Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-28 / 22. szám
Január 98. Krrrr m ag v ao 8 oldat Csak pénzkérdés? Tavasz előtti „erősítés”, a Nyírbátori Gépjavító Állomáson Valóságos varázslat. Ha valaki végignézi, hogyan születik újjá egy UE—28-as, csak csodálkoziK Ez a munka és a munkások dicsérete. Reggel hétkor kezdik a szétszerelését a masinának, s délután háromkor már lefestve újjászületve ál! az udvaron. Olyan, mintha az imént gördült volna ki a gyár futószalagjáról. Es e futószalag sem túlzás. Hudák Miklós művezető keze alatt 37 szakavatott ember dolgozik- Precízen, óramű pontossággal. főjavítás szalagszerben Az emberek? Csaknem mind régi szaki. Értik a dolgukat. Haram újat vettünk fel nemrégiben, de már ők is beilieszkeatek. Szalagszerütn folyik a főjavítás Ki van számítva minden munkafázisra az idő. Ezt teljesíteni kell. Ha másképpen nem, plusz munkában — magyarázza a művezető. Nem szeretnek egymásra rádolgozni, várni. A Nyírbátori Gépjavító Állomás erőgépjavító brigádja négynaponként öt erőgép főjavítását végzi el. 183 erőgép főjavítására kötöttek szerződést a tsz-ekkel. Lassan közeledik a tavasz, s a munkával sietni kell. Éppen a bogátt tsz egyik, erőgépe van terítéken. Szilágyi Ferenc csoportja kezd. „Seétdobják” darabokra a masinát, aztán megkezdik az alkatrészek mosását. Utána asztalra kerül a gép. Hibafelvételezés. anyagkiírás. Ezt Po- povics István érti. Tőle kerül a sebességváltó 'részleghez. Ennek mestere Terják Sándor. Utána a differenciál, szakértő Szakály György lép munkába, majd Bábel József irányításává) kezdődik a tengelyek szerelése. A kormányt és a mellső szerkezetet Kelemen József és Jároscsák István állítja be. Munkába lép a „végszerelő”-esoport, Lan- ter Gyula a villamosság' munkákat végzi el és Lovász Zsigmond olyan fényesre tea ti, mintha Új »enne. Bakai bosszúsága — És a meó „szentesíti" a munkát — jegyzi meg a művezető. Persze csak leírva ilyen egyszerű és gyors a munka. Néha előfordul fennakadás is. Hol anyaghiány, hol más. — Különösen akkor bosz- szankodunk, ha egyik-másik részleg miatt elmaradás van. Ez történt a lakatos csoportnál. Nem tudták biztosítani az összeszereléshez az erőgép homloklemezeit, a sárvédőket, motorháztető lemezeket — mondja Hudák művezető. — Ott állt négy-öt gép felöltö- zetlenül. A többiek viccelték a lakatosokat. „Úgy dolgoztok, mint a csiga’’. Bakai Zsigmond a csoportvezetőjük meg bosszankodott, „szidta” őket. Égett az én képem is. Az összeszerelő csoport meg követelte, hogy a lassú munkásokat küldjék el. Persze náluk sincs rendben mindig, minden. Éppen tegnap mostam meg a fejüket, mert az egyik gépre az oldalvédő lemezeket nem szabályosan rakták fel. Januárban 28 erőgép főjavítását kell elvégezniük. 19 áll katonás rendben az udvaron. Kétséges, hogy elké- sztil-e mind. Tavaly országosan is kiváló eredményeket értek el. Eredménye: novem- benben 15 ezer forint jutalmat osztott ki a munkások között Kézi Zoltán igazgató Talán a célprémium most is segítene. — Nem hiszem, hogy készen leszünk valamennyivel — jegyzi meg a művezető. Anyagproblémánk is volt Nem kaptunk fedéilemezt a sebességváltókba, a mellsőszerkezetbe függőcsapperselyeket, s kormánytengelyt. Ezek is akadályozták a fo lyamatos. szalagszerű munkát. Most kaptak segítséget a Vörös Csillag Traktorgyártól. Január 23-án szállítottak hiányzó alkatrészeket. És további támogatást is ígértek a bátoriaknalc. Szállíthatják a tsz-vb — Reggel héttől este hatig dolgozunk most, napontta két túlórával. Ennyit engedélyezett az igazgató — mondja a művezető Ráhúztak a lakatosok is. Folyamatosan, pontosan végzik munkájukat. Különösen sokat tesznek az elmaradás pótlása érdekében Tejék Sándor. Naiv Albert. Szakálv György és Bábel József. Talán sikerül, s akkor a februárt nem kell adóssággal kezdeniök. Sok-sok gép várja még a főjavítást. A teljesen készek ott sorakoznak az udvaron. Értesítették már a tsz-eket is: szállítsák el. Igaz, még nem késtek. Csak nehogy az utolsó pillanatra maradjon az elszállításuk. Helytáll a 37 szakmunkás. Erre az évre az állomás csaknem 8 és fél millió értékű gépjavítást szerződött. Jelen, tős szerepük lesz teljesítésében. Farkas Kálmán A Nyírbátori Növényolaj- ipari Vállalat új laboratóriumában dolgozik Bállá Antónia technikus, ő vizsgálja a Szovjetunióból érkező növényi zsiradékok dermedést pontját. Elek Emil felvétele SIPKAY BARNA Itt született Szabolcsban es itt erett meg a mondani, valója a világról, és nem tudták meggyőzni sem lek. torok, sem kiadók, nogy nincs helye a magjai iro dalomban. Csaknem 10 evig írt regényeket, drámákat éjszakánként az ott- noni íróasztalának, kitűnő és szorgalmas újságírói munkája mellett, hihetet. len energiával. Lehet, hogy ebben a meddőnek tűnt 10 évben égett el az egészsége. Nem tudták sem meggyőzni, se legyőzni, mert egyértelmű mondandójáról tudta, hogy azt csak ő tudja elmondani. Elhatározta, hogy el is mondja. Az utóbbi fél évtizedben végre fórumot kapott és ez elsősorban a Magvető Könyvkiadó mindig újat kutató szellemének köszönhető. Ki. lene kötete látott napvilágot. Az utolsó kettő máT halála után. A Kelet-Ma - gyarország bekötött évfolyamainak tengerében csak. nem ezer riportja, publicisztikája, karcolata vár feltárásra. Igen, feltárásra, mert ez a másik, talán még nagvobb és még '»nemzőbb életmű Szabolcs-Szatmár tájainak, embereinek, emberi sorsainak maradandó irodalmi dokumentációja. Akik ismerték, azoknak nincs mi úiat mondani róla. akik pedig nem ismerték, hiába mondanánk, hogy milyen önzetlen, szerény, másokért mindig szolgálatra kész, mások egészségét mindig óvó ember volt,, hiszen e jelzők eléggé hitelüket vesztették, annyiszor mondták érdemtelenekre Talán csak any- nvit azért mégis, hogy szerényen és csendesen is lehet valaki körzeti ember. És ő az volt. Minden érdekelte, mindennel vitába szállt. Soha meg nem alkudott, legfeljebb másik papírt vett elő. és amit nem mondhatott el esetleg gtosz- szában, azt megírta színdarabban vagy regényben, vagy amit nem írhatott meg regényben, azt megírta kémény, világos és félreérthetetlenül partos publicisztikában. Ma egy éve, hogy meghalt. Művei most kezdenek mindjobban hatni, most kezdi a közvélemény igazából észrevenni. Szeretett szűkebb hazájáról Szabolcs- Szátmárról szólt minden sora, de beleértette mindig az egész hazát, az egész magyar nép sorsát. Beleértette az egész földet. Mert az egész emberiségért érzett felelősséget és minden a saját gondja is volt. Emlékét keretoe zárt fénykép őrzi a Kelet-Ma- gyarország szerkesztőségi tanácstermében, de tudjuk, hogy alakja mind nagyobb lesz és helyet követel még magának máshol is. . fo) Széles kiírü munkaverseny a kfsz-ekben a Tanácsköztársaság liszteseiére Ülést tartott a megyei szövetkezeti bizottság Bakó Zsigmond borítékja Egyik gazdasági szervünk Igazgatójával beszélgettem a Kepművelés problémáiról. Mi' vár a gazdasági vezetés a művelődési munkásoktól, Jjulturális bizottságoktól? Az Igazgató az általánosságok nyelvén válaszo gatott: „Jól »nagyagyunk velük” (mármint a HuUúrfelelőssel, és munkatársaival.) Az igazgató kitért a további válaszok elől, látszott. I idegenek neki ezek a kérdések. Még nem gondolkozott esőn, kegy létezik itt olyan feladat i$, mint az emberek nevelése, gondolkodásának, tudatának csiszolása. Szinte ■értetlenül nézett, fejét ingatta, mint aki neheztel az efféle „elvont” faggatásért. Végül megkérdeztem, mit tárt azokról a gazdasági vehetőkről, akik az eredményességi mutatók, jövedelmezőségi paraméterek szemüvegén nézik és csak azon keresztül érzékelik környezetüket Nem törődnek a művelődési gondokkal, egyszerűen nincs koncepciójuk az egészről. Természetesen megsértődött. Aztán egy kis felmentésen is töprengtem: vajon az igazgatók, a vállalatvezetők tehetnek csak arról, ha sok munkahelyen nincs kellő súlya, tekintélye, értéke a népművelési munkának. Nem ugyanolyan, vagy még jobban ludas ebben a kultúr- munkás? Egyenlő partnere minden esetben a gazdasági vezetésnek? Van-e a népművelési munka gazdájának koncepciója, van-e mögötte tartalmas tevékenység? Valóban sok gazdasági vezető nem érti a „szerepét” a művelődést illetően. Néhá- nyan letudják azzal, hogy kisebb, vagy nagyobb megfontolások után aláírják az új klubfelszerelés vásárlására, vagy az országjáró túra költségeinek fedezésére szóló számlákat. Üj könyveket is vásároltatnak a könyvtárak- nak, néhány ezer forintot, vagy különféle eszközöket adnak a területileg „illetékes" művelődési intézménynek is. Sőt, ha azok megszorulnak, néhány tucat jegyet megvásárolnak még akkor is, ha a helyek üresen maradnak, mert nem azok kapják, akiket érdekel is a kultúráidé elegendő ez? Csak eny- Sj.t vár gyorsuló életünk- kulturáiis fejlődésünk a vezetőktől? Nincs összefüggő, reális, a helyi igényekre szabott követelmény, távlatokban gondolkozó művelődési program. Sokan nem értik, hogy mit is kellene tenniük, hogy ne csak a termelő gépek kprjzerűsödjenek, hanem az őket irányító emberek kultúrája, gondolata és ízlésvilága is. „Adunk ml, de eem látjuk a hasznát” — mondják többen a gazdasági vezetők közül. ók azok, akik azt várják; hogy egy-egy ismeretterjesztő előadás, ankét után szinte futószalagon megváltozott, csiszolt emberfők sokasága „jöjjön ki" a termekből. Mások éppen olyan meg- ©kolással, hogy ez igen hosz- szú és bonyolult folyamat, visszafogják a tempót, ráérősen bánnak a művelődési feladatokkal. Létezik egy őrök elégedetlen fajta is, «melyik rendkívül türelmetlen a munkahelyi kultúrfele- lős, könyvtárps, klubvezető — minden rendű és rangú népművelési munkással szemben. Szerintük nem látszik meg a termelési mutatókban, selejt csökkenésében. a balesetek számának apadásában a sok-sok időt „elrabló” kulturális rendezvény. De folytathatnánk még a különböző típusok bemutatását. A lényeg mégis az: művelődéspolitikai szemléié: »léikül ma már nem lehet eredményesen vezetni egyetlen munkahelyen sem. Természetesen nem lehet „tölcsérrel” tölteni a fejekbe ezt a szemléletet, kitartó érdeklődés, alapos tájékozódás, a korszerű vezetési stilus alakítja ki ezt a képességet. S ebben nevelni szükséges a gazdasági vezetőket, tapinta tasan, de határozottan. G.) Átvett« a borítékot, gondosan szürke felöltőjének zsebébe süllyesztette. Helyére ült. összesen tíz embert szólítottak az emelvényhez. Akadt, akinek húszezer forinton felül volt a borítékban, mint K, Kiss Gyulának. Bakó Zsigmond tizenhatezer forintot kapott. A tehenész, amikor kezébe vette a pénzt szeme és szája szögének villanásnyi mosolj-ában volt va '.ami, amire felfigyeltem. Ügy gondoltam a sorokból szólítptt tíz ember élenjáró munkás, és közülük egvrő cikket írok A mosoly miatt a tehenészre esett választásom. Címnek is jó; tizenhatezer forint készpénzben és egy mosoly. Már kiürült a kultúrterem amikor Bakóval még beszélgettünk Megtudtam. Bakó Zsigmond egvéni zárszámadása a készpénz mellé 27 mázsa búza, és 15 mázsa árpa, amit természetben kapott év közben. A búza, árpa hatósági áron számolva másik tizenhatezer forintot ér. Szép pénz. De a tehenész azt mondta, nem is az a fontos, ő a pénzt most ahhoz méri. meg általában mindent, ami történik vele, hogy mielőtt tsz-tag lett — annak már tizenhat éve — napszámos volt. Napszámos volt a faluban, falun kívül és sohe nem tudott annyit keresni hogy családjának, négy gyerekének elég legyen. Bakó Zsigmond többször is megtapogatta belső zsebében a borítékot. Ismert, önkéntelen mozdulat ez, olyan embereknél, akiknek sok pénz van a zsebükben, akik vigyáznak rá Megjegyzésemre, hogy ebből a pénzből sok- mindenre telik majd, azt válaszolta, nem költ ő el abból egy fillért sem. A fiának adja- A fiának házépítésre, mert nősül és kell a ház. Ö már épített 1956-ban. Szó volt a munkáról is. Igen, a pénzért, a természetbeni juttatásokért keményen meg kellett dolgozni. 365 nap van egy évben, a tehenészeknek ez mind munkanap. Bakóra 18 tehenet bíztak, naponta átlag 120 liter tejet fejt Tizennyolc tehén sok munkát jelent Később úgy adódott, hogy megkérdeztem Tarczali Zsig- mondot, az ököritófülpösi Szamos menti Tsz elnökét: (Tudósítónktól) A kisipari szövetkezetek megyei szövetkezeti bizottsága hétfőn délelőtt Nyíregyházán ülést tartott, ahol az elmúlt évi munka értékelése mellett elkészítette éves munkatervét Oláh Géza, a szövetkezeti bizottság titkára beszámolójából kitűnt, hogy az elmúlt évben kulturális és sportcélokra 449 ezer forintot költöttek. A terveknek megfelelően ez az összeg az idén meghaladja majd a félmillió forintot A szövetkezeti bizottság továbbra is kiemelt feladatként kíván foglalkozni a szocialista munkaversennyel. Figyelemmel kiséri és menet közben értékeli majd a Tanácsköztársaság 50. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenyt. Ennek sikere érdekében ta— Csak tíz ember dolgozott olyan kiválóan náluk az elmúlt évben, hogy részükre a közgyűlésen adját át a pénzt? — Dehogy tíz — mondta az elnök. — A kiválogatás nem a végzett munka szerint történt, véletlenszerű vol». Jelkép arra, hogy megkezdtük a kifizetést, s amikor a tíz borítékot különvettük, csupán arra ügyeltünk, legyen a tíz között kertész, növénytermesztő, állattenyésztő, traktoros, szóval minden ágazatból egy ember. Véletlenszerű Kissé csalódtam, de végül is ez egyáltalán nem von le semmit Bakó Zsigmond munkájának értékéből. Seres Ernő pasztalatcsere-látogatásokat szerveznek és gondoskodnak a verseny nyilvánosságáról, propagandájáról. Tavaly 35 ezer forintot fordítottak a munkaversenyben élenjárók jutalmazására, az idén 74 ezret terveznek erre a célra, A kulturális és nevelési kérdések is fontos szerepet kapnak majd a szövetkezeti bizottság munkájában. Gondoskodnak a szakmai és politikai továbbképzésről, a munkás és ifjúsági akadémiák előadásainak megtartásáról. Továbbfejlesztik a le- téti könyvtárak szervezését így ez évben a Csenger én Vidéke Vegyes Ktsz-ben, a tarpai, a tiszalöki és az Üjfe- hértói Vegyes Ktsz-eklen hoznak létre letéti könyvtárakat. Ezzel párhuzamosan író-olvasó találkozókat is szerveznek. Természetesen nem feledkeznek meg az öntevékeny művészeti csopoiv tok támogatásáról sem. Csatlakozva a KISZ Központi Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium, a SZOT, a TOT, az OKISZ felhívásához, segíteni fogják, hogy a szövetkezeti iparból i* minél többen vegyenek részt a Tanácsköztársaság 50. évfordulója méltó megünneplésére meghirdetett országos szavalóversenyen. Ezért házi és területi versenyeket szerveznek. A megyei szövetkezeti bizottság foglalkozott még > munka- és egészségvédelem feladataival, valamint a szövetkezeti dolgozók töroejjr sport-tevékenységével. A megyei szövetkezeti o(- zottság végül a költségve' '•*- tervezetet vitatta meg és fogadta eL (fcalssti)
