Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-11 / 8. szám

T969. Január II KELFT-MACTA?nRS7A0 9. «Mal • • Otven éve történt A köztársaság elnököt választ Kollektív szerződés — női szemmel Kedvezmény, gondoskodás és a szorgalmasok karrierje a konzervgyárban 1918. november 16-án ki­áltották ki a köztársaságot, de a köztársaság elnökét egy­idejűleg nem választották meg. Mindenki természetes­nek vette, hogy a kormányfő. Károlyi Mihály, egyszer­smind betölti az államfő sze­repét is. A helyzetnek ez a kétértelműsége 1919 január­jában veszélyes bonyodal­makhoz vezetett. Az történt ugyanis, hogy a haladás el­len szervezkedő és mind ag­resszívebben fellépő ellenfor­radalom a köztársasági kor­mány lemondásának lehető­ségét idézte fel. Ez eset­ben se kormányelnök, se köz- társasági elnök nem lett vol­na, s bekövetkezik a teljes törvényenkívüli állapot. Ez a helyzet tette szükségessé, hogy Károlyi Mihályt 1919. január 11-én ideiglenes köz- társasági elnökké válassza a Nemzeti Bizottság Végrehajtó Bizottsága. Milyen fejlemények előzték meg ezt az aktust? 1918 novemberében a vidé­munkástömegek politikai sztrájkja és a Spartacus- felkelés Németországban Ilyen körülmények között ju­tott Garami arra az elhatáro­zásra, hogy az SZDP minisz­tereinek ki kellett vonulniuk a kormányból. Garami, ter­mészetesen, nem a „szélsősé­gek” letörését, azaz a KMP elleni rendszabályokat kifo­gásolta. hanem farizeus mó­don — „kívülről” akarta tá­mogatni a kormány „rendcsi­náló” tevékenységét. Terve azonban egyaránt elfogadha­tatlan volt mind Károlyinak, mind a szociáldemokrata bal­oldalnak, de még a Jászi- féle radikálisoknak is, akik nagyon jól tudták, hogy a szervezett munkásság nélkül semmiféle kormány nem ma­radhat a helyén, hacsak nem lép az ellenforradalmi terror útjára. Az SZDP-ben előbb párt­választmányi, majd munkás­tanácsi ülést tartott. Ez utób­A műhelytermet gépek za­ja tölti be. A Nyíregyházi Konzervgyár lapka- és do­bozüzemében Koleszár And- rásné 15 tagú szocialista bri­gádja fél órája kezdte a mű­szakot — Hogyan fogadták a dol­gozó nők a csökkentett mun­kaidőt, s az ezzel járó sza­badszombatot? A brigádvezető nő mind- annyiuk nevében válaszol: — Egy családos munkásnc csak örülhet ennek, hiszen az otthoni munkát heti nagyta­karítást, mosást nem kell es­ténként vagy vasárnap végez­ni. Szombaton kényelmesen nekiláthatunk az otthoni műszaknak. — A fizetésüket érinti-e a munkaidőcsökkentés ? — Az évi átlagkereset bri­gádunkban 1600—1800 fo­rint. Úgy tájékoztattak ben­nünket, hogy ez a bérszint továbbra is megmarad, nem járunk rosszabbul. Szabad szombat és a fizetés Erre a kérdésre pontosabb választ a szakszervezet iro­dájában kapom meg Törő- esik Tibométól, a konzerv­gyár szakszervezeti bizottsá­gának titkárától — Ez év január elsején ve­zettük be a rövidített munka­hetet. Az alapbéreket 10 szá­zalékkal megemeltük, hogy ne legyen kevesebb a dol­gozók keresete, átlagkerese­tük éves szinten nem csök­kenhet. Dolgozóink a szabad szombatot decembertől jú­niusig kapják meg, mivel a gyár idényjellege ezt teszi lehetővé. ’/ ' .. A dolgozók jogait és köte­lességeit tartalmazó kollek­tív szerződést nem rejtik itt véka alá. Minden öltöző­ben és munkahelyen meg­található, bármikor kéznél van. Szakmunkásaink kö­zött sok az érettségizett nő. Jó néhány közülük meós. csoportvezető és művezető lett, mint például Jaskovit' Erzsébet, Németh Teréz ér Kovács Gizella. A két leg fontosabb üzem vezetője ir nő: a gyümölcsüzemé Ben- kei Lászlóné vegyészmémök a konzerv és főzeléküzemc oedig Bártfai Lajosné, aki a Hatvani Konzervgyárba r szakmunkásként kezdte, most közel 600 dolgozó „főnö­ke”. Könnyű nekik? Az szb-titkár érdekes pél­dát mond el: „Volt nemréger 8—10 férfidolgozónk. akik arra hivatkoztak, hogy köny- nyű dolga van itt a nőknek Az egyenjogúságra hivatkoz­va kérték, adjanak nekik is könnyebb munkát. A papri­kacsumázáshoz osztották be őket szorgalmas munkás­asszonyok közé. Azonban bármennyire is igyekeztek, nem tudták elérni azt a telje­sítményt, amit a nők. inkább visszamentek előző helyük­re. A gyár dolgozó női a to­vábbtanulásban is részt vesz­nek. Közel százan tanulnak közép- és felsőfokú élelmi- szeripari, vagy vegyipari technikumban, közgazdasági, jogi egyetemen, kertészeti fő: iskolán. A kollektív szerződés sok tekintetben védi a dolgozó nők érdekét. Azoknak a szak­munkásoknak, akiknek sze­zonon kívüli időszakban nem tudnak szakképzettségüknek megfelelő munkát biztosítani, személyi besorolásuknak megfelelő összegű keresetet biztosítanak. A szükséges vasárnapi műszakok után százszázalékos pótdíjat fizet­nek. Ha két-háromgyerme­kes anyák kérik, ez alól fel­mentik őket. A vidékről be­járó közel 800 dolgozó nő érdekében tárgyalásokat foly­tattak a MÁV-val, a'közleke­dés javítása érdekében. Öltöző és üdülő A szociális ellátottság szép példájával találkozunk itt. A modern fürdők,, öltözők le­hetővé teszik a munkakezdés és végzés utáni fürdést. A dolgozó nők munkaruhát kapnak. A folyosókon min­denki saját szekrényében tarthatja uzsonnáját, amit ülve asztal mellett fogyaszta­nak el. (S egy kis paprika, paradicsom is jut hozzá.) A gyár üdülőt bérel a Balato­non és a hegyekben. Könyv­tár, klub várja a nőket mun­ka után, akik élnek is a le­hetőségekkel. t Tomasovszky István MEGJEGYZÉS: Szakember nélkül? A mezőgazdaság nagyüze­mi gazdálkodásában nap­jainkban alapvető probléma­ként jelentkezik a szakem- berellátottség. Elég megem­líteni, hogy aránylag rövid dón belül megépül a Tisza II. vízlépcső és ez Szabolcs- Szatmár megyében több mint hatvanezer hold AC-nyomó- csöves öntözését teszi lehető­vé. öntözési szakember a termelőszövetkezetekben vi­szont nincs. De ugyanez vo­natkozik növénytermesztésre, állattenyésztésre, gépesítésre. A szakemberhiány pótlására több lehetőség van. A leg­járhatóbb út, ha a termelő- szövetkezetek saját mag.rk gondoskodnak utánpótlásról Az ország egyetemein számos olyan diák tanul, akik színe­sen kötnének szerződés, ösz­töndíj ellenében termelőszö­vetkezetekkel. Jó lenne, ha a termelőszövetkezeti zárszám­adásokon erről is szó esne. s közgyűlések olyan vonatko­zásban is határoznának, hogy miként kívánja a tsz égető szakemberproblémáját meg­oldani. <s. e.| ki „parasztforradalom”, de­cemberben a katonatünteté­sek és különösen január első hetétől a gyárfoglaló mun­kásmozgalmak rendkívüli erővel jelezték, hogy a köz- társasági kormány képtelen konszolidálni a politikai és gazdasági helyzetet. Károlyi ugyanis tiszteletreméltó kö­vetkezetességgel igvekezett megteremteni a konszolidá­ció alapjául szolgáló nemzeti egységet, ezt azonban a nagytőke és a nagybirtok ön­zése és szabotázsa megaka­dályozta, Az ipari tSHe » még az objektív nehézségeken túl is fékezte a termelés újjá­szervezését. a földbirtokosság hállani sem akart a földre­form végrehajtásáról, alatto­mos jobboldali szervezkedés bontakozott ki a parasztmoz­galmak letörésére, a mun- kásköveteléiek teljesülésé­nek megakadályozására, a katonatanács likvidálására. Sőt, Nagy Vince belügymi­niszter attól sem riadt vissza, hogy utasítást adjon Szamue­ly Tibor meggyilkolására, Salgótarjánban pedig sortüzet zúdítottak a bányászokra. A KMP ébersége azonban leleplezte Festetics hadügy- ■ miniszter jobboldali puccskí­sérletét, mozgósította a murkástömegeket a reakciós készülődés ellen, s a szo­ciáldemokrata baloldal maga Js megkongatta a vészharan­got az ellenforradalom céljai­nak megakadályozására. A forradalmi tömegek harci el­szántságát támogatta 1919 elején az osztrák és német bi, 1919. január 8-án 15 órás tanácskozás keretében vitatta meg a helyzetet. Ga­rami javaslatát (kilépni a kormányból) elvetette, Gar- bai javaslatát (tiszta szociál­demokrata kormányt alakíta­ni) csekély szótöbbséggel megszavazta ugyan, de végül Kunfi közvetítő javaslatát fogadta el: bentmaradni a kormányban, de követelni a belügyi és a hadügyi tárcát. Károlyi és Jászi elfogadta ezt a megoldást, a Lovászy vezette Károlyi párti jobboldal azon bah' 'fiiiint Y á Károlyi­párton belüli többség) éle­sen tiltakozott. Huzavona kezdődött, s közben a Spar- tacus-felkelés is elbu­kott. Ez növelte az ellenfor­radalom „önérzetét”, s Gara­mi számára „tisztábbá tette a láthatárt”. Létrejött a kom­promisszum: Károlyi lesz a köztársasági elnök, Berinkey Dénes az új kormányfő, s az SZDP négy tárcát kap. Böhm: hadügy, Garami: ke­reskedelmi, Kunfi: a köz­oktatásügyi és Peidl nép­jóléti miniszter lett. A fontos belügyi tárca Nagy Vince kezében maradt. Károlyi, mint elnök, dek­larálta pártok fölöttiségét: kilépett a saját pártjából. A külpolitika irányítását azon­ban megtartotta. Részt vett! minden minisztertanácsi ülé­sen és a kormány nélküle nem hozhatott törvényerejű rendeleteket. A januári nagy politikai válság ezzel egyelőre megoldódott. De az igazi megoldás, az, amelyet a KMP képviselt, eltolódott március végére, pontosabban 1919. március 21-re, a prole­tárdiktatúra kikiáltásának napjára. Ló és repülő Ünnepi közgyűlést tartot­tak Papi son. Húszéi e. fenn­állását ünnepelte a hely Esze Tamás Termelőszövet kezet. Mint évfordulókon sz kás, itt is szóba kerültek húsz év előtti események. Az ünnepségen részt vev egyik megyei vezető az ak kori agitációs érvekre emlő kezve elmondta esetét. Abba1 az fdőben járási titkár voV Az 1917—48-as években eg' re nagyobb gond volt azok nak a falusi szegényeknek ;• sorsa, akik valamilyen o: miatt nem jutottak földhöz Az egyik községben épper ezeknek földnéll;' : tknek helyzetén akartak javítani Földbérlő szövetkezet, vagy valami egyes típusú termelő- •soport alakításán dolgoztak. A község legnagyobb gaz­dijához. egy kétszázholdas ulákhez ő ment el agitálni losszú beszélgetés után ar rá a megállapodásra jutottak, hogy 160 holdat átad a falu szegényeinek. Amikor már ílit az alku, űjabb kétellyel rozakodott elő a nagygazda. — Aztán mit csinálnak a ildemmel. hogyan művelik neg, hiszen egyetlen lovuk sincs? — Ügy gondoltuk. — nondta ai agitáló, — néhánv ovat átad. Aztán bízza csak ánk, lesz még nekünk repü­lőgépünk is. Erre a kulákon olyan nevetés vett erőt, hogy egy negyedóráig senki nem jutott szóhoz. Ez idő alatt el­gondolkodott a járási titkár mit is mondott ő: repülőgép Maga is úgy érezte, túllőtt a célon. Ezen a beszélgetésen nem volt több mondanivaló­ja, majdhogynem köszönés nélkül hagyta ott a nagy­gazdát. * Az eset után alig telt el tíz esztendő, Szabolcs-Szatmár megyében is megjelentek a növényvédő repülőgépek Húsz évre pedig a Nyíregy­házi Felsőfokú Mezőgazdasá­gi Technikumban megkezd­ték a mezőgazdasági pilóták képzését. Csikó« Balázs ZÁHONYI PILLANATKÉP. A Szovjetunióból érkezett űj típusú Moszkvics sze­mélygépkocsikat és trolibuszokat raknak át a magyar vagonokba. Elek Emil {elvétel« t Elő zsákmány a rezervátumban Napsütéses téli reggeL Hó­csipkéket öltött fasor áll őrt a Tisza vonulatában. Előtte, a Nesze hídnál gyülekeznek a hajtők, fogatok. Távolból már hallatszik a hej-haj kiáltozás, füttyengetnek, riasztják a tap­sifüleseket. Háromezer holdas terüle­ten kezdődik az élő nyúlbe- fogás. Ezer méter hosszú há­lót húztak ki az ibrányi ha­tárban a Tisza töltéséig a Kemecsei Állami Gazdaság hajtői, vadászai. Legalább hetvenen vannak. Lassan zá­rul a kör, a megriadt nyulak neki-neki iramodnak a kife­szített hálónak, fennakadnak és hamarosan zsákokba ke­rülnek. Két hálóállítás és négy hajtás eredménye 101 nyúl. Sok tapsifüles kitör a kör­ből. — Hagyják — kiáltja Dan- kó András, a fővadász. — Kell magnak is jövőre. Délután három óra. Végez- tünik az élő nyúl befogással az ország egyik legnagyobb vadrezervátumában, mely öt­venkétezer holdat ölel feL Szopkó Miklós vadőr, a fő­vadász helyettese reggel hat­tól van talpon. A gazdaság autóbuszával szállította a hajtókát a határba és visz- sza. Alig 46 éves, s tíz esz­tendeje vadász csupán. — Juhászból lettem va­dász — mondja Szopkó Mik­lós. — Itt, a gazdaságban vol­tam öt esztendeig a juhászat brigádvezetője. De amikor a juhászatot megszüntették és megalakult a vadrezervátum, jelentkeztem vadőrnek. Vadászvizsgát tett, de nem vadásznak, hanem vadte­nyésztőnek nevezi magát. Dankó bácsi a „kormányos”, de Szopkó Miklós irányításá­val történik már tíz éve az élő vad befogás. Drága valuta ez a népgazdaságnak. Minden nyúl 200 forintot hoz a gaz­daságnak. — Tíz év alatt 57 ezer nyulat és 25 ezer fogolyt fog­tunk be — említi Szopkó Miklós. — Nem lövök én, in­kább csak a dúvadokra. Ró­kát ez idő alatt legalább há­romszázötvenet terítettem la A legutolsót január 8-án. Sok emléke van a juhászból lett vadásznak. — Kezdő vadőr koromban, megmart egy héja. íme, még most is viselem a nyomát Lelőttem, felemeltem, s a két mutatóujjamba véste a cső­rét Egy évig etette a héját mely ma kitömve van a la­kásán, idézi az emlékét. Kel­tetett fácánt tyúkkotlóssal. Hetekig tartotta a lakásán* aztán kivitte a szabadba. Egyetlen dolog bosszantja csak a gondos vadőrt — Orvvadászok kutyákkal irtják a nemes vadakat a környéken. Sokat elpusztíta­nak. Ezek ellen kellene a hatóságoknak jobban fellépni — mondja. ök megtesznek mindent, hogy a zord időben is véd­jék, táplálják a nemes vad­állományt, s tervszerűen gondoskodjanak az utánpót­lásáról Farkas Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom