Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-19 / 15. szám

fr' > 1989 Ismiár 19. KW FT MAGVA*OW*MÖ CSALÁD — OTTHON EZ Al DIVAT Horgolt együttes HÁZTARTÁSI IÓ TANÁCSOK Mire használhatjuk a száraz bab főzővizét? Nemcsak az elkészített ma­radék étetek használhatók fel a háztartásban, hanem az ételek főzése után megma­radt folyadékok, hulladékok is. Minden egyes háziasszony­nak értékesíteni kell őket Márcsak azért is, mert leg­többször ezekben van a táp­érték legnagyobb része, ami­ért tulajdonképpen a pénzt kiadta. Ha főzeléket készítünk zöldségfélékből — kelkáposz­tából, zöldborsóból, karalábé­ból. zöldbabból, spenótból, sóskából, burgonyából vagy karfiolt készítünk, a levelet, amiben ezeket előfőztük, ne öntsük ki, hanem hígítsuk föl vele a főzeléket, illetve használjuk fel a levesekhez. Másnapra éltévé ugyanúgy értékesíthetjük. A főzelékek ásványisó-tartalma ugyanis belefőtt a lébe, s így a lé a legértékesebb. A száraz bab. lencse, borsó levét hamis húsleves készítésére, főzelé­kek levének pótlására, vala­mint állatok élelmezésére le­het felhasználni. A száraz bab főzővizével ezenkívül selymet és pamut­szövetet moshatunk, bronz­tárgyakat Is tisztíthatunk. A besózott nyers uborka és a káposzta levét szövetfélék festésére; a savanyú káposz­ta levét vörösréz- és faedé­nyek, valamint szőnyegfélék tisztítására; a héjában főtt burgonya levét fekete se­lyemfélék mosására és ezüst tisztítására nagyon jól fel­használhatjuk. A vöröshagy­ma héját levesek ízesítésére, színesítésére; a karfiol és a karalábé leveleit töltve vagy kelkáposzta módjára burgo­nyával főzeléknek; a saláta torzsáját és magba ment szá­rát sós vízben egészen puhá­ra főzve, vajjal, morzsával leöntve, spárga módjára el­készíthetjük. Ugyanígy ké­szíthetjük el a kelkáposzta, karfiol, káposzta torzsáját is, vagy pedig darabokra fel­vágva, becsinált levesbe, zöldséglevesbe tesszük. A fás karalábét a leveszöldség sza­porítására egészben beletehet- jük a levesbe, mert az ize így Is belefő, és tálalás előtt eltávolítjuk onnan. A nyers burgonya héját üvegtisztítás­ra és kések rendbe hozására használhatjuk fel. Ha füstölt kolbászt, virslit, füstölt húsfélét főzünk, főző­vizével a szárazbab-, borsó-, lencse-, káposztafőzeléket vagy levest nagyon ízletessé tehetjük. Disznóöléskor a hurkához felhasznált húsok­nak és a hurkának a főzővi­zét levesek, főzelékek ízesíté­sére, a sózott hús főzésekor keletkezett felesleges levet szintén erre, az utóbbit ezen­kívül virágok trágyázására; a csontféléket kifőzve levesek, főzelékek felerősítésére, a szalonnabőrt ételek ízesítésé­re használjuk fel. A kemény zsemlét, kenyeret megszárít­va morzsának vagy beáztatva vagdalt húsok szaporítására: kifőtt tealevelet összegyűjtve, újra nedvesítve szőnyegfélék tisztítására, kifőtt tészták vi­zét ruhakeményítésre, rántot* levesek és főzelékek felönté­sére, lehet felhasználni. A VÁSZON! Sárga, vagy fehér? Vastag szálú, sodrott gyöngyfonálból készítjük, 2 és 1/2-es, vagy 3-as tűvel. A blúz rövid japán ujjú: a mell magasságától mindkét oldalon fokozatosan 10-10 szemet sza­porítunk a karöltő magassá­gáig, onnan egyforma széles­séggel horgolunk vállmagas­ságig, majd fokozatosan fo­gyasztva. A nyakkivágás tet­szés szerint A blúzt az össze­állítás után rövidpálcákkal körülhorgoljuk. A kabátnál a rövidpálca sor után 5 láncsze­mes íveket rövidpálcával le­ültünk minden 5. vagy 6. pál­cára. A következő soron eze­ket az íveket 2 rövidpálcával. 4 egyráhajtásos pálcával és 2 rövidpálcával behorgoljuk, ezek formálják a gombjuka- kat is. A mintát egy sor egyráhaj­tásos pálcával kezdjük, majd azután a következő sorok:- 1 egyráhajtásos pálca x 7 egyráhajtásos pálca, ráhaj­tunk a tűre, hurkot húzunk a kővetkező pálca előtt, hurkot húzunk a pálca után, ezt a két húrkot lehorgoljuk (a ráhaj- tást nem) most egy láncsze­met horgolunk (a ráhajtás a tűn marad) most befejezzük a pálcát a ráhajtást is belefog­lalva, egy láncszem, ráhaj­tunk a tűre, egy pálca kima­rad, ismét a következő pálca előtt és a pálca után hurko+ húzunk, a két húrkot lehor­goljuk (ráhajtás marad), egy láncszemet horgolunk (ráhaj­tás marad) lehorgoljuk a páL cát a ráhajtással együtt, és így tovább. A következő sorok ugyanígy készülnek, de Itt már nem marad ki közöttük a pálca és a leöltést mindig az előző sor ráhajtásának szét­választásával öltjük el, így marad a különálló szál. A ka. bátot a minta szerinti 5 pálca és 7 egyráhajtásos pálcacsíkok váltakozásával horgoljuk, a blúzt teljes egészében az öt­pálcás mintával. A vászonneműt, ha azt akarjuk, hogy szép fehér le­gyen, mosás előtt legalább 6—12 órával langyos, mosó­szeres vízbe áztassuk be. Bár­melyik mosószer előtt hasz­nálhatjuk a speciális Flóra áztatót, amelyből 10 liter lan­gyos, vagy hideg vízhez 2,5—3 deka, meleg vízben feloldott szer kell. A ruhát jól nyom­kodjuk ki benne, a piszko­sabb részeket, gallért, kézelőt, kissé dörzsöljük át. Az áztatóvízből kiöblített, kicsavart ruhát már erősebb mosószeres oldatban moshat­juk tovább. A vászon- és pa­mutanyagok mosására egy­aránt jó az Optima, a Rádi­ón, a Luna, vagy a speciális gépi mosópor, a Duna, az­után az Álba és az Ultra­paszta, s az univerzális, fo­lyékony Unimó mosószer. A használati utasítás minden dobozon ott van. Az előírtnál több mosószert ne használ­junk, mert az csak pocséko­lás. Ha mosógéppel mosunk, lé­nyegesen több szenny távo­zik el a ruhából, ha az ázta- tásnál az’ egyszerű kinyom­kodás helyett — az áztató­vizet mosószeres hideg víz­zel felhígítva — a ruhát a gépben 5—6 percig átforgat­juk. Ha nem forraljuk a ruhát, a mosóvíz hőmérséklete leg­alább 90 fok legyen a gép­ben, mert ennek mosóhatása kétszerese a 65—70 fokos vi­zének. Minden második adag ruha után néhány deka mo­sószerrel pótoljuk a ruhával eltávozó mosószert. A mosás ideje a ruha szeny- nyeződésétől függően 2—6 perc. Hat, de legtöbb 8 perc­nél tovább azonban ne mos­suk a ruhát, mert a már ki­oldott piszok így visszakerül rá. Szintetikus mosószerek használata esetén nincs szük­ség fehérítésre, mert a mo­sószerek fehérítőt is tartal­maznak. Csak az erősen megsárgult, vagy gyümölcs- foltos fehérnemű fehérítésére használjunk hypot és csak fertőző betegség után fertőt­lenítsük a ruhát klórmésszel, mert ezek roncsolják a ruha rostjait. Szappant ne hasz­náljunk a mosószerekhez, mert az rontja hatásukat. A tökéletes tisztaság érde­kében ajánlatos a ruhát még egyszer átmosni, különösen akkor, ha nem főzzük ki, Má­sodjára már csak 1—2 percig forgassuk a gépben a ruhát. A ruha azonban csak akkor lesz tökéletesen tiszta, ha több lében is kiöblítjük. Az első öblítővíz mindig lan­gyos, míg a többi hideg is lehet A mosószer ugyanis csak így távozik maradékta­lanul a ruhából. Az ágyruhát, asztalneműt keményítsük ki, mert a ke­ményített vászonnemű ke- vésbbé gyúródik és szennye­ződik, mint a keményítettem Tudnivalók az órákról Az órák élettartamát meg. növelhetjük, ha betartjuk az alábbi jó tanácsokat: . A karórát naponta egyszer és akkor húzzuk fel, mielőtt felcsatolnánk a csuklónkra, de akkor teljesen. Vannak, akik a lecsatolt karórát falba vert szegre akasztják. Ez helytelen, mert a hideg fal gyorsan hűti le a testmeleg órát, s ezáltal elpattanhat a rugója, különösen, ha akkor húztuk fel. Az asztalra helye­zett órát fektethetjük a szám­lappal felfelé, vagy úgy, hogy a szíjjal megtámasztott szer­kezet függőleges síkba kerül­jön. A közepes és gyengébb minőségű órák vízszintes helyzetben gyorsabban, füg­gőleges síkban lassabban jár­nak. Előfordul, hogy a leejtett vagy valamihez hozzáütött óra megáll, majd némi rázo- gatásra újra elindul. Figyel­jük a járását néhány napon át, s ha a szokottnál nagyobb pontatlansággal jár, vigyük óráshoz, mert a hiba még fo­kozódhat. A leejtésnek ugyan, is gyakran az a következmé­nye, hogy a tengelyek elgör­bülnek, vagy csapágyul szol­gáló kövek kicsorbulnak, s az óra ugyan tovább jár, de egy hibából később több is lehet. Sok óratulajdonos tapasz­talta már, hogy az egyébként jól járó órája váratlanul si­etni kezd napi fél órát, vagy még ennél is többet. Gyak­ran csak egy hirtelen kézmoz­dulat okozza, amitől a haj­szálrugó fennakad. Az órás perceken belül rendbe tudja hozni a hibát. Okozhatja azonban a nagymérvű sietést az is például, hogy a tűző napnak kitett órában, a me­legtől felhígult olaj ráfolyik a hajszálrugóra, s összeragaszt­ja annak a finom meneteit. Nem ritkán javíthatatlan károsodást okoz a fürdéskor kézen felejtett órába hatoló víz, vagy pára, ami kézmosás, nál is előfordulhat ha nem vigyázunk. Rozsdásodást okozhat a szerkezetben az is, ha meleg, párás helyiségből hirtelen hidegbe visszük az óránkat, A hirtelen lehűlés kicsapja a tokban lévő levegő páratartalmát, s az igen apró cseppekben rátapad az alkat­részekre, megtámadja azokat. Milyen pontosság mellett tehetünk elégedettek óráink, kai? A kiváló minőségű órák­tól természetesen tökéletes pontosságot várhatunk. A kö_ zépminőségű férfi karóra szó. kásos hibahatára heti 1,5 perc. Az olcsóbb, un. pecekjáratú köves karóráé napi 1-1,5 perc cilinderjáratú karóráé napi 1. 5 perc. A kisméretű női karó­rák ennél pontatlanabbak is tehetnek. S ne feledjük el, hogy bizonyos időnként még a legjobb minőségű órák is általános tisztításra szorul­nak. GYEREKEKNEK törd a tefed VÍZSZINTES! 1. Megfejtendő. #. ífely személy. 7. Költő. 8. Személyes névmás. 8. Odú betűi keverve. 11. Kiejtett kétjegyű mássalhangzó. ÍJ RKAV, 14. Római 499. és 4. 16. Kard ré­sze. 18. Római 150. 20. Főtt üdítő ital. 21. Csizmadiaszerszám. 22. Erődítmény. 24. Tromf. 25. Hallgat a szavára (két szóval). 27. Szalon­nát fűz, 28. Angolszász hosszmér­ték. 29. Ez a burgonya Is. függőleges: 1. Részleg. í. tgekötő. *. Meny­asszony. 4. Olasz folyam. 5. Ilyen ruhát hordunk Januárban, feb­ruárban. 6. Megfejtendő. 10. Vlsz­sza: fából készült ülő alkalmatos» ság. 11. Férfinév. 13. Magot földbe szór 14. Járom. 15. Üde, virégzóL 17. Tagadószó. 19. Fagöngyöleg. 11* Megfejtendő. 23. Azonos mással­hangzók 24 A bánat. 88. Ajándé­koz, népiesen- 27- ag. Megfejtendő: 250 éve húnyt el Gdanskban * függ. 6-, 21, ...vízszintes 1. .... H, Rákóczi Ferenc főmarsallja. Múlt heti megfejtés: — FARSANGI MULATSÁGOK IDEJE. — Könyvjutalom: Tar Tamás Be. senyéd. Gvurcsik Erzsébet Ö.'e- hértó, Bogár László Nyíregyháza. Krecsmáry László; Téli találós kérdések Egy kis házban öt kis szoba sorakozik szépen, s öt kis ember bújik oda melegedni télen. Mi az? Minden télen eljön, puttonyt cipel hátán, s örül minden gyermek ősz szakálla láttán. Mi az? Van nekem egy emberem, nem sír, hogyha megverem» nem fáj neki soha semmi és nem szokott soha enni. Egy helyben áll, nem tud menni, s nem szeret melegben lenni, behozni hát nem merem, mert nem lenne emberem. Az én labdám sose pattan, földhöz vágom, — szétlapul, s akárhogyan vigyázok rá, tél utolján elgurul, s kereshetem egész nyáron, egész ősszel, — nem lelem, ámde télre visszahozza két szomszédos emberem. Mi az? Csillag fenn a fellegekben, • vízzé válik tenyeredben. Mi a*? Közületek ki látott ilyen furcsa virágot? Nem köthetem csokorba, vázába sem tehetem, nincsen semmi illata, s eltűnik a melegen. Testvére a harmatnak, helyesebben: bátyja, mert az ember őt csakis télidőben látja. Mi az? De kicsi e ház, s pici e tető! — Mi lehet vajon? Madár _________ Virág vagyok — tavaszhírnök — ki tudja a nevemet? A hó alól legelőször én dugom ki fejemet. *SfJiA9H ‘oi3)3j?peui ‘»jBuiznz ‘ItuTAf# VpqMSw ‘epqatSm ‘jaquraoq ‘pdei^ ‘pXjzsaji T éxképrejtvény * v"v* «*»«*** maBjrmuisődgui aui atoija, uz varos nelyé- nek megjelölésével. írjátok be a térképre a tíz város nevét. , ___ _ , , eqesosavóH 0I ‘uaoajqaa 6 -ß ‘oioíjsijni •£ ‘noujozg '9 ‘poSazs g ‘sooj > ‘sojgAfijBuna 'S ‘JJAJjiqajseujzs '8 ‘J2Aq i ;s?jfa/0ajg • «Mall

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom