Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-06 / 286. szám
Y9W fteeemtier *. rrrnT WÄ«TAwn«**/t» S dWh» Értékesítési gondok A MEGYESZÉKHELY SZÖVETKEZETEI új szolgáltatásokat terveznek si Mozgó szerviz ii” jelentős árkedvezmény isii Bűtorűjdonságok December közepére bélyegezik a naményi farostlemez gyár épülő nagycsarnokát. Ezután kezdődik a belső szerelési munka. Képen: a hegesztett ablakkeretek illesztését Tóth András rögzíti. Hammel TOzseí felvételt Végei ért a csúcsidőszak 100000 vagon árui szállítottak i Szabolcs-Szatmár megye állami gazdaságai 10 ezer 396 hold gyümölcsössel és 1118 hold szőlőültetvénnyel rendelkeznek. A gyümölcsös és szőlő az idei évben nagyrészt termő volt. Annak ellenére, hogy az időjárás a gyümölcs- termesztésnek nem kedvezett, az állami gazdaságok jó terméseredményeket értek el. Málnából 18. őszibarackból 40. cseresznyéből és meggyből 25, körtéből 40, szilvából 220. szőlőből 30, téli almából pedig 57C0 vadonnal értékesítettek, exportra illetve közvetlen fogy: ztásra. A gyümölcstermesztés az állami gazdaságoknak és általában minden gazdaságnak kifizetődő, megfelelő nyereséget biztosít. Ennek ellenére probléma, hogy a termeléshez viszonyítva az értékesítés fej- lődéie nem mutat kedvező kénét Az állami gazdaságok ez évben csupán 60 holdon termelnek szamócát. Ennek a gyümölcsnek az értékesítése mint számba vehető tétel nem szerepel, mert érés idejen általános értékesítési probléma volt az exportálás akadozott, a belföldi fogyasztásra csak minimális mennyiséget vettek át. Az a lehetőség is kimaradt, hogy a többlettermést konzervgyári úton feldolgozzák. (A konzervgyárak abban az időben a borsó fe1 dolgozásával voltak elfoglalva.) Az értékesítésnek kirívó példája még a körte és a szőlő. Körtéből a szamócához hasonlóan kismértékű volt az exportigény, a belföldi piac felvevőképessége pedig a termés nagyságához viszonyítva kicsinek bizonyult. At értékesítés igy rapszódikussá vált, a termés nagy részénél minőségi romlás következett be amelynek hatásaként csökkent az árbevétel. Szőlőből értékesítést étkedre az állami gazdaságok g* ven vagonnal terveztek. Harminc vagon árut adtak el A termés jó volt. 200 vagon érura azonban nem volt kereslet. A gyümölcsök árának alakulása az értékesítési gondok ellenére általánosságban jól alakult. Ebben nem kis szerepe volt annak, hogy az exportáruk ára 10 százalékkal magasabban alakult az egy évvel ezelőtti exportárakhoz viszonyítva. Egy új módszer tette ezt lehetővé. A HUN- GAROFRUCT az exportáru nagy részét hűtőházakban helyezte el, s a külföldi kiszállítást a hűtőházakból végezte. Ez nem csupán a huzamosabb exportlehetőséget biztosította, de a „primőr” exportárat is. így adhatták el kedvezően a 220 vagon szilvát a gazdaságok. A magasabb export átlagár azonban nem ellensúlyozhatja az értékesítéssel járó alapvető gondokat. Mi a megoldás? A mező- gazdasági üzemeknek az új gazdaságirányítási rendszerben rendelkezésükre áll a többcsatornás értékesítési lehetőség. Ezzel állami gazdaságok termelőszövetkezetek úgv ahogy éltek is. A Jövőben ezt a lehetőséget jobban ki kell és ki is lehet használni. Másik megoldás lehet, hogy amit a külföldi és bel földi piac árugyümölcsként nem képes elfogyasztani, azt konzervgyári vagy üzemi feldolgozással tartósítva a későbbiekben értékesítsék. Az állami gazdaságoknál tapasztalható is ilyen törekvés. Előtérbe került az aszalók és léüzemek létesítése. Az Apagvi Állami Gazdaságban az aszalóüzem jövőre az ideihez viszonyítva már nagyobb meny- nyiségű árut tartósít. Balká- nyi és lugosi kooperációval egy nagy teljesítményű gyümölcslé üzemet létesítenek. Szükséges ezenkívül a hűtőtárolók további létesítése, illetve a meglévők jobb kihasználása. Az értékesítési gondok megoldásában a konzervgyáraknak is nagy szerepük van. Igaz, hogy sok gyümölcs érési ideje egybeesik olyan zöldségfélék érési idejével, amelyeknek feldolgozása az elsődleges és le is köti a kapacitások nagy részét. Jó szervezéssel megoldható viszont, hogy az ipari feldolgozásra alkalmas gyű mölcsöket az exportból és belföldi értékesítésből visszamaradt árut a konzervgyárai dolgozzák feL Seres Ernő Befejeződött az őszi szállítási csúcsidőszak. Az illetékes vállalatok — a vasút és az AKÜV — jól látták el feladatukat. A megyében vasúti kocsik hiánya miatt nem maradt elszállítatlan áru. Ebben az évben először tudták megszervezni a felkínált áruk maradéktalan elszállítását. A vasút a csúcsidőszak végéig a nyíregyházi körzetből több, mint. 72 ezer, mátészalkai körzetből 29 ezer vagon árut szállított, amely mindkét helyen több. mint amenynyit terveztek. Jelentős feladat volt a Szovjetunióba irányuló ex- portalma-száttítás, amely szeptember ?-.án indult, és mintegy kéthónapos nagy munkát jelentett. Naponta 50—60 széles kocsit indítottak. Ebben a körzetben több. mint 13 ezer gépkocsiból 2500 széles nyomtávú vasúti kocsit raktak meg. Az 5. sz. AKÖV több, mint két és fél millió tonna árut zállított, amelv körülbelül a korábbi évek mennyiségét jelenti. Kisebb nehézségeket okozott az őszi mezőgazdasági termelvények elszállítása, mert az almaszedés az előző években szokásostól két-három héttel korábban megkezdődött, ugyanebben az időszakban igényelt a konzervgyár, a szokásosnál többet szállíttattak az állami gazdaságok. 1968-ban néhány kiemelkedően jó szállításszervezésról is számot adhatnak a legnagyobb vállalatok. A konzervgyár. a Nyírtassi Állami Gazdaság, az építő-szerelő és az állami építőipari vállalata leggazdaságosabban tudta megoldani a szállítást Változatlanul gondok vannak a vasútállomási fuvarozásoknál. átrakásoknál, amelyek nehezítik a szállítást. A nehéz fizikai munkát jelentő átrakásra kevesen vállalkoznak. Ilyen körülmények között kiváló eredményeket ért el a nyírbátori MÁV—AKÖV komplexbrigád, ahol változatlan létszámmal, jó munkaszervezéssel és együttműködéssel maradéktalanul megoldották az átrakási, szállítási feladatokat. Uj elgondolásokról, tervekről, a lakosságot közvetlenül érintő szolgáltatásokról kértünk tájékoztatást öt nyíregyházi kisipari termelőszövetkezettől. ÉLEKTERFÉM KTSZ. A szövetkezet lakosságszolgáltatási tevékenységének jelentős továbbfejlesztését akadályozza a nyíregyházi felvevőhely hiánya. Az elektromos háztartási kisgépek javítómunkáját mind a városközpont, mind a két alközpont lakossága rendszeresen gényli, felvevőhelyet azon- ’nn n°m sikerült mindeddig szerzni sehol sem. Ezen a gondon úgy igyekszik enyhíteni a ktsz, hogy n jövő évben egy szervizkocsit állít munkába, s ezen egy javító- brigád rendszeresen látogatja a nagyobb lakóközpontokat, s a helyszínen vállalná és elvégezné az egyszerűbb javításokat. Ugyanez a szervizkocsi, illetve a brigád vállalna új szolgáltatásként megelőző, karbantartási munkákat is lakásokban működő háztartási kisgépeken, hűtőgépe- gen. Az ilyen jellegű, s főleg életvédelmi szempontból fontos munkálatokra úgynevezett átalánydíjas karbantartási tarifát állapítanak majd meg. Ezt a helyszíni szolgáltatást és a szervízko- csis javítást egyelőre a megyeszékhelyen valósítják meg, majd később a községekre is kiterjesztik. SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÓ KTSZ. A jövő év január l-től a közületi munkához viszonyítva 10 százalékos ár- kedvezményt nyújt a szövetkezet a lakosságnak. Egy másik tervről hamarosan tárgyalásokat kezdenek a ktsz vezetői az OTP-vei, ugyanis lehetőséget szeretnének nyújtani a lakosságnak a szol Altatások díjainak résziéit 'e- tésóre. bizonyos összegen felüli értéknél. A szövetkezet tűdig Mik beszállítás után vállalta a bútorok — elsősorban konyhabútoroknál van ilyen igény — újrafestését, mázolását. A jövőben ezt a munkát helyben, háznál is vállalják a ktsz szakemberei. KÁRPITOS ÉS ÜVEGES KTSZ. Az egyre korszerűbb igényekhez alkr.lmazkocva néhány új vonalú bútor készítésével egészíti ki tevékenységét a ktsz. Újdonság lesz az egyelőre fekete é* barna színű műbőr bevonrtú kis garnitúra, amely két fotelből és egy kisebb kanapéból áll. Mintapéldánya az píső negyedévben elkészül. A ktsz- ben — korábban csupán az egyszemélyes heverő készítésénél használták az ízléses éa keresett műbőrbevonatot. A hagyományos kárpitozást módokról egyre inkább áttér a ktsz a legkorszerűbb módszerekre. Felhasználják például a Nyíregyházi Gumigyár új termékét a „Salta* gumírozott szőrt is, valamint a poliuretán habot. ÉPÍTŐIPARI KTSZ. Az idén a lakossági szolgáltatás tevékenysége a ktsz kapacitásának 60 százalékát kötötte le, de az évek óta hagvo- mányosan kialakult 50 százalékos lakossági tevékenység arányát a jövő évben is tartják. Uj szolgáltatásként biztosítják mind a lakosságnak, mind az Ingatlankezelő Vállalatnak a tatarozások bevezetését. Szakosíts Árf íd: A falu és a város* |J obog a vonat. Amerre •“ fut, zöld mezők terülnek el, lankák mosolyognak, ♦rdőeskék integetnek, a kék ég összefut a smaragd rétekkel, s az emberben valami furcsa, titokzatos ösztön ágaskodik, s mintha az elmaradozó földekből is láthatatlan karok nyúlnának ki: a föld vonzása bennünk Vágy a föld után, vágy a mezők szabadsága után, vonzás, amelynek köréből kiszabadulni nem tudunk. A vonat robog a sárba, porba ejtett falvak mellett A paraszt hosszan utánanéz a vonatnak, amint szürtyö- pős pipáját szíjjá a padkán, s köp egyet utána. Mit gondol? Ki tudná azt megmondani. A kultúrát köpi le talán, amelyet a vonat tart nyilván a számára, vagy a várost. Nyolcvan éve, 1888 december •-én született Szakasits Árpád Annyi megpróbáltatás ellenére, egész életében hű képviselője és szószólója maradt a dolgozd osztályoknak Nyolcvanadik születésnap la alkalmából részleteket közlünk íráséból, amely U»*T-ben a Népszava Naptárban jelent mtg. amelv felé robog a vonat? Vagy csak úgy szokásból teszi? Az uralkodó politikai pártok emberei azt állítják, hogy a paraszt a „büdös várost” éppen úgy utálja, mint az „erkölcsöket romboló” kultúrát. Mert a paraszt ősze- rintük legfőképpen a hagyományok őre. a konzervativizmus sziklája, a „tiszta, hazafias erkölcsök” védelmezője, a nemzeti eszme letéteményese és a vallásos élet sziklaoszlopa. Érdekei, életfelfogása. tradíciói szembeállítják őt a várossal, a nyugalom állandó fölforgatójával és a paraszti munka kizsákmányo- lójáva!. A falusi emberek az esztendők hosszú során át azl tanították, hogy a város: a mocsár. Aki egyszer odakerül, menthetetlenül belevész Ennek a mocsárnak a mérges- gőze megfertőzi a falu tiszti- levegőjét és fennkölt erkölcsét. A városokban főzik óriási katlanukban a forradalom mérgét, amellyel meghatják a „nemzeti társadalmat”. Ezeket a hamis képzeteket azonban vagy tudat alá szorította, vagy egészen megölte a modern fejlődés szédületes irama, amely betört a faluba is, és bekergette a városokba a falu nincstelenjeit és a kisföldű zselléreit gyári napszámosnak vagy ipari munkásnak. A falu egyre több kötelékkel kapcsolódott a városhoz, és minél inkább szaporodtak ezek a kötelékek, annál inkább homályo- sult el a várossal szemben érzett ellenszenv. De álljunk csak meg pillanatra: A falu elkezdett gondolkodni és észrevette, hogy a város is kétféle meg a falu is Kétféle ember lakja az egyiket is, meg a másikat is. Emitt is, amott is vannak nincstelenek és vannak birtokosok. Emitt is. amott is élesebb az ellentét a két különböző réteg között. A falu észrevette, hogy neki nem a várossal van elintéznivalója. hanem a nagybirtokkal. A városi proletár már régen tudatában van an nak, hogy neki semmi ellentéte nincsen a városba özönlő, földjét vesztett vagy nincstelen, éhes, falusi proletárral, aki ontudatlanságá- nak következtében jelentkezik csak bérletörő mivoltában, és nem azért, mert ellensége a városi szegény embernek. A falu nincstelenjei vagy kisföldű parasztjai és a városi ipari proletártömegek között tehát nincsen ellentét. Ezt különben már az októberi forradalom is deklarálta. Csak későbben, az ellenforradalom idején szították föl újra a faluban az ősi ösztönöket nem sok sikerrel és még annál is kevesebb időre. Próbálták azóta is melegíteni a látszólagos ellentéteket, a városellenes programhajla- mosságokat, de hiába. Az osztálytudat vagy most még talán csak az osztályérdekek halovány sejtelmei áttörnek a mesterségesen vont falakon, amelyekkel a falut a várostól el akarják rekeszteni és a falu és a város proletárjai egyre inkább egymásra találnak. Mi tehát a teendő? Több jogot, több szabadságot, több befolyást az állam a városok és a községek kormányzatában Miért? Azért, hogy a falu népe sorsának irányítója lehessen. Nem fél ettől a városi proletár? Hiszen folyamatosan azt prédikálják. hogy a város és a falu között ellentét van. Nem. a város dolgozó népe nem fél a falu népétől, attól hogy a falu népének befolyása erősödni fog a politikában. Ellenkezőleg! A városi proletár kívánja, hogy ez a befolyás erősödjék, mert szolgaságának láncain ennek a befolyásnak az erősödése fog lazítani. Mit akarhat a falu proletárja, kisföldű embere? Emberséges életet. Ezt akarja a városi proletár is. Melyik út vezet ehhez a célhoz? A demokrácia útja. Ezt az utat akarja járni a városi proletár, akarhat-e más úton járni a falu dolgozó népe? Aligha! A városi proletárok pedig csak a falusi dolgozók segítségével szedhetik ráncba a „racionalizáló” kapitalizmust. Csak a falu népének segítségével szerezhetik vissza az egész nép, tehát a város és a falu boldogulása számára azt a termelési többletet, amelyet a jobb és tökéletesebb gépek produkálnak. Rö- videbb munkaidőt, magasabb munkabért, jó szociálpolitikát. egészséges, olcsó lakást csak a falusi és városi munkásnép együttes erőfeszítése érhet el. A falu: a föld. A város: a gép. A föld terem. A gép: termel. Ma a föld a nagy- birtokosoknak terem, s a nép a nagytőkéseknek ter- termel. A földre dolgozó emberek verejtéke csorog, a gépre moskásvér tapad. A föld és az ember, a gép és az ember együtt: az élet. Ma még ez az élet a másoké. De ha a föld megmunkálója és a gép kiszolgálója, a város és a falu összefog, az élet mindenkié lesz. TEMPÓ. A zömében lakossági szolgáltatásokat végző ktsz a napokban új időszerű profillal bővíti tevékenységét. Sertésvágáshoz szükséges zsírsütő üstöket, hurka- é* kolbásztöltő készülékeket kölcsönöz és szállít házhoz. Ezekből eddig tíz darabot vettek a raktárkészletbe, d« az igényekhez mérten a készletet bővítik majd. A jövő évben, mint új szolgáltatást bevezetik a gázgyújtók töltését és mindenfajta öngyújtó javítását, alkatrészpótlását, s vállalják majd kisebb, illetve egyszerűbb háztartási kisgépek — darálók, villanyvasalók — javítását. A TEMPÓ hamarosan munkába állít egy új segédmotoros triciklit, s ezzel a jelenleginél is gyorsabbá teszi a gáz- palackszállítást A szövetkezet felkészült az ünnepek idején megnövekvő igények kielégítésére is: december 24-én 14 óráig, majd 31-én 14 óráig fogadnak el gázpalackszállítási megrendeléseket, s az említett időpontig beérkező igényeket teljes mértékben kielégítik majd — közölték a ktsz vezetői. (szilágyi)
