Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-22 / 17. szám

T9W. Január 22. im-rP.MAOTAUORSiÄO I óláé Közös érdek A komorói vegyesboltban negyedmilliós hiányt mutatott a leltár. A boltos ügye nemso­kára bíróság elé került, fit magát letartóztatták, a bolt vezetését pedig más vette át. Ezzel elintézett lenne az ügy i Korántsem. Eddig ugyanis egyszerűen a költségek terhé­re könyvelték az fmsz-ek a behajthatatlan — vagy csak hosszú idő alatt behajtható — leltárhiányokat, most gyökere, sen megváltozik a helyzet: az eredmény terhére lehet kizá­rólag elszámolni. Mit jelent ez a tuzséri ímsz- nél? Csökken a nyereségré­szesedés és csökken a fejlesz­tési alap is, tehát minden i'msz-doigozó károsodik a lel­tárhiány miatt. Mégpedig ne.n i* csekély összeggel. A hiány az fmsz részesedési alapját 60—70 ezer forinttal csapolta meg, s ez annyit jelent, hogy ogy-egy dolgozó 5—6 nappal kevesebb részesedést kap. A táviatokra vonatkoztatva is elég súlyos kárt okoz a hi­ány: 70—80 ezer forinttal csökkenti a fejlesztőre fordít­ható összeget, amiből egy-két kisebb — tehát a legjobban rászorulók közül való — üzlet korszerűsítését el lehetne vé­gezni. Talán túlságosan is szigo­rúnak látszanak e szabályok különösen akkor, ha ideszá- mftirk a tuzséri fmsz speciális helyzetét. 1967-ben ők elnyer­ték a MÉSZÖV és a KPVDSZ vándorzászlaiát, olyan jó eredményt értek el a munka­versenyben. Tavaly sok új és jövedelmező tevékenységgel bővítették gazdálkodásukat és így esélyesek lettek volna is­mét a várfdorzászlóra, vagy akár a kiváló cím elnyerésért is. Ezekkel természetesen ko- rootv pénzösszegek jártak vol­na, amit Jutalomként szétoszt­hattak «volna. Most mindettől elestek a tuzsériak, hiába dolgozott be. csülettel az fmsz többsége. Elestek, egyetlen ember bűn- cselekménye miatt. Szögezzük le, a szabályok nem túlságosan szigorúak. Céljuk az, hogy közös üggyé váljon a tulajdonvédelem. Ez Tuzséron elmaradt, mert évek óta felületes leltárt végeztek a komorói vegyesboltban, az árukészletnek már a fele hi­ányzott, mikor egy alaposabb leltár kiderített mindent. Korábban nem vett észre senki és semmit? Nem, úgy látszik. Most az elmúlt idő­szak hanyagságaiért fizetnek súlyos árat a tuzsériak. A szigorú szabályok vajon nem vezetnek-e majd arra. hogy eltitkolják a leltárhiányt, akár még a vezetők is? Aligha. Jobb m£ észrevenni egy vi- , szónylag csekély károsodást, mint évek múltán százezre­ket. A hanyagság kihasználá­sának természete pedig olyan, hogy az, akiben megvan rá a hajlandóság, vérszemet kap, mint a komorói boltos is. Alános leltár — fontos do­log. fle még fontosabb a hi­ány megelőzése. A tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon sok jel szokott a károsodás tenye­re mutatni, nemcsak az i szá­kosság. a kereseten túli költe. kezés, vagy a rossz raktáro­zás, hanem számtalan egyéb ts, amit az eseménvek sodrá­ban élő szakember bizton ész- revehet. Hát észre kell venni, észlel­ni kell a jeleket. Közös érdek, zsebbe vágó ügy, nemcsak ve­zetőnek, hanem minden dol­gozónak egy-egy fmsz-nél. Kun István A TIZEDIK ELNÖK Tíz elnököt „fogyasztott el" az elmúlt 9 esztendőben a pa- nyolai Szikra Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Ez azt je_ lenti, hogy volt egy olyan év is, amikor két elnökváltás történt. Volt. Ilyenkor, janu­árban, zárszámadás előtt az volt a szokás, hogy faluszer- te beszélték: ki legyen az új elnök. Egy évtizede először idén januárban nem beszél, nek ilyesmiről. Egy kis szat­mári faluban sorsdöntő vál­tozás történt. Nem egyszerűen a termelőszövetkezet megerő. södéséről van szó. Megváltozott a tagok gondolkozása. Ahelyett, hogy a választói jog gyakor­lásának örömét élveznék. a jövőről beszélnek. Hogy mi lesz öt, tíz, húsz év múlva. És mindezt — látszólag — egy 32 éves nyúrga fiatalem­ber érkezése idézte elő. Állattenyésztés magas színvonalon Falujárás után ültem be a termelőszövetkezet irodájá­ba Varga József főagronó- mussal. Máté Béla beosztott könyvelővel és dr. Páti József jogtanácsossal. Már a tizediK percben egyetértünk: jó, hogy Juhász Imre elnök hi­ányzik. Mert ha itt lenne, azt mondaná: — Nem az én személyem döntötte el, hogy a panvolal termelőszövetkezet ' munkája megjavult Hacsak úgy nem, hogy velem „telítődött” a már meglévő fiatal jó szakembe­rek létszáma Állattenyésztő termelőszövetkezet N így milliós építkezések Vége a mérleghiányos éveknek Gazdag falu, gazdag termelőszövetkezet! Jobb utak szállításhoz falun A mezőgazdasági termés veszteségmentes.. -.számlásá­hoz, az áru minőségromlás nélküli továbbításához elen­gedhetetlen feltétel a korsze­rű közút- A Közúti Építő Vál­lalat ez évi mintegy 140 mil­liós útépítési programjában éppen ezért szerepel fontos feladatként a tsz bekötőutak építése- Ennek érdekében az éves munka közel egvhatodát köti le a Mezőgazdasági Be­ruházási Vállalat által meg­rendelt, a termelőszövetkeze­ti központokat a főútvonallal egybekötő utak építése. A megrendelt munkák teljes értéke — az átmenőkkel együtt — meghaladja a 24 millió forintot. Elkészül a zavartalan szál­lítást biztosító bekötő út még ez évben a nyírlugosi Sza­badság. a nagygéci Kossuth, a gégényi Ady Endre, a tu­ny ogmatolcsi Űj Élet, a ti- szaeszlári Győzelem, Petőfi és Kossuth, valamint a pá- tyodi Kossuth, a gyulaházi Béke, a nyíregyházi Dózsa és Vörös Csillag, az urai Hu­nyadi, az encsencsi Virágzó, a beregdaróci Barátság, a jándi Előre és a fényeslitkei Gárdonyi Géza Termelőszö­vetkezetek részére. Megkez­dik — több, mint k*t és félmilliós beruházással — a szabolcsveresmartl Tisza- gyöngye Termelőszövetkezet bekötő útjának az építését is. Ez a munka átmenő beruhá­zásként a jövő évben fejező­dik be. A termelőszövetkezetek szállítási problémáit segíti közvetve megoldani több fő­útvonal újjáépítése korszerű­sítése is. Ezek közé tartozik például a 12 milliós költség­gel korszerűsítésre kerülő Nagyecsed—Tyúkod közötti útszakasz- A Mátészalka—Ti- szabecs, a Tiszaszalka—Bara­bás, Nemesborzova—Nagysze­keres, Tuzsér—Mándok, Ké­ken az állomáshoz vezető útak szélesítése, korszerűsíté­se szintén előnyös feltétele­ket teremt a mezőgazdasági termélcek minőségromlás nél­küli, gyors szállításához. És igen jól értjük egymást. Együtt jár a gondolatunk. Ez tény. A 32 éves elnök 54 egy 29 éves főagronómus és egy szintén 32 éves főkönyve­lő társaságában alkotja a ve­zetőgárdát Ha értekezletre mennek, az a tréfa, hogy „jön. nek már a sihederefc”. De ezek a fiatalok megmu­tatták, mire képesek. Két éve még rossz volt a termésho­zam, a piűtrágyafelhasználas, a színvonal évről évre romlott s vele a kereset is. És most? Egy év alatt négy. milliós beruházást valósítot­tak meg, nőtt a jövedelem, népszerűek az új kezdemé­nyezések. jó a hangulat, de­rűs a falu közérzete. Talán szerepet játszott az is, hogy az új elnökük kitű­nő képességű állattenyésztő. Állattenyésztési felügyelő ko­rában is szívesen hallgattuk tanácsaira. Fegyelem a munkában és a tervezésben Mert az állatokat a panyo- lai ember nagyon szereti. Ez érthető, ha meggondol­juk, hogy a szövetkezet „rossz” éveiben belőlük éltek Még olyan ember is akadt, ak' azt mondta, neki jól van így csak takarmány legyen. „Gaz­dag falu, szegény tsz”. Jelen­leg is 850 szarvasmarha var a panyolaiak háztájijában igen sok szerződést szokta! kötni hízó bikára Az új elnök valószínűleg akkor nyerte meg a csatát, amikor a veze­tőség bejelentette, hogy át alakítják a vetésszerkezetet Például semmi értelme cu korrépát termelni, 15 kilomé térré van a legközelebbi va sútáUomástól. A kenyérgabo nán kívül elsősorban azt kei’ termelni, amit az állatok esz­nek. Ezt a nyelvet értette il’ mindenki. S bár megszigorí­totta a munkafegyelmet, a részesedéseket, hamarosan be. látták, hogy jobban járnak Hiszen az árpának így is, úgy is csak egyharmadát osztják szét. És mégiscsak több a ta valyi 1800 mázsa egyharmads mint a tavalyelőtti alig 80C mázsáé. Szalxilcs-Szaím&rban tizen, nyolc helyen a tanács két község gondjait viseli. Ar. erilőhÁti teleptiiés címeres tábláján ez áll: Közös Köz­ségi Tanács Kölese. Eltűnik-e maga a község is, a jelleg, a hagyományok? Mindenért Kölesére kell majd menni! A kétkedők kér­dése veit ez három éve Son­kádon, amikor a kilencszáz lelkes községben kimondták: közös tanácsot alakítanak a szomszédos Kölesével. Az eltelt három év arra utal: -a két község „házassá­ga” jó volt, azóta még ered­ményesebben fejlődnek. A kezdeti gondokról, féltékeny­ségről ma már alig beszél- nek. A közös tanácsra szük­ség volt. Kölesén vannak a közintézmények, az orvos, az iskola. Indokolt, hogy az igazgatást is egv helyen vé­gezzék. Az eredmény: a ta­nácsnál is javult a szakosí­tás. egyszerűbb. gyorsabb lett az ügyintézés. AMIT LEHET — HELYBEN A sonkádtak Ggyes-b°jos dolgaik intézésében nem szenvednek hátrányt. Általá­nos vélemény a tanácson, ha egy mód van rá, nem jár váltatják az embereket fe­leslegesen a két község kö­zött, igyekeznek mindent helyben megoldani. Rendsze­resen teljesít szolgálatot' a ke os tanács munkatársa vagy vezetője. Az anyakönyvi bejegyzések kivételével csak­nem mindent a kirendeltsé­gen intéznek eL Faluházasság" az Erdőháton Közös tanács — Osztott iskola — Kiegyensúlyozottabb fejlődés Kezdetben idegenkedtek a szülők, hogy a gyerekeknek a felsőtagozati osztályokba át kell járni Kölesére. De máris bebizonyosodott, hogy a tanú-. lók jól jártak: osztott isko­lában tanulhatnak, minden évfolyam külön osztályban. Eggyel kevesebb a lehetősé­ge annak, hogy a sonkádi gyerekek eleve hátránnyá! Indulianak a továbbtanulás­ban. Most már- közösen te­vékenykednek, hogy új isko­lát építsenek a községben. A községek fejlődéséért fe­lelős testületben, a tanács­ban 21 kölesei és 11 sonkádi tanácstag vesz részt, a vég­rehajtó bizottságba négy köl­esei mellett három sonkádi lakost választottak. így kellő egyetértésben közösen dol­gozzák ki, hogyan használ­ják fel a rendelkezésre álló pénzeket, határozzanak a vi­tás kérdésekben. FALTTRENPEZÉS KÖZÖS ERŐVEL Tavaly például autóbusz- várót építettek, útjavítást vé­geztek Kölesén. Sonkádon is szükség volt autóbuszváróra, ott is megépítették. Nagyobb szükség volt viszont útjaví­tásokra. járdaépítésre, ott erre költöttek többet, A két község közösen épített lőte­ret, ahol az MHSZ-ben részt vevők gyakorolhatnak. Együtt határozták el: részletes ren­dezési tervet készíttetnek Kölesének. A rendezéssel még most is gondok vannak. A tanács­tagok közül sokan elégedet­lenek vele. Sok meglévő há­zat kellene lebontani, több olyan új utat építeni, amely­re nem futja a község ere­jéből. A rendezési terv nagy árat kér a központosításért is. A község egyik szélén lé­vő rendezett utcára építési tilalom elrendelését javasol­ja. Emiatt nagy összecsapá­sok várhatók a következő ta­nácsülésen. A két község most gyor­sabb fejlődést szeretne. Újra napirendre kerül a község­fejlesztési hozzájárulás mér­téke. Sonkádon évek óta két­száz forintot fizetnek, Köl­esén százötvenet. Az így befizetett összeg kevés, .éven­te alig éri el a százezer fo­rintot A tanácstagok egy ré­sze már korábban javasolta, legyen a hozzájárulás mér­téke Kölesén is azonos a sonkádival. t Jö KAPCSOLATOK % E2ért persze látható ered­ményeket is kívánnak. Fej­lesztési lehetőség van bő­ven. Űj iskolát keli építeni 8 közeli években. Felvetődött: folytatni szükséges a törpe vízmű építési munkáit is. Kút már van, a vezetékek megépítése következne. Erre azonban még így is három­négy évet várni kell. Tervbe vették új tanácsház megépí­tését Is. A mostaniból óvodát szeretnének kialakítani. A közös tanács viszont új­fajta gondokat is felvetett. A munkatársak, a tanács dolgo­zói átjárnak egyik községből a másikba, ennek erkö'csi anyagi elismerése még nincs megoldva. Ugyancsak növe­kedett —* csaknem megkét­szereződött — a különböző esti rendezvények, gyűlések száma is. Ennek szervezése rendszere ugyancsak kívánni­valót hagy maga után.' A kezdeti nehézségek után bíztató a közös tanács mun­kája. Három év alatt a köz­ségben érdekelt válla’aíok is segítettek: ha korábban ná­luk két körzethez tartozott a két falu, most megoldották hogy ugyanaz az ember kép­viselje mindkét helyen. A szövetkezettel, az áramszol-, gáltató vállalattal, az állat­forgalmival és másokkal már jó kapcsolatot alakított ki a közös tanács. A következő években pedig várhatóan to vább csiszolódik, fejlődik a tanácsi munka, s újabb táv­latokat nyit meg két közsée előtt Marik Sándor Az új elnököt 1967 szep­temberében választották meg. Első dolga volt megteremteni a fegyelmet. Voltak fegyelmik is, különösen igazolatlan mu­lasztásért, munkahelyi italo­zásért. Aztán abbamaradtak, És fegyelmezettebb lett a tervezés is Azelőtt a vezetők egy 15 tagú vezetőség elé vit­tek minden problémát. Amit azok — éjfélig néha — „kivi­tattak”, az volt. Most gondo­san kidolgozott tervek kerül­nek a héttagú vezetőség asz­talára. Van szövetkezeti de­mokrácia, válaszhatnak több lehetőség között, de minden választásuk következménye is ki van számítva, azért is vállal- niok kell a felelősséget a tagság előtt. A szakember fe­lel a pontos számításért, a ve. zetőség a helyes döntésért. Megfordul a sorrend Évekig 1 millióval több volt Fanyolán a tagság háztáji­ból eredő jövedelme (4 és iel millió), mint a közösből szár­mazó. Most megfordult a sor­rend anélkül, hogy a háztáji jövedelme csökkent volna. Igenis, van gazdag falu, gaz­dag tsz is, a kettő nem zárja ki egymást. Az állatgondozók — anyagi érdekeltségük igen nagy — 1600—2800 forint kö­zött keresnek havonta. Au­gusztus helyett júliusra el is felejtették az aratást, cséplést. A búzából majd háromany- nyi lett, mint azelőtt. A jó műtrágyaszórás mellé 30 ezer mázsa háztáji trágyát is felvásárolt a szövetkezet. Mi­nőségi pálinkájuk díjat nyert a nemzetközi vásáron. Zöld­ségkertjükben nemcsak mun­kát találtak 45 idős ember­nek, magányos asszonynak, hanem 800 000 forint jövedel­met is (45 százaléka a dolgo­zóké, négy havi munkáért!) Uj épületei között büszkén jár a panyolai tag és elismerően szól fiatal elnökéről. (GNZ) Gondolatok az új közgondolkodásról Az új gazdasági rendszer bevezetése óta új közszeUern kezd kialakulni.-De tenni- is kell annak érdekébon, hogy az új közgondolkodás helyes irányban-~és minél szélesebb kör­ben elterjedjen. Talán, nem érdektelen, ha. rövjden foglalko­zunk azzal, hogy mi az új közgondolkodás tartalma, lényege. Mi az, amelynek magunkévá tételére, elterjesztésére töreked­nünk kell. Hisz e szellem óriási hajtóerőt jelent a szocializ­mus építéséhez és egyre inkább anyagi erővé is válik. Az új közgondolkodás abból inául ki, hogy őszintén tö­rekszik a valóság (a gazdaság és társadalom szerkezete) ob­jektiv értékelésére. E nézőpontból csak a valóság hű érté­keléséből szabad elindulni a feladatok megoldására. Azt hiszem a valósághoz, az igazsághoz való viszonyun­kat még sok tekintetben javítani kell. őszintének kell lenni önmagunkhoz és másokhoz is, még ha ez nem is könnyű. Vagy éppen nehéz. Tapasztalható itt is, ott is, hogy még nem mindig merünk szembenézni a valósággal. Illúzióból, ké­nyelemből, hiúságból, vagy pedig talán azért, hogy elkerül­jük az egyes személyek rosszalló tekintetét? Milyen a mai valóság? Ez a valóság sokrétű, ellentmon­dásos és mégis egységes. Ebből következik, hogy az egyes gazdasági és társadalmi jelenségeket csak széles körű ösz- szefüggések felmérése alapján szabad értékelni. Az egyes, közösséget érintő döntéseket csak sokrétű és megalapozott információk alapján szabad meghozni. Általában minden területen az egyoldalúságot kell elkerülni, mert ez rendsze­rint sematizálja, szürkévé teszi, esetleg torzítja a valóságot A valóság megismeréséhez tartozik az is, hogy a külön­böző területeken levő konfliktusokat, nézet- és érdekössze­ütközéseket fel kell tárni. Érdekösszeütközések keletkezhet­nek állami, vállalati és egyéni érdekek között. De ugyan­azon egyéneknél közelebbi és távolabbi érdekek összeütkö­zésével is találkozunk. Gondoljanak erre például az új ter­vek készítésekor. Tapasztalataink szerint konfliktusok szár­maznak például abból is, ha a gazdaság egységes vezetői megsértik az üzemi vagy tsz-demokráciát. Ma már olyan politikai igény a demokratikus módszerek alkalmazása, kü­lönböző területeken a demokratizmus biztosítása, hogy en­nek megsértőit felelősségre kell vonni, ha a szép szó, a fi­gyelmeztetés nem segít. Az új közgondolkodás második fontos tétele, hogy nem­csak a valóságot kell hűen érzékelni, hanem a valóság moz­gásirányába is kell fordítani az arcunkat. Előre kell tekin­teni, nemcsak a mát, hanem a holnapot, a jövőt is kell nézni. Különösen akkor, ha olyan döntéseket hozunk, me­lyeknek távolabbi kihatásai vannak. Ebből adódik, hogy minden munkaterületen, ahol felelős döntéseket hoznak, a döntések megalapozottságát, szakszerűségét, annak színvo­nalát állandóan emelni kell. Magasabb politikai és szakmai színvonal esetén nemcsak könnyebben és gyorsabban lehet dönteni, hanem jól is. S ez a biztonságéraet jelentősen fo­kozza az aktivitást. Az új szocialista vállalkozói szellem fon­tos része az új közgondolkodásnak. Passzivitással — egye­sek még az egészséges kockázatot sem hajlandók vállalni — is lehet jelentős károkat okozni a szűkebb és nagyobb közösségnek. A szükséges kockázat, amely a gazdálkodás velejárója, nem azonos a pazarlással. A leglényegesebb kü­lönbség közöttük az, hogy az előbbi megalapozott, reális szá­mításokon nyugszik, mely bár a véletleneket nem tudja ki­küszöbölni, de igyekszik a befolyásukat a minimálisra csök­kenteni. A pazarlás pedig már hazárdírozást jelent, mint a kártyás, aki szerencsés véletlenre teszi fel lapját. Az új köz- szellem igényli, hogy az ilyen nagyfokú felelőtlenséggel szemben határozottan és keményen lépjünk fel. Mint ahogy az anyagiasság minden megnyilvánulása ellen is felveszi a küzdelmet. Az új közgondolkodás nem'tűri, hogy egyéni ér­dek, érdemtelenül a közösség kárára érvényesüljön, örven­detes, hogy az egészséges közvélemény egyre inkább és han­gosabban hallatja szavát az ilyen társadalomellenes jelenség­gel szemben. Az új társadalmi közgondolkodás kialakításának folya­matát segíteni kell, mert e haladó szellem gyorsítja a fej­lődésünket. . 1 Dr. Kovács Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom