Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-26 / 21. szám
SH®. Január 2B. mn MAP!VAR(*»R<S7ÍP! — VASÁRNAPI MSTTUKLET f. olé«» Benczúr Gyula születésnapjára Most, január 28-án lesz 125 éve, hogy a nyíregyházi patikus Gyula fia a Piac tér és a Csabai utca sarkán álló házban meglátta a napvilágot. Azt a világot, melyet később olyan szépnek talált, s melyet ecsetjével, színeivel olyan derűssé formálva, képein ránk hagyott. Ez az 1844. év különösen gazdag a magyar festészet történetében. Benczúr után kb egy hónapra született az országnak ugyancsak a keleti részében, Munkácson Lieb Mihály, szintén nem tősgyökeres magyar családból, s később Mészöly Géza. Mindhárman nagy ívelésű pályát futottak be Bár ez Munkácsy nál indult legnehezebben, mégis Párizsban világhírt és aranyérmet szerzett, s ma is a legnagyobb magyar realista festőként tartjuk számon. Míg Mészöly a magyar táj- képfestészetet teremtette meg, Benczúrra más úton Várt másfajta dicsőség. Nyíregyházáról hamarosan elkerült a család Kassára. A reáliskolai érettségi után a müncheni akadémiánál felvételizett. mely abban az időben majd minden magyar festőt magához vonzott. A 17 éves magyar fiút évfolyam elsőként vették fel. Ettől kezdve Benczúr élete sgy töretlen, sikerekben gazdag pályán haladt, melynek állomásait művei alkotják. Három év múlva Pilotyhoz. az iskola világhírű mesteréhez került. Ekkor már olyan remekművek kerültek ki ecsetje alól, mint a végtelen kedves pozsonyi Kislány bábuval És két év múlva elkészült „Hunyady László búcsúja”, mely azóta Is történelmi festészetünk egyik legkiemelkedőbb alkotása. 25 éves volt, mikor „II. Rákóczi Ferenc elfogatása” című képét festette meg, melynek szintén óriási sikere volt. Talán ma is ez a legnépszerűbb Benczúr festmény, melyet egyébként a román királynő, Carmen Svlva költőnő vásárolt meg, s ma is Bukarestben van. Tulajdonképpen tanulmányait Benczúr ekkor fejezte be, s ekkof már nemcsak kiforrott művész, hanem Kö- zép-Európa-szerte ismert, s elismert mester. Néhány évig a bajor király szolgálatában dolgozott, majd nősülése után kezdték érdekelni a családi témák Is. 1875 után elkészült végleg a „Vajk megkeresztelése”. Ez a műve Eötvös József, az akkori kultuszminiszter által meghirdetett pályázatot nyerte meg. Székely, Madarász, Lotz és mások előtt. A következő évben a müncheni Benczúr Gyula festőszéke és állványa a Nyíregyházi Józsa András Múzeumban. Az állványon a festő önarcképe látható. Hemmei lótsel felvétele Akadémia tanára, majd hi\ ták Prágába, Weimarba, de 1883-ban az újonnan megala kított mesteriskola élére ha zajön. ahol pedig még eg\ műtermet sem tudtak nek adni. Hazatérése után első köte lességeként kiállítással mu tatkozott be. Ennek olyar óriási, addig nem látott közönségsikere volt, művész felfogása, festői tudása any- nyira meghódított mindenkit hogy magyar művészetbará' közönségről ettől az időponttól kezdve beszélhetünk 1896-ban készült legnagyobl szabású műve a mindenki által Ismert „Budavár visszavétele” és már e században a Mátyás ciklus. De közben ne feledkezzünk meg csodálatosan bennsőséges portréiról mint második felesége, vágj Mikszáth arcképéről, mely akadémiai székfoglalója volt. 1910-ben Dolányba költözött. A hagyomány szerint három, a rendelőktől át nem vett képe árából vette a kastélyt, mely egy domb teraszáról néz le az Ipoly derűi völgyébe. 10 évig élt, és dolgozott itt, és itt is nyugszik egy neoreneszánsz kőbalda- chim alatt, a most már Ben- czúrfalvának nevezett község temetőjében. Nagy művész volt. Derűs, kiegyensúlyozott világ az Övé, ilyen volt művészete is. Inkább lírai természet, mint drámai. A kor kifejezési eszközének, az eklektikának szellemében dolgozott, de egyéniségéhez, s művészetéhez a XVI. századi nagy velencei festők álltak legközelebb. Mint korának gyermeke a nagy történelmi kompozíciókat kedvelte legjobban. Ezek a látomásai minden magyar szemében benn vannak, s népszerűsége csak Jókaiéval, vagy Mikszáthéval vethető össze. Festői példaképp lebeghet, mégha a festészetrő vallott felfogásunk azóta teljesen meg is változott. Min művészetpedagógus is párat lan volt. Olyan különbőz egyéniségű művészek kerül tek ki keze alól mint Kosz % ta, Fényes, Kernstock. Városunk mindig igyekezett magát megtisztelni azzal, hogy ápolta nagy szülötte emlékét. Díszpolgárrá választotta. Krúdy feledhetetlen szép sorokban idézte fel gyermekkorát, egy Iskola viseli nevét, s szobra ott áll a róla elnevezett téren, s nemrég a város adta ki Te- lepy Katalin monográfiáját, s legutóbb az új ÁBC-áruház falán emléktáblával adóztunk emlékének azon a helyen, ahol egykor a szülőháza állt. Koroknay Gyula Szakíró-olvasó találkozók, kiállítások a mezőgazdasági könyvhónar programjában Ebben az évben is februárban rendezik meg országszerte a mezőgazdasági könyvhónapot. Az országos megnyitó Orosházán lesz. A Szabó’cs- Ézstmár megyei megnyitót február 4-én délelőtt tartják Nyíregyházán, a megyei tanács nagytermében. Részt vesz az eseményen Baskoi Tc*h Bertalan szakíró, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, aki előadást tart a korszerű rét- és legelőgazdálkodás problémáiról Könyvkiállítást is rendeznek a megyei megnyitó alkalmából a megyei tanácson, a legújabb mezőgazdasági szak- kőnyvekből. A megyében negyven községben tartanak előadásokat a mezőgazdasági könyvekről számos helyen szakíró-olvasó találkozók, könyvankétok. könyvkiállítások gazdaeítják a hónap programját. Tudományos kutatók és mezőgazdasági szakírók látogatnak a szabolcsi községekbe a február folyamán. Apagyon dr Gergely István, mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz- terhel.vetteS a könyvhónap’ rendezvény vendége. A Hazafias Népfront bízott ságai megyeszerte felhasználják az alkalmat, hogy tovább szélesítsék a mezőgazdasági könyvbarát-mozgalmat, s növeljék a mezőgazdasági szakkörök létszámát Czine Mihá'y: Ady öröksége Ady és Babits. Ö tven esztendeje halt meg Ady Endre; sírjából ma is életet és hitet üzen. Költő aligha adhatott volna többet nemzetének: emberi méltóságra ébresztett. A megmaradásra és a megújulásra. A kortársak általa hitték magukat valakinek, embernek, magyarnak; a hazájukon kívül rekedteket ő bírta szóra mindenütt. A humánumban kiteljesedett magyarságot jelentette. A huszadik század a magyar irodalomban — köztudott már régén ez az igazság — Ady Endrével kezdődik. Ö hozott új látást és új hangot; ő volt a nagy felszabadító. Szinte felmérhetetlen a jelentősége: a magyar kultúra nagy megújulását, század eleji virágzását Ady-koraként tárgyalhatná az irodalomtörténet. Ady nélkül nem születhetett volna meg az új magyar irodalom és aligha győzedelmeskedhetett volna széles körben a forradalmi gondolat. A századelő elégedetlensége és jobbravágyása talán művészi különcködéssé satnyult volna, ha nem jön valaki, aki világosan megfogalmazza a bajt — „ez a magvar Ugar” — feldobja a megtalált igéket, és összefogja az elégedetlenek és újat keresők százszínű seregét. Ez volt Ady Endre. A hét- szilvafás, kálvinista kisne- mes Párizst járt fia. A „forró szívű, zengő szavú dalnok” — aki elsírta minden magyarok bánatát és harcra hívta a sötét vizek partján kesergőket. Ahogy Móricz Zsigmond mondta Ady ravatalánál : „Az emberiség... még néma nyomorban hevert: Ady Endre már akkor a szabadságot zengte. A szivek gyáván és mindenbe beletörődve, korbács előtt meghunyászkodva gubbasztottak: Ady Endre mint egy fiatal isten szállott kj a magasba s az egekig dobta az új igazságok lángoló igéit. A lelkekben siket és vak ködök gomolyogtak: Ady Endre lelkében már tisztán égett a felszabadulás örök fénye.. A magyarság előtt álló feladatokat ő fogalmazta legteljesebben Költő volt, a teljes élet meg- szóialtatója. így hathatot mindenkire serkentőleg: a harcosok a fegyvertársat látták benne, az esztéták a vers megújítóját. A század elejének jobbr törekvői egyszerre tisztelték Ady Endrében a költőt és o váteszt. A költőt, aki nagy lépéssel vitte tovább a verselés művészetét és a prófétát, a politikust, aki a tízezer fokra hevített vas izzásával élte át nemzetének és a korabeF Európának nagy kérdésed Nincsen kérdése a korabei magyar és európai történelemnek, amivel Ady nem birkózott volna. Százával vetette fel a gondolatokat, egy- egy strófájához, egy-egy cikkéhez köteteket kapcsolhatna lábjegyzetként a tudomány ma is. A szocializmusról, a militarizmusról, a cárizmusról, Kelet-Európáról, a kacska kezű császár mesterkedéseiről lényeges dolgokat tudott, s verseiben — a Magyar Ugaron, a Szentlélek karavánja, az Idő rostájában, a Mesebeli János, a Duna vallomása, a Megvár Messiások, a Megvár jakobinus dala, a Szétszóródás előtt — a magyar történelem számos tanulságát és feladatát fogalmazta meg a századelő és a jövendő nemzedéke számára. Ügy érezte, hogy nemzete a betelő sors huszonnegyedik órájához érkezett, ha késik a feudális lomokat eltakarító forradalom, a magyarság kihull az Idő rostáján. Demokratikus, független Magyarországot akar. Ügy érezte, az avult idillt robbantani kell, hogy a robbanás helyén nőjön valami. Addig negyvenvolc és hatvanhét ellentétében gondolkodtak, Ady felismerte: a mameluk hatvanhetességgel és a sírva vigadó negyven- nyolcasságeal egyszerre szembe leéli fordulni a szociális elégedetlenség talajúról, s a nemzeti szín zászlóra fel kell írni a szociális felszabadulás igéjét. Ezért ölelkeztette költészetében a magyar márciusokat és a vörös májusokat. N emcsak a maga népére gondolt. A magyar jakobinus az „elnyomottak és összetörtek”, a „magyarok és nem magyarok” egyforma keservét dalolta, s a „magyar, oláh és szláv bánat” egy-gvöVerőségét, a Duna kiiesett titkát. Lírájában ott vannak a Kárpátmedence közös gondjai és A MAFILM stúdióban több olyan filmalkotás befejező munkálatain dolgoznak, amelyek témája a Tanácsköztársaság 50. évfordulójának állít emléket. Pille Máriáról, a tiszai révészlányról, s egy tiszavidék* kisváros direktóriumáról szól Markos Miklós új játékfilmje, amelyet Pokolrév címmel forgattak. A történet valóság- magvát Markos Miklós novellává dolgozta fel. Ugyanebből a témából írt kisregényt Galambos Lajos is, s a kettő jük munkájából született meg a forgatókönyv. A hírhedt fe hérkülönítménves Prónai Pál naplóját Máriássy Félix rendező filmesíti meg. Az Imvágyálmai. Benne is, mint Bartókban, József Attilában és annyi jeles magyar alkotóban, ott élt a népek testvérré válásának eszméje. Jelzéseit, kiáltásait ezért fogták fel már életében a szomszéd népek költői, románok, szer- bek, horvátok, ezért köszönthette a szlovák Hviesdosláv „hajnallókorszak hőseként.” Lírája magyarságélménye, s forradalmi demokratizmusa felől érthető leginkább. Innen érthető, hogy még a szerelemből, pénzből, mámorból és istenkeresésbői is gyakorta politikum lett nála. A maga és népe sorsával birkózó költő egyetemes emberi titkok megfejtésére is törekedett. Átélte, érzékelte az ember helyét a minden- ségben, vállalta a pokoljárást. Az időhöz és helyhez kötött társadalmi élményt áz egyetemesbe emelte, akárcsak Bartók tette a zenében. A kései Adynál születik meg, a „minden egész eltörött” hangulatában a „csillagtávlat”, az új víziók. Korábban a magvár társadalmi forradalom sürgetője volt, most a világfcr- radalom óhejtozőjává válik. Az imperialista háborúval szembefordulva, rém'átásök- tól gyötörve, „kosarazott szájjal”, ■ „lefojtott tüdővé!” íria az emberség vallomásait. „Ember az embertelenségben” — írja egyik legszebb verse fölé. (1916). Akkor, mikor a szívét csakugyan puskatus zúzta, a szemét „ezer rémség” nyúzta. „Ember az embertelenségben: ez, ennvi a magyarság múlhatat’an, ércbe öntött békeszava, világajándéka, — mint Fábrv Zoltán írja. Többet, szebbet nem mondhat, nem adhat senki.. Igéi nem fakulhatnak; öröksége mindig időszerű marad. posztorok címmel forgatott játékfilm műfaját történelmi groteszkként határozták meg. Gyöngyösi Imre, fiatal rendező első játékfilmje egy ma is a nép száján élő balladából kerekedett filmmé: Simont a katolikus papót megölték a darutollasok, mert a Tanács- köztársaság helyi direktóriuma mellé állt. „Az utolsó hídfő” címmel színes dokumentumfilmet készített Szolnok város tanácsának végrehajtó bizottsága a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója tiszteletére. A MAFILM nyolcas stúdiójának stábja megHfczdte a forgatást. Fürnek a Tanácsköztársaság évfordulójára
