Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-08 / 5. szám

farraär 8. KFTUT MAf?VARr»RC7AO 8 otfsT Totó­tanacsadó 2. játékhét Nem a létszámra ösztönöz OLASZ A-OSZTALY 1. Atalanta (13)—Verona (6). A; Atalanta hazai pályán az utóbb, években nem kapott ki Veroná­tok Tipp: 1. 2. Cagliari (l)—Napoli (9). Mái. » döntetlen .s nagy meglepetés lenne Tipp: 1 3. jiternazionaíe (4)—Juventu.^ (5) Valamivel esélyesebb az In teraariomle. Tipp: 1, x. 4. Lan iossí (15)—Sampdoria (12). Naeyjáooi azonos játékere- •jü a két együttes. Tipp: x. l. 5. Pisa ;U) — Fiorcntina (3). Baj nóki mérkőzésen még nem talál­koztam a papírforma szerint r vendégek javára billen a mérleg Tipp: x, 2. á. Roma (10)—Palermo (8). A hazai, oálya előnye döntő lehet Tipp' i. *5. Torino (16)—Bologna (7). A: idén a vendégcsapat gyengén sztereóéi idegenben. Tipp: 1. x. 8. Varcse (11)—Milan (2). A Va rese együttesére hazái pályán is nehéz 90 oe^e vár. Tipp: 2, x. OLASZ B-OSZTALY 9. Catania (13)—Brescia (1). A listavezető Brescia aligha tud győzni Cataniában. Tipp: x. 1. TO. Cesena (20)—Lecco (12). A hazaiak s-‘ mérkőzésen megpró­bálhatlak a felzárkózást Tipp: 1, x. 11. Mantova (19)—Bari (3—4). Lényegeden jobban szerepelt ed­dig 3 ven légcsapat. Tipp: x, 2. Vjh AS Reggina (8)—Lazio (2). Teljesen nyíltnak ígérkezik a mérkőzés. Tipp: 1, x, 2. 13. Tern * na (10)— Como (5). A hazai pálya előnyét kihasználva nyerhet a Ternana. Tipp: x, 1. POTMÉRKOZÉSEK v . 14. Perugia (11)—AC Reggiana (•)* Alig van közöttük tudásbeli kityönoség. Tipp: x, 1, 2. 15. Padova (17)—Catanzaro (14). A hazai együttes esélyesebb va­lamivel. Tipp. 1, x 16. Foggia (7)—Livorno (6). A pélyaelőny révén a Foggia látszik esélyesebbnek. Tipp: x, l. OLASZ BAJNOKSÁG A-OSZTALY: *. Cagliari 12 8 3 1 26: 9 19 2. Milan 12 7 4 1 14: S 18 s. Fiorcntina 12 7 4 1 13: 8 18 1 Inter 12 5 4 3 23:10 14 5. Juventus 12 5 3 4 15:12 13 fi. Verona 12 4 4 4 17:14 12 7. Bologna 12 5 2 5 11:11 12 ft. Palermo 12 4 4 4 12:13 12 9. Napoli 12 3 3 4 10:13 11 10. Roma 12 4 3 5 13:18 11 11. Varese 12 3 4 5 8:23 10 12. Sampdoria 12 3 3 6 11:11 9 13. Atalanta 12 2 5 5 10:16 9 14. Pisa 12 3 2 7 13:19 8 15. Lane ross! 12 3 2 7 7:14 ft H. Torino ft.­« * « as üt b-osztAlt is ÖSOT&** ‘ S*ri—Lazio #:#, Brescia—Spal 1:0, Catanzaro—Perugia 0:0, Co­mo—Reggiana 0:0, Genoa—Manto­va 2:0. Livorno—Cesena 1:0, Mo­dena—R°ggina o :0, Monza—Leceo 1:1, Padova—Catania 0:0, Terna­na—Foggia 1:0. L Brescia 14 8 4 * 19: 7 20 2. Lazio 14 6 6 2 25:12 18 3. Bari 14 4 9 1 12: 8 17 Genoa 14 6 5 3 15:10 17 S. Como 14 6 5 3 17:12 17 6. Livorno 14 6 4 4 16:14 16 7. Fosnia 14 3 9 2 9: 7 15 ft. ftcggiHA 14 4 7 3 10: ft 15 ft Reggiana 14 4 6 4 11:10 14 ír ’ternana 14 4 6 4 13:12 14 j-i ■»erugia 14 2 10 2 7: 7 14 1 O “ eefro 14 4 6 4 13:15 14 Z.?­f>»t.ania 14 3 8 3 6: 8 14 1* °j)tanzaro 14 4 5 5 9:10 1** IP. Modeija 14 2 7 5 5: 9 11 ifi. «Soal 14 3 5 6 I0:i6 r 17. nartova 14 3 5 6 9:tft r 18. Monza 14 2 7 5 8:17 i’ 19. Mantova 14 2 5 7 ft :i? c* 20. Cesena 14 1 7 € 6:15 9 Sporfhirch Fellendítik a sportélettót Nyírpazony idei terveiből Nyírpazonyban, a Nyíregy­háza közvetlen szomszédsá­gában lévő községben hosszú evek óta igen jól működött a sportegyesület. Az elmúlt evekben a község labdarúgó- csapata a járási I. osztályú bajnokság éllovasai közé tar­tozott. a pazonyi női roplab- dacsapat pedig eljutott a me­gyei spartakiáddöntőbe is 1966-ban. ahol az előkelő harmadik helyen végzett Ugyanakkor a megyei bajnok­ságban. a felnőtt mezőnyben is mindig az első helyekért harcolt. De ezek mellett a férfi asztalitenisz-csapat is jól működött. Múlt évi gondok Az 1968-as évben azonban törés következett be a Nyir- pazonyi Zöld Mező Tsz SE életében. Nagy Lászlóval, a községi tanács vb. elnökével beszélgettünk a község sport­gondjairól. A labdarúgócsapat — bár nem éppen rossz ez az ered­mény — a vártnál gyengébb helyezést ért el. s mindössze a középmezőnyben tudott vé­gezni. Elsősorban az volt az ok, hogy a játékosok mintegy 90 százaléka Nyíregyházán dolgozik Különféle időben, különféle munkahelyeken, s a csapat tagjai nem tudtak, rendszeresen edzeni. Emel­lett szervezési hibák miatt két ízben nem állt ki bajnoki mérkőzésre, s így még bün­tetőpontot is levontak tőlük További gond. hogy a csapat két jó képességű játékosát át­igazolta a Nyíregyházi Mil- DOSZ megyei II. osztályú együttesé: Továbbá; hogy niriésl , Í5Ít$íó|e: ^szertára a sportpályának. A női röplabdacsapat bá: korábban a megyei felnőtt bajnokság élvonalába tartó zott, az elmúlt évben utolsi helyen végzett a bajnokság ban, s végül felbomlott az együttes. A csapat három }•' játékosa ugyanis m=s «uver' egyesülethez ment át játsza­ni, s nem lehetett őket egy napról a másikra pótolni. A község segít Érdekes és tanulságos, aho gyan az asztalitenisz-csapal járt Párhuzamos volt az asztalitenisz járási bajnok­ság sorsolása a labdarúgó bajnoksággal A pazonyi csa­pat el is utazott eleinte, de többnyire nem álltak ki el lenük. s hazai mérkőzéseikre sem érkeztek ellenfelek. így kedvüket szegte a bajnokság Emellett teremgond is adó­dott... A tanácsház nagytér méhen volt az asztaluk, de mi tagadás, a játékosok bi­zony nem ügyeltek a tiszta­ságra kellően. olykor már- már a tanács dolgozóinak munkáját is zavarták. S vé­gül így maradtak terem nél­kül. Eddig nem valami vigasz­taló a kép a Nyírpazonyi Tsz SE-ről. A valóságban azonban más a helyzet. A beszélgetés­ből megtudtuk, hogy 1969- ben ismét kedvezően változ­hat a helyzet. A községi ta­nács ötezer, a tsz pedig két­ezer forint anyagi támogatást ad idén a sportegyesületnek. Emellett a tsz vezetői a szál­lítási gondokat is megoldják. A község vezetői azon is igye­keznek, hogy 1969-ben — jelentős társadalmi munká­val is — valamilyen megol­dást találjanak az annyira hiányzó öltöző és szertár meg­építéséhez. Abban is bíznak, hogy a járási sportszervektől is kapnak ehhez támogatást. A labdarúgócsapatba helyi fiatal játékosokat kívánnak bevonni, s bíznak benne, hogy ismét a ió középmezőnyben fognak végezni. Ismét újjászervezik a női röplabdacsapaiot. A „vér- veszteségek” ellenére bíznak benne., hogy ez a csapat nem fog a megyei bajnokság utol­só helyén végezni. Itt a lehetőség Az asztaliteniszezők gond­ja is megoldódhat, de a ta­nácselnök szerint ez elsősor­ban a játékosoktól függ. Ha a községi KISZ-szervezet védnökséget vállalna a szak­osztály felett, vagy maguk a játékosok amolyan rendfenn­tartó gárdát hoznának letre. akár egyik napról a másikra helyiséghez juthatnak a köz ségben. s komoly és színvo­nalas asztalitenisz életet ala­kíthatnak ki. Van tehát remény arra hogy a Nyírpazonyi Tsz Sportegyesületben ismét fel ■ lendüljön az élet Ha az anyagi támogatás melleit erősödik a sportegyesületi ve­zetés Is, a ’azonyi sportolók mindhárom sportágban feled tethetik a község sportked velőivel a múlt évi gyengéb' eredményeket. Bézl László Lakat Károly dr. a ligaválogatott portyájáról Kedden délelőtt Lakat .Ká­roly dr. edző a ligaválogatott tagjaival foglalkozott. Jó hangulatban folyt az edzés, senkit sem kellett több mun­kára nógatni. Míg a munka folyt, Lakat Károly dr. ismertette a to­vábbi műsort. — Szerdán délelőtt 10 óra­kor a Fáy utcában 2x30 per­ces edzőmérkőzést játszunk a Vasas ellen. Délután újabb edzés szerepel a műsoron, s csütörtökön délután Párizson keresztül utazunk el Kolum­biába, portyánk első állomás­helyére. Az még mindig nem dőlt el, hogy ki lesz a tizenhete­dik kiutazó játékos. Ha Du­nai II. sérülése rendbejön, akkor utazik a Dózsa csatá­ra, ha nem. akkor Oláh és Konrád is tagja lesz a csa­patnak Már megvan a bogotai torna sorsolása. Lakat Ká­roly dr mind a három ellen­felet ismeri. — A Millionariqs ellen 1067-ben jaftibtt olimpiai válogatottunk — két alka lommal is. A Santa Fé ellen nem játszott együttesünk, de láttam mérkőzésüket. A pi­ros-fehérben játszó csapat a legnépszerűbb klub Kolum­biában, sokkal technikásabb. mint a Miliionarios. A torna negyedik résztvevője a sok­szoros lengyel bainokcsapat, a Kalocsay Géza által veze­tett Gornik Zabrze lesz. Elmondta még az edző. hogy a további műsor nem végleges. Az már biztos, hogy Argentínában folytatják a portyát., de hogy kik lesznek az ellenfelek, csak később dől el Mint érdekességet említjük meg, hogv a most Kolumbiá ba utazó játékosok közül hárman — Szentmihályi, Bánkuti és Szőke — tagjai voltak az 1987-ben portyázó együttesnek is íj közgazdasági szabályzók a vallatni! gazdálkodásban Az új irányítási rendszer pénzügyi-gazdasági szabályo­zóinak kidolgozásakor gya­korlati okokból gyakran kel­lett kivételeket tenni, s egye- iparágaknak. vállalatoknak különféle kedvezményeke" "lyújtani. (Minden tizedik vállalat valamilyen forma ban kedvezményezeti hely zetben van). Az 1968. évi vállalati eredmények és a szabályozók működésének hatásának elemzése arról tá­jékoztatott, hogy egyik-má­sik szabályozó hatása a várt­nál gyengébb, s hogy az álta lános szabályok alóli kivéte­lek, a különféle kedvezmé­nyek és engedmények szá mos esetben indokolatlan előnyöket biztosítottak. F tapasztalatok alaoján 1969. január 1-én olyan — a gaz­daságirányítási rendszei alapelveivel összhangban lé­vő s az általános szabályozó rendszerbe beilleszkedő —■ intézkedések lépnek életbe, amelyek egyrészt szűkítik a kivételeket, és a kedvezmé­nyeket. másrészt a szabályo­zók ösztönző, befolyásoló erejét növelik. A bérszorzó szerepe A nyereségadózásban és a részesedési alap képzésében fontos szerepe van a bérszor­zónak. Az átlagos bérszorzó 2, egyes ágazatok számára azonban magasabb bérszor­zót állapítottak meg. (A na­gyobb bérszorzó növeli az R-nyereséghányadot). Mivel a bérszorzóval való kedvezmé­nyezés számos ágazatban in­dokolatlannak bizonyult, az új évtől kezdve a tanácsi gáz­gyártásban, valamint a kő- és kavicsiparban, a papír­iparban. a TEK vállala' oknál, a melléktermék- és hulladék begyűjtési ágazatban a 2-cs bérszorzót, a mézőgsíizdás&gi gépjavítóknál pedig a 3-as bérszorzót kell alkalmazni. (1970-ben a mezőgazdasági gépjavítóknál is 2-es bérszor­zó iép életbe). Módosult érdekeltség A kiemelt bérszorzók csök­kentése az érintett vállala­toknál módosítja az érdekelt­ségi alapok arányát, a része­sedési alap — az 1968. évihez képest — csökken és emel­kedik a fejlesztési alap ará­nya. A szabályozórendszer sgvik másik változása vi­szont minden vállalatnál a részesedési alap képződésének kedvez. 1988-ban az R-nyere- ségrész adózásánál a tényle­ges létszám és a bázisbír szorzatát számolták el bér­költségként. 1969-től viszont a ténvleges bérszínvonalnak megfelelő bérköltséget lehet. illetve kell figyelembe vennL E módosítás következt ében növekszik az R-nyereseg és csökken az utána fiz.’.en- "lő adó te oá1 emelkedik a nyereségből i ződfi részese­dési alap 1968 ban a részese­dési alap szempontjából azok a vállalatok voltai" kedve­zőbb helyzetben amelyek nzs a bérsz nvona’at. harem a létszámot növelték ih’-em vé­letlen. h így a ter.uelákenv- *ég nem emelkedett 'e’éntő- sen.) Az úi intézkedés vi­szont a teiméh'kenységet ja­vító és a bérszínvonalat nö­velő váll."tok pozícióit ja­vítja: ugyanis a tényleges bérszínvonalat illetve bér- koRsé-get kell elszámolni s a magasabb bérszínvonal a részesedési alap arányát nö­veli. (Félreértések elkerülő-- sére- a bérszínvonal növelésé, re fordított összeg továbbra is csökkenti a felosztható ré­szesedést tehát nem lehet ön­célú bérfejlesztést végezni). Ma vasa hl» tartalékalap Januártól magasabb lesz a tartalékalap kötelező szintje. Az továbbra is érvényben marad, hogy évente az érde­keltségi alapok 10—10 száza­lékát kel) a tartalékalapi,a helyezni, de annak kötelező szintjét felemelték a bérkölt­ség 8 százalékának és a záró­eszköz-állomány 1,5 százalé­kának együttes összegére, szemben az eddigi 3, illetve 0,3 százalékkal. A tartalékalappal összefüg­gő másik módosítás: az ed­digi rendelkezések szerint a vállalatok a tar’alékalapot felhasználhatták forgóeszköa finanszírozására. Ez viszont azt jelenti, ha netán szükség lenne a tartalékalao rendel­tetésszerű felhasználására, a vállalatoknak hitelt kellene ^„felvenniük. Az 1669. január 1-én életbe lépő- rendelkezések értelmében a tartalékalapot tartós betétként kell a bank­ban elhelyezni. A hiteleszközök is járulék* kötelesek Mindezek az intézkedések a vállalati jövedelemelvonást, a nyereségadózást és az érde­keltségi alapok képzését mó­dosítják. A vállalatok pénz­ügyi kötelezettségei azonban egyéb vonatkozásban is meg­változnak. Nevezetesen: aa eszközlekötési járulék fizeté­sében. 1968-ban a vállalatok eszközeik egy része után nem fizettek 5 százalékos járulé­kot. a hitelből finanszírozott eszközök mentesítve voltak az eszközlekötési járulék alól. Ez a mentesítés 1969- ben megszűnik, a hlt»leszkö­zök is járulékkötelesek. A versenyek versenye London: Már fogadták a" idei aneol kupagyőztest. 20 li­re-. ariiák a tavalvl bajnok West Bomwich Albion». a to vábbi sorrend- 13:2 Leed" United, 7:1 Liverpool. Ever top 8:1. Arsenal. Manchester United 11:1. Chelsea. 12:1 Tottenham Hotspur ...100:1 Aston Villa. A Sheffield Wednesday— Leeds United mérkőzése’' botrányt okozó szurkolók kő zül hatot húsz-negyven fontip terjedő pénzbüntetésre ítél­tek. Fgy 18 éves fiatalember úgy térden rúgott egy rend őrt. hogy az kórházi ápolás ra szorult A büntetése negyven font, azaz 98 dol­lár. Tokió: A január 18-án kéz dődő japán nemzetközi asz talitenisz-bajnoksígra hét or szagból hívtak meg verseny­zőket, köztük a magyar Ró SBüs Pétert is. Szétrobbanok — ez a nya­valyás Szikuria 670 már me­gint elém vágott! Pedig iga­zán jó kis furika a mag '.mé is. ugyancsak Szikura 679, s máris rákapcsolom a gázt, hogy csak úgy sikolt a ke­rék. mire nyámnyila bará­tom folytatja aggodalmas he­begését. — Te, te Rudi, hagyd az ördögbe is, hiszen az egy. egy... őrült, nézd, nézd, most Is hogy röpködnek a libatol­iak utána. Egén. ez tény: s csak még vadabbul ráz a düh — ked­venc házi állatom a liba csak az baj, hogy a két lába nelyett nincs még két mája 3 hogy megbosszuljam sze- >ény ludakat. tovább srófo­lom az Iramot. Méghozzá ahogy látom, inkább csak li- buskákról fosztotta le a tol­at a nyakukkal egvütt. e bar bár tettet nem tűrheti a tisz- a sportszerűség. És percrő!-p°:cre csökken s a távolság, minden ideg- szálam a vezetésé, ebben a ‘ lelkiállapotban nem is igen •hallom, ahogy a pajtás üvölti: — Állj meg, állj meg, Itt a vonat, a vonat! Na, még csak az kellene, most megállni, hogy egérutat nyerjen az átok, a hátsó sár- hányóval meg a rendszám- táblával sikerül is megúszni a sorompó nélküli vasúti át­járót, sebaj, legalább nem tud fölírni a rendőr, ha eset­leg nem tetszene neki a se­bességem. Mert már 170. pe­dig amerre járok, jobbról is meg balról is lassú szénás szekereken Ijedt parasztok hányják a keresztet. Egy szé- nakazai rám is borul, hangu­latosan festhet most a ko­csi, mindenesetre szerencse, hogy a petrencerúd a helyén maradt s nem a kormányke­reket rögzítette. Viszont már itt-itt süvöltök az ellenfél oldalán, sajna a kilométerköveket túl közel ültették az országúihoz, s egyre csaknem rátekeredek, de mit számít az, amikor pillanatokon belül a hátam bámulhatja a tag s gyönyör­ködhet letört kipufogócsö- vemben. S röglön kérem is a komát, mutasson neki sza­márfület, ő azonban nem hí­ve a gyengébb kigúnyolásá­nak, na meg amúgy is el­ájult, így hát én végzem el a teendőt, gonoszul vicsorgó arcfélesággel nézek szembe, s mintha káromkodna is, ha jól ítélem meg habzó szája moz­gását. Hehe. nevetgélek a diada­lon, de aztán ajkamra fagy a mosoly, egy. egyetlen hajsz*’ és a menetrendszerű távolsá gi busz utasterében kötöttem ki, pedig igazán nem akar- ‘am Pusztaszabolcsra men­ni, hiszen éppen onnan jöt­tem. Oszkár erre magához is tért, egyelőre hangosan imádkozik, de isten s főleg én nem hallgatok rája, változat­lanul nincs szó fékezésről, er­re térdre bukva nyöszergi: — Állj meg, állj, kiszál­lok! Most, most. horkanok a ki­csinyhitűre. amikor már 180 s főleg amikor ennek eile- néz-e ismét nyakamon van a vadember. Nem vicc. turbógenerátor hajtja vagy mi, egy úthenger miatt az árokban előz, s közben nekem még itt van ez a birkacsorda is. Persze a korkurrensnek is jut né­hány birka, így nagyjából kiegyenlítődnek az erőviszo­nyok, Oszkár a szemét törül- geti — kedvenc állatjai a ba- rikák, igaz nem országúton tálalva, hanem a Góbéban, — mit csináljak, ha egyszer gya­log járnak s nem helikopte­ren szállnak ki a legelőre. És most jön az iszonyú fi­nis, már csak pár kilométer. - Fehérvár, esküszöm, lovat fo­gok kocsin én és eladom va­lami vidéki kocsisnak, ha nem én érem el előbb a városköz­pontot. Ekkor azonban nem tu­dom, mi történik, már előtte jártam pár milliméterrel, de lehetett az tíz centi is. mi­kor óriási recsegés, ropogás, csörömpölés, amíg gondolkoz­ni tudtam, nem tudtam mái­ra gondolni, mint hogv egyi­künk nyilván beleszaladt a másikba. Vagy a másik az egyikbe, esetleg egy harma­dik mindegyikünkbe — vi­szont az ügy szempontjából csupán az az érdekes, hogy az összeütközés pillanatában feltétlenül előtte voltam. És — ez se kutya — még a mentők is engem hóz’ak be elsőnek, őt kicsit tovább tartott összeszedni. Arról nem is beszélve, akkor hogy meg­előzöm, ha én vezetem a mentőkocsit... Nagy S. József

Next

/
Oldalképek
Tartalom