Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-30 / 305. szám

*»Lrr M ASTAM*«* A3

i *mi

Felnőtt diákok — gondokkal

Látványosság nélkül zajlik napjainkban a felnőttek továbbtanulása. Kevesebb a hangzatos kinyilatkoztatás, látszólag kisebb a tanulás iránti hajlandóság is. De igy van-e valóban?

Évente 3500—4000 szabolcsi dolgozó bővíti ismereteit a különféle esti és levelező tagozatokon. szaktanfolyamokon. Számszerűleg kevesebben, mint a korábbi években. Azt jelentené ez, hogy csökkent a tanulási kedv? Inkább arról győzik meg az érdeklődőt a tapasztalatok, hogy a felnőttek gondosabban, önmaguk iránt is nagyobb felelősséggel fognak a tanulmányokhoz. Ezért kevesebb a „lemorzsolódás”, a megtorpanás, A legtöbb felnőtt diák csorbítás nélkül megkapja az őt jogosan megillető tanulmányi és egyéb kedvezményeket, mi több, a kollektíva biztatását, sokirányú segítségét is. Különösen ax ipari üzemekben vált kedvezővé a helyzet, a valóban magasabb tudást, mind erkölcsi, mind anyagi szempontból komolyan értékelik.

De nem ilyen biztató a helyzet a falvakban, a tsz- fckoan!

Hogyan képzelhető el márpedig magasabb szinvonalú gazdálkodás, korszerűbb gondolkodás egvhalyen topogó látásmóddal, tudással. Egyre több szó esik mostanában erről a szabolcsi falvakban is. Néhol már tanulmányi szabadsággal, munkaegységjová- írássaí, különféle kedvezményekké! serkentik a dolgozókat. hogy végezzék el a nyolc általánost, különféle szakmai tanfolyamokat, technikumot, sőt a főiskolát, az (egyetemet is,

Sajnos azonban ez a gondos kpdásmód és segíteniaka- rás nem általános. S ahol jók is a továbbtanulási lehe- Jpségek. más tényezők elveszik a felnőtt diákok kedvét Nem egyedüli hely Kölese flrtá3 községekben is előfordult, hogy a magasabb tudást, iskolai végzettséget a ífözgyúiés nem méltányolta, nem szavazták meg a szakképzettség után járó maga- <#»bb mynkaegységdíjazást. S l)a ez nem tükrözi teljeseit a tipikus falusi közvéle ipányt, figyelmeztető es töp- Bpngísre inti a felnőttek továbbtanulásával foglalkozó párt, tanácsi és gazdaság vezetőket. Arra figyelmeztet Őkét, pep> elegendő szorgal ipazni a továbbtanulást, ja vítani a feltételeket, könyveket vásárolni, meleg tantér mftkről gondoskodni. Szükséges a közvéleményt is őrien- Ipíni, formálni, hogy ismerjék el a nagyobb tudásért járó anyagi és erkölcsi elismerést, amely egyben első rugója is a továbbtanulási kedvnek.

Nem a továbbtanulás iránti hajlandóság csökkent! Nem is elsősorban a felnőttek oktatásának gazdái, a párt és tanácsi szervek oktatási szakemberei és társadalmi munkásai fáradtak el a „beiskolázásban”. Nem az csökkenti a jelentkezést, hogy akik akarták már elvégezték a hiányzó iskolát, most már a „nehéz fiúk” maradtak, akik nem akarnak továbbtanulni. Ezek is problémák egyes helyeken, de a legfontosabb az talán, hogy megértessük a közvéleménnyel, elsősorban a falusi közvéleménnyel, hogy a tanulás nem szükséges rossz, hanem természetes követelménye életünknek, a változó, korszerűsödő talpnak.

Nagy erőfeszítéseket kivár akik komolyan elhatározták, hogy megszereznek egy magasabb képesítést. Sőt, úgy tűnhet, akik tanulnak [levesebbet „húznak”, kilógnak a sorból a munkában. Mégis látni kell azt a kamatozó „pluszt”, amit a közösségnél; hoznak a felnőtt diákok, akik zöme más módon végzi feladatait. tr.íjs mqdon él és gondolkozik mint korábban Más módop, a társadalomnak hasznosabban. Eár, legtöbb £zör látványosság nélkül.

Páll Géza

Január elsején

Kezdődik az érdekvédelem tisztségviselőinek választása

Bizalom 11 ezer szakszervezeti tagnak Szabolcsban

A magyar szakszervezetek alapszabálya, a SZOT-elnök- ség 1968. július 29-i állásfoglalása és irányelvei alapján a szakszervezeti alapszervezetek soron következő választását 1969. január 1, és március 31 között kell megtartani. Ez idő alatt Sza- bolcs-Szatmár megyében mintegy 85 000 szervezett dolgozó. 327 alapszervezetnél több. mint 11 000 szakszervezeti tisztségviselőt választ újjá. A választásokkal kapcsolatos legfontosabb tennivalókról beszélgettünk Gátfalvi Barnabással, az SZMT szervezési és káder csoportjának vezetőjével, az elnökség tagjával.

j— A szakszervezeti szervek újjáválasztása mindig nagy jelentőségű a mozgalomban

— mondotta Gátfalvi elvtárs

— hiszen hozzájárul a szak- szervezeti demokrácia erősödéséhez, javítja az alapszervezetek vezető, irányító tevékenységét, megélénkül az érdekvédelmi tevékenység és erősödik a tagsággal a kap- c§ol£jt.

A választások előkészítése során fontos, hogy fokozódjon, állandósuljon a dolgozók, a szakszervezett tagság aktivitása Csak a törvények*ben biztosított jogvédelem, a dolgozók ügyeinek gyors, lelkiismeretes intézése eredményezheti az elkövetkező évek szakszervezeti feladatainak eredményes elvégzését.

A szakszervezeti demokrácia kiszélesítése jut kifejezésre abban, hogy a választást megelőző taggyűléseken a tagság megválasztja a jelölő bizottságokat és meghatározza az új vezetőség létszámát. A javaslat előtt meg kell kérdezniük a tagságot, hogy kit látnának szívesen a választott testületben, kit érdemesítenek arra, hogy érdekeiket képviselje.

A vezetőségválasztó taggyűléseken, küldöttértekezleteken a szakszervezeti tagságnak is állást kell foglalni mindazokban a kérdésekben, amelyben egyúttal dönteniük is szükséges. így többek között abban, hogy az új kollektív szerződésekben hogyan szabályozzák a differenciált bérezést, milyen mértékben érvényesítse az anyagi ösztönzést a gazdasági vezetés. Helyes, ha a kollektív szerződések tartalmi kérdéseiben a taggyűlés állást foglal, véleményt nyilvánít és

dönt a hatáskörébe tartozó vállalati kulturális és szociális alapok felhasználásában, meghatározza, melyek azok a munkavédelmi, egészségügyi problémák, amelyeknek megoldásában sürgős intézkedések szükségesek.

Szükséges meghatározni azokat a tennjvalókai is, amelyek elősegítik a dolgozók tájékoztatását a gazdasági munka eredményeiről, r nem utolsósorban kőnkre! intézkedéseket dolgozzanak ki a dolgozók tudatformálása, nevelése, az agitáeiós propagandamunka javítására.

—• A választási demokrácia nagy lehetőséget ad ahhoz, hogy a tagság élni tudjon jogával és olyan tisztségviselőket válasszon, akik képesek lesznek a megnövekedett feladatok ellátását« a dolgozók érdekvédelmére Hazánkban, és fev megyénkben is — az MSZMP helye politikája alapján kialakítót! elvek alapján — a szakszer vezeti mozgalom helyzete rendkívül kedvező. Ennek alapján adottak a megvalósítás gyakorlati lehetőségei, s az erre a munkára alkalmas tisztségviselők választásává1 vglóra js tudjuk váltani.

(t)

Erdei aszfaltul Sóstóra

Pusztul-e tovább a sóstói erdő? Ez a kérdés sokat foglalkoztatta mostanában a zöld nyíregyházi jszerelrpose- it. Az út és vasútépítkezé* miatt elég nagy terület ,,le- kopaszítására” volt szükség, de a továbbiakban már nem nagyon lehet szó hasonló operációkról.

Az idén a Közúti Építő Vállalat 6,5 millió forint értékű munkát végzett, s ez főként földmunka Volt. Ez nagyobb részben be is fejeződött, már csupán a híd és az erdei kitérő környékén van hátra egy-egy szakasz. A híd előrpláthatólag nyárra készül el, ptt akkor felezik be a földmunkát, n kitérőnél pe- deig a kisvasút áttelepítése Után.

Az út építése csaknem 17 millió forintba kerül, de feltétlenül szükséges, mert . a későbbi aiitóbus^forgs’rnat a meglévő nem bírta volna el és csalt így képzelhető öl, hogy Sóstó a következő években szívesen felkeresett üdülőhellyé váljék. Még nem kötötték meg a szerződést az egész útra. a munkáltat azonban a vállalat jövő év végére befejezi. Ez azt jelenti majd, hogy a várostól Sóstóig hét méter széles, fehér betonszegéllyel ellátott aszfaltút vezet majd.

A sóstói út a város Kossuth utcájának a folytatása lesz, s itt most csupán a kitérőig tart az aszfalt.

Sóstón az út egészen a szállodáig vezet, s ott nem lesz szükség hasonló felújításra.

A közelmúltban vette birtokába 12 család ezt a modern épületet Mátészalkán. Elek Emu felvétele

Pirospozsgás, tagbaszakadt ffrjiányii be a körzeti SATK- rf-ndelőbe.-r Pacuha vagyok — mutatkozik be.

— iyli a panasza? — kérdi ap orvos.

' — Doktor úr, segítsen raj- meghálálom — mttogfy rekedtesen, szorongva a paciens. — Én előre félek a szilvesztertől,

— Hm... most mi a panazfa?

— Most semmi, de a szilveszteri Megmagyarázom, reaktor úr. Szilveszterkor én T»tfj.den esztendőben olyan, de olyan beteg leszek, mint (ikit a nyavalya tör, mint akyusk a háta púpján keresztülment ap át henger. Minden diába, ez az átkozott kórság lekap a lábamról

— És mi fáj olyankor? r~ vonja összébb szemöldökét a doktor.

— Minden erőm elhagy. VI évkor, úgy déltájban képtelen vagyok feltápászkodni az ágyból. Zúg a fejem, kidülled a szemem, lila karikák táncolnak előttem. Olyan a gyomrom, mintha parazsat gyömöszöltek volna belé. Ordítani tudnék a szenvedéstől, dg egy hang sem jön ki a torkomon, mert teljesen be- rekedek. Még annak sem tydnék örülni, ha a haragosomat qka sztanök.

— No és maga szerint mi

okozza ezt a szilveszteri kórságot? .

— KI sem tudom képzelni, doktor iír. Pedig én mindenre képes volnék, csak hogy elkerüljem, Azért jöttem, hogy előzzük meg a bajt.

_ Lássuk csak. Mondja el

t\ekem, hogyan telik el ma- qánál egy ilyen szilveszter éjszaka.

— Hát... délben végzek a gyárban. Akkor hazamegyek, eszegetek egy kicsit. Inkább csak csipegetek, amit talá- ípk.

— És mit szokott ilyenkor csipegetni?

— Egy kis tejfölös székely- káposztát, egy kis füstölt csülköt, egy kis kocsonyát egy falatnyi libamájat, aztán megkóstolom a hurkát-kol- Öászt, mert ilyenkor vágják le a hízót az anyósoméi:.

_ És a... csipegetés után

nem érzi, mintha elcsapta volna a hasát?

— Dehogyis, doktor úr, megiszom közben egy-két liter savanykás rizlinget, az lefogja azt a pár falat ételt Mikor úgy hét órára megjönnek a rokonok és cimborák, már igen éhes vagyok. Nem mondom, nálunk istenes a szilveszteri vacsora. Először prjalevest hoz az asszony, a főtt húst tejfölös tormával es&getm TBSUi Akkor jön

az a bitang jó székelykáposzta, negyedszer melegítve. De abból csak két-három tányérral szoktam fogyasztani, mert kell a hely a disznótorosnak.

— De ezzel aztán vége?

— Hogy volna vége, dók tér úr? Ezután jön a java! Szilveszle.fkor hfidd vigadpli az a jó maayar gyomor. Jaj. kifut a nyálam, ahogy beszélek róla: az a jó pirosra süli liba, külön a mája, aztán az a finom töltött csirke, mi~ egymás... De egyáltalán nem hinném, doktor úr, hogy ez e kis étel megártana, hiszen az ember közben megiszik öt-hat liter jó rizlinget, hajnalban még néhány tányér korhely- káposztát is rápakol, hogy a mérgét elvegye, meg aztán az a fél liternyi kisüsti is csak könnyít az emberen a reggeli áldomásnál.

— Nézze, Pacuha, az idén elkerülheti a nyavalyatörést Szilveszterkor ne egyik egyebet, mint egy kis sült szárnyast, és ne iqyék többet egy liter bornál. Meglátja, semmi baja sem lesz utána.

— Szép kis szilveszteri klinika volna ez — hördült fel Pacuha. — A doktor úr tán lencsefőzeléket eszik szilveszterkor és Salvus vizet iszik rá? — kérdezte epésen.

— Nem én, Pacuha! Én igen rendesen csipegetek szilveszterkor. De a teremtésit a fejinek, én még sohase szaladtam faágához, hogy

félek a nyavalyatöréstől:

h. 3.

Képlet a két folyó völgyében

Tizeni\yalc növény helyett hat — Összehangolt tervek és világos célok — ■ ISábrácL ahol értik az új mechanizmust

Első hallásra különös szó £- „mechanistg”, de (Szatmáriján egyre terjed. Arra az emberre, üzemre, szövetkezetre mondják, ahol már igen jól értik az új mechanizmust.

Mostanában legtöbbet a nábrádi termelőszövetkezetről hallani, hogy jó mecha- nista.

Hullámzó

tsz-iörténelem

Nábrádon kétezer hold közös területen 369 tag — köztük 390 jjllandó dolgozó — küzd minden évben a sikerért. A szorgalom sosem maradt el. A siker mégis változó volt. Miért. Erről kezdünk beszélgetni Ban- csl Sándor elnökkel, Ko- váts Csaba főagronómus- sal és Szabó Nándor főkönyvelővel. Miért volt Nábrádon 1963 olyan jó és 1966 olyan rossz?

Azt válaszolják, hogy 1963- ban 204 vagon alma termett, aztán jött az egész járásra három rossz év. Köztük az

1966- os, amikor 340 belvizes hold esett ki a termelésből és plvitt terveikből is 3 milliót. A termelőszövetkezet sosem volt mérleghiányos, de nagyon változóak voltak eredményei.

Ez egy ideje megszűnt. Az 1965-ös 9 milliós árubevéte) után — kihagyya 1966-ot —

1967- ben már lg millió volt az árubevételünk, iáén valamivel többnek Ígérkezik 16 milliónál és úgy tervezik, hogy 1969-ben meg fogja haladni a 21 milliót.

És ezzel párhuzamosan nőtt a tagok részesedése is Míg a ,,rossz!t 1966-os évben csak 3 milliót lehetett kiosztani a tagok között, tavaly és idén a részesedés már meghaladta az 5 milliót. Tavaly már 98 forintot ért egy munkanap Nábrádon. Úgy gondolják itt az ideje áttérni a készpénzfizetésre is.

De nem ebben van a lényege a „mechanista” képességnek.

Az új mechanizmus adta

szabadsággal és önállósággal élve teljesen átalakították gazdálkodásuk alapjait

Kétféle föld

Szatmári embernek nem sokat kell magyarágni, mit jelent a sárga víz és a fekete víz. Az egyik a Szamos, a másik a Túr árterületén kialakult áradásra, belvízre, iszapra, földre jellemző. A két folyó völgye Nábrád alatt ér össze. A Szamos-parti község földjei elérnek a Túrig. Kétféle föld. Az egyik mély fekvésű réti agyag, öntésiszapok hordaléka. Kitűnő búza terem rajta. Tavaly már

18,10 mázsás átlagot értek el, pmi itt nagy szó volt. (Kapott is műtrágyát bőven.) Itt nagy lehetősége van a pillangósok termesztésének is.

A másik lazább talaj. Ide települt a 232 holdas gyümölcsös. A területnek több, mint tizede. Idén 145 vagont szüreteltek belőle, közel 80 százalékát exportminőségben. Ötmillió yol{ csak ebből a bevétel.

Most a gyümölcsös mellett fő szerepet kap a zöldségkertészet ezen a lazább talajon. Az eddigi tíz, húsz, ötven hold helyén most 130 holdra kötöttek szerződést a konzervgyárral. Paprika, paradicsom, paszternák, uborka, hagyma lesz rajta. Egy hold jóval 15 000 forintnál többet hoz majd.

Ez lesz a gazdálkodás „négyszöge”. A kötött talajon búza és pillangósok. A lazábban gyümölcs és kertészet. Mert ezt érdemes. Ez a legjobb.

Ez az új mechanizmus lér nyege Nábrádon.

Mező, aidasági matematika

A városi olvasó ezen a ponton csalódottan kérdezi; hát csak ennyi az egész? Igenám, de ezt az egyszerű számítást hiába végezték volna el például 1966-ban. A

kötelező tervszámok, a lebontott kötelezettségek világában úgysem valósíthatták volna még. A felsőbb szervek szigorúan előírták, miből menynyit kell termelni. Ennyi búza, ennyi borsó és így tovább. Nábrádon is 18—20 féle növény termesztésével viaskodtak, akár megfelelő volt hozzá a talaj, akár nem. Most gyakorlatilag — a kukoricával — hatféle növénytermesztésre szorítkoznak. Alma, búza, pillangósok, kertésze:,

3 fő. Burgonyát ia csak azért tartanak, mert messze földről visszajárnak érte. De nem sokat, mert aki almát szed 200 holdról, nemigen ér rá burgonyával, cukorrépával vesződni. Öntözéses terveik a zöldséghez igazodnak. A kialakított szerkezethez igazodik gépesítés) tervük is. Arpivel a zöldség rpuhk4ja összefut, azt kell gépesíteni.

Akár egy matematikai képletben, a négyes alapgondolat szab meg minden egyebet. például világos, hogy az állattenyésztés méreteinél egyik legfontosabb mutató az istállptrágya-szük- séglet. Úgyis csak az almásra és a kertészetre jut, a búza és a pillangósok műtrágyát kapnak. (És egymást, „váltótársnak” a földben.) Ezért — a kiszámított nagyságra — növelik a szarvasmarha-állományt, amely a búzaföldek pillangósaitól kapja a takarmányt és trágyáját a kerti részhez szállítják. Olyan az egész, mint egy egyenlet. így is számították ki. Vannak természetesen problémáik is. Két halastavukban például 600 mázsa halivadékot neveltek, nem volt könnyű az értékesítése. De abban a kérdésben biztosak, hogy alapgondolatuk: elhagyni, ami gazdaságtalan és ami jövedelmező, abból kihozni a maximumot, jó. A környék idefigyelő szakembereinek nyelvén szólva: „mechanist., lolog.