Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-21 / 16. szám
WM jwmlr If. fBtrf MAGYARORSíAíJ i a!** Honvédelem az iskolában Amíg kapitalista környezetben élünk, megvan a lehetőség arra, hogy kirobbantsalak egy háborút. Ezt megelőz- *i, erre felkészülni kötelességünk. Bátor, edzett, hazáját szerető, a környező népeket ismerő, a békét védelmező ifjúságra van szükségünk. Arra, hogy a hadsereg korszerű ismereteit, fegyvereit mir a sorköteles kor előtt elsajátít- bíík a fiatalok. Ezért vezették be általános és középiskoláinkban a honvédelmi ismeretek tantárgy oktatását a most folyó tanévtől. Idén az általános iskolák hetedik, a középiskolák első ostáiyaiban tanulják meg a fiatalok a honvédelem elméletét és gyakorlatát. Az ősz- *zel kezdődő ú.1 tanévben azonban fokozatosan minden sorköteles kötelező jelleggel részt vesz a katonai ismeretek megszerzésében Nyíregyházán jól indult az lij tantárgy bevezetése — állapította meg a közelmúltban a városi párt. végrehajtóbizottsági ülés. Fontos előzménye volt ennek, hogy 5 éve megrendezik az iskolai összetett honvédelmi versenyt, tavaly már minden városi iskola részt vett ebben négyezer tanuló versengett. Két éve működik az általános iskolák csapatiből álló vá. rosi honvédelmi zászlóalj. Tagjai ismerkednek a harcászat. a Inelmélet és a lőgya- korlat fogásaival, rendszeresen látogatják néphadseregünk alakulatait, ismerkednek a katonaélettel. Iskoláink diákságának többsége örömmel vette az új tantárgy bevezetését, sok hasznos ismeret megszerzésének lehetőségét látja benne. A tantestületek ugyanakkor azt mondják: jó alkalma ez a hazafias nevelés elmélyítésének is. Néhány szillő viszont úgy véli, hogy e tantárgy bevezetésével csak tovább terhelik az iskola más tantárgyaival amúgy is nehezen birkózó gyereket Jó. ha tudjuk: a honvédelmi Ismeretek oktatása 02 óí- talános iskolákban évente mindössze hat, a középiskolákban is csupán 21 órát vesz igénybe. Ennek az óraszám, jnak általánosban felét, a középiskolákban pedig nagy ré- *zét a gyakorlati képzés jelen, ti. A honvédelem fontos, éppen ezért nem külön tárgy, hanem más tárgyakkal szerves egész. Az általános iskolákban az osztályfőnöki és testnevelési, a középiskolákban pedig osztályfőnöki, testnevelési, biológiai, földrajzi és kémia órákba épül — ezzel is jelezve, hogy a korszerű honvédelem számára nemcsak az edzett fizikailag fejlett, fegyelmezett hanem a legújabb tudományos ismeretekkel U rendelkező fiatal a fontos. Kevés még a tapasztalat — tették szóvá a párt-vb ülés résztvevői —, de azt megállapították, hogy az iskolák fel készülése az új tantárgy bevezetésére jól történt. Kijelölték a honvédelmi felelősöket, általában tisztek vezetik az elméleti foglalkozásokat — érdekesen, színesen, szemléltetően — és az MHSZ-klubok nem csupán vállalták, el is látják segítő feladatukat. Nem egy példát találunk arra is, hogy az iskolák egyéb óráin is erősödött a hazafias nevelés. Az irodalom és történelemórákon szemelvényekkel, ismeretekkel bővítik a haza iránti szeretetet és más népek szeretetét, megbecsülését. Az úttörőcsapatok és a KISZ- szervezetek is nagy részt vállaltak a tennivalókból, tervet dolgoztak ki a honvédelmi nevelésre. Sokat tesznek a szakkörök. Már ebben az iskolai évben jelentősen megnőtt a rádiós, lövész, rakétaépítő, repülőmodellező és ifjú egészségőr szakkörök, azok tagjainak száma. A városi párt-vb is megállapította, s ma a városi tanács vb előterjesztése is hangsúlyozza: a honvédelmi nevelés feltételeit tovább kell javítani. Szükség van arra, hogy a tárgyat oktató nevelőket tovább képezzék szakmai, lag és módszertanilag. Az eddigi bázisiskolák — a négyes általános és a Vasvári gimnázium — tapasztalatait elsajátítani az iskoláknak, ugyan, csak jelentős segítség a további munkához. Iskoláink mindegyike törekedjen arra, hogy saját iégpuskaáUománye és pvakorlótere legyen, aho versenyprogramokat dolgoznak ki. Továbbra is fejleszteni szükséges a honvédelmi szakkörökéi, s az iskolák kapcsolatát a honvédséggel, a Honvédelmi Szövetség klub- jaival S nem utolsó sorban minden iskolában beszélni kell a szülőkkel, hogy tudják: gyermekeik örömmel vesznek rész' ezen a játékosan komoly, sok hasznos ismeretet adó, test' erőt, ügyességet fejlesztő elméleti és gyakorlati foglalkozáson. E tantárgynak nagv hasznát veszi a fiatal mind a tényleges katonai szolgálat idején, mind a későbbi munkahelyén. Ugyanakkor felkészül teljesíteni alkotmányunk előírásait is: „A haza védelme minden állampolgár szent kötelessége!* K. 3. A Nyíregyházi Gumigyár új körfutozó csarnokában ittjár tünkkor a gépek beszabályozásán dolgozott Rábai Miklós villanyszerelő. Hammel József felvételt Megiövekedett a velöaiagíeraiBlésj kedv Szerződéskötések február vé éig A napokban magkezaik a vetőmagvak kiszállítását Sikeres a vetőmagtermelési szerződések kötése a megyében, ami azt mutatja, hogy a termelő gazdaságok élnek a nagyobb önállósággal, az új gazdasági rendszer adta lehetőséggel. A megvei Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalatnál ez idő szerint 40 ezer hold szerződött területet tartanak nyilván. Ez máris mintegy 4 ezer holddal több a tavalyi év végleges eredményénél, s a szerződések kötése még nem fejeződött be. Idén harcminc- bét féle növény termeltetésével foglalkozik a vállalat. A tájegység változatos termelési lehetőségeit figyelembe véve alakul ki a jelentősé, gi sorrend. Vezetnek a különböző borsófajták, az édes és keserű csillagfűrt, valamint a napraforgó és a ma «kender. Tovább növekszik idén a pillangósok — lucerna, lóhere, szarvaskerep — magfogásos területe; eddig 1000 hold van ezekből leszerződve. A szaporításra termelt burgonya területe 3000 hold Meenöve- kedett a vetőme.gtermelési kedv a bükkönyfélék és a tavaszi kalászosok tekintetében is. Ezekre eddig mintegy 5 ezer holdra kötöttek a tsz- ek megállapodást. Kedvezőbb ezúttal, elsősorban a szatmári tájon — fehérgyarmati és csengeri járásban — az olajlen iránti figyelem. A korábbi évek 200—30Ó holdjával szemben 1000 holdra van felfutás A szerződéskötések február végéig tartanak. Kedvező, hogv ezúttal nincs semmilyen felső határ borsóból, pillangósokból, napraforgóból, mag- kenderből és még jó néhány növényféleségből. A szerződéses termelésre — az egyes növények vetési idejének figyelembe vételével — megkezdődik a napokban az „anyamagvak” kiszállítása a gazdaságok részére. A sorren. det a borsófélék, pillangósok és az olajlen vetőmagvak helyszínre juttatása nyitja meg. Minden szükséges vetőmagból elegendő készlet van (ab) Az Iszkra Lipcsében «s éve ha« met nenta. Halála évfordulója alkalmából közöljük az Iszkra megjelenésének történetét. Rendkívül érdekes, az orosz és a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából egyaránt fontos emlékhelyet ismertem meg Lipcse külvárosában, a Russen-strassen. amelyet az 1813-as orosz—német fegyverbarátság emlékére neveztek el. örökzöld sövény mentén jutni el a lapos tetejű, földszintes, a fák között szerényen meghúzódó épülethez. Előtte márványtömb Lenin emlékét idézi. Az 1900-as években, ebben a 48- as számú házban működött a szociáldemokrata Hermann Rauch nyomdája. Szerény kis nyomda volt ez. amelyet néhány évvel ezelőtt rekonstruáltak. Mindössze két helyiségből áll. az egyikben egy König és Bauer kézierővel hajtható gyorssajtó áll. a másik teremben három szedő regális, tele betűszekrényekkel, egy lehúzó, egy kézi hajtású tégelysajtó és a tu- lajdonos íróasztala. Nincs az egészben semmi különleges, amolyan század eleji vidéki nyomda, ugyanis Propstheida annak idején kis falu volt Lipcse mellett. Mi teszi különösen érdekessé ezt a kis vidéki nyomdát? Itt nyomták 1900 decemberében az Iszkra első számát Lenin politikai munkássága ebben az időszakban a szétszórt oroszországi szocialista szervezetek egységes forradalmi párttá való egyesítésére koncentrálódott s e cél eléréséhez a legfontosabb eszköz egy összoroszországi szociáldemokrata lap megteremtése volt. Lenin 1900 nyarán kezdte meg első emigrációját, egy ideig Svájcban tartózkodott, majd Münchenbe utazott ahol folytatta a lap kiadásának előkészítését. Nyomdát kellett találnia, ciriil betűket előteremtenie, ami legális úton lehetetlen volt Münchenből Lenin, Klara Zetkin tanácsára, december második felében Lipcsébe utazott, hogy az Iszkra első kiadását megszerkessze és nyomtatásba adja. Zetkin és mások ajánlották Leninnek Hermann Rauchot. Rauch nyomdája azért tűnt alkalmasnak a feladat megoldására, mert a városon kívül feküdt és Rauchon, valamint társán, Hohlenen és egy tanoncon kívül más munkaerőt nem alkalmazott Nyomda most már volt, de a szükséges cirill betűk hiányoztak. A betűket végül is egy nagy nyomdaüzemben dolgozó munkások szerezték, ahol orosz vallási műveket is nyomtattak. A cirill betűket ismerő szedőt Joseph Blumenfeld lengyel szociáldemokratát Lenin maga szervezte meg a munkára. Róla Krupszkaja így ír: „Képzett szedő volt és jó elvtárs. Szívvel-lélekkel az ügyért élt.” Az Iszkra első száma december végén készült el, de csak 1901 január első napjaiban lehetett elszállítani. Kipattant a szikra, amelynek lángba kellett csapnia. Vajon mi késztette Lenint, hogy az Iszrát Németországban állíttassa elő? A nyilvánvaló ok a század eleji né met munkásosztály ereje, szervezettsége, tapasztaltsága és internacionalizrAusa lehetett, ezenkívül Lipcse volt az orosz emigráció központja. Aligha találhattak volna jobb megoldást, mert Lipcse — már abban az időben is — nemcsak vásárváros, hanem a német nyomdaipar központja is volt, ahol számos nyelven állítottak elő nyomdai termékeket, így oroszul is. teliét kéznél voltak a cirill betűk. Hatvan év távlatában a terjesztőket és a terjesztés módozatait feltárni szinte lehetetlen. Bizonyos azonban hogy a legfőbb németországi elosztóközpont Berlin volt. Az ott élő orosz emigránsok és a német szociáldemokraták szoros együttműködése eredményeként sikerült raktárt berendezni a Worwärts kiadó és könyvkereskedés pincéjében. Berlinből Königsberg irányába, majd onnan illegális utakon, azokban a bizonyos dupla fedelű bőröndökben kerültek az Iszkra első számának példányai Oroszországba. Természetesen Voltak más útjai is a terjesztésnek, különösen a későbbi dőszakhan. A német és orosz elvtársak szolidaritását sem a cári Ochrana, sem a porosz— német zsarnokság csendőrséA nyírtassi Dózsa Tsz tervei Nem sok abban a túlzás, ha a nyírtassiak úgy tartják, hogy a nyírségi homokvilág az ő határukban tetőzik. A Dózsa Tsz háromezerötszáz holdjának mintegy hetven százaléka gyengén termő silány homok. Duplán követeli termőerőben tartását is, a munkát is. Nyolc év óta. kétszer volt súlyos mérleghiánya a közös gazdaságnak, s más esztendőkben sem igen dicsekedhetett a zárszámadással. 1961-ben az egy tagra jutó átlagkereset a közösből négyezeregyszáz forintot tett ki, és még 19Ö7-ben sem érle el a nyolcezer forintot Jó üzlet a kútfúrás Keresni kell az útiát-mód- ját a tsz-tagság még rendszeresebb foglalkoztatásának, a közös munka utáni részesedés növelésének — niopd? iák az tsz-irodában. De mindezt úgy, hogy a szövetkezeti tagság is egyenlőbben gyarapodjon, gazdagodjon, biztonságosabb legyen az újratermelés alapja. S nem ok nélkül hivatkoznak az új gazdasági mechanizmusra, a nagyobb önállóság kihasználására. Tömös- váii József főkönyvelő utal arra, hogy a lehetőségek kihasználásával segéd- és melléküzemági tevékenységgel is próbálkoznak. Bevált pé'dát mutat erre a tsz kútfúró kisegítő üzemági részlege. Különösen nagy az igény a kutak iránt az utóbbi években megszaporodott gyümö1- csösökben. ,,Megfogták” Makiári Pál kútfúró mestert, aki vállalta a részleg vezetését a munkák kivitelezését. Tí- zen-tizenketten dolgoznak vele. Egymillióhatszázezer forint keresetről készített terv vet a részleg, s már szint» tény, több lesz kétmilliónál. Gyümölcsaszalás és birkacsárda Számolnak annak lehetőségével, hogy egyelőre nyolc- tíz főt foglalkoztató házi gvü- möcsaszaló-üzemet létesítenek. Az alapanyag jelentő* része, mindenekelőtt alma és szilva, körte helyben vaiv Megfelelő épülettel rendelkezik a tsz, a berendezést pedig az amortizációs alap terhére vásárolják meg. A* aszalást egész a csomagolásig elvégzik, és a tsz saját emblémájával hozzák forgalomba. Gondolnak arra is, hogy esetleg zöldségszárífással bővítik az aszalási tevékenységet. Másik lehetőségnek tartják esy birkaesárda nyitását Az alkalmas helyet egyelőre még keresik. Fontosnak tart !ák, hogy a megyén belül legyen, ne emelje túlságosan a költséget az áruk utánpótási szállítása. Egyik lehetséges helyet a 4-es főútvonal mentén. a berkeszi erdőszélen jelölik, a másikat a komorói tuzséri ipartelepek közelében. Több takarmány A szántóföldi termelést mindjobban a tákarmányter- mesztés irányába vezetik, s főleg többet törődnek homoki lucematertiletek kialakításával. A több takarmány az állattenyésztés fejlesztését, színvonalasabbá tételét célozza. Különösen előtérbe helyezik az adottságnak jó! megfelelő juhtenyésztést. Asztalos Bálint A tété vi larva '' ^'r.'jíiA5 1 ifc “■' Vizsgálják a ruhaipart, mezőgazdasági gépfavít* st, és a magánlakás-épHést A megyei tanács ülése jóváhagyta a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1969. első félévi munka tervét- Katona Lajos, a Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke elmondta, hogy az év első felében hat saját hatáskörön belüli, megyei jellegű vizsgálatot folytatnak le a Szabolcs-Szatmár megyei népi ellenőrök. Elsőnek februárban és márciusban az ipar és kereskedelem ruházati készleteinek alakulását vizsgálják meg. A munkában a baktalórántházi, a fehérgyarmati, a nagykál- lói, a nyírbátori és a vásá- rosnaményi járási NEB-ek is részt vesznek. ge nem tudta megtörni. 1904 júliusában Kőnigsbergben perre került sor, a német szociáldemokratákat „titkos szervezkedéssel, hazaárulással és a cár megsértésével” vádolták. A kőnigsbergi per egyik védője, Karl Liebknecht, akinek 50 év előtti mártírhaláláról a napokban emlékezett meg a világ, védőbeszédében így szólott: „Az államügyész úr azt kérdezi: létezik-e szégyenteljesebb valami, mint az előttünk fekvő iratok? Én ismerek ennél sokkal szégyenletesebbet: az oroszországi állapotokat, amelyekre ezek az írások vonatkoznak...” Eddig a történet. A proletárszolidaritás nagyszerű példájaként ebből a kis Russen- strasse-i igénytelen nyom- dácskából indult el hódító útiára, mint kollektív szervező és agitátor, az összoroszországi egységes marxista párt szervezője, az Iszkra. Ma, halálának 45. évfordulóján Leninről, nemcsak mint nagy tudósról, a szov- iet állam megalapítójáról, hanem e történettel a fáradhatatlan organizátorról, az Iszkra első számának szerkesztőjéről is megemlékezünk. (boros) A mezőgazdasági vállalatok gépesítésével kapcsol;; 05 problémákat — üzemelés, javítás, pótlás — igyekszik a márciusban sorra kérik) vizsgálat tisztázni, megye vk öt járásában szerzett tapasztalatok alapján. Elsősorban a lakosság. a kisemberek védelme jegyében zajlik le a Megyei NEB májusban sorra kerülő, kővetkező vizsgálata, mely a magánerőből történő lakásépítéseket befolyásoló tényezőket elemzi. Ugyanis a magánlakás-építést még ma is gyakran akadályozza a telekhiány, az építési anyagok hiánya, a kivitelezők olykor minőségileg erősen kifogásolható munkája. Majd ugyancsak májusban a tanácsi fejlesztési alapok képzését és felhasználását vizsgálják meg népi ellenőreink a baktalórántházi, csengeri, nagvkál- lói és tiszalöki járásokban szerzett tapasztalatok alapján. A továbbiakban, az év feléig még két vizsgálatra kerül sor. Előbb a fogyasztást és értékesítő szövetkezetek élelmiszeripari tevékenységét, a szövetkezeti tulajdon védelmének alakulását állapítják meg. Majd a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvényben foglaltak végrehajtását vizsgálják meg. Megtudtuk továbbá Katona Lajostól, hogy a fenti helyi vizsgálatok mellett megyénk népi ellenőrei az első fél év folyamán három, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tervében szereplő, országos jeí’egű vizsgálatba kapcsolódnak majd be. Mindezekkel nem érnek ■ éget az első fél év teendői. A Megyei NLR elnöke ugyanis elmondta, hogy továbbra is soron kívül foglalkoznak a lakosság részéről érkező, közérdekű bejelentések és magánpanaszok vizsgálatával is. <h. U
