Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-12 / 291. szám
Cseterki Lajos: A reform megnyerte népünk bizalmát Biszku Béla elvtárs Nyíregyházán Az Elnöki Tanács titkárának szabolcsi látogatása Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, a párt Központi Bizottságának tagja szerdán kétnapos látogatásra Szabolcs-Szalinár megyébe Látogatott. Megérkezése után a megyei pártbizottságon megbeszélést folytatott Orosz Ferenccel, a megyei partbizottság első titkárával, dr. Fekszi Istvánnal, a megyei tanács vb. elnökével. Gombás Sándorral, a megyei pártbizottság titkárával és Ördö'gh Jánossal, a Nyíréé,v házi Városi Tanács VB. elnökhelyettesével. Cseterki Lajos a délelőtti órákban ellátogatott megyénk vezetői társaságában a Nyíregyházi Pálma Gumi- gjárba, ahol tájékoztatták a jelenleg is tartó beruházásokról, majd megtekintették a gyáregység új üzemrészeit. Délután Cseterki Lajos meglátogatta a Nyíregyházi Konzervgyárat, majd a megyei tanács nagytermében értelmiségi aktívaülésen időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről tartott tájékoz- ta^t. Cseterki Lajos a bevezetőben elismeréssel szólt a két nyíregyházi üzemben látottakról, majd belpolitikai kérdésekről beszélt. Kiemelte: társadalmi életünk minden területén, az élet alapvető folyamataiban pártunk IX. kongresszusának határozatait váltjuk valóra. Az ország belső helyzete szilárd, alkotó, szorgalmas munka folyik. Utalt az országgyűlés őszi ülésszakán elhangzott kormánybeszámolóra, majd hangsúlyozta: mindennapi életünk tényétből mindenki leszűrhette, hogy nincs változás pártunk, kormányunk politikájában, sőt, ahol arra lehetőség nyílik, gyorsítjuk is lépteinket a reform végrehajtásában, a demokrácia további szélesítésében. A továbbiakban elmondta: 1956 után viszonylag rövid idő alatt példátlanul széles nemzeti egység bontakozott ki pártunk politikája mellett. Utalt a munkásosztály. a parasztság és az értelmiség szerepére, együttműködésének fontosságára. Jól csak jó politikát lehel képviselni és végrehajtani. Ezt követően gazdasági életünk reformjáról szólt. — A reform elsősorban gazdaságpolitika, de natása érezhető lesz a társadalom egész területén — mondta — A gazdasági alapoat mélyreható változások kéz dődnek. Ez feltétlenül tűk röződik először a jogi-igaz gatási intézményekben majd tovább, le kel1 von nunk több jótékonv Követ kezt lést az egész .ársadal mi felépítményben. Nyilván valő. hogy a reformot az tét te szükségessé, hogy maga . gazdaság túlnőtt azon a fo kon. amelyeken a régi mt Chanizmussa! irányíthat volt De a termelő emberek, a gazdasági vezetők is továbbléptek. Ez a tény feljogosít arra a reményre, hogy a közélet, a kultúra, az irodalom, a művészet, általában a műveltség, a politikai és erkölcsi tudat fejlődése is egyenletesebbé válik. Reformunk kezdeti tapasztalatai jók. — Sokan tartottak tőle, hogy a gazdasági reform, valamiféle rossz értelemben vett „főkönyvelői” szemléletet honosít meg Magyarországon. Arra gondoltak tavaly ilyenkor, hogy csökkenni fognak a szociális juttatások, mert ezek a nyereséget csökkentik, többek között az egészségügy is kedvezőtlen helyzetbe kerül, mert ráfizetéses. — Bebizonyosodott: a reform nem azonos a szűklátókörű anyagiassággal. Az állam továbbra is magára vállalja azokat a szociális, kulturális szolgáltatásokat, amelyek a szocialista állam kötelezettségei. A reform eddigi eredményeinek részletezése után Cseterki elvtárs hangsúlyozta: A gazdasági élet reformja az első évben jól vizsgázott. Megnyerte dolgozó népünk bizalmát. Sikerült elérni, hogy a szocialista forradalom nagy, időszerű feladataként értékeljük. Közvéleményünk is így reagál erre. Látja, hogy • a reform nemcsak gazdasági módszer, hanem a gazdasági, a politikai, a társadalmi élet továbbfejlesztését szolgálja. Megfelelő előkészítés után időben kezdődött, bevezetése sikeresen tart Kiemelte: az 1968. évi termelés megfelelően emelkedik, a termelői és fogyasztói árak kedvezően alakulnak, a pénzforgalom megfelelő. A gazdaságirányítási rendszer megfelelő eszköznek bizonyult a népgazdaság irányításának erősítésére, a vállalatok gazdasági megszilárdítását eredményezi. A terv- gazdálkodás erősödése mellett mind jobban kezd kibontakozni a gazdasági eszközök jobb kihasználására, a műszaki fejlesztésre és jövedelmezőbb gazdálkodásra való törekvés. — Az 1969. évi népgazdasági célkitűzésekben a gazdasági irányítási rendszer még következetesebb megvalósítása mindnyájunk feladata. Az 1969. évi nemzeti jövedelem a termelés és az ösz- szes célkitűz.éseink reálisak, megalapozottak. Tartalmaz zák mindazokat a módszereket, amelyek a gazdasági irányítás alapelveinek megfelelően a hatékonyabb munkát segítik elő. Beszédének további részében külpolitikai kérdésekrő' szólt az Elnöki Tanács titkára. Az Elnöki Tanács titkára az esti órákban látogatást tett a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán, ahol megtekintette a főiskola létesít-, menyeit, tájékozódott az oktató-nevelőmunkáról, és a beruházásról. Az Elnöki Tanács titkára csütöi Lökön a Kemecsei Állami Gazdaságba látogat. Biszku Béht, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Nyíregyháza országgyűlési képviselője szerdán megyénkbe látogatott A déli órákban a megyei pártbizottságon találkozott a megye, a város vezetőivel, majd ezt követően Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Murczkó Károly, a városi pártbizottság első titkára kíséretében választókerületét kereste fel. Először a Hajtómű és Felvonógyár 4-es számú gyárának Nyíregyháza új ipari övezetében épülő telepét kereste fel. Itt Lórincz István igazgató főmérnök és Darkó László párttitkár köszöntötte a kedves vendégeket, majd az igazgató tájékoztatta Biszku Bélát a város legújabb gyárának munkájáról, a közeli fejlesztésekről. Ezután Biszku elvtárs a galvánüze- met kereste fel, ahol a délutáni műszak dolgozóival találkozott. beszélgetett el a munkáról, a napi gondokról, örömökről. Biszku Béla a déli inari övezet után a megvei kórházba látogatott, ahol dr. Zsögöny József igazgató főorvos és Dobronyi István párttitkár fogadta. A város országgyűlési képviselője részletesen tájékozódott a megyei kórház munkájáról, a gyógyító műn. ka gondjairól s azokról a szükséges intézkedésekről, amelyek a gyógyítás színvonalának további javítását hivatottak szolgálni. Késő délután Biszku Béla elvtárs munkásmozgalmi veteránokat látogatott meg. Felkereste Szilfa utcai lakásán Kovacsics Gyula nyugdíjast, s a Nyírségi Nyomdában esti műszakban dolgozó Oláh Gyula nyomdászt, s melegen érdeklődött régi élményeik. életük és munkájuk iránt (Biszku elvtárs látogatásának részletes ismertetésére visszatérünk.) I leva évi iervrőF, az üzemi demokráciáról és a szakszervezetek programjáról tárgyait a Szakszervezetek Országos Tanácsa Szerdán az ÉDOSZ székhazában ülést tartott a Szakszem vezetek Országos Tanácsa. Blaha Béla elnöki megnyi. tója után első napirendi pontként Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke és dr. Beckl Sándor SZOT- titkár az 1969. évi népgazdasági tervről és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti fel. adatokról számolt be. A tervhivatal elnöke elmondotta többek között, hogy 1968-ban a vállalati jövedelmezőség meghaladja a tervezettet A vállalatoknál körülbelül 13 milliárd forinttal több nyereség képződik a számítottnál, ebből 'mintegy ötmilliárd forint a vállalati pénzforrásokat bővíti. A fejlesztési alap körülbelül 24, a részesedési alap 26 százalékkal lesz magasabb a tervezettnél, ezt nem tekinthetjük egyértelműen pozitívnak, mert a nagyobb nyereség jelentős része nem a termelés hatékonyságából, vagy a minőség javításából származik, hanem abból, hogy az árakban a tervezettnél nagyobb a nyereséghányad, s az állatni támogatás is szélesebb körű volt, mint ahogy az kívánatos lett volna. A többletnyereségnek mintegy 50 százaléka a vállalatok munkájától független tényezőkből adódik. Mivel a túlzott állami támogatás nem ösztönzi a vállalatokat a termelés szerkezetének, az áruk minőségének javítására, indokolt, hogy jövőre szűkítsék a támogatást Ezt az elvet kell érvényesíteni a hitelpolitikában is. Dr Beckl Sándor, p SZOT titkára elmondotta, hogy az új gazdaságirányítási rendszer országos szinten iól funkcionál, azonban a vállalatokon belül még többnyire a régi irányítási elvek érvényesülnek. Ezért nagy figyelmet kell fordítani a vállalatokon belüli munkamegosztás ésszerűbb kialakítására. Az új mechanizmus hatása érződik a szocialista munkaversenyben, előtérbe került a munka hatékonysága, a jövedelmezőség, a nyereség növelésének célja. A vállalati és üzemi vezetők azonban nem élnek eléggé ezzel a lehetőséggel, nem mindenütt mondják meg a dolgozóknak, hogy mit várnak tőlük, melyek a legfontosabb helyi célok. Általában azonban a jubileumi verseny jó eredményeket hozott, s a szakszervezetek a kormány vezetőivel egyetértésben helyesnek tartják, hogy e verseny ne fejeződjék be, hanem folytatódjék tovább a Tanácsköztársaság ' 50. évfordulója tiszteletére. . A SZOT titkára ezután az újítómozgalomról szólt. A SZOT titkára kitért a szakmunkásképzésre is, amelynek reformja rövidesen várható. A szakszervezetek ezzel kapcsolatban többek között javasolják, hogy a miniszterek a szakmunkástanulók élet- és tanulóviszonyával kapcsolatos kérdéseket a jövőben csak az érintett szakszervezet meghallgatása után szabályozhassák. Ezután Beckl Sándor arról szólt, hogy a vállalatoknál nem használják ki kellőképpen az anyagi ösztönzés lehetőségeit A nyereségek egyébként a vállalatok számára általában kedvezően alakultak. Ebben közrejátszott az is. hogy a tervezésben meglévő lazaságok az év során felszínre kerültek Emiatt szükségesnek látszik az új mechanizmus indulásakor adott egyes kedvezmé nyék felülvizsgálása, az in dokolatlan állami dotáció megszüntetése. A munkaerőhelyzettel füg össze, hogy sek helyütt nen' annak a bérét emelik, ak: többet, vagy jobban dolgozik, hanem az szabja meg a magasabb bért. hogy azon a helyen hiány van-e munka erőben. A szakszervezetei ezt a bérpolitikát helytelenítik, többek között azért is. mert az sok esetben erkölcstelen bérlicitáláshoz vezet. Ezután Somoskői Gábor SZOT-titkár az * üzemi és szakszervezeti demokráciáról, a szakszervezeti szervek tevékenységéről, a hatáskörök gyakorlásának tapasztalatairól számolt be. Somoskői Gábor ezután a következőket mondotta: vitatjuk azoknak a véleményeknek a helyességét is, amelyek szerint a demokratizmus lassítja a munkát, így nem egyeztethető össze a korszerű vezetési követelményekkel. — Az üzemi demokrácia kibontakoztatása — mondotta — munkamegosztást és ugyanakkor összehangolt munkát igényel a társadalmi, állami és gazdasági szervek között. A korábbi időszakhoz viszonvítva a szakszervezet szervek és gazdasági ve-- zetők együttműködése erősödött. A gazdasági vezetők többsége mindinkább igényli a szakszervezetek tevékenységét, tiszteletben tartják a Szakszervezetek hatáskörét. Nem ritka azonban, hogy vitatják és nehézkesnek tartják a szakszervezeti hatásköröket, mondván, hogy ezek lassítják a sürgős kérdések eldöntését, akadálvozzák az egvszemélyi felelős verést. Valójában ezeken a helyeken a gazdasági vezetés magatartása gátolja a szakszervezetek hatékonyabb munkáját, a hatáskörök érdemi gyakorlását. A felsőbb irányító szervek általában nem kérik számon a vállalati, illetve a középszintű gazdasági vezetők munkamódszerét, együttműködését a társadalmi szervck'-el. E’őfordul ezért, hogy a vállalat pillanatnyi gazdasági eredményei mellett háttérbe szorul a vezetési módszerek értékelése, vagyis annak elem-ése, hogy mit, milyen áron, milyen módszerrel értek el. A beszámoló ezután a szak- szervezeti hatáskörök érvényesülésének tapasztalatait elemezte, végül a szakszervezeti és üzemi demokrácia néhány más kérdését tárgyalta. tAFTnyKTAWTÁtWÁBflg Péter János beszéde ,.Az európai biztonság kérdései“ címmel az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiáján (2. oldal) XXV. ÉVFOLYAM. 291. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. DECEMBER 12, CSÜTÖRTÖK Vll ÁG PROIETÁWAI, EGYES Oil ETEK I Az Elnöki Tanács litkáia a N/Iíe^hfei Gumigyárban. ~ Elek Emil felv.
