Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-19 / 15. szám

* oldal KÉT FT MAGYARORR7.4G ttXW fanulr fA Bírálatunk nyomán t Újra a nyíregyházi húsipar Lapunk szeptember 22-i számában cikk jelent meg „Miskolcon vizsgázott a nyír­egyházi húsáru — elégtelen­re” címmel. Akkor az eset kapcsán szóvátettük, hogy a nyíregyházi húsipari termé­kek választékán, minőségén is javítani kell, s kértük az ügyben a felsőbb szerv, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt intézkedését. A válasz A tröszt az elmúlt év októ­ber 10-i válaszában elismer­te, hogy ez a vállalat nem tartozik legjobb üzemei kö­zé, s a gyártott áruk minő­ségét és választékát Illetően nem foglal az elsők között helyet. Elismerte, hogy szük­ség van a korszerűtlen körül­mények felszámolására. A miskolci visszárut ettől füg­getlenül közfogyasztásra al­kalmasnak minősítette és vé­leménye szerint az áru a szabványkövetelményeknek megfelelt. Hivatkozik a vá­lasz egy ÁKF jelentésre, amely szerint „Szabolcs me­gyei felügyelőség vizsgálatá­nál egyetlen boltban sem lehetett az ipar felé tett bár­miféle kifogást megállapíta­ni.” Utal arra, hogy a Nyír­egyházán október elején meg­rendezett húsipari termékbe­mutató jelzi, itt a szaktudás megvan, a javuláshoz min­den segítséget megad a tröszt. A válasszal sem a közvéle­mény — a legfőbb érdekelt, a fogyasztó —. sem a megyei illetékes szervek, sem lapunk nem volt megelégedve. Ezt követően is állandó bírálat érte a húsipari vállalatot. En­nek kapcsán döntött úgy a megyei tanács vb elnöke, hogy a vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya vezetésé­vel vizsgálják meg a hús­ipart. Az általános minőségi vizsgálatban részt vett a Debreceni Minőségvizsgáló Intézet, a megyei KÖJÁL, a megyei állategészségügyi ál­lomás és az Állami Kereske­delmi Felügyelőség A közel­múltban befejezett vizsgálat megállapításait abban lehet összefoglalni, hogy a húsipari vállalat körülményei egyál­talán nem megnyugtatóak, s ez kihat termékeik minősé­gére, higiéniájára. A körülmények A vállalat húsipari üzemé­nek épületei, berendezései je­lenlegi állapotukban és el­rendezésükben nem megfele. lőek. Rendezetlen az üzem környezete, megoldatlan a csapadékvíz és a szennyvíz elvezetése. A romlott árukat, a hulladékokat és más szeny- nyező melléktermékeket az üzemben szabadon, az egész­séges áruk környékén tárol­ják, A technológia rossz, a szennyezett és az egészséges áru útja lépten-nyomon ke­resztezi egymást. A készter­mék is szennyezett, kormos, nem szabványos alakú. A töl­telék tömegében a burok alatti üregesség zsírzsák, ín­darabok és egyéb idegen anyagok vannak. A töltelék­áru összetétele is eltér a szabvány követelményeitől. Súlyos problémaként vetet­te fel a vizsgálat, hogy az üzem vízmüve sem megfelelő A vízminták súlyos kifogás alá esnek, coli baktériumok­kal a megengedettnél jóval szennyezettebbek. Nem tart­ják be a szállításnál sem a tisztaság követelményeit. Elő­fordul még a nyári nagy me­legben is, hogy nyitott kocsi­ban szállítanak. A hűtő-szál­lítókocsiban nagy a hiány. De a meglévők is kétes tisz- taságúak, s a rakodás sem előírás szerinti. A fertőzés el­kerülésére a KÖJÁL elren­delte a kutak sterilizálását Elgondolkodtató a véleménye, hogy amennyiben az általá­nos higiéniai helyzet nem változik, a vállalat további működése közegészségügyi szempontból kétessé válhat. A minőséghez tartozik a debreceni intézetnek az a II betegfelvétel kulisszái Intézkedés sürgős esetekben Az új esztendő első napjai­ban jelent meg az egészség- ügyi miniszter kiegészítő ren. delete a betegek kórházi fel­vételéről, ellátásáról. Dr. Márton Mihálytól, a megyei tanács vb. egészségügyi osztá­llyá helyettes vezetőjétől arról kértünk tájékoztatást^ meny­nyiben jelent változást, illet­ve hogyan érvényesül a mi­niszter rendelete megyénk kórházaiban. — A betegnek kórházba történő beutalását az Egész­ségügyi Minisztérium 1967- ben megjelent 25. számú uta­sítása részletesen szabályozta. E rendelkezés értelmében meg az elmúlt év április else­jével osztályunk az egész inc. gye területére érvényes kór­házi beutalási rendet adott ki, mely a helyi sajátosságok és lehetőségek figyelembe véte-’ lével szabályozza a kórházi ellátást. Ebben elrendeltük, hogy az ágyaknak közel felét az azon­nali kórházi ellásátra szoruló betegek részére tartsák fenn Az ágyak többi részére a ren­delőintézetek szakorvosai utalnak be betegeket — elő­jegyzéssel. Minden kórházunk egy bi­zonyos terület ellátásáért fe­lelős, s ez azt is jelenti, hogy csak a saját területéről ve­het fel betegeket. A terület* felosztást természetesen az ágyszámra arányosan végez­tük eL Erre az intézkedésre azért volt feltétlenül szükség: egy­részt, hogy az életveszélyes állapotban lévő, vagy sürgős kórházi ellátásra szoruló be­tegek haladéktalanul kórház­ba kerülhessenek. Másrészt, hogy a nem sürgős, de záros határidőn belül kórházi ke­zelésre vagy kivizsgálásra szo­rulók a lehető legkisebb vára kozási Idővel. „sétáltatás" nélkül jussanak be a kórház ba. A beutalási rend kidolgo zásával és érvényre juttatásé val elértük, hogy az előjegy zettek várakozási ideje a: esetek döntő részében öt-tű napnál nem hosszabb. Sürgő esetekben mindenkor azonna' kórházba kerülnek a betegek Természetesen, ha több ágy állna rendelkezésünkre, a jogos igény fogalmát bővíte­ni tudnánk, de figyelemé kel! vennünk a reális tényeket, adottságainkat. Azáltal, hogy az életveszé­lyes esetek kivételével a be­tegek első vizsgálata a szak­orvosi rendelőintézetekben történik, a kórházi orvosok teljes energiájukat a bent fekvő betegek gyógvításának szolgálatába tudják állítani. megállapítása is, amely sze­rint a töltelékáruban a szab­vány előírásaitól eltérően sok zsiradékot talált. Ez egyúttal a szalonna alacso­nyabb ára miatt a fogyasztó megkárosítását is jelenti. Érthető, ha a megyei szervek ezek után — a megyei tanács vb és a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa — önálló sza­bolcsi minőségvizsgáló intézet létesítését kérték a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumtól, amit a minisz­térium meg is ígért. A húsiparnál talált hibák nagy része a mostoha körül­ményekből származik. Másik része viszont jobb szervezés­sel is megoldható lenne. Fel­tétlenül szükség van a válla­lat rekontsrukciójának meg­gyorsítására, hiszen ez az üzem tavaly már több mint 220 millió forint értékű áru* termelt, s nem mindegy a fo­gyasztó számára- ez a nagy mennyiségű áru milyen minő­ségben, választékban kerül az asztalára­A tennivalók Ideje, hogy az üzem meg­felelő szakképzettségű és ki­zárólag a fogyasztó érdekeit néző minőségellenőröket al­kalmazzon. Ezzel sok utóla­gos vitát, anyagi károsodást is megelőzhetnek. Semmi­képp nem tartható sokáig az sem, hogy a vállalat 254 dol­gozója közül csak harminc­hat a szakmunkás — ez a minőségi munka egyik nagy akadálya. És szinte para­doxon, hogy ilyen körülipé ■ nyék között a fogyasztók ér­dekeit súlyosan megsértő al­kalmazottakat évekig nem vonták fegyelmi felelősségre. Nem lehet megengedni azt sem, hogy a termékeket jo­gosan kifogásoló kereskedel­mi dolgozók észrevételeit a húsipar figyelemre se méltas­sa, vagy visszaverje — ahogy az nemrégiben is megtörtént. A választék a bírálat óta kétségtelenül javult, azonban közel sem fedezi a korszerű igényeket —■ ez viszont « ke­reskedelem igényességén, rendelésén is múlik. Tovább­ra sincs elegendő belsőség. Ideje lenne eldönteni azt a hosszan tartó ádáz vitát is: a kereskedelem, vagy a hús­ipar a felelős ezért. Az igé nyék felmérése, a minőség’ átvétel is a kereskedelci feladata, s van tennivaló c kulturált értékesítés, a lehc '.őség szerint az előrecsoma golt fóliás árusítás megte remtésében is. A konkrét intézkedések’ és azután is szükség van a konkurrenciára, más megyé' áruira és a megye tsz-einek fmsz-einek saját feldolgozá­sára, értékesítésére, amely már örvendetesen megindult, s a folyamatot gyorsítani akarják a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán. Ezekkel nemcsak a gazda­ságirányítás új rendszere kö­vetelményeinek teszünk ele­get, hanem a szabolcsi vá­sárló jogos igényeinek is. K. J. W­Építési engedélyek háttere a megyeszékhelyen Szálloda, irodaház, kisvasút Tucatnyi terv, térkép fek­szik a városi tanács ép. osz­tálya munkatársainak aszta­lán. A tervekben a megye- székhely új létesítményei, a térképeken a város új arca rajzolódik ki. Erdős András főmérnökkel és Horváth Ti­bor csoportvezetővel elővet­tük a múlt évi feljegyzéseket és a legfrissebb, jóváhagyás­ra váró terveket. Hogyan ala­kultak a város lakosságát foglalkoztató építkezések? Ahol szükség volt, megkér­deztük a kivitelezőt, a beru­házót is. Révben a hotelépítés Három építkezés emelkedik ki a többi közül. Mindhárom évek óta ismert, s úgy tűnik, 1968 jelentette a megoldás évét. A szállodáról, a Mártí­rok terén épülő irodaházról és az autóbusz-pályaudvarról van szó. Közülük a szálloda- építkezés — úgy tűnik — már révbe jutott. Gyors ütemben végezték az előkészítő mun­kát. A közben talált ■— a ko­rábbi tervekben nem szerep­lő — pincék miatt új alapozá­si terveket kellett készíteni, ezért állt ősszel az építkezés. Most a hideg miatt nem dol­gozhatnak s szabadban a munkások. Az épitőipari vállalat termelési osztályán kapott információ szerint azonban jó szervezéssel a szálloda építését határidőre be tudják fejezni. Jóleső érzés volt látni az épí­tési osztály szakembereinek és minden nyíregyházinak, mi­lyen gyorsasággal tűntek el a Rákóczi út és a Mártírok te­re sarkáról a régi, városképet rontó épületek. Augusztus óta azonban nem történt elő­relépés. Ti»' különböző válla­lat társult a kilencemeletes impozáns irodaház megépíté­sére. Ez nyilvánvalóan nem egyszerűsíti az ügyintézést, nem egy beruházó és a kivi­telező tárgyalásairól van szó. Az alapozás megkezdése messze van. Még a szerződést sem kötötték meg az építői­pari vállalattal: nem áll ren­delkezésre a teljes építkezé­si összeg, a több mint 15 millió forint. Az építtetők között a legnagyobb a gabona- felvásárló vállalat, ott tud­nak a további kilenc intéz­mény befizetéséről is. „Az igazgató éppen ez ügyben tárgyal ma budapesten — mondta kérdésünkre a válla­lat főkönyvelője. — Az eddi­gi befizetések, a kártalanítá­sok rendben megtörténtek, a tárgyalások most tartanak: ki milyen fedezetből és mi­lyen támogatással épít, ho­gyan szerzi meg a szükséges pénzt. Még több nyitott kér­dés van." „Csúszás“ — de miért? Mindez azt jelenti, ha sokat nem is, de több hónapot már­is „csúszott” a város legszebb irodaházának építése. Az épí­tőipar azonban így is számít erre a munkára, s remélhető, hogy mielőbb megjelennek az alapozást végző munkások. A harmadik ismert ügy az autóbusz-pályaudvar. Még mindig szanálási gondok vannak, nincs meg, ki hová költözik a Jókai téri házak­ból. Szó van arról is, hogy több ütemben történik majd az építkezés, de az építési en­gedély még nincs kész. Tehát gyakorlatilag még mindig nem tekinthető elintézettnek e sokat emlegetett létesít­mény. Az autóbusz-pályaud­varra pedig már 1969-ben nagy szükség lenne, s sűrger tése mindenképpen indokolt Egyszerűbb ezeknél a víz­torony mellett épülő új, rep­rezentatív étterem, az Arany- szarvas. Elkészült és kiadták az építési engedélyt, megkö­tötték a kivitelezési szerző­dést is. Az építőipar 1969-ben kezdi, és 1970-ben fejezi be az építkezéseket. Sóstói létesítmények Érdemes egy pillantást vet­ni a sóstói új létesítmények­re tervekre. A napokban ad­ták ki a kisvasút két új állo­másának építési engedélyét. Sostöíí a jelenlegi vidám park helyére építik meg az új kis- állomást. A városban a Pető­fi térre, a 2-es posta mellé kerül az új állomás. A Belo­iannisz téren parkosítanak a régi állomás környékén. Most került az építési osz­tályra a sóstói hideg strand felújítási terve. Gyermekme­dencét, pancsolót, új kabin­sort akarnak építeni, a terv szerint nyárra már több új napozó várja a fűrdőzőket. A büfé és az öltözők átépíté­sét is tervezik- Az építési engedélyeket hamarosan ki­adják. Ugyancsak a közelmúltban kapta meg jóváhagyásra az osztály a sóstói tanácsüdülő bővítésének terveit. Most várják egy részletes rendezési terv megérkezését, amely majd Sóstón a további építkezéseket szabályozza. A sóstói sugárút már ennek alapján épül, hasonlóképpen a kisvasút áthelyezését is e tervek szerint végzik. Ugyan­ez a terv rögzíti majd a vi­dám park elhelyezését, a kem­ping és még néhány nagyobb létesítmény helyét. Marik Sándor Tavasszal már építik Szabadtéri muzeum Sóstón 86 műemlék jellegű épület kerül a fürdőhelyre Elkészítette ez évi tervét a megyei múzeumi szervezet és a Nyíregyházi Jósa András Múzeum, melyben jelentős he­lyet foglal el a népi építészeti hagyományokban és népmű­vészeti emlékekben gazdag Szabolcs-Szatmárt reprezentá­ló és Sóstón épülő szabad­téri néprajzi múzeum meg­nyitása. Itt már kora tavasz- szál megkezdik a munkát, s elsőként egy vámosoroszi fa­vázas magtárt állítanak feL A nyáron tovább bővül a szabadtéri múzeum. Az Erdő­Napi gondunk: reggeli a tejivóban Többnapos kifli — Elveszett rendelések —- Tábla a falon Ezer és ezer ember tér be reggelenként a nyíregyházi tejivóboltokba reggelizni. Az egységesen 6 órára megáilapí. tott nyitvatartási időhöz azon­ban legtöbbször csak formá­lisán tartják magukat a bol­tok, mert késik az áru. Hiá­ba nyitnak ki, nem tudják a vevőknek azt adni, amit kér­nek. Péntek reggel a Kossuth ut­cai tejivó fél 7 után kapta a palackozott tejet. A Déli Al­központ lakóinak még ennél is rosszabb a helyzetük. „Hiába jövünk be fél 8-ra — panaszkodik a személyzet —, hogy befűtsünk, megfőzzük n kávét, kakaót, ha nincs friss kifli, zsemle.” Pedig legalább kétszer annyian jönnének reggelizni, ha megtudnák, hogy nem száraz, többnapos kifli van. Fél 8 előtt néhány perccel hozták a friss péksü­teményt. Mentegetőztek, hogy a sütésre vártak. De nvnden- nap? Ugyanakkor a Dózsa György utcai tejivó 1500 darab friss kiflit, száz zsemlét, vajas- pogácsát, putfancsot kapott. Ez a tejivó már - ismeri a „törzsközönség” különleges igényelt is. és a vendéglátó cukrászüzemétől lekváros buktát, kakaós fonatot ren­delt 50—50 darabot. „Mind el szokott fogyni — mondják — sőt délutánra még hozatunk Is, hogy estére le­gyen." A Toldi utcán is ott volt egy időben minden reggel 6 órakor a sütőipar kocsija. Most azzal kísérleteztek, hogy délutánra rendeltek friss fi­nom pékárut. A megrendelő másodpéldányán január 10. áll. Azóta adják-viszik a ren- delölapot egymás között a Szarvas és a Bethlen Gábor utcai sütödék, de egyik sem küldi. A kocsival járó szállí­tó azt mondja: eltűnt. Küld­tek másik megrendelést: az is! Még egyszer a Kossuth ut­cai tej ivóról Mert ott nem késett. Ennek a boltnak a tisztaság sem erénye. „Mosdó” hirdeti a tábla a falon, de a törülköző szennyes. Nem sok embernek van kedve a kéz­mosáshoz. A tárcákat is jó lenne kicserélni, a sárgán különösen jól látszik ha pisz­kos. Kis szervezéssel mindeze­ken lehetne segíteni... (be) hátról egy-egy ősi lakóházat telepítenek ide Botpaládról és Jánkmajtisról, melyeket ere­deti módon rendeznek be. Nyíregyháza első telepeseinek állít emléket majd az az ősi tirpákház, amelyet egyik ta­nyabokorban vásárolnak meg, s a szabadtéri múzeum egyik érdekessége lesz. Elkészült a teljes beruházási program Is, amely 86 népi műemlék jelle­gű épület felállítási tervét tar talmazza. E jelentős program megvalósítását a megyei és a városi tanács több százezer fo­rinttal támogatja- A sóstói szabadtéri néprajzi múzeum nemcsak a megye, hanem az ország egyik jelentős létesít­ménye lesz, s a Sóstógyógy­fürdőn megforduló fürdőzők, idegenek megismerkedhetnek Szabolcs és Szatmár gazdag népi építészeti hagyományai­val, népművészeti emlékeivel. Hozzájárul az idegenforgalom fellendítéséhez, s egyben »tu­domány gyarapításához, s ha- gyomá’- 'nk megbecsüléséhez is. Vastapí Előadáshoz készülődtek pénteken este a nyíregyházi színházban. Már elhangzott a második csengetés, halvá­nyodni kezdtek a nézőtér lám. pói. Még egy-két elkésett né­ző vetkezett a ruhatárban, de a zenekar már elfoglalta a he. lyét és próbaképpen néhány jutamot játszott. Főkötős falusi asszonyok ültek az első sor közepén. Te. le volt az egész színház falu­siakkal, hozták őket a ter­melőszövetkezetek autóbuszai. Az egyik főkötős menyecs­ke, meghallván a cincogást a zenekari „árokból”, felállt a helyén, előrehajolt és alapo­san megnézte, hogyan is he­lyezkedik el a zenekar. Égess magatartásán látszott, hogy most lát életében először ilyesmit. Először csak itt-ott hallat­szott elfojtott kuncogás a nézőtéren. A piros arcú, ki­váncsi menyecske olyan ked­vesen humoros látvány volt, hogy a nevetés sorról sorra hömpölygőit tovább. Aztán valaki összeütötte a tenyeret. Csatlakoztak mások is. Egy perc múlva vastapssal jutal­mazták a csak egyszer, taIán utoljára megnézhető látványt. Es akkor valami meglepő is történt. A főkötős menyecs. ke először zavarba jött. Az­tán villámgyorsan megértette a helyzetet és ott a nézőtér el. ső sorának közepén, a közön­ség felé fordulva meghajolt. Megköszönte a tapsokat és egyben azt a pillanatot — fel. találva magát —, amikor első színházlátogatását kedves né- zötársai megünnepelték, (gesztelyi) AZ AGROKER VÁLLALAT GYORS-GÉPlROT ÉS TECHNIKUMI VÉGZETTSÉGGEL, GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ MUNKAERŐT ALKALMAZ ADMINISZTRATÍV MUNKAKÖRBE. JELENTKEZÉS: január 23. és 24-én a vállalat számviteli os ztály vezető j énéi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom