Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-26 / 21. szám

1889. Január 28.

KttFP

S o!Js!

Munkaerőgondok és a holnap Szabolcsban

A megyei erőfeszítések és Bz országos figyelem eredményeként a harmadik ötéves terv éveiben mintegy 15 ezer új munkaalkalmat teremtenek Szabolcsban. A fejlődés bíztató, javul a foglalkoztatottság, s enyhül egyúttal megyénk legnagyobb gondja. Még akkor is örvendetes ez a tény, ha tudjuk, hogy az ország iparában foglalkoztatottak megyei részaránya ezután is a legalacsonyabb marad.

1966 és 1970 között nagy Összegű beruházásokat végez, nek megyénkben. Csak l!J68 és 1970 között mintegy 450 millióval bővül iparunk, elsősorban a minisztériumi ipar. Nagyobb létszámfelfutásra kerül sor az OGV nyíregyházi gyáregységében, a Hajtómű és Felvonógyárban, a vásáros- naményl forgácslemezgyár, ban, a nyíregyházi és a mátészalkai új almatárolókban, a mátészalkai ládaüzemben, a íuzs'éri gatterüzemben. Növelik a dolgozók számát a Ti- szavasvári Alkaloidában és mintegy 1000 embernek ad munkalehetőséget a MOM mátészalkai gyáregysége. Szövetkezeti iparunk ebben az időben 20 százalékkal foglalkoztat több dolgozót a koráb. binál. s a lehetőséghez képest bővíti tevékenységét a megye tanácsi ipara.

Szabolcs ma is — s a jelek szerint 1970-ben is — nagy munkaerőtartalékokkal rendelkezik A harmadik ötéves terv időszakában a munkát kereső fiatalok száma 68 ezer. s csak 40 százalékuk szakképzett. A szakképzetlenek 60 százaléka leány. Egy tava. lyi helyzetkép mutatja a tennivalókat: a 12 ezer általános iskolát végzett fiatalból 2800 maradt otthon a háztartásban. A tavaly érettségizett 2336 fiatal közül 800-an álltak munkába és ugyanennyien maradtak a háztartásban. Negatív jelenség ez még akkor is, ha az otthonmaradottak jelentős százaléka leány és ha közülük sokan kisegítő családtagként dolgoznak a tsz-ekben.

Két dologra hívja fel a figyelmet ez a tény. Az egyik, hogy javítani kell a szakképzést nyújtó iskolák arányát — hiszen Szabolcsban is jó néhány üzem küzd szakmunkáshiánnyal, elsősorban a lakatos, esztergályos és vegy. ipari szakmákban — másrészt a további ipartelepítésben előnyben kell részesíteni a női munkaerőt foglalkoztató üzemeket.

Hogy milyen nagy szükség van erre, ezt mutatja a következő adat. A megyei női munkaerő forrása három évvel ezelőtt 147 700 volt, a kereső pedig mindössze 84 ezer. Az arány eddig csak

2—3 százalékban javult, ami igen kevés. Jó munkalehetőség lenne a nők számára néhány korábban már megígért könnyűipari üzem letelepítése, mint a Nyíregyházi Bútorgyár, tejporgyár, hul- lámdobozgyár, a Nyíregyházi Ruhagyár nagyarányú bővítése, stb.

Javítani lehetne a munka- alkalmat a megye termelőszövetkezeteiben is, különösen a téli és tavaszi időszakokban. Szabolcs 259 termelőszövetkezete közül csak 140 folytat segéd, és melléküzem- ági tevékenységet, s ezeknél is sokkal nagyobb a lehetőség. Ezek a tsz-ek így is 1800 embernek adnak e területen munkát, s tevékenységük 70 milliós árbevételt jelent a gazdaságoknak. A melléküzemági tevékenység fejlődése megindult, de elszí. vó hatása még nem jelentős. Ez vonatkozik az állami gazdaságokra is: 4000 dplgozójuk téli foglalkoztatásáról ugyancsak gondoskodni kell.

Megyénk népessége összetételének változása várható

1970-ig. A munkaképes kornál fiatalabbak száma, a demográfiai hullám tetőzésének befejezésével az 1960-as 31,1 százalékról 24,5 százalékra csökken. A munképes korúak száma ezzel ellentétben a korábbi 55 százalékról 59,1 százalékra emelkedik. Növekszik ugyanakkor a munkáké, pes kornál idősebbek — a nyugdíjasok — száma: 13,9

százalékról 16,4 százalékra Ez is a további ipartelepítés elengedhetetlen szükségességét követeli.

Már most nagy szükség van arra, hogy a megyében letelepülő és a. későbbiekben bővülő üzemek igényeljék a középiskolásoktól a megfelelő tagozatok, vagy osztályok szervezését. A nagyüzemek ugyanakkor saját maguk is bővítsék ipari tanulóik létszámát, szükséges, hogy megszüntessék a helyiipar jelentős hátrányát a minisztériumi iparral szemben. A szakmunkásképzés költségei jelenleg ugyanis a tanácsi vállalatokat terheli.

A tanácsi iparban szinte minimális a saját fejlesztési alap. Tevékenységük bővítéséhez, beruházásaikhoz hitel kellene, de hosszú lejáratú hitelt nem kapnak, ügy hisz- szük jogos az a felvetés, hogy az ilyen iparszegény területre, amilyen megyénk, kivételesen engedélyezzenek a főhatóságok hosszú lejáratú hitelt a tanácsi vállalatok fejlesztéséhez, hiszen ez jelentős új munkaerő bevonását eredményezné.

Összetett tehát a probléma, hogyan lehetne segíteni Szabolcs égető gondjának enyhítésében. Sokirányú elképzeléseink közül most csak azt emeljük ki: gyorsítani szükséges a megye ipari beruházásait, új — főként nőket foglalkoztató — könnyűipari üzemeket kell telepíteni. Indokolt lenne műszergyár, villamossági üzem* vagy üzemek létesítése is a negyedik ötéves tervben. Az önállóság adta lehetőségekkel élve a mezőgazdaságban is sok ezer embert lehetne foglalkoztatni ipari tevékenységük bővítése nyomán.

De mindennél fontosabb, hogy részben a megyei, részben pedig az országos igényeknek megfelelő szakképzettségei nyújtsunk a megye iskoláiban. Ezzel nemcsak a következő évek, hanem a későbbi időszak foglalkoztatási gondjait is erősen befolyásolhatjuk —■ pozitív irányban.

Kopka János

Uj MTH szakmunkásképző-iskola épült Nyíregyházán az Árok utcán.

Hamme] József felvétel*

Egy névtelen levél nyomán

fff

Papucsos" iskola

Tunyogmatolcson

„önkényeskedik az igazgató Papp András. Ki hallott még oiyat, hogy a gyerekek mamuszt vigyenek magukkal az iskolába? Csak ebben lehet a tanterembe belépni. Mi ilyen rendeletről nem tudunk...” — írja egy panaszkodó tunyogmatolcsi szülő.

Sorakozó az aulában

Hóesésben érkeztünk Tu- nyogmatolcsra. Benn az ud_ varon vidám gyereksereg. Hancúroznak, sikókáznak. Szünet van. Emeletes, impozáns iskolaépület. Hét tanterein. Világos nagy ablakok.. Becsengetnek. Most az iskola aulájában sorakoznak az osztályok. Mellettük a nevelők.

„Az igazgató úr úgy gondolja, hogy a papucs megoldással az iskolában, a tantermekben nem lesz sár? De ak_ kor miért kellenek az iskola- szolgák?”

Nézzük az igazgatóval a gyerekeket. Sokan cipőt váltanak, felkerül a lábakra a papucs, mások bakancsra, csizmára húzzák fel az otthon házilag, szalmából, posztóból készített papucsot, a lánykák szobaDapucsot öltenek. Sár nincs!

Májer László és Pető Károly „iskolaszolgák” sorba rakják a Kis cipőket, csizmákat.

— Sajnos még ném készültek el azok a szekrények, amelyekben a papucsokat helyezzük el — említi az igazgató. — Tegnap volt itt az asztalos, s hamarosan megkezdi egy szekrénysor készítését. Ez a folyosóra kerül.

495 gyerek jár iskolába Tunyogmatolcson. A központi iskolaépület másfél milliójába került az államnak. A nyáron tatarozták, a tantermeket kimeszelték, s alul olajfalakat készítettek. 13 ezer forint, ba került.

„Vegyen az igazgató”

igaza van a levélírónak. Kormányrendelet valóban nem írja elő, hogy mamusz- szal, papuccsal lehet csak a tanterembe beengedni a gyerekekét.

— Tetszik látni, azért beengedjük, nem küldjük haza a gyerekeket. Ilyen még nem fordult elő — mondja az igazgató. De az iskola tisztasága, higiéniája, védelme érdekében az igazgató elrendelhet intézkedéseket.

Egyesek felháborodtak. „VeAmbrus óvatosan lenyomta r kilincset, és belépett az ismeretlen szobába. Különös látvány fogadta- Az ajtótól jobbra, a leghosszabb fal előterében, szétvetett lábakkal állt egy kékruhás kislány a díványon, és énekelt. A hallgatósága egy Bösendorfer zongora tetején hasalt, és időnként vakarózott. A hallgatóság két kislányból és egy kisfiúból állt. Ambrus megjelenése kellemetlenül hatott. A kékruhás kislány abbahagyta az éneklést. Szigorú, aprócska ráncokat erőltetett a szeme fölé, aztán a szoknyája zsebéből előhúzott egy Frommer típusú revolvert, és Ambrusra fogta. Fölényesen, számonkérően csengett a hangja:

— Halt!

Ambrus értetlenül állt a fehérre mázolt ajtó előtt.

— Neve •.. Foglalkozása...?

Legfeljebb tízéves lehett a

kislány. Szép arcát hosszú, barna haj foglalta keretbe. Kreolos arcbőre mosdatlan, a keze pedig szutykos volt. Mindezen túl megfelelően táplált gyerek benyomását keltette, így a szobában mindenkitől különbözött. Hidegen csengett a hangja:

— Neve... Foglalkozása...?

— Ambrus... Menekült vagyok... ___________

NoYelT»részletünket *z b-6 most megjelent kötetéből — .v nyír utolsó napi» — -róttuk.

Bertha Bulcsu:

A béka halála*

— Mit keres itt?

— Az udvarra akartam lemenni, aztán meghallottam az éneklést...

— ,Csapatteste...?

— Menekült vagyok. Amikor , az állomást bombázták, ide jöttünk a pincébe, aztán már nem lehetett elmenni...

— Ismeri Karádi Katalint?

— Igen... Vagyis nem.

— Én vagyok. Most álruhában járkálok egy darabig. A házban Szajrés Joli néven ismernek, de már gyanakodnak. A hangom, uram, a hangom gyanút keltett.

— Igen — mondta Ambrus, és egyik ámulatból a másikba esett.

— Ezek itt —. szólalt meg újra a kékruhás kislány, s közben a revolverrel a zongorán hasaló gyerekek felé intett — az osztagomhoz tartoznak. Fakopács építette meg az új titkos főhadiszállásunkat a teniszpályán, az ikrek pedig beépített helyi emberek... A művészethez nem értenek, de szükség volt rájuk. Ez a bérház az osztagé, ezenkívül az udvaron van egy lusztházunk és egy békánk™ Bár azt hiszem, a. bé- kát hamarosan ki fogom végeznie.

— Igen... mondta Ambrus es meghajtotta magát.

— ön... Mi akar lenni?

— Az udvarra akartam lemenni...

— Jó. Kitaláltam a gondolatát. Addig is velem maradhat, és tegezhet. De csak a forma kedvéért. Most pedig Karádi Katalin külön neked elénekel egy dalt.

Zsebre tette a revolvert, és meghajtotta magát. Boldog; sugárzó arccal énekelni kezdett: „Londonban hej, van számos utca, és minden utcán van sarok...”

Az ikrek és Fakopács tapsoltak a zongora tetején, Ambrus pedig mélyen meghajolt a művésznő előtt.

A kékruhás kislány ezek után leugrott a díványról, és az ikrekhez fordult:

— Nemzetélelmezés...?

A kislányok vaKaróztak, aztán az egyik megszólalt:

— A Guldenéknak nagy karácsonyfájuk szokott lenni, meg mézük is...

Útra indultak. Átkeltek az üres szobán, aztán egyensúlyozva átlibegtek a vasgerendák felett. Ambrus ez alkalommal észre sem vette az átkelés veszélyeit. Az ikrek mutatták az utat, nyomukban Szajrés Joli haladt, aztán Fakopács következett és Ambrus zárta a sort. Végigmentek a romos folyosón, aztán a sötét lépcsőházban leereszkedtek az első emeletre. Újra a jobb oldali folyosó következett,. kidőlt közfalakat, bútor- és törmeléktorlaszokat kerülgetve eljutottak a meny- nyezet nélküli lakás szomszédságába. Az ajtó itt épen maradt, de a lakás tárva- ifyitva állt, készen vendégfogadásra. A csapat bevonult, és becsukta maga után az ajtót. A kékruhás kislány maga elé intette az ikreket, és megszólalt:

— Hol tartották Guldenék a karácsonyfadíszeket?

— A szekrényben — mondták az ikrek. - •

Guldenéknak négy szekrénykategóriába tartozó alkalmatosságuk volt. Egy tálaló, egy kombinált szekrény, egy ruhásszekrény és egy kredenc. A kékruhás kislány házkutatást tartott. A ruhás- szekrény természetesen üres volt. A tálalóban egy üres madárkalitkát, öt-hat ép tányért, néhány bögrét és egy abroszt találtak. A tányérok között akadt egy dísztal is. „Miskolci emlék’’ — betűzte

a feliratot Szajrés Joli, aztán a kocsonya közepén pislogó békára pillantott, és elhúzta a száját:

— Pfuj — mondta, és falhoz vágta a dísztálat.

A csörömpölés durván visszhangzott a néma házban.

A kombinált szekrény üveges részébe egy korábbi házkutatás alkalmával valaki behajított néhány üveg lekvárt A lekvár undorító barna rétegekben szétfolyt a Jókai- sorozaton, és a keresgélőket valószínűleg mind elriasztotta. Szajrés Joli felállt egy párnázott székre, aztán a mutatóujjával kibillentett öt-hat könyvet. Belesett a könyvek mögé, majd szutykos kis kezével benyúlt a résen. Közepes nagyságú dobozt húzott elő. Elégedetten leugrott a székről, aztán leemelte a doboz tetejét. Angyalhaj csillogott legfelül és néhány ezüstös üvegalma. A doboz tartalmát az asztalra öntötte, majd sietve kiválogatta a csokoládédíszeket.

— így — mondta, és öt egyenlő csoportba rakta a zsákmányt és azonnal kiosztotta. Ezek után bekapott egy csokoládéharangot, és kinyitotta a szekreter ajtaját is. Fényképeket talált és kottákat

— öóó... Végre meglett a kottám — mondta, és egy Schubert-albumot csapott a hóna alá.

gyen az igazgató a lábukra papucsot!' Leíámadták az „iSKOiaszolgákat ’.

Papp Anüras igazgató tud. ta, hogy nem megy simán. így volt ez az egészscgügyi-tiszia- sági csomagok bevezetésénél is. Aztán belátták, hogy szükséges.

Minüen gyereknek meg. van. Minden osztályban mosdó, tükör. Osztályfőnként tisz;. taság; doboz. Benne sárkefe, cipoKefe, ruhakefe, cipőkrém. A tantermek padlózata lefestve. Tisztaság, rend.

Benyitunk az első osztályba. Az igazgató kiszólítja Or- gován Margitot.

— Ki készítette a mamu- szodat?

— Édesanyám.

— A én papucsom a testvéremnél van — mondja í kis fekete szemű Rostás De zső. Csercsa Barnának ét Rostás Tibornak gumicsizmája van. (Ebben is be lehe. jönni.)

— Hol laktok ?

— A cigánysoron.

Bordó papucs prém szegettyel

Az osztályban egyedül csal a kis Cs Jóskának nincs el. fogadható mamusza. De ő u itt van, tanul.

ötödik osztály. Olyan tisz ta a padló, mint otthon a szo„ ba. Valósággal fénylik. Sza bó Gyuszi a pad alá dugja i lábát.

— Neki is van, csak elíelej. tette felhozni — rhondja ; tanítónő. Széles Annuskának bordó szobapapucsa van prém szegéllyel.

— üzletben vettük.

Sallai Kati papucsa is boltból való. Dávid Annuska szülei is vásárolták. Ök az Uj Élet Tsz-ben dolgoznak.

A névtelen levélíró említi: „Mert én úgy gondolom, hogy lassan minüen szülő életéből eltűnik az ő gyerekkora. A mai gyerekek már sokkal másképpen gondolkoznak, mint mi 30—35 évvel ezelőtt.” És igaza van. Papp András igazgató említi:

— Bizony annak idején én is vászontarisznyával, rossz cipővel jártam iskolába. De hol1 van már az a világ.

Igényesség ez? Igen. Ha ide iskolai látogató érkezik, vigyáznia kell a tisztaságra. Ezt igényűik a gyerekek is. S ha ne talán sáros cipővel lépne be az osztályba, megmosolyogják, s megszólítják. Kár, hogy a panaszkodó nem írta meg a nevét. Lehet, hogy már az ő gyermekének is van papucsa?

Itt a holt Szamos partja a, az egykori sötét Szatmár egyik falujában papuccsal lépik át a gyerekek a tanterem küszöbét.

Ez az első ilyen „papucsos” iskola a járásban.

Farkas Kaliuia