Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-24 / 19. szám

1989 Január 24. KFt.rT-MABTARORS7AO 9 oldal Fontos!« odók és kellemetlenkedők Néhány apró ügy. Olyan apró, hogy senki sem vesz­tegeti nüatta az idejét be- jelentgetésekre; egyik sem lobbant tel rendszerint igaz- aáguereső szenvedélyeket és hosszú vizsgálatok sem tesz­nek pontot a végükre. Mind­ez elmarad. Csak néhány érán vagy napon keresztül keserű Lesz az ember szájíze... Látogatás a kórházban. So­kan várakoznak a kapu előtt. Munkából jöttek, munkába ínennek. Sietnének. Ezek az emberek inkább néhány perccel előbb érkeznek, hogy hamar bejussanak szeretteik­hez. Türelmetlenül várják, hogy mikór léphetnek be a kapun, de senkinek sem jut eszébe a cerberusként vigyá. só portás háta mögött be­osonni. Inkább az órájukat nézik. Idegesen. Legszíveseb­ben nekifeszülnének az idő­nek és megtolnák, mint égy vánszorgó szekeret Amikor a percmutató a „helyére” ér. ieisóhajtanak és megindul. Bak De a portás elébük áll: „Hová, hová, kérem?” Mutat­ják az órát neki, mire ő fen- sőbbséges nyugalommal int le mindenkit: „Majd akkor lesz itt az idő, ha én mon­dom!” — és néz valami leír­hatatlan magasságból. Kisírt szemű asszonyka. Anyagkönyvelő. Egyedül dől. gozik a mennyezetig érő pol­cok között, amelyeken a könyvelési kartonok ezrei so­rakoznak. Lelkiismeretes, pontos, rendszerető. Szabad­ság neki is jár, s olyankor bizony magukra maradnak a kanonok. Az elmaradt mun­kát neki kell elvégezni. S hogy ez mikor következik be, az az üzem szempontjából teljesen mindegy. Az asszony, ka számára nem. ő szeretné a írjével együtt tölteni a téli szabadságot minden év­ben. Eddig nem Is volt ennek akadálya. De most új csoportvezetőt ka­pott, aki — két héttel a ter­vezett szabadság előtt — még ezzel hárítja el a végleges vá­laszt: „Majd foglalkozom az üggyel...” Az asszonyka nem érti, mit kell ezzel „fog. lalkozni” Az asszonyka ide­ges. És sír. Az egyik esztergályos még a nyáron meghívta vidéki ro­konait. Most érkeztek meg. Váratlanul. Úgy tervezte, mi­nél több időt tölt majd velük, megmutogatja nekik a vá­rost. Egy hét nem a világ, 28 évesen igazán ki lehet bírni a nappali programokat és az éjszakai munkát. Ked­vező cserét ajánlott társai­nak hát, szívesen vállalná — úgvmond — az éjszakai mű­szakot a nappali helyett. Ter­mészetesen „cseretárs” akadt, de a művezető komoly vo­násokat erőltetett magára, mérlegelt, majd úgy döntött, hogv ilyesmiről szó sem lehet. Döntését azzal indokolta, hogy az egyéni érdekeket nem lehet a társadalmi érdek fölé helyezni... Talán nincs is olyan nap, hogv hasonló, kisebb-nagybb történetekkel ne szolgálna az élet mindannviunk számára. Ki-ki a vérmérséklete szerint dühöng, nevet, vagy egyked­vűen vállat von ilyenkor és levonja önmarja számára a következtetést az emberi os­tobaságról. rosszindulatról, önhittségről. Csak az a kér­dés: nem lenne-e ideje már hadat üzenni annak a jelenségnek, amely a fon. toskodás álarcában oly sok kellem etlenséaet szerez az egész társadalom számá­ra? Kérdés. hogv ign-7ttnV van-e akkor, ha látszó­lagosan l«*ikir>vugatm"ni< ér­dekében „felülemelkedünk” e torz hatalmaskodásokon, ha mégoly apróságoknak is tűn­nek? Hogy nem kellene-e jó. zan értelemmel végre az „asz­talra csapni” és minden ilyesmiből ügyet csinálni, hogy ne fordulhasson elő tö­megével ? Világos, hogy az esztergá­lyos nem a személyes érdeke­it akarta a társadalmi érdek fölé helyezni, hanem a kettőt összeegyeztetni szándékozta. Magától értetődő, hogy a rak­tárban dolgozó asszonyka szabadságkérelmével nincs mit különösebben foglalkoz­ni, s az már egyenesen ne­vetséges, amikor a portás kétségbevonja az idő objek­tivitását és felnőtt emberek­nek tudomásul kell venni: nem akkor van fél 11, amikor fél 11 van, hanem akkor, amikor ezt a portás jóvá­hagyja. Miért játszanak ezek az emberek az idegeinkkel? Valami haszon származik ta­lán ebből számukra? Vagy bosszú vezeti őket? Az esetek többségében ilyesmiről egyél, talán nincsen szó. Egyszerű­en a hatalom megszédítette őket. No, nem valami nagy hatalom ez, csekélyke hata­lom csak, de mindig elég ah­hoz, hogy kellemetlenséget szerezhessenek vele. Olya­nok ők. akik nem szeretik ha nélkülük intéződnek a dől. gok Mert ha nemet mondanak, vagy hosszasan gondolkod­nak, akkor mindenkinek lát­ni kell. hogy hatáskörük sokmindenre kiterjed: hogy ők bizony nem akárkik. Valóban nem akárkik. Olyanok ők. akik visszaélnek hatalmukkal. Nemcsak fon­toskodnak, hanem kellemet­lenkednek. Orosz Szilárd U| rendelőintézetek vidéken Egészségügyi tanácskozás Mátészalkán Egy évvel ezelőtt együttes ülésen tárgyalta a megyei tanács vb és a szalcszervezo- tek megyei tanácsának el­nöksége az egészségügy hely­zetét, feladatait. Mit tettek azóta a mátészalkai járás­ban az egészségügyi ellátás javításáért? Erről tanácskoz­tak csütörtöki ülésükön Má­tészalkán a járási tanácsok vb illetékes elnökhelyettesei, főorvosai, megyei egészség- ügyi szervek és intézmények vezet ói. (Az év első felében egyébként minden járásban foglalkoznak ezzel a kérdés­sé.!.) A tájékoztatóból kitűnt, hagy a mátészalkai járás­ban egy év alatt is számot­tevő eredményt értek el. Többek között a tanácsok egy év alatt fejlesztési alap­jukból csaknem egymillió fo­rintot fordítottak egészség- ügyi célokra. Mérken, Jár­na iiian, Paposon, Nyírparasz- rpárt, Gnályiban orvosi la­kást, rendelőt, vagy egész- ségházat építettek, Nagyeste­den lakást vásároltak. Nyir­ka tán napközi otthonnak sze­rezték épületet. A járás szék­helyén két szakorvos a MÁV-bérházban kapott la kást. Ez évben hat egészség ügyi dolgozót Juttattak meg felélő otthonhoz. A járásban nincs egyetle'- ürcs orvosi körzet. A kap csőit, illetve kiemelt körze teliben, ahol az átlagosnál nagyobb a lakosság száma, a tanyai település, elmaradót tab hók az egészségügyi vlszO nyak, az orvosok illetmé­nyét felemelték. Vagyis anyagiakban is kifejezésre juttatják elismerésüket a na­gyobb elfoglaltságért, igény be vételéri A járásban bevezették á fakultatív betegíelülvizsgá lást, megoldották a munka szüreti inspekciózést: három négy körzetet vonnak össze, s a tanács gépkocsival látja el ilyenkor az orvosokat A kör zeti ápolónők szociális gon dor-ást végeznek. Tervszerűen foglalkoznak a járási an az orvosok, középkáderek szak­mai továbbképzésével. Már három körzeti orvos szer­zett fogorvosi, 8 se„ éJorv « másfajta szakképesítési A Nyírbátorban építendő ren­delőintézet részére is szak­orvosokat képeznek. Egyetlen olyan probléma van, amelynek megoldásá­ban nem sikerült előbbre jutni: a gyógyszertári ellátás. 24 községében mindössze 8 gyógyszertár van, ebből ket­tő a járás székhelyén. Ehhez a fplsőbb szervek fokozot­tabb támogatása szükséges. A tanácskozáson megbe­szélték az idei legfontosabb megyei feladatokat is. A műit évben az alapellátás, vagyis a körzetek megerősí­tése volt a legfőbb tenniva­ló. Ebben lényeges előreha­ladás történt. A tavalyi 17-tel szemben most csak 8 körzet­ben nincs orvos. Minden or­vos mellett viszont képzett írnok, ápoló és gondozó te­vékenykedik. A rendelők felszereltsége, ellátottsága is sokat javult. Megteremtődtek tehát a tárgyi és személyi feltételei annak, hogy — a rendelőintézetek zsúfoltságá­nak csökkentése érdekében —• a körzeti orvosok szak­gondozást is végezzenek. Fo­kozatosan bekapcsolódjanak Ül VEN EZER ÖTLETEKÉRT t Követendő példa a gazdaságosságra a VAGEP-nél Az ötlet csak nagyobb lendületre és gyorsabb moz­gásra ösztökéli a vál’al ati élet nagy folyamát, tehát alapvetően nem határozza meg. csak segíti a gazdasági munkát. Nem mindig volt becsülete, vagy nem volt olyan nagy, mint manapság eg.y-egy ipari üzemben. Nem volt szükség rá, hiszen a kapott tervet ötletek nélkül is teljesítették. Nem kény­szerűitek a kutatásukra, csak attól kezdve, hogy bo­nyolultabbá vált a gazdaság mechanizmusa. Mit ér az ötlet? Néha mil­liókban fejezik ki, néha csak erkölcsi sikerben, néha nem is mérhető semmivel. Vagy később derül ki, mit ér igazából. Valamit valamiért A nyíregyházi VAGÉP- nél mostanában számos öt- let hatott a gazdálkodásra, amiket máris megva'ósítot- tak, van épülőfélben lévő is. meg olyan is, amin gondol­kodnak. Egyik ötlet eredménye az az üzemcsarnok is, ami már­cius körül elkészül. Tavaly a Szabolcs megyei Építőipari Vállalat nehézségekkel küz­dött, nem tudta megszerezni a mátészalkai és nyíregyházi almatároló építéséhez szük­séges vasszerkezeteket. A VAGÉP akkor gyorsan segí­tett és cserébe — ez áz_ öt­let — hasonló segítséget kért. Szüksége van gyorsan egy üzemcsarnokra. Mind a két vállalatnak megérte, már ez is. önmagé-' ban. Hiszen az építőknél el­fér a 850 mellett még öt­millió kapacitás, az alma+á rolók építését sem akadá­lyozta már a vasszerkezetek hiánya. De a VAGÉP nem elége­dett meg az első ötlet sike­rével, követte ezt a megva­lósításban — és miért ne­követte volna? — egy máso­dik is. A vasszerkezeti és villanyszerelési munkákat ők végzik az üzemcsarnok épí­tésén, így gazdasági kihalá­sában — előzetes számítások szerint — egymillióval ol­csóbb lesz az épület. Mindenesetre a példa — reméljük, — nem mara 1 egyedül a VAGÉP és az épí­tők ügye. Másutt ugyani-; előfordul, hogy megrendeli! a beruházást, aztán a határ­idő elérkeztével várják a kulcsot Ha valaki nem eny- ayire „elegáns” a beruházá­sainál. hanem partnerkén' együttműködik az építőkkel — megtérül az. Csökkent munkaképességűek alkalmazása A VAGÉP-üzemcsamok alig­hanem rekordidő alatt; a kezdés után tíz hó­napra elkészül. Hasonl) nem történt még a megyé ben igényes ipari építés­nél. Egy másik, nem kisebb horderejű ügy: a csökkent munkaképességűek alkalma­zása. Hányszor „fáznak” et­től a vállalatok! Pedig ezek­nek az embereknek a munka az életüket jelentheti, vagy évtizedekkel meghosszabbít­hatja. A VAGÉP-nél rájöttek, hogy nem rossz vállalkozás­nak sem Csak meg kell ta­lálni a módját. Van számos olyan villamossági alkatrész a vállalat profiljában, amit eddig egészséges, életerős emberek végeztek, szakmun­kások. Noha a munka nem igényel sem jó fizikumot, sem szaktudást, egy ép sze­mű és kezű ember hamar megtanulhatja. Nemsokára megkezdik a terv végrehajtását is; csak ehhez el kell készülnie az eevik üzemi épületnek. Nyír­egyházán 32, a balkányi és demecseri üzemrészben 18— 18 csökkent munkaképessé­gűt fognak alkalmazni (ilye­nek híján szakképzetlen nő­ket). Igaz, e célra több mint kétmillió forintot kértek. Le­het, hogy nem kapják meg az összeget, bár szabolcsi vi­szonyok között az ő kísérle­tük az első arra. hogy meg­oldják e, — ma már igen sok embert érintő — kérdést. Ötlet persze volt sok he­lyen. Említsük például az órásokat? Nyíregyházán és Mátészalkán beállítottak a javítóban eey-egy svájci gyártmányú gépet, a vibrog- ráfot. Minimálisra csökkent azóta a reklamáció, minő­ségivé vált a javítók munká­ja, mert a gép azonnal kimu­tatja, hol van még hiba w órában. F.áldásul a vállalási idő is a felére csökkent. A vasvázas színek szerke­zetének elkészítésénél gondot okozott, hogy egyetlen dttra- bolőgépe volt a vállalat ait. Nyíregyházán. Egy ötlet, vet­tek egyet 140 ezer forin ért, kivitték Demecserbe. „Csu­pán” a következő munkát tették fölöslegessé: nem kell kirakodni az anyagot Nyír­egyházán a vagonból, nem kell bevinni az üzem terüle­tére, nem kell ugyanezt visz- sza, hogy eljusson Demecser­be. Most már egyenesen oda szállítja a vasút az anyagot, és készíthetik a színek vas­vázait. Pályázat ötletedre Hogy mennyivel olcsóbb? Majd az eredmény megmu­tatja. A sor távolról sem teljes, ez ötletek ötlete mégis — az ötletpályázat. A vállalat öt­letpályázatot fog kiírni, még­pedig a profilkeresés jegyé­ben. ötvenezer forintot szán­tak e célra. Ha valaki tud olyan ötletet, amivel a válla­lat kapacitásának 41 százalé­kát legalább három évre biz­tosítja, megkaphatja az eÍ3Ó díjat. Profilkereső ötletpályázat — talán — még nem volt Magyarországon. Hogy az el­ső miként végződik, azt ha­marosan eldöntik az ötletes emberek. Kun István Változások a „vásznas" faluban A szélsőségek falujának is­merték a Nyírség és szatmári síkság találkozásának küszö­bén. Nyírcsaholyban mindig történt olyasmi, amit szárny­ra kapott a hír, a szóbeszéd. Attól kezdve, hogy máról hol­napra eltűnt a templomto­ronyból a harangkötél, meg e térségben szokott legna­gyobb kárt tenni a Kraszna áradása, sok minden megfért a hírekben. Még olyan is, hogy egyes idős emberek „úgy vélik jónak” a dohány­melegágyakat, ha éjjel úti port szednek fel a templom előtti helyről és azt rászór­ják az ágyasokra. Ilyen előzmények ismere­tében keresünk most aktuális újdonságokat, Nyírcsaholy­ban. Papp Lászlóné megbízott tanácstitkár alapos ismerője a helyi eseményeknek. A fordulatok fő helyén tart­ják számon az épülő, „nagy stílű” kultúrházat. Mert kü­lönösen a fiatalság, a KISZ* szervezet nemigen találja helyét. Hol itt, hol ott verőd­nek össze. Nagyobb táncmu­latságra csak a mozihelyiség alkalmas de ez minden al­kalommal külön engedélyké­réssel jár. Aztán felszedni, majd megint visszahelyezni a as Jakab Tibor abból a fajtá­ból való, aki nem tud nyugod­ni, amíg végére nem jár az éppen eléje tornyosuló prob­lémáknak. Két ember „lakik” benne, s ez kölün bonyolulttá teszi. Üzemgazdász és népmű. velő. Hogy lehet két „úrnak” szolgálni? A számok, a köz- gazdasági elemzések, a pi­ackutatás, a beruházások, szerződéskötések világa, ho­gyan függ össze a Munkácsy kiállítással, a meghonosított óalettiskolával, a filmmúze­ummal és a MOPRESSZÓ- -al, ami legújabb dédelgetett .orvé. Hozzátartozik az Igazság­hoz, hogy Jakab Tibor fő hi­vatása: üzemgazdász, terves. beruházó a Mátészalkai Fa- pari Vállalatnál. És csak mellékesen, hétszáz forintos havi tiszteletdíjasként igaz­gatja a szakszervezetek Mó­ricz Zsigmond művelődési há­zát Mátészalkán, immár I A tiszteletdíjas igazgató éve. Eddig kétszer kapta meg a Könnyűipar kiváló dolgozó­ja címet. De az odaadó nép­művelési munkáért is magas kitüntetésben részesült. Mégsem ilyen sima és csillogó az az életút Mint üzemgazdász, s a vállalat egyik vezető beosztású dolgo­zója naponta rajta kell tar­tani kezét az üzem ütőerén. Mikor jut idő a kultúrára? Délután és késő este. Levelek halmaza várja: Biharkeresz- tesről bútorokat várnak a klubszobába, érkeznek az archív filmek a filmmúzeum­nak, megjött a válasz a pes­ti együttestől... És befutott a balettet oktató tanárnő Deb­recenből. Hatvan mátészalkai és környékbeli gyerek is­merkedik a balettel. A film­múzeum előadásait főként * fiatalok kedvelik, de eljárj nak az idősebbek is, „szem­besíteni” a régi mozíélmé- nyeket a mostani igényekkel És a háttérben a tisztelet- díjas igazgató: látványosság nélkül rendez, szervez, uta­zik a fővárosba, Debrecenbe Nyíregyházára... Előadókat hív az irodalmi estekre, sze­replőket, kiállításokat hoz. Néhányan irigylik a mozgé­konyságát, a jó kapcsolato­kat. Pedig a szálkái emberei: érdekében fárad. Kilincsel, ha rosszak a kályhák, vagy beázik a művelődési ház tete. je. „Betonplaccot” döngöl az udvaron a fiatalokkal és ál­ról álmodik, hogy nyáron MOPRESSZÓ-t kellene léte­síteni, összeházasítani a mo­zit és a presszót De ehhez még sok segítség kellene.« Nem panaszkodott, mikor legutóbb szót váltottunk ve­le, csupán nagy meglepetésre annyit mondott: tovább nem csinálja. Betegségére hivat­kozott és az idegőrlő kettős­ségre. De szavai mögött más gondok is megbújnak. Bele­fáradt. Akaratlanul is adó­dik a kérdés: nincs egyedül ez a megszállott népművelő0 Vajon mindig megértik és serkentik őt? A rubrika elbírja: isméi apad eggyel a lelkesen mun­kálkodó népművelők száma. De „elbírja-e” megyénk kul­turális élete a szinte látha­tatlanul, de mégis nagyon ér. zékelhetően megcsappanó népművelők kiesését a sor­ból. Kell lenni orvosságnak Mátészalkán — és másutt Is. (PG) rögzített széksorokat — Is pénzbe kerül. Az új művelődési házra éveken át gyűjtölt a tanáca. Egymillióba kerüL Már he­lyén az alap, idén Valószínű­leg teljesen elkészül. A nagy­teremben színpad lesz, s új helyet ad a mozielőadásck- nak is. Véglegesen megoldó­dik a községi könyvtár helye olvasóval, klubszobával. Ked­vükre gyűlésezhetnek, szóra­kozhatnak a fiatalok. Mintegy két évtizeden á* kísértően bódító-szédftő „il­lat” keveredett a tiszta leve­gővel. Alig hajításnyira két pálinkafőzde is üzemelt. A vérmérséklet gyakran felug­rott és okozott bajt a lakos­ság körében. Most már as egyik főzde van meg, a má­sik Nyírkátára került­A hajdani „vásznas”. „ola­jos” falu gyors tempóban n5 önmaga fölé. Ügyannyira, hogy már szinte csizmás fér- fiviselet sincs; a nők pedig — különösen a fiatalok — diva­tos kalapot, sapkát horda­nak. Mint ahogy hódító di­vat az is, hogy a növő nem­zedék többsége ma már nem elégszik meg a nyolc általá­nos iskola elvégzésével. Nem kisebb mértékben hA- dít az olvasás. Kilencven­nyolcán járatják rendszere­sen a megyei lapot. Közülük negyvennégy az új előfize­tő. Egyébként — a csecsemő­ket is számítva — minden negyedik lakosra jut egy saj­tótermék rendszeres olvasá­sa. Varga Imrének, a Vörös Csillag Tsz elnökének ugyan­csak vannak fontos közlen­dői. idézve: „Bevált a kész­pénzfizetési módszer, a ha­vonkénti előlegezéssel. Ta­valy nem csinált kárt a Kraszna, nyugodtan gazdál­kodhattunk közeli térségén. Nem kellett munkára ri- mánkodni a tagokat, mint máskor, inkább kérik a mun­kát. Sok tekintetben a szál­kái járás utolsója voltunk terméseredmények tekinteté­ben. Ennek vége. Nyolcszáz­ezer forinttal több a bevéte­lünk a tervezettnél. Az utolsó fillérig, dekáig biztosítva t díjazás, a premizálás fedeze­te. Sőt, nyereségrészesedése is van a tagságnak. Félmilliót tartalékoltunk. Máskor erre sem Jutott.1* Ml. B. a gyomor- és bélfekély, a szív és érrendszer, a gyak­ran betegeskedők csoportjá­nak gondozásába, ezenkívül ellássák a szociális gondo­zásra szorulókat Ugyancsa! fokozatosan bevezetik a ta - säkos módszert. 100 000 tasa köt már szétküldtek a kör­zeti orvosoknak. Egyelőr csak a családok, de kés'b’ minden lakos vizsgáló. • anyagét gyűjtik össze a kör­zeti orvosoknál a névre szó­ló taszkokban. Ezek az anya gok a későbbiekben lénye­gesen megkönnyítik és ered­ményesebbé teszik az orvo­sok gyógyító munkáját. Tovább bővül az egészség­ügyi hálózat is. Még az idén megkezdik a tiszalöki és nyírbátori rendelőintézet épí­tését. a mátészalkai kórház bővítését. Készítik a Kö- JAL-székház és a kisvárdai kórház bővítési tervét. A megyei kórházban új belgyó­gyászati oszlály létesítését tervezik, s megkezdik az Új nyíregyházi kórház tanul­mánytervének előkészítéséi is. <h. L)

Next

/
Oldalképek
Tartalom