Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-14 / 10. szám
1WS faluit TI. KFT FT MAHYÄP'PR'tFlO • «Mat Viták nélkül a „tej úton“ A Tejipari Vállalat és a Mezőgazdasági üzemek kapcsolata széles körű. A felvásárlás során ez a kapcsolat naponta megnyilvánul, éppen ezért nagy jelentősége van a jó együttműködésnek, az egyenrangúságnak. A mechanizmus első évének elején joggal kifogásolták a termelő- szövetkezetek a fölözési arányt, a mennyiségi és minőségi átvételeknél a pontatlanságot, tévedéseket. A Tejipari Vállalat, dicséretére legyen mondva, a problémák gyors és mindenki számára megnyugtató rendezésére törekedett. így 1968 második felében már lényegesen változott a helyzet. Az állattenyésztés és állattartás érdekében 1968 második felétől engedélyezték az «lényszerű fölözési arányt. Javult a tej mennyiségi és minőségi átvétele is. Bevésettéi* az úgynevezett bizalmi rendszert Ennek lényege, hogy a Tejipari Vállalat a termelőszövetkezetek előrejelzése alapján naponta átveszi a tejet, s a mennyiséget, minőséget havonta csupán kétszer-háromszor ellenőriül szúrópróba szerűen. Ez a módszer — annak ellenére, hogy az első hónapokban a tejiparnál 15—20 mázsa zsír és 10—15 ezer liter folyadékhiány keletkezett — bevált gyorsult az átvétel, kevesebb lett a vitatott problémás ügy. Az egyenrangúság megteremtése érdekében a Tejipari Vállalat 1968-ban számos, hasznos és jó javaslat megvalósításával segítette a tsz-eket. Ilyen volt többek között, hogy felhívta a termelőszövetkezetek figyelmét növelhetik árbevételüket, ha a háztáji gazdaságokban termelt tejet 6k vásárolják fel és értékesítik. Ezzel a lehetőség- fel 116 termelőszövetkezet élt a megyében, s többlettóvedel- mük 13 és fél millió forintot tett ki. Eredményes volt a tcjcsamokok építésével kapcsolatos kooperáció Is. A Tejipari Vállalat saját rezsiben Í5 csarnokot épített, 21 csarnokot termelőszövetkezetekkel közösen. A közös csarnoképítés előnye, hogy 70 százalékban az ipar, 30 százalékban a termelőszövetkezet fisette a költségeket. A lakosság ellátása évről évre magasabb követelményeket állít mind az ipar, mind a mezőgazdasági üzemek részére. Fejleszteni kell a?, állattenyésztést, növelni a tejtermelést, * tejtermékek mennyiségét. A Tejipari Vállalat 1969 évi tevékenységét ennek tudatában határozta meg. A vállalat és a termelőszövetkezetek kapcsolatát tovább íavítja és erősíti. Újabb Őtven csarnok felépítését tervezik. ebből 38 csarnokot termelőszövetkezetekkel közösen. A háztáji felvásárlásban a tavalyi 116-hoz, újabb 50—60 tsz kapcsolódik be. Nem közvetlenül, de közvetve a termelőszövetkezeteket Is érinti a Tejipari Vállalat javaslata, amelyet a vállalat a vemhesség után járó takarmányakcióval kapcsolatosan tett. Megyénkben az elmúlt év végén 10 ezer darab vemhes tehén volt a háztáj! gazdaságokban. A kedvezményes takarmányakciót azonban csak mintegy kétezer tehén után vették igénybe. Oka hogy a takarmányt egyösszeg ben kellett kifizetni, s erre nem volt meg mindenkinek a lehetősége. A Tejipari Vállalat megállapodást kötött & Gabonafelvásérló és Feldől • gozó Vállalattal, hogy 1969 január 1-től bekapcsolódik s takarmányakció lebonyolításába. Vállalták, hogy a takarmány értékét a tej értékébŐ1 három hónap alatt vonják le Ez a kedvezmény nem csupán a megyében, de országosan is kedvező visszhangra talált. A falusi tejellátás már a2 elmúlt évben megoldódott A tejtermékellátás megoldása és javítása szintén elérhető a Tejipari Vállalat javaslatának megvalósításával. Ha a tBz-ek tejcsarnokaiban tejtermékeket is árusítanak, abból külön hasznuk is származik. őket illeti meg a kiskereskedelmi forgalmazás után járó 10 és fél százalékos árrés, s ebből a tejkezelő bérét biztosítani lehet. Hogy a tejtermék-árusítás a KÖJÁL követelményeinek is megfelelően történjék, a Tejipari Vállalat hűtőszekrényeket is biztosít a tsz-eknek, több éves törlesztésre. (Tavaly tsz- eknek és fmsz-eknek már 140 darab ilyen hűtőszekrény) juttattak.) Végleges döntés alapján Nyíregyházán egy év múlva megkezdik a tejpor Is tápszergyár építését. Ez az üzem 1973-ban már termel. Az új üzem ellátásához már most meg kell teremteni a nagyobb mennyiségű tejtermelés félté, teleit. Különösen a minőségnek van nagy jelentősége 1960-ban a megyében átvet' és feldolgozott tej 65 százaléka volt csak I. osztályú minőség. Az osrtálybasorolást r tisztaság határozza meg. A Tejipari Vállalat most valamennyi gazdaságot eti*#lá úgynevezett vatta szűrő koronggal, amely lehetővé teszi, hogy ha nem Is százszázalékosan, de 90 százalék felett termelienek I. osztályé telet a gazdaságok. Ez a tni- nfiséní követelmény a tsz-eknek is érdotfe. hiszen literen ként 10 fillérrel többet kapnak az I. osztályú tej után. Seres Ernő Nyírségi olajfinieskástik köxefrül Ötszörös szocialista brigád hétköznapjai Wyirhogdányhan éve az egyik korra reggeli nyári napon tűz ütött lei a desztillációs üzem esőkemencéjében. Recsegett ropogott minden. Ha tovább terjed, veszélybe kerülhet a gyár. Csirmaz Ferenc higgadtsága aranyat ért „Gyorsan utasítottam a fűtőt hogy a csőkemencéből oltsa ki a tüzet. A műszertábla-kezelő azonnal megszüntette a kőolaj további betáplálását a kemencébe, s megkezdte a tűzoltást a brigád.” A tűzoltók munka nélkül maradtak. Beleizzad az emlékek idézésébe. Ennek a brigádnak csendes tagja Zoltai András, a csőkemence fűtője. Kipróbált munkás. Két kemencét táplál már tíz esztendeje. „Különösen akkor idegfeszítő ez a munka, amikor a nyersolaj vizes, s ilyenkor nyomja lefelé a hőfokot, márpedig a Csontos Margit Ebédre hívogat a gyári kürt. Olaimunkácok indulnak a kei’emesen fűtött üzemi ebédlőbe. Gőzölög a forró leves, ízlik a pőrkőltös finom főzelék. Egy kék, olajos ove- rállos asszony, Mihalovics Sándomé hófehéT kenyeret és tepertőt falatozik a desztillációs üzem asztalán, s fél szemmel a műszerfalat figyeli. Innen nem lehet elmozdulni egy pillanatra sem. Ez a gyár szíve. A desztillációs üzem műszerfala az agy, amely jelzi, hogy milyen folyamatok játszódnak le a gyárban, milyen a benzin, gázolaj, fűtőolaj minősége. Erre ügyel a négytagú Kilián- brigád. mely ötször nyerte el eddig a szocialista címet Itt termelik a Nyírbogdá- nyl Kőolajipari Vállalat termelési értékének több mint kilencven százalékát. Egyszerű emberek, akik helytállnak éjszaka és nappal. A brigád vezetője Csirmaz Ferenc. Nehéz szóra bírni. Nyugodt és megfontolt mely itt, ezen a poszton nélkülözhetetlen. Elvégezte a vegyipari szaktan- folyamot, mellesleg önkéntes rendőr és az MHSZ-szervezet titkára, a pártvezetőség tagja. Kinn a fagyos hidegben, didergő emberek fejtik az olajat, s bonyolult labirintusokon keresztül jelzi a műszerfal a minőségváltozást. Naponta száz-százihúsz vagon kőolaj áramlik keresztül a csöveken. Csirmaz Ferenc, akire büszke a kis brigád, már negyedszázada dolgozik a gyárban. Beszélik, négy Csirmaz Ferenc Zoltai András Mihalovics Sándorné kemencéket 300 fokon kell tartani. Zoltai 1968 november 5-én a nagy csőkemence huzatszabálvozójának megváltoztatására újítást nyúitott be. Ezért 400 forint eszmei díjazásban részesült. Mihalovtcsné újságolja helyette, hogy ő is elvégezte a vegyipari szaktanfolyamot, s ott ült az iskolapadban, hogy a nyolc általánosa meglegyen, mert így illik egy szocialista brigádtaghoz. És pár- tonkívüli létére, pártszemlná- riumra jár. S az az asszony dicséri brigád társát, akit, ha kesereg, bíztatnak társai. „Rá van írva az arcomra. El sem tudnám tagadni előttük, s olyan jólesik, hogy megértenek. együttéreznek velem ha bajban vagyok, s tanácsokat adnak. „Mihalovicsné is tíz évvel ezelőtt kezdte itt a munkát. Több poszton dolgozott, s helytállt. „Voltam tankmérő, műszertábla-keze- lő, közbe Jött a gyerekszülés Egy év távoliét után kerültem újra a brigádba, s nagyon örültem.” Férje is itt dolgozik, özvegy édesanyla vigyáz a kicsire, ő közben elvégezte a nyolc általánost, a vegyipari szaktanfolyamot és nagyon elégedett. A brigád üdvöskéje az alig tizenkilenc esztendős Csontos Margit, a tartálymérő. 1966- ban került a gyárba, s boldog, hogy egy év óta az ötszörös szocialista brigádban dolgozik. „A gimnázium harmadik osztályából maradtam ki, de most folytatom, s nagyon sokat segít a brigád a tanulásomban, munkámban. Sok tanácsot kapok, nagyon érdekelnek a desztillációs folyamatok, sokat tanulok Itt az idősebbektől.” Farkas Kálmán MEGiEGYZkS: A meghízott... A tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezet elnöke mondta el, hogy a konzervgyár megbízottja több esetben felkereste a termelőszövetkezetet szerződéskötés ügyében. A többszöri találkozás és tanácskozás eredménytelen maradt, mert a megbízott egyes kérdések elbírálásában önhaial- mulag nem dönthetett. Nem egyedülálló példa. Termeltető vállalatok úgy küldik el megbízottaikat Szerződéskötésre, hogy azok nincsenek teljes joggal felhatalmas- va. Ennek eredménye, hogy egy-egy témában megbízottak és termelőszövetkezeti vezetők többször képtelenek tanácskozni. Sok felesleges idő és költség. A termelőszövetkezetek joggal várják él, hogy szerződéskötés ügyében olyan ember keresse meg őket, akinek minden vonatkozásban joga van dönteni. H. » Tsz-éli sikeres ért a í eher «var ma ti járásban Az elmúlt esztendőben jelentős sikerrel gazdálkodtak a fehérgyarmati járás tsz-ei. Aa aszályos nyarat több műtrá- gyahasználattal, a szükségesnek megfelelőbb szervezéssel, jobb munkával ellensúlyozták, S mindemellett általában leküzdötték a korábbi vezetési problémákat is. Az eredmény nem maradt el. Míg 1967-ben a járás 34 közös gazdasága közül 26 volt mérleghiányos, a tavalyi év hatására már csupán — előreláthatólag — egy, a kispalád! Üj Barázda Tsz zár várható mérleghiánnyaL Sokat számít ebben az eredményben az új gazdasági mechanizmus sokféle lehetőségének kihasználása, a nagyobb önállóság alkalmazása. S mindemellett nem lebecsülendő az a 13 millió forint, melyet árkiegészítés dotációként élvezhettek a volt mérleghiányos tsz-ek. S az anyagi bázis szilárdolásával mindjobban előtérb* kerül a járásban a készpénz- díjazás. Az elmúlt évben IS tsz-ben vezették be ezt a magasabb színvonalú keres«* módszert 1919-1949 A munkásitjúságmérföldkövei r Tengernyi kín, megaláztatás. kiszolgáltatottság volt & része azoknak a munkásfiataloknak, akik a monarchia Magyarországában kerültek a munkapadok mellé. Naponta 10—12 órát dolgoztak, de nem ment ritkaságszámba a 14 órás munkanap sem. A tíz, tizennégy éves gyerekek kegyetlen kizsákmányolása, erejüket meghaladó nehéz testi munkája ez időszakban feinte általános volt Az idősebb generáció előtt rém ismeretlen a század eleji pékinas sorsa, aki a tanonciskolába érve leül a padba és elalszik, akit az óra végén ts csak nehezen lehet felébreszteni. A műhelyben este nyolctól másnap déli kettőig dolgozik, s a mester csak pofonokkal és bottal tudja „éb- rentartanl." A hírhedt 1884 évi, a taté neok tanviszonyát szabályozó VII. törvénycikk lehetővé tette, hogy • fiatal mér 13 éves korában elszegődhessen inasnak és „kivételes esetben” megengedte a 12 évnél fiatalabbak foglalkoztatását is, persze ez a kivétel gyakori volt. A tanoncok a hosszúra nyúlt munkanap után esténként és vasárnap jártak tanonciskolába, így még vasárnap sem pihenhettek. ötven éve, 1919 január 13-án a budapesti utcán sápadt arcú. horpadt mellű, rosszul táplált inasok vonultak végig zászlaikon e jelszóval: „Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok!” Követelték, az 1884. évi reakciós és embertelen ta- nonctörvény eltörtését, s a nappali tanoncoktatás bevezetését. A sápadt arcok kipirulnak, amikor jogos követelésüket hangoztatják. A január 13-i tanonctün- tetésre a polgári demokratikus kormányzatnak is fel kellett figyelnie. Január 2I-én a Kereskedelemügyi Minisztériumban tartott tanácskozáson Lékai János, az Ifjúmunkások Országos Szövetségének képviselője kijelenti: „A tanonckérdésnek csak olyan megoldásába nyugodhatunk bele. amely a mai tőkés társadalmi rend mielőbbi várható nemzetközi összeomlása után felépülő szocialista társadalmi rendbe átvihető. .. Ennélfogva nem lehetünk tekintettel a mi osztályérdekeinkkel ellentétes semminemű tőkés érdekeltségre.” A polgári demokratikus kormányzat, mint számos egyéb más kérdésben is csak a fontolva halogatásig jutott el. A kizsákmányolt ifjú proletárok gondjait, mint számos egyéb más súlyos társadalmi kérdést csak a Tanácsköztársaság oldotta meg. Tíz nappal március 21-e után, rendelet jelenik meg, mely megtiltja a tanoncok bántalmazását, elbocsátását, az esti és vasárnapi tanoncoktatást, korlátozza a tanoncok munkaidejét, valamint kötelezően előírja, hogy a ta- noncokat tilos házimunkára felhasználni. A Kommunisták Magyarországi Pártiának napilapja, a Vörös Ojság így ír: „Mindent, amit teszünk, értetek teszünk ifjúmunkások.” S a Tanácsköztársaság 133 napja alatt végre emberszámba veszik az ifjúmunkást. gondolkodnak szakmai, szellemi fejlődéséről, pihenéséről. A Tanácsköztársaságot ugvan megdöntötték, de az ifjúmunkásokban tovább élt gondoskodó, emberséges szelleme. Az ellenforradalmi reakció megsemmisítette azokat a vívmányokat, amelyeket az ifjúmunkások a Tanácsköztársaságnak köszönhettek. \ gyermek- és tanoncvédelem helyébe újra a tanoncok és fiatalkorúak kegyetlen kizsákmányolása lépett. Csak a felszabadulás biztosította, hogy véglegesen Jobb napok következzenek á tanoncokra. Az MKP kezdeményezésére megalakult a Szakszervezeti Ifiúmunkás és Tanoncmozgalom, mely aa ipari üzemekben dolgozó fiatalok politikai és érdekvédelmi szervezete lett. 1948 fordulópont a felszabadult Magyarország életében. A proletárdiktatúra győzelmével — pontosan húsz esztendővel ezelőtt — 1949 január 14-én az országgyűlés törvénybe iktatta az iparos- tanulókról szóló törvényt. Az öreg „Ház” karzatán aligha hallgathattak törvényjavaslatot valaha is olyan figyelemmel, mint az a 300 ifjúmunkás, a Ganz-ból, a BESZ- KÁRT-ból, és más gyárakból, üzemekből, akiket meghívtak az országgyűlés ülésére. A népi demokrácia paralmencje elítélte a fehérterror tanonc- törvényét, amely visszaállította a középkori szellemet; újra törvénybe iktatta a ta- noncverést. Mit is adhattak mást a darutollasok az ifjú proletároknak azért, hogy Zászlóikra merték írni 1919 január 13-án: „Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok!" Az új törvény a párt és a népi demokrácia egyik büszkesége volt Megteremtette az alapjait annak, hogy az ipari és kereskedelmi szakmunkás-utánpótlás egészségesen fejlődhessen. Arra Irányult, hogy az Ipari szatemunkásképzést döntő részben a nagyüzemek végezhessék. Bevezette az általános iskola 8 osztályának elvégzésére épülő két-hároméves szakmai képzést, biztosította az évi 24 nap fizetéses szabadságot, a díjmentes üzemi étkezést, meghatározta a tanulók országos szintű bérezési rendszerét és a tanműhelyi oktatást. A lekicsinylő, rossz csengésű „tanonc” és „Inas" helyett elrendelte az ipari tanuló elnevezést. Az 1949 Január 14-én elfogadott törvényjavaslattal megvalósullak azok a törekvések, amelyekért a magyar kommunisták, s az ifjúság legjobbjai három évtizeden keresztül harcoltak. A ma ifjúmunkásának es csupán történelem. A modem iparitanuló-intézetek és otthonok, a korszerű képzi amelyek lehetővé teszik, hogy az ifiúmunkások kiváló képességű szakemberré váljanak, a munkáshatalom vívmánya. Ennek kezdete ötve* évre nyúlik vissza, amikor azok a sápadt arcú, meggyötört tekintetű Inasok vöröa zászlók alatt az utcára Metv- tek tüntetni.
