakkor autóbuszokat, hajókat, hír­közlési berendezéseket, élel­miszeripari és vegyipari be­rendezéseket, továbbá jelen­tős mennyiségű közfogyasztá­si árut szállít a Szovjetunió­nak. Az 1969-re szóló megálla­podás sikeres megvalósítása elősegíti a népgazdasági ter­vek teljesítését és mindkét ország lakossága szükségle­teinek még teljesebb kielégí­tését. Az ünnepélyes eseménye« jelen volt Szipka József, Ma­gyarország moszkvai nagykö­vete, valamint Mihail Kuz­min, a Szovjetunió külkeres­kedelmi miniszterének első helyettese. Bíró József beszéde Az aláírás után mondott beszédében Bíró József hang­súlyozta: meggyőződésem, hogy az 1969 évi árucserefor- galmi jegyzőkönyv előkészí­tése során folytatott tárgyalá­sokon hazám és a Szovjet­unió külkereskedelmi kapcso­latait sikerült tovább mélyí­teni és bővíteni. — A magyar—szovjet áru­forgalom fejlődésével kap­csolatban különösen ki kívá­nom emelni azt a tényt, hogy az előző két évben elért igen magas áruforgalmi szintet je­lenlegi tárgyalásaink ered­ményeként nemcsak meg tudtuk szilárdítani, hanem áruforgalmunkat mintegy 7 százalékkal még növelni is fogjuk 1969 folyamán. — A Magyarországon 1968- ban bevezetett és a gazdaság- irányítási rendszerünket to­vábbfejlesztő új módszerek országaink gazdasági kapcso­latainak megerősödéséhez ve­zettek. — Kereskedelmi kapcsola­taink további töretlen fejlő­dését igen fontosnak tartjuk, ezért tárgyalásaink során módját ejtettük annak is, hogy már a következő, 1970- es esztendő egyes kérdéseit is megvizsgáljuk, véleménycse­réket folytassunk ama gya­korlati lépéseket illetően, amelyeket meg kell tennünk az áruforgalo_m növelése, a kölcsönös igények maximális kielégítése érdekében. A ma­gyar népgazdaság számára igen fontos az a tény, hogy a Szovjetunióban találnak piacot a magyar ipar legkü­lönfélébb termékei, mint pél­dául autóbuszok, motorvona­tok, hajók, élelmiszeripari berendezések, híradástechni­kai és műszeripari cikkek. Széles körű elismerésre ta­lálnak a szovjet lakosság kö­rében a magyar könnyűipar termékei, valamint gyógysze­reink. A nagy mennyiségben szállított magyar mezőgazda­sági és élelmiszeripari cik­kek pedig — úgy vélem — méltó versenytársai a szovjet piaccal más országok ha­sonló termékeinek. — Iparfejlesztési céljaink megvalósítását szolgálják ugyanakkor a Szovjetunió ál­tal hazánkba exportált be­rendezések, gépek és ipari, valamint mezőgazdasági nyersanyagok és féltermékek. Igen nagy fontosságú szá­munkra a Szovjetunió által szállított jelentős volumenű nyersolaj, vasérc, kohókoksz, különféle színesfémek és öt­vöző anyagok. Mezőgazdasá­gunk intenzifikálását segíti elő a Szovjetunióból vásárolt nagy mennyiségű traktor, mezőgép, továbbá a különfé­le műtrágyák. Takarmányo­zási gondjainkat nagymér­tékben enyhíti a Szovjetunió nagy mennyiségű takarmány- gabona szállításával. Meg­győződésem, hogy az 1969 évi megállapodásunk sikeres megvalósítása újabb jelentős hozzájárulás országaink gaz­dasági kapcsolatainak továb­bi megerősítéséhez és a két ország baráti viszonyának el­mélyítéséhez. Patolicsev beszéde Nyikolaj Patolicsev ki­emelte: — Az évről évre alá­írásra kerülő okmányok mind fontosabbá válnak országaink számára. Ez azzal függ össze, hogy a Szovjetunió és Ma­gyarország között gyorsan fejlődnek a gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatok. Az elmúlt három év során átla­gosan 12—15 százalékosan növekedett kú.’ke •eskedeími forgalmunk, s igen magas szintet ért éL — Munkánk eredménye na­gyon bíztató. Külkereskedel­mi kapcsolataink igen fontos szerepet töltenek be a két or­szág életében. Nem csupán a külkereskedőket érintik ezek a kapcsolatok, hanem azokat is, akik megtermelik a leszál­lítandó árukat, s azokat is, akik majd felhasználják. így tehát az egész szovjet nép közvetlenül érdekéit ab­ban, hogy magas színvonalú árucikkeket állítson elő és időben szállítsa az adott eset­ben a Magyar Népköztársa­ságnak. Ez nagy felelősséget ró ránk a párt, az állam és a nép előtt, azt a felelőssé­get, hogy céltudatosan foly­tassuk munkánkat, s az elv­társi együttműködés és jő megértés szellemében valósít­suk meg mindazt, amit a most aláírt jegyzőkönyv tartalmaz. Az EAK ünnepén Tizenegy esztendő pillanat csupán egy nép életében — különösen, ha az a nép év­ezredekkel méri történelmét. Egyiptomban időszámításunk előtt 4241-ben vezették be a naptárt és az egyben az em­beriség írott történetének leg­régibb ismert dátuma. Az or­szág legújabbkori történelmé­nek jelentős fordulópontja volt 1952, amikor győzött a nem­zeti felszabadító forradalom. Ezt követte, tizenegy évvel ezelőtt 1958: Egyiptom és Szí­ria részvételével megalakult az Egyesült Arab Köztársa­ság. A két legújabbkori év­szám olyan események kezde­tét és folyamatát jelöli, ame­lyek évezredes elmaradott­ságnak és nyomornak üzentek hadat. Ott, hol néhány éve még szinte a fáraók idején használt kezdetleges munka­eszközökkel küszködtek a földdel a feUahok, t a termé­szeti csapások ugyanúgy ti­zedelték őket, mint évszáza­dokkal korábban, utat tört a modern technika és a szocia­lista építés gondolata. Az államszövetség megala­kulása óta jelentős változáso­kon ment át, mégis éppen a közelmúlt eseményei, minde­nekelőtt az izraeli agresszió figyelmeztet arra, hogy az arab népek életében alapve­tő követelmény az egység. Amikor az EAK megalaku lásának 11. évfordulóján őszinte szívvel kívánunk bol­dog jövőt az EAK népeinek, a haladó világ és a mi gondo­lataink elsősorban arra irá­nyulnak: járjon sikerrel az agresszió következményeinek felszámolása, alakuljon ki vég­re olyan helyzet a Közel-Ke­leten, amely biztosítja az ott élő népek békéjét és boldo­gulását. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Megtárgyalta és módosí­totta a mezőgazdaság ren­deltetésű földek védelméről szóló 1961. évi 6. törvény egyes rendelkezéseit; továb­bá: felhatalmazta a Miniszter- tanácsot a legelő és apaállat­gazdálkodás rendjének sza­bályozására; a Komárom megyei 9. szá­mú országgyűlési választó­kerületben elhalálozás miatt megüresedett képviselői hely betöltésére május 18-ra új választást tűzött ki; a belügyminiszter jelentése alapján megtárgyalta az el­múlt évben a honosítással, visszahonosítással és a ma­gyar állampolgársági köte­lékből való elbocsátással kap­csolatban végzett munkát. A beszámolót az Elnöki Tanács jóváhagyólag tudomásul vet­te. Az Elnöki Tanács végi# egyéb ügyeket tárgyalt. H atszázhuszonhaf-milliót termeltek a szabolcsi ktsz-ek Két év: 3145 új munkaalkalom Kilencezernél több ember — pontosan 9058 — dolgozott sz elmúlt év utolsó munka­napján a 42 szabolcs-szat- m;'ri kisipari termelőszövet­kezetben. (Az 1966-os szil­veszteri adat 5913, a növeke­dés 53,2 százalékos.) Egy év alatt 626 922 000 fo­rint értékű árut termeltek, — vagy ilyen értékű szolgálta­tást végeztek. A két év előtti 383 millióhoz képest ez 63,7 százalékos növekedést jelent. Az előző évhez képest 23,8 százalék többletet, ami meg­felel 120,5 milliónak. Az elmúlt év gazdasági összesítéséből kitűnik, hogy a Nyíregyházi Vas és Fém­ipari Ktsz termel a legtöb­bet — évi ötvenmilliónál többet —, a megyei szövet­ségbe tömörült szövetkezetek közül. Utána öt szövetkezet termeli a legtöbbet — 25 mil­liós évi termelésen felül: — a nyíregyházi Elekterfém, a nagykállói és a nyíregyházi cipész szövetkezetek, a kis- várdai építőipari és a máté­szalkai vegyes. ötmillión alul már csak két szövetke­zet termel évente, a kisvár- dai és a mátészalkai fodrá­szok. Külföldi értékesítésre 1968-ban az előző évinél tíz százalékkal többet termeltek együttesen, — bár az összter­melésen belül az export ará­nya nem javult A belkereskedelem számá­ra az új mechanizmus adta többcsatornás értékesít*«# rendszert kihasználva 20 mil­lió forint értékű áruval töb­bet adtak 1968-ban közvetle­nül a kiskereskedelemnek, mint azelőtt. Ezzel az összes belföldi áruk részaránya a kiskereskedelem számára egy év alatt az összes termékek 9 százalékáról 28 százalékára emelkedett. A megyei szövetség most elkészült értékelése szerint a kisipari szövetkezetek la­kosság számára végzett ipari javítótevékenysége és a sze­mélyi szolgáltatások értéka az elmúlt év alatt hétmilliós értékkel nőtt Csökkent a mérték utáni ruhaszabás, a fényképészeti tevékenység, de a gépkocsijavítás két és fél­szeresére, a motorkerékpár, a háztartási készülékek, a rá­dió és tv-javítás értéke más- félszeresére nőtt. A szövetkezetekben dolgo­zók száma egy év alatt 1400 fővel növekedett (A kétéves létszámnövekedés 3145 főj A kisipari szövetkezetek ipari tanulóinak létszáma az év elején 1062 fő, 42,7 száza­lékkal több, mint az előző évben. Szocialista szerződés a nemzeti panteon felállítására A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának klubjá­ban pénteken ünnepélyesen aláírták a nemzeti panteon megteremtését szolgáló tár­sadalmi munkáról szóló szo­cialista szerződéseket. Az okmányokat Bodonyi Pálné, a Hazafias Népfront buda­pesti tanácsának titkára, dr. Halász Ottó, a Budapesti Mű­szaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az építő­mérnöki kar dékánja, dr. V. Nagy Imre, a Budapesti Mű­szaki Egyetem tanszékvezető tanára, az építőmérnöki kar pártszervezetének titkára, <f«l Tóth Gábor egyetemi tanár, ax Eötvös József kollégium igazgatója és Kállai Gyula a KISZ budapesti bizottságának osztályvezetője látta el kéz­jegyével. Az ünnepi aktus alkalmi- val bejelentették, \ hogy a Hazafias Népfront budapesti bizottsága a Fővárosi Ta­náccsal együtt memorandum­ban fordult a kormányhoz é« anyagi segítséget kért a nagy­szabású feladat megoldási* boa. Aláírták Magyarország és a Szovjetunió 1969-re szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyvét

Next

/
Oldalképek
Tartalom