Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-12 / 9. szám
VILÁS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK f XXVI ÉVFOLYAM. 9. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1969. .TANUÄR 12. VASÁRNAP tABTNW MRtATM*B«Ä* Rangos iparag honfoglalása Szatmarban (3. oldal) Melyik a másik? (4. oldal) Bűnjelek a bőröndben (10 oldal) Kezdenek a labdarúgó csapatok (11. oldal) A tizenharmadik boríték Az éves munkát értékelő mérlegek természetesen még sehol sem készültek el, a lényeget azonban — van nyereség. vagy nincs? — ma már mindenki tudja. A .tizenharmadik” havi borítékok kiosztásának időpontja egyre izga- tóbb közelségbe kerül, s ez — mint ahogy a pénzügyekben mindig is lenni szokott — nemcsak örömet, de feszültségeket is kelt a gyárakban, üzemekben. Vajon, ki menynyit kap? És egyáltalán, mekkora lesz az az összeg, melyet kiosztanak? A nyereségképzés és felosztás szabályai korábban többnyire csak a főkönyvelőket, gazdaságvezetőket izgatták most azonban közüggyé lettek. Az ezzel kapcsolatos beszélgetések azonban máris bebizonyították: a nagy többség csak hiányosan ismeri a törvényes lehetőségeket, a helyileg kidolgozott és elfogadott kollektív szerződéseket, s így meglepően sok illuzórikus kívánság is hangot kap a mindennapos eszmecserékben. Ezek közül a leggyakrabban visszatérő: osszuk ki a pénzt, megdolgoztunk érte. És a másik: mindenki egyformán kapjon. A nyereségérdekeltségre ▼aló hivatkozás — az új gazdasági mechanizmus szellemének és lényegének megfelelően — az elmúlt esztendő legtöbbször „bevetett” és — most már megállapíthatjuk —, egyik legsikeresebb agitációs, mozgósító érve volt: könnyelműség lenne tehát szótlanul hagyni, hogy a tájékozatlanság és a legkülönbözőbb híresztelések megingassák az emberek igazságos részesedésében vetett bizalmát. Az évi nyereség elosztása, felhasználása sehol sem képezi titok tárgyát, érdemes lenne hát minden üzemben és vállalatnál szemléletes tablókon, plakátokon ismertetni, miből, mennyi pénz keletkezett, s hogy ebből az összegből hova, menynyit kell befizetni, illetve félretenni. Mert a vállalati eredmény nem azonos a nyereséggel. a nyereség pedig nem jelent egyet a kiosztásra kerülő részesedési összegekkel. Hogy milyen elvonások, befizetési kötelezettségek és tolás megszorítások terhelik a vállalatok éves szinten elért gazdasági eredményét — itt most a sokféleség miatt nem részletezhetjük. A nagyobb vállalatok gyáregységei, üzemrészei — eredményeiktől nyereségfelhalmozó szerepüktől függően — általában különbözően részesednek a rendelkezésre álló nyereségből. Előfordulhat például, hogy míg egyik gyáregységben 20 napban határozzák meg a nyereségrészesedés ösz- szegét. addig a másikban 26 napot fizetnek. Igazság ez? Feltétlenül. amennyiben az arányok helyesen tükrözik az eredményesség érdekében kifejtett többletmunkát. Az érdem* szerinti elosztást alapelvvé kell tenni mindenütt — még akkor is, ha a kényei- ] mességi szempontok sok esel ben az egyenlősdi mellett szólnak. A körülmények gondos elemzése természetesen ez esetben is rendkívül fontos. hisz előfordulhat, hogy egy-egy kollektíva — saját hibáján kívül, a műszaki ellátottság vagy a vezetés hiányosságai miatt —, nagy Lapzártakor érkezett: ALMA-ATA: A Kazahsztáni Tudományos Akadémia asztrofizikai intézetének obszervatóriuma felvételeket készített a Vénusz —6 automatikus bolygóközi állomásról. A Vénusz—6-ot attól a pillanattól kezdve fényképezték, amint megjelent Kazahsztán fővárosa. Alma-Ata felett, mintegy 100 kilométernyi távolságban. Az 1500 méterrel a tenger szint felett épült obszervatórium addig készítette a felvételeket. amíg csak a Vénusz—6 el nem tűnt a látóhatár mögött. MOSZKVA: Az Izvesztyija tudósítójának a csapi határállomásról szóló riportja hangsúlyozza, hogy a Szovjetunióból Magyarországra, Csehszlovákiába, Jugoszláviába, illetve ez országokból a Szovjetunióba irányuló áruforgalma évről évre nőtt. Az egyenrangú kereskedelmi partnerek közötti áruforgalom jelentős feladatok elé állítja az állomás személyzetét. Az itt folyó munkákat már 75 százalékban gépesítették. SAIGON: A dél-vietnami hazafiak hadseregének regionális osztagai és gerillaalakulatai szombatra virradó éjjel a kambodzsai határ és a delta vidék között elterülő tájegység kilenc tartományában indítottak jól összehangolt támadást nehézaknavetőkkel, rakétákkal és páncélöklökkel Összesen 24 város, közöttük 5 tartományi székhely katonai objektumait „szórták meg' a hazafiak akna- és rakétavetői. Az AFP tudósítójának statisztikája szerint a ON FF tüzéreinek 426 lövedéke csapódott be az 1. számú amerikai légi szállítású hadosztály, valamint a 25. és a 9. amerikai gyalogos hadosztály körletében. A legsúlyosabb tűzcsapást a hazafiak a 25. amerikai gyalogos hadosztály állásaira mérték 120 milliméter kaliberű nehézaknavetőkkel. Az AFP megállapítása szerint a „vietkong” ritkán vetett be ilyen nagy űrméretű aknavetőket. TEL-AVIV: Szombaton hajnalban izraeli repülőgépek a Jordáa folyó déli részének térségében támadást hajtottak végre a* arab gerillák feltételezett támaszpontja ellen. A gépek egy elhagyott kis arab falut — Ktesz falvát — támadták. Izraeli részről a támadást azzal indokolták, hogy szombaton hajnalban arab ellenállók páncéltörő fegyverrel rálőttek egy izraeli katonai járműre. PARIES: Mint George Sibera. a UP! amerikai hírügynökség párizsi tudósítója ázsiai diplomatákra hivatkozva jelenti, Kína növekvő érdeklődést tanúsít# Párizsban folyó előzetes béketárgyalások iránt. A kínaiak — írja a tudósító — azt tervezik, hogy a február 20-án a lengyel fővárosban sorra kerülő amerikai—kínai nagyköveti találkozón felve* tik Vietnam jövőjének kérdését. A nagyköveti találkozó megtartását Kína kérte, hogy — mint kinyilvánította — megvitassák Peking és Washington „békés egymás mellett élésének” probléma» jat erőfeszítések ellenére sem képes teljesíteni a rábízott feladatot. A terv- és statisztikai osztályokon, bérszámfejtő csoportoknál csattognak a szá mológépek Rövidesen mindenki megtudja mekkora öszszeg lesz a borítékban. Ezek a forintok — amellett, hogy gyarapítják a dolgozók jövedelmét —, az éves munka kritikáját is adják, s így a kifizetések időszaka egyben a tanulságok levonásának időszaka is kell, hogy legyen. Ha vastag a boríték, akkor magától értetődik a jövő: csak így tovább! — ha vékony, akkor érdemes mindenkinek elgondolkodni afelett, hogy hol és hogyan kell az idén többe* adnia... B. Az első zárszámadás Magyar István növénytermesztési brigádvezető. Czabán Jóvjíefbé és Agócs István felveszik a brigád óv végi iámndósá- gát Mohács Éva pénztárostól, aki 285 264 forintot számolt id nekik. (Tudósítás a 3. oldalon) Az új esztendő programjából Húsz modellben 280 ezer pár terméket készít a Szabolcs Cipőgyár ez a szám hirtelen 35-re növekedett, s ezt azt is jelenti, hogy a korábbi 3—4 modell helyett 18—20 fajta cipőt kell gyártanunk, s emellett fejlett, nagyüzem technológiával. — Feladatainkat nem tudnánk végrehajtani, ha a korábban megkezdett beruházások nem lépnek be időben. Tavaly új üzemcsarnokban kezdtük meg a termelést, ami enyhítette a régebbi zsúfoltságot. Építeni kezdtünk azonban egy újabb üzemcsarnokát is, és ebben már most év elejétől megkezdődhet a termelés. Ezeknek költségeit részben tanácsi hozzájárulásból (3,6 millió), részben közép- és hosszú lejáratú hitelből (6,56 millió) és saját fejlesztési alánunkból (1 millió) fedeztük A hitelek visszafizetése miatt, 1974-ig nem tudunk újabbakat fölvenni. •— A fejlesztés állandóan növelte a dolgozói létszámunkat is. Jelenlegi létszámunk hétszáz fő, s ezt év végéig csaknem nyolcszázra növeljük. Ez különösen fontos, hiszen dolgozóink 60 százaléka nő. Későbbi terveink szerint a negyedik ötéves tervben is minden esztendőben növelni tudjuk létszámukat 50—100 fővel. — A termelés fejlesztése és a létszám növelése mellett évről évre jobb a szociális ellátás a gyárban. Az új beruházásokkal az egész gyárra kiterjesztettük a központi fűtést, így most is sikerült előbbre lépni a munkakörülmények javításában. — Bár a vállalat dolgozóinak átlagéletkora 28 év, van 15 nyugdíjasunk, és 10—15 nyugdíj előtt álló dolgozónk. Velük különös gonddal törődünk, állandó kapcsolatot tartunk, meghívjuk őket rendezvényeinkre, — és nyereségrészesedésben részesítjük őket, hiszen eredményeinkben az ő munkájuk is benne van, — Az idén a nagy felada tok, a 280 ezer párás termelés, a 60—80 ezer pár export teljesítése nagy erőfeszítéseket követel a gyár dolgozóitól. A terveink teljesítésében azonban anyagilag is érdekeltek, hiszen a kitűzött 3—4 százalékos átlagbérnövekedést csak akkor érhetjük el, ha gazdasági céljaink minden tekintetben megvalósultak. k. i. Nem kétséges, hogy az utóbbi években a megye egyik legdinamikusabban fejlődő tanácsi vállalata volt a Szabolcs Cipőgyár. A nyíregyházi üzem viszonylag ke-, vés beruházással nyolc év alatt megharmincszorozta a termelését, egyre igényesebb termékekkel lépett a piacra, bekapcsolódott a nyugati exportba is, számottevően segített a nők foglalkoztatottsági gondjain... Most az új esztendő programjáról Cseppentő Józsefet, a gyár igazgatóját kérdeztük meg: — A tavalyi termeléshez viszonyítva az idén a termelési értékünk csak félmillióval növekszik, hatvanmillióra. Ez azonban várhatóan nem lesz könnyű, hiszen a jelek — és a miniszterelnök nyilatkozata — szerint csökkenteni fogják a cipőárakat. Jellemző, hogy a félmillió plusz teljesítéséért 25 ezer párral növeljük a termelést, és az idén elérjük a 280 ezret. Ennyi cipőt még egyetlen üzem sem gyártott Szabolcsban. — A gyár egy-két éve még félmechanikai jellegű volt, azaz nagyon sok volt a kézzel végzett munka. A piaci verseny és az igények növekedése miatt fokozatosan emelnünk kellett a gépesítés arányát, hogy versenyképesek maradjunk, és munkát tudjunk adni dolgozóinknak. Emiatt igyekeztünk bekapcsolódni az exporttermelésbe is, emellett belföldi áruinkat is szebbé, ízlésesebbé kellett tennünk. — A gépesítés arányát jól kifejezi az egy főre jutó termelési érték. Ez tavaly 134 920 forint volt, és nem kevesebb, hlint 31 ezer forinttal növekedett 1967-hez képes!. Az 1964-esnek pedig csaknem kétszerese. Ezt kizárólag úgy tudtuk elérni, hogy a gyártásban egyre több helyen pótoltuk a kézi munkát gépekkel. Emellett átlagosan 63 forinttal nőtt tavaly dolgozóink átlagkeresete is. — Tavaly mindössze hat vevőnk volt, ők kötötték le teljes kapacitásunkat Az idén Divat, 1969 a Szabolcs Cipőgyárból. A nyárra készülő szandálokat, cipőket Szabó Géza tervezte s a kivitelező Herman Erzsébet Klek Emi) felvétele