Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-18 / 14. szám
WCS. Január 18. ICBLCT-WÄGTARORSZAö t (MM GAZDASÁGI IEGYZETEK Raktár, vagy fogyasztó? Lefutottak a nagy ajándékozási hetek, uborkaszezon van a kereskedelemben. Az egyik bolt eladója azt mondja alig van a betérők között igazi vevő, mindenki csak néz, keresgél, válogat. „És ha venni akar, megkaphat mindent?” Nemmel válaszol. Mindent nem. De azért van áru, sok a polcon, még több a raktárban... * Nem is olyan régen még nagy volt a kereslet és arányosan kicsi a kínálat. Tizenöt éve egyfajta felöltőt ismertünk, a lódent. Ma összehasonlíthatatlanul más a helyzet. Most már van. hogy a kínálat nagyobb, mint a kereslet. A vevő válogathat. És válogat is — bár ez még nem az igazi. Mert igaz, az üzletekben sok az áru, csak éppen a drágább termékből, a divatjamúltból, abból, amit kevésbé keresnek. Hiány van rövid- és kötöttáruból, gyermekcsizmából, olcsó és tetszetős női szövetből és még sok mindenből. „Mikor jöjjek be?” — hangzik el sok százszor naponta a kérdés. A válasz legtöbbször: próbálja meg talán a jövő héten. S a legtöbbször akkor is hiába. Az eladó megsúgja, hogy persze; mert az üzletnek el kellene először adni a megmaradt készleteket, akkor vásárolhat új tételt. Addig nem, nincs rá pénz. Meddig tart vajon ez az „addig”? Mikor élnek az üzletek a kockázati alappal, szállítják le az árakat, csinálnak kedvezményes vásárt? Nekik megérné — a forgalom emelkedik, s a vevő is megtalálná végre, amit keres. A terméket végül is nem a raktárnak találták ki. Olvasom, szifontűt gyárt már egy Veszprém megyei termelőszövetkezet. Hiánycikk is, jobb minőségű is, mint az eddig ismert — fellendült a szövetkezet melléküzemága. Pénzt hoz. ugyanakkor ötven, vagy száz embernek állandó munkát Nálunk? Itt nem lehet? Nem szifontűt, hanem mondjuk apró hiányzó cikkeket — egy áruház pillanatok alatt legalább százat sorol fel. Csak meg kell kérdezni. Még egyszerűbb. ha a tsz, a vállalat gondolkodik, kísérletezik, s megkeresi a fogyasztót Van kezdeményezés itt is. A nyíregyházi Ságvári Tsz már bemutatta a vitamindús almasűrítményt Tarpán már készül a község címerével ellátott címkéjű eredeti kisüsti — Miskolc lekötötte talán az egész év termelését. Ugyanitt létesül a sütöde hagyományos búzakenyér előállítására. A Nyírmadai Állami Gazdaság tejet és tojást szállít közvetlenül a piacra, a vendéglátóiparnak. A NYlRKÉMIA előállította a coca-cola szerű, gyógyhatású üdítő italt, s lassan talán kapni is lehet. A gergelyiugomyai Tisza strandon tsz- gyümölcsárusító kínálja nyáron a strandolóknak a friss, aznap szedett árut. És van még hasonló példa nem is egy. De valahogy még mindig kevés. Ügy tűnik: vállalataink, termelőszövetkezeteink még bátortalanok, még kevesebbet töprengenek a szükségesnél. S ha gondolkodnak, s akadályba ütköznek, mintha túlságosan hamar feladnák Nem arra gondolunk, hogy kalandokba bocsátkozzanak, ráfizessenek a kapkodásra. Csak arra, hogy az ötlet, az okos javaslat — aminek valóban reneszánszát éljük mostanában — sokszor még mindig hiánycikk. És ha van, nem egyszer nagyon soká keli Várnunk, amíg megvalósul. Pedig az idő nálunk is pénz. Kopka János A dolgozó nép szolgálatában Munkásőriinnepség Nyíregyházán a megye legjobb önálló egysége tiszteletére Pénteken délután Nyíregy. házán, a Móricz Zsimond Színházban tartotta meg ünnepélyes évzáró-évnyitó egységgyűlését a Sziklai Sándor nevét viselő nyíregyházi járási munkásőr önálló egység. Megjelent az ünnepségen Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka, az MSZMP Központi Bizottságá. nak tagja, Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Ballal István, a munkásőrség megyei parancsnoka. A jelentésbeadás után Alexa László, a Nyíregyházi Járási Pártbizottság első titkára a pártbizottság és a járá_ si egységparancsnokság nevében üdvözölte a megjelenteket, majd Nemes Béla, az egység parancsnoka számolt be az 1968-as kiképzési év eredményeiről és ismertette az ez évi feladatokat, célkitűzéseket. Elmondotta, hogy a megyei parancsnokság értékelése alapján ez az egység nyerte el a megye legjobb önálló egysége címet. Az egységen belül folyó szocialista versenyben pedig — immár harmadszor — az újfehértói egység lett a legjobb szakasz, most már véglegesen náluk marad a vándorzászló Az egység legjobb raja címet — a vele járó vándorzászlót és oklevelet — a nyírbogdányi szakasz harmadik és a vencsellői szakasz első raja nyerte. Nemes Bélé beszéde után Botrágyi Zoltán, a parancs, nők helyettese olvasta fel az értékelés eredményéről, valamint a kitüntetésekről szóló parancsokat Az önálló egység által nyert serleget Ballai István megyei parancsnok ad. ta át Nemes Bélának, a tízéves munkásőri tevékenység elismeréseképpen adományo. zott Szolgálati Érdemérmet pedig Papp Árpád nyújtotta át a kitüntetetteknek. A leszerelő, illetve tartalék állományba menő munkásőrök Munkásőr Emlékérmet és oklevelet kaptak, „Kőszőnöm, hogy meghallgattak, segítettek..." Fogadóóra magánügyben — mindennap Panasznap? A hét minden munkanapján. Fogadóóra? Szinte minden munkaóra az a megyei nőtanácsnál. Az embe. rek problémái sokrétűek: családi problémák, lakás- és szociális problémák, elhelyezkedési, munkaügyi panaszok és még sok egyéb. Megnyugtató, hogy az esetek túlnyomó többségében — a lakásügyek kivételével — az indokolt, jogos panaszokat sikerül elintézni. A feljegyzésekből családok, egyének elesettsége, vagy egyszerűen tájékozatlansága tára fel. Sajnos, a tapasztalat azt mutatja, hogy a nők nem nagyon ismerik jogiakat, lehetőségeiket. Számos panasz előidézője ez. Ismeretes, hogy az utóbbi években több, a nőket kedvezően érintő törvényünk látott napvilágot. Az asszonyok „hallottak valamit”, de pontos ismereteik nincsenek, mert akiknek ezt el kellett volna mondania, vagy elmulasztotta vagy maga sem ismeri a rendeleteket. Ilyen apróságokon múlik a komoly panaszok jelentkezése. Véltek, valódiak — ilyen vonatkozásban egyre megy —, hiszen így is, úgy is foglalkozni kell velük. Az ilyen ügyek első sorában áll a gyermekgondozási segélyre jogosultság eldöntése. Sokasodnak ezek a panaszok ámi- óta köztudot lett a törvény kiszélesítése. Nemcsak a tsz- ekben, hanem szép számma' nagyüzemekben dolgozó asz szonyok is itt kapják meg erről a játékoztatást A„ jár vagy nem jár” ügyek intézése még a legegyszerűbb. Sokkal nehezebb a család: problémák rendezése Amikor •z iszákos brutális családfő tői való rettegés hozza el ide a végsőkig elkeseredett asz- szonyt, anyát. Nehezíti a dolgunkat, hogy a legtöbb asz- szon fél az otthon várható kő. vetkezményektől, a nőtanácstól önálló, nélküle történő in. tézkedést vár. De jött ide felnőtt gyermek anyja védelméért: apja üti-veri ittas állapotban. — Kényszerelvo- nókura, büntető feljelentés —, ezek a lehetőségek. Gyakoribb viszont, hogy a hatóságok nem avatkoznak bele az úgymond „családi ügyekbe”. Hányszor elhangzott már különböző fórumokon — legtöbbször a nőtanácsok részéről —, hogy szükség lenne olyan törvényre, amely védené a családtagokat az alkoholista, brutális férjtől, apától, s megelőzné az esetleges családi tragédiákat. Levelet írtak a szomszédok, hogy felhívják a megyei nőtanács figyelmét egy fiatal kislány sorsára. A gyerek megszökött az allami nevelőotthonból, s szülők híján rossz környezetbe került. Rövid úton sikerült a megyei gyermekvédő otthon segítségével a gyereket visszavinni. Sok idős ember is fordul ;de segitségért. Miután gyermekeiknek odaadott mindent, nincs egy zug a házban számára. Szociális otthoni elhelyezéshez kérik a támogatást. Jönnek magányos öregek a városból, akik kérték, legyen hely számukra ahol a nappalokat eltölthetik. Rossz az egyedüllét, meg télidőben drága is az éjjel-nappali fűtés. (Ez is bizonyítja, menynyire szükség volt már a napokban megnyílt öregek napközi otthonára.) Szintén nem könnyű feladat a munkába állítás, még azon túl, hogy a lehetőségük is szűkre szabottak, s hogy esetleg a védenchez fűzött remények nem válnak be a munkahelyen. Persze, csak az igazán indokolt kérelmeket intézik: ahol látják, kenyérkérdés az elhelyezkedés. Helyeztek el családfenntartó özvegyasszonyt, aki azóta már fizetésemelést, jutalmat kapott. Ide jött gondjaival az az asszony is, aki 56-ban disszidált férjével, kint három gyereke született, a férje elhagyta, hazazavarta, a gyerekekkel együtt Sokan válogatnak. Szinte megszabnák, csak ilyen vagy olyan munkát akarnak. A fizikai munkától rendszerint húzódnak, s ráadásul olyanok, akiknek semmi képesítésük nincs. Ez tapasztalható szülőknél is, akik viszont gyermekük elhelyezéséhez vagy továbbtanulásához kérnek segítséget. S rendszerint gyenge tanulmányi eredményt tudnak felmutatni. Problémákat megoldani, fájó sebekre gyógyírt találni: nem látványos, ország-világ elé tárulkozó tevékenysége ez egyéb feladata mellett a nőtanácsnak. Sokszor a gondjaival kilincselő ember legszűkebb családi köre sem tudja meg. hol kapott végül is orvoslást panaszára. „Köszönöm hogy meghallgattak... Köszönöm hogy segítettek...” Szép fizett- ség ez azoknak, akik megosztják mások gondjait K. E. Ballai István átadja a verseny győztesének járó serleget Nemes Bélának. Elek Emil felvétele Ezután került sor az új munkásőrök ünnepélyes eskütételére, majd Alexa László méltatta a munkásőrök áldozatkész munkáját és hívta fel a figyelmet a párt politikájából és az új gazdaságirányítási irányelvekből adódó legfontosabb tennivalókra a jelenlévők figyelmét Egyben — nagy taps kíséretében — jelentette be, hogy az önálló egység névadójának özvegye levélben kívánt további sikereket és jó egészséget az állományban tevékenykedő munkásőröknek. Üdvözlő levelek érkeztek a társegységektől is. Az ünnepség kedves aktusa következett ezután, amikoris a vállalatok, üzemek, tsz-ek vezetői megjutalmazták azokat a munkásőröket, akik a mindennapi munka mellett becsületesen helytálltak önként vállalt megbízatásuknak. Ezt követően jelképes fegyverátadás következett; leszerelő munkásőr adta át felszerelését az újonnan felszerelt követőjének. Az ünnepség befejező aktusaként Papp Árpád mondott nagy tetszéssel fogadott beszédet Elmondta, a munkásőrök képesek arra, hogy bárhol, bármikor szolgálatba lépjenek a haza, a rend védelmére. Ezt a nagy áldozattal járó harckészséget értékeli, elismeri pártunk, államunk, a dolgozó nép. A további tennivaló: még tökéletesebbé tenni a módsze. reket, fokozni a kiképzés hatékonyságát. Ez a munka — hangsúlyozta — felelősségteljes, kommunista helytállást követel és igényel a jövőben is. „És mi teljesíteni fogjuk minden körülmények között azt amit kommunista öntudatból magunkra vállaltunk. Azért is vállaltuk ez a feladatot, hogy a nagy család nyugalmán belül a mi kis családunk békéjét is megőrizzük.” Az ünnepség Alexa László zárszavával, majd az Intema. cionalé elhangzásával ért véget Tóth Árpád LAPSZÉLEN Háztáji öregeknek Nem egyedi jelenség, hogy idős termelőszövetkezeti tagok azért panaszkodnak: háztáji földjüket lakóhelyükhöz távol jelölte ki a háztáji bizottság. Az öregek jogosan azzal érvelnek, hogy hetvenéves korral nehéz naponta négy-hat kilométert gyalogolni, hogy földjüket megművelhessék. A gyaloglás még a kapálástól is fárasztóbb. A termelőszövetkezetben sok az öreg. A tagság 20—30 százaléka járadékos vagy nyugdíjas. Életükben már sokat dolgoztak és legtöbb lük magas kora ellenére ma sem vonja ki magát a múnkábóL Egy élet munkája után kérésük nem nagy és tejesítheíő is. A háztáji bizottságok — még akkor is, ha már egy megállapodott rendet kell felbontani — érttessék meg a tsz-tagsággal, hogy a faluhoz közel eső háztáji terület as öregeket illeti. Ez a humánum mindenki számára jó lesz egyszer, hiszen a ma 30— 40 éves férfi vagy nő idővel szintén nyugdíjas lesz. A háztáji földek művelésére, kimérésére a következő hónapokban kerül sor. Jó lenne, ha a termelőszövetkezeti vezetők háztáji bizottságok tekintetbe vennék a* öiegek kívánságát. (seres) Fapadoson a táppénzbe Kedden utaztam Nyíregyháza felé azzal a személyvonattal, mely 12,50-kor indul Hajdúszoboszlóról. Nem colt túl nagy hideg odakint, ennek tulajdonítottam először, hogy a személykocsiban, amiben ültem, elviselhetetlen volt a meleg. Utastársaimmal együtt már fulladoztunk, míg Debrecenben állt a vonat Nem tudtunk másként segíteni magunkon: kinyitottuk as ablakot Ahogyan Debrecenből Nyíregyháza felé haladt a vonat a fűtés csökkent Már régen bezártuk az ablakot de dideregtünk. Téglásnál már felvettük télikabátjainkat. Jól tudom, hogy a fűtés szabályozása nem könnyű munka, mégis úgy vélem, hogy ez a gőzfürdőből didergővé változtatott fapados kocsi egy kis túlzás. Az ilyen szerelvény embereket szállít — némelyiküket egyenesen a táppénzbe. (PBWyt) Nyolc-tíz éve annak, amikor esetünk szereplője eldobta a címben jelzett bumerángot. Abban az időben stabilizálódtak területileg az állami gazdaságok és fejlődtek fel a termelőszövetkezetek. Addig soha nem tapasztalt gyümölcs- és szőlőtelepítési láz volt Szabolcsban. Nem kellett hirdetni a facsemetét, sem a szőlőoltványt. Csak a lenyesett gallyat és a kévébe kötött száraz venyigét nem lehetett eladni. A megye legnagyobb faiskolájában egy agilis kertész volt a telepvezető. Elismeréssel beszéltek róla. Nemcsak diplomája, hanem szakértelme is volt a fiatal vezetőnek. A faiskola azonban olyan termelőhely ahol mindig van első-, másodosztályú, sőt meg nem felelő árut is. A nagy konjunktúrában, aki „hamarabb kelt” jobb oltványhoz jutott. Az értékesítési szezon végefelé tartottak, amikor jelentette az árukiadó: „Itt vannak az egyik állami gazBUMERÁNG daságből szőlőoltványért és a kívánt minőségből nincs any- nyi, amennyit igényeltek.” — Mit csináljunk? — kérdezték egymás tóL — Ki van itt a szállítmányért — érdeklődött a telepvezető. — Nem ismerem. Olyan csendes embernek látszik — mondta az árakiadó. — Próbáljátok meg, amit a többi gazdaság nem vitt el, adjátok oda neki — rendelkezett a vezető. Sikerült az üzlet. Elvitték a cémagyökeres oltványokat is. A nagy forgalomban hamar elfelejtették az ügyet, azt is ki vitte eL Néhány év múlva felkérték a telepvezetőt, nem vállalná-e el az egyik szabolcsi állami gazdaságban az igazgatói tisztséget Elvállalta. Rövid időn belül körbejárta az üzemegységet A korábbi években nem a jó oldaláról volt híres ez a gazdaság. Talált, jót is, de több volt a rossz. Amikor végigjárták a szőlőtáblát nem tudta megállni, hogy magából kikelve meg ne kérdezze: — Miféle telepítés ez? Hogy lehet ilyen munkát végezni?! Alig várta, hogy a központba érjenek, azonnal kérette az irattárból a szőlőoltvány szállítási papírját Még szerencse, hogy az irattáros nem tudta milyen célból is érdeklődik az új igazgató, mert annak arc- szi ne változása sokat mondott volna az iratok őrzőjének. A szállítólevélen a saját kézjegyévd találkozott az Csikós Balázs Az idő — pénz
