Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-03 / 1. szám

* -**f *S3. janufr t,. Franc»!* —•gzovjct tárgyalások Párizsban ESefii© lépett s vssliszcvák iSder&cié Cernik alakítón szövetségi kormányt Külpolitikai összefoglaló Vietnam: hivatalos amerikai veszteséglisía § Pham Van Don «'-interjú a TASZSZ-naik i|!i A TU—144 pompás premierje Moszkva, (TASZSZ): Vlagyimir Kirillinnel, a í/ovjet minisztertanács el­nökhelyettesével az élén csü­törtökön szovjet küldöttség utazott Párizsba, hogy részt vegyen az állandó szovjet— francia vegyes bizottság har­madik ülésszakán. A delegá­ció tagjai: Jevgenyij Logi­nov, Borisz Petrovszkij és Viktor Fjodorov miniszterek, és Msztyiszlav Keldis aka­démikus, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia elnöke, And- riinyik Petroszjanc, az Álla­mi Atomenergia Bizottság el­nöke is. A szovjet—francia együtt­működési vegyes bizottság, az úgynevezett nagybizottság harmadik ülésszakára ma, pénteken kerül sor, amelyre a szovjet küldöttség már megérkezett. A párizsi repülőtéren a szovjet delegációt Michel Debré külügyminiszter fo­géba, aki egyben a vegyes bizottság francia elnöke. Debré üdvözlő beszédében megelégedéssel szögezte le, hogy folyamatosan megvaló­sul annak az együttműködés­nek a programia, amelyet De Gaulle tábornok moszkvai látogatása során kezdemé­nyeztek. és amely azóta a szovjet és a francia vezetők legutóbbi találkozásai során konkretizálódott. A francia külügyminiszter a továbbiak­ban utalt a két ország közötti rendszerbeli, politikai és Ideológiai különbözőségekre, majd hozzátette, hogy ez Róma (MTI): Az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottsága . szerdán este kiadott nyilatkozatában követeli, hogy a parlamentet hívják össze rendkívüli ülés­szakra annak a kommunista javaslatnak a megvitatására, amely szerint az olasz rend­őrök a jövőben ne viseljenek fesrvvert szolgálat közben. A javaslatot azután nyújtották be. hogy szilveszter este tün­tető diákokkal lezajlott össze­csapás során Viareggioban egv 17 éves diákot a rend­őrök golyói súlyosan megse­besítettek és több más diák is megsérült. A rendőrség cáfolta, hogy b diák a rendőrök golyóitól nem akadály, hiszen ezt jól tudták, amikor aláírták a megállapodást és megkezdték a közös munkát. A különb;: zőségek és az ellentétek mel lett sok az érintkező szem­pont és az azonos állásfogla­lás, s ezek erősebbeknek bi zonyulnak az ellentéteimé' amikor a két ország mind egyikének érdekeiről, amiket közös érdekekről, a béke ér­dekéről van szó. Kirillin, a szovjet delegáció vezetője, válaszában hangoz tatta, hogy a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdoni a két ország közötti együtt működés széles körű fejlesz tésér.ek. Aláhúzta: joggal el mondhatjuk, hogy együttmű ködösünk eredményes. 196P ban a két ország közötti áru­csereforgalom a 67-es évhez viszonyítva 30 százalékkal, a- 1984-es esztendőhöz viszo nyitva pedig két és félszere sére növekedett. Megjegyzem dő, hogy az együttműködő további fejlesztése és a két ország kapcsolatainak bővíté­se előtt nagy lehetőségek nyílnak Meg is teszünk min-í den tőlünk telhetőt — foly­tatta Kirillin, — hogy jól k! , használjuk ezeket a lehető-’ Ségeket és továbh szilárdítsuk egvíjftműködésünket. Kirillin végezetül hangsű lyozta, hogy a szovjet—fran­cia együttműködés nemcsak gazdasági. hanem politika szempontból is jelentős, mi vei előmozdítja az euróna-' és az egyetemes béke szilár- dulását. sérült volna meg. Ugyanak­kor azonban egy rendőrez­redes kommunista képviselők előtt elismerte, hogy a karha­talom fegyverét használta. A rendőrség fegyverhasználata különösen súlyosan esik lat­ba, mivel a fiatalok tünteté­sét előre bejelentették és igy a rendőrök nem hivat­kozhatnak arra, hogy várat­lan tömegmegmozdulás hatá­sára használták fegyverüket. A viareggioi incidens mi­att szerdán számos tiltakozó tüntetés zajlott le Viareggio­ban és Pisában. Modenában, Viareggioban. Perugiában és Pisában csütörtökön újabb tüntetéseken követelték a rendőrök fegyverhasználatá­nak eltiltását. Prága, (MTI): Január elseje óta jogilag életbe lépett a külön cseh és szlovák nemzeti egységek­ből álló csehszlovák föide- ráció. Ludvik Svobodc, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke 1969 január 1-én, a csehszlovák föderációról szóló első alkotmányos tör­vénynek megfelelően, kine­vezte a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság új kormá­nyát. A kormány összetétele a következő: O. Cernik, a kormány el­nöke, P. Colotka, a kormány elnökhelyettese, S. Faltian, a kormány elnökhelyettese, F. Hamouz, a kormány elnök- helyettese, V. Vales, a kor­mány elnökhelyettese, M. Dzur vezérezredes, honvédel­mi miniszter, J. Marko kül­ügyminiszter, J. Pelnar bel­ügyminiszter, F. Vlasak ter­vezési miniszter, B. Suharda pénzügyminiszter J. Tabacek külkereskedelmi miniszter, M. Stáncéi munka- és szociá­lis ügyi miniszter, J. Typolt miniszter, az árügyi bizott­ság elnöke, M Gruskovie mi­niszter, a műszaki és általá­nos fejlesztési bizottság el­nöke, J. Krejci miniszter, az ipari bizottság elnöke, K. Bodia miniszter, a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia levelező tagja, a mezőgazda- sági és élelmezésügyi bizott­ság elnöke, F. Regak mi­niszter, a közlekedési bizott­ság elnöke, M. Smolka mi­niszter, a posta és távközlési biztonság elnöke, J. Havelka miniszter, a sajtó- és tájé­koztatási bizottság elnö­ke, B. Kucera miniszter, J. Pauly miniszter, V. Ples- kot külügyi államtitkár, J. Majer belügyi államtitkár, J. Kraifs 'tervezési államtit­kár, J. Gajdosilc pénzügyi ál­lamtitkár, ' L. Ubl külkeres­kedelmi államtitkár, V. Brablcova munka- és szociá lis ügyi államtitkár. A hadügyi államtitkárt ké­sőbbi időpontban nevezik ki Az újesztendő első mun­kanapján — csütörtökön — letette az esküt Ludvik Svo boda köztársasági elnök ke zébe a Csehszlovák Szoeia lista Köztársaság első szövet­ségi kormánya, Oldrich Cer nik miniszterelnök vezetése vei. Az eskütételnél jelen voll Alexander Dubcek, a CSKF KB első titkára, Josef Smr- kovsky, a nemzetgyűlés elnö­ke és Evzen Erban, a nem­zeti front elnöke. Az ünnepé­lyes aktus alkalmával Lud­vik Svoboda és Oldrich Cer­nik beszédet mondott. Koszigin távirata Alekszej Koszigin távirat ban üdvözölte Oldrich Cerni- ket a csehszlovák kormány elnökévé történt kinevezése alkalmából. A táviratban Koszigin han­got ad annak a meggyőződé­sének, hogy „a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti testvéri barátság szálai tovább erő­södnek. a két nép javára, a szocialista országok egységé­nek erősödése érdekében. Andre) Gromiko szovjet külügyminiszter táviratban üdvözölte Jan Markot, Cseh­szlovákia külügyminiszterévé történt kinevezése alkalmá­ból. Magyar államférfiak UiivöziQte Fock Jenő, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke táviratban üd­vözölte Oldrich Cemiket, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság szövetségi kormányé megalakulása és annak mi­niszterelnökévé történt kine­vezése alkalmából. Péter János, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere ugyancsak távirat ban köszöntötte Jan Marke: a Csehszlovák Szociaüstr köztársaság külügyminiszte­révé történt kinevezése alkal­mából. 1968. december 30-án éle­tének 72. évében elhunyt Ki­rill Mereckov marsall. A ha­láláról szóló nekrológ, ame­lyet Leonyid Brezsnyev, Alek­szej Koszigin, Nyikolaj Pod- gornij és más vezetők írtak alá, hangsúlyozza, hogy Me­reckov marsall személyében a Vörös Hadsereg egyik leg­aktívabb harcosát vesztették el. Mereckov részt vett a Érthető, hogy az új eszten­dő első óráiban a világ fi­gyelme mindenekelőtt arra­felé fordult, ahol hosszú évek óta dörögnek a fegyve­rek. Világszerte, valamennyi újévi kérdőív válaszaiból ki­derült, hogy az emberiség döntő többségének egyik leg­fontosabb kívánsága 1969-től: a szabadságharcosok jogos követelései alapján fejeződ­jék be végre a vietnami há­ború. Ebben a háborúban a háromnapos tűzszünet csak viszonylagos csendet jelen­tett: az amerikaiak többször is egyoldalúan megsértették az ünnepi fegyvernyugvást. Az újévet bizaKodva, jóked­vűen ünneplő Hanoiban ja­nuár elsején délelőtt például heves légelhárító tűz zúdult egy pilóta nélküli amerikai felderítő repülőgépre. A VDK légiereje egy ugyanilyen gé­pet lelőtt Ha Bac tartomány felett is és ezzel az észak fe­lett lelőtt ellenséges gépek száma 3238-ra emelkedett. Az emberveszteségekről maguk az amerikaiak adtak ki hiva­talos jelentést az új év alkal­mából. Az ő adataik szerint 1961. január elseje óta az Egyesült Államok 30 543 ka­tonája esett el Vietnamban. A sebesültek száma 192 327 volt Természetesen a másik ol­dal is visszapillantott az el­telt esztendőre. „Az 1968-as év — mondotta Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke a TASZSZ tudósítójának — a nagy győzelmek jegyében telt el és új fejezetet, nyitott spanyolországi internaciona­lista brigádok harcaiban. A második világháború idején ott volt Leningrád ostromá­nál, majd az Északkelet-Kína és Észak-Korea területét fel szabadító csapatok parancsno ka volt. Kirill Mereckov éle le utolsó éveiben a szovje: honvédelmi minisztérium fő felügyelőjeként tevékenyke dett a vietnami népnek az ame­rikai agresszió elleni honvédó háborúban. A vietnami nép­nek még nagy áldozatokat teli hoznia, de kétségtelenül győzelmet fog aratni” — tet­te hozzá Pham Van Dorg, majd hangsúlyozta: a békés megoldás csak az amerikai csapatok távozásával képzel­hető el. A beszélgetés során a miniszterelnök megállapítot­ta: a vietnami nép győzel­meiben nagy része van a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország áldozatkész, rendkívül értékes segítségé­nek. Az Apollo—8 szerer ~sé* visszatérése után ezúttal egy szovjet technikai-tudományos siker került a világlapok első oldalára: a TU—144-es szu- perszónikus utasszállító re­pülőgép eredményes kipróbá­lásának híre. „A Szovjet­unió maga mögött hagyta Nyugatot” — hangsúlyozza a Le Monde. A lapok felhívják a figyelmet arra, hogy a francia—angol koprodukció­ban készülő, sokat emlegetett Concorde próbarepülésére még nem került sor, az ame­rikaiak hasonló típusú gépe pedig aligha emelkedik fel 1972 előtt. A nyugati világ egyik legtekintélyesebb lap­ja: a londoni Times is némi elégtétellel állapítja meg a hangsebességnél kétszer gyorsabb szovjet gépről, hogy annak konstruktőrei nemcsak Angliát és Franciaországot, hanem az Egyesült Államo­kat is maguk mögött hagy- ták, ;■ Az amerikai főváros egyik hangadó sajtóorgánuma, a Washington Post azt is közli, szerinte mekkora ennek a lemaradásnak a mértéke. ..Oroszország az első hatalom, amely repülés közben próbált ki szuperszonikus repülőgépet és ezzel legalább három és fél évvel előzte meg az Egye­sült Államokat”. Annyi bizonyos, hogy Tu- poijev professzor és munka- iársai elmondhatják: számuk­ra biztatóan kezdődött 1969. Az OKP a parlament rendlíítuIí ülésszakának összehívását követeli Meghalt Mereckov marsall Gerencsér Miklós: A gyűlölet ellenfele Regény Eötvös Károlyról n. Miközben a téren ácsorgó ezekereket kerülgetve halad­tak a fogház (elé, Egressi Nagy előzékenyen megkérdez­te: — Kényelmesen tetszeti utazni, képviselő úr? — Köszönöm, eldöcögött velem a vonat valahogy — felelte Eötvös. Tudta, az al- ügyész bővebb válaszra szá­mít, hallani szeretné, hogy már tegnap este megérkezett Ez n bizalmatlanság nem ke­rülte el a Vajda figyelmét. M .gértette számon tartják amióta betette a lábát a vé rosba. Sehol sem hasonlítanak a börtönök a rokokó kastélyok­ra, de a nyíregyházi fogház melyen az országos átlag aiatí maradt Sötétszürke, földszin­tes épület volt. hitvány va­kolattal. lompos tetővél. Ud­varán bűzös iszap a szenny­víztől ereszéről, kerítésérő' panaszkodott a* elhanyagolt ság Vedlett ajtók sorakoznak a gádor alatt, három ör ólál kodott - rerandf- '-s az al- iigyész jöttére felocsúdtak fülledi ká’oasáóukból. Kozák őrmester, a fogház parancs­noka kapkodva botladozott elő odújából. Sietve csukta össze a bicskáját, pofája teie volt a falattal, csákóját ügy- gyel-bajjal nyomta a fejébe. «— Hát kend ilyen későn reggelizik? — mérte végig diszkrét utálkozással az al- ügyész. — Jelentem alássan, előbb a foglyok körül tettünk-vet- tünk... — Vezessék elő Scharf Mó­ricot. — Igenis.» Mély némaság honolt a gház udvarán. Semmi jel nem árulkodott arról, hogy a viharvert ajtók sora mögött letartóztatottak kuksolnak a büdös szalmán. Eötvös meg- illetődve nézett a nehéz, pán- tos-lakatos ajtókra. Próbálta elképzelni milyenek lehet­nek, miről beszélgethetnek most a rabságra vetett esz- ■iári zsidók Csak egy pillan­tás kellett a vigasztalan fog­házra, s ha hozzágondolta, hogy ez a fogház a Spitzber- gáknál is messzebb van a művelt világ nyüzsgésétől megértette, hogy a foglyok kiszolgáltatottsága tökéletes. Jajgatásuk, mentségükre szol­gáló szavuk még erről a szörnyű udvarról sem hallat­szik ki, nemhogy a távolról figyelők fülébe jutna. Sehwarc2 Salamon, Braun Lőbl, Bukszbaum Abrah ám. meg a többiek vérét vették a keresztény szűznek, iszonyú bűnösségük híre ott kereng már minden országban, alak­juk köré milliók és milliók képzelete szövi a borzasztó rémtettet, nevük szörnyűsé­gessé nő, mint a legádázabb haramiáké, 6k pedig ott seny- vednek tehetetlenül, még a puszta létük is rejtve van, még arról sem árulkodik semmi néhány lépésnyi tá­volságból, hogy egyáltalán a világon vannak. Fölrezzent gondolataiból a Vajda, áruikor megpillantotta a verandára lépő Scharf Mó­ricot. A fiú előtt Kozák őr­mester lépdelt, mögötte egy nagy lábú fegyőr. Szánalmas, csenevész koldusgyerekre ha­sonlított a két tagbaszakadt férfi között, azonban mihelyt közelebb éri Eötvös megálla­píthatta róla. hogy korához képest eléggé fejlett jócsontú, egészséges arcú legényke. Mindössze a tipegő járása volt furcsa. Bevonultak a fogházpa­rancsnok szobájába. Kozák őrmester hellyel kínálta az urakat, de Egressi Nagy meg­kímélte magát a zsíros-szuvas lócától. Eötvös sem üldögélni jött Nyíregyházára. így az­tán mindannyian állva ma­radtak. Alig fértek el a sö­tét, dohos, tégla padlójú szo­bában. Felemás, egymást ke­resztező feszültségekkel teü hangulat alakult ki. Mind­annyian szerepet játszottak. A fochá 'őrök megszokott mo­dorukkal ellentétes viselke­désre kényszerültek. Egressi Nagy László a jóságos ember- tarát tekintetével bíztatta Móricot, aki viszont teljesen elvesztette lélekjelenlétét annyi enyheség láttán. Eötvös körbesétálta a ta­nút. Alaposan megnézte dur­va posztóruháját, térdben ki­szakadt harisnyáját, lehetet­lenül széttaposott, goromba csizmáját és szutykos. mun­kához szokott kezét. Előtte állt a tanú akinek vallomása öt világrészben keltett szen­zációt Folyékonyan, megle­pő részletességgel mondta tollba Tiszanagvfnluban a vizseálóbírónak: apja. Scharf József, a tiszaeszlári zsidó­templom szolgája április el­sején. egv szombati napon délelőtt tíz és tizenegy óra között becsalogatta hátukba Solvmosi Esztert, innen át vezették a lánvt a templom '■'itvarába ahol elmetszették a nyakát, és felfogták a vé­rét a metszőválasztásra egy­begyűlt idegen zsidók. Riadtsága ellenére egészsé­ges értelmet sugárzott a fiú arca. Bizonyosra vette a Vaj­da, sorsdöntő értesüléseket szerezhetne tőle, ha kettes­ben, a szabad utcán sétálgat­va beszélhetne vele. így fo­galma sem volt, miről fag­gassa. Céltalan kérdésekkel nem akarta húzni az időt. A háta borsedzott, ha belegon­dolt. hogy ez a kölyök akasz­tófára juttathatja apját és ártatlan hitsorsosait. Minde­nekelőtt erre akarta a ka­maszt rádöbbenteni, elvégre, ha kiskorú is volt, amellett tiszta e'méiű fel kellett fog­nia vallomásának jelentősé­gét. Megsimogatta Móric vö­rösesszőke üstökét és szándó. kosán a legbárgyubb kérdést intézte hozzá. — Hány éves vagy, édes fiam? Móric rémülten kapta fel a fejét Telt arca átpiroso dott, homloka gyöngyözni kezdett. Félelemtől remegve nézett Egressi Nagy László­ra. Az alügyész pedáns moz­dulatokkal készült rágyújtó ni. Ártatlanul csodálkozott. — Egyáltalán nem érten magát. Móric. Kérem, feleljen bátran. Ettől a gyengéd bíztatástó még jobban megrémült r kamasz, Most a fogház pa r" tára bámult. csak- no., rilati riadalommal. — Nem hallod? Felelj bát ran — szólt rá Kozák őrmes­ter. Hangjából annyi gorom; baságot faragott le, ameny- nyit csak tudott, de legjám- borabb állapotában is hor­zsoló maradt. Eötvös, mintha semmi sem történt volna, szó szerint megismételte a kérdést: — Hány éves vagy, édes fiam? Scharf Móric még mindig tétovázott. A bizalom hajszál­nyi jele nélkül, sőt valami gonoszságtól tartva válaszolt, egyaránt szavába vegyítve a félelmet és a gyűlöletet: — Tizennégy... Ennyi elég volt a Vajdának, Sokat moz.gott az igazságszol­gáltatás komor berkeiben, úgy kis, mint egykori várme­gyei tisztviselő, úgy is. mint ügyvéd. Tökéletesen kiismer­te a vádlók, bírák, vádlót' tk, tanúk lélektanát, bőséges 'ta­pasztalattal rendelkezett an­nak megítélésében, hol he­lyettesíti furfang az igazsá­got, hogvan szoktak garázdál­kodni a bűnüldöző hatóságok gazembeiei a törvény nevé­ben. Két dolgot biztosan meg­ítélhetett Az egyik, ami ke­vésbé lényeges, de mégis iel- lemzö. hogy Móricz a válla­lóihoz tartozó embert látja benne, ezért oly egyöntet a rettegése minden ielenlévővel szemben. A másik, hogy be­igazolódott a feltevés. Móric­ból durva kényszerrel csikar­hatták ki a hamis vallomást. Márpedig ba koholmány a koronatanú vallomása, szük­ségképpen az esész vádnak nnak kell lenni. KEcET-M AGYAT)

Next

/
Oldalképek
Tartalom