Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-29 / 304. szám

|9<M. december 29.

K«Lírr-MACÍfÁ?lvJrtS*AO

8 oldal

Á gazdaságirányítási reform első esztendeje

Q

Irta: Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke

Az 1968-ban bevezetett magyar gazdaságirányítási reform beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Nem vezetett átmeneti visszaesésre, Sem a tervszerűség gyengítésére. Néhány pozitív hatása a vártnál hamarabb jelentkezett. Mutatkoznak a társadalmi kezdeményezés kibontakozásának első eredményei. Megindult a termelési struktúra egészséges átalakulása. Ésszerűbben, kevesebb bürokratikus megkötéssel fejlődik a népgazdaság. Erősödnek a termelés és a fogyasztás kölcsönhatásai. Mindez fokozatosan és a jobb gazdasági hatékonyság útján megy végbe. Az első tapasztalatok igazolják a reform alapjául szolgáló elképzeléseket. •

A gazdaságirányítási reformra kedvező körülmények között került sor. A nemzeti jövedelem átlagos évi növekedése az 1960—1966 közötti időszakban 5,3, 1967-ben pedig 8 százalék volt. Ez az ipar 9 százalékos, az építőipar 14 százalékos fejlődése mellett jött létre. 1967-ben 2 százalékkal csökkent ugyan a mezőgazdasági termelés az előző évhez képest, de figyelembe kell venni azt is, hogy

1966-ban a mezőgazdasági termelés 7,7 százalékkal haladta meg a korábbi 5 év átlagát, Az új‘ gazdaságirányítási rendszer pozitív hatásai már az 1967 évi eredményekben tükröződtek. A gazdasági reformmal összefüggő néhány intézkedést a mezőgazdaságban 1966-ban, illetőleg 1967. közepén foganatosítottunk. Az iparra is kedvezően hatott az új gazdasági mechanizmus bevezetésének előkészitése. Az ipar- vállalatok 1967-ben viszonylag nagy önállósággal végezték a gyártmányprogramozást, noha tervezési önállóságuk átfogóan csak 1968. január 1-től érvényesül.

A* új gazdaságirányítási rendszerben a kifizetett munkabérek megfelelően alakulnak. Az átlagbér mintegy 3 százalékkal emelkedett, ami megfelel a szokásos növekedésnek. Viszont a termelés emelkedése a foglalkoztatottak számának a kívánatosnál nagyobb mérvű növekedésével valósult meg. 1968-ban a termelékenység javulása az ipari termelés emelkedésének csak 60 százalékát biztosítja. Ez kedvezőtlenebb annál, mint amit az elmúlt években megszoktunk. Fel kellett vetődnie, mennyiben járulhatott hozzá az új Irányítási rendszerre való áttérés a termelékenységi arány romlásához. A gazdaságirányítási reformmal párhuzamosan két — ettől független — tényező is jelentkezett, ami az egyértelmű állásfoglalást

megnehezíti. Az egyik a rövidített munkahétre való áttérés. A másik, a már évekkel ezelőtt meghirdetett vide ki ipart el évit ési politika végrehajtásának meggyorsulása Az ipari fejlődésben elmaradott és jelentősebb munkaerő-tartalékokkal rendelkező területeken ielentős számú út munkaerő bevonását eredményező iparosítás útját tárják.

Az új gazdaságirányítási rendszer feloldotta a termelőeszközök kereskedelmi forgalmának korlátáit, az állam csak ott korlátozza a szabad áruforgalmat, ahol az egyensúlyt átmenetileg nem lehet biztosítani. Az 1968. évi tapasztalatok szerint a termék- forgalmazás új rendje általában bevált és a fennmaradt kötöttségek szűkítésére hamarabb kerülhet sor, mint azt korábban feltételeztük. 1969- ben a termelési (szerződéses) kötelezettséget a termelési érték 15 százalékáról 10 százalékára, a monopol forgalmazást az áruforgalmi érték 20 százalékáról 10 százalékára, az úgynevezett keretgazdálkodásba bevont termékek körét az áruforgalom 15 százalékáról 8 százalékára csökkentjük. Mindez nem jelenti azt, mintha a termelési eszközök forgalmának szabaddá válása nem vetett volna fel eléggé jelentős problémákat. De ezek részben függetlenek az alkalmazott gazdasági mechanizmustól, részben pedig — megítélésünk szerint — leküzdésük is könnyebb, ha a vállalati gazdálkodás még meglévő kötöttségeit (tovább szűkítjük. ügy véljük, a probléma megoldásának kulcsa az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével működésbe hozott emelőkben van; végső soron az ésszerű vállalati magatartásban és azokban a korlátokban, amelyeket a népgazdasági lehetőségek állítanak a vállalati döntések elé. Miközben előkészítjük a termékforgalmazás szabadabbá tételét, azon fáradozunk, hogy fokozzuk a pénzügyi szabályozók hatékonyságát.

A külkereskedelem és így a nemzetközi fizetési mérleg 1968. évi alakulása lényegesen kedvezőbb, mint a megelőző években. Számítások szerint 1968-ban a kivitel mintegy 8 százalékos emelkedése 3—4 százalékos behozatali emelkedés mellett történik. Ez a reform figyelemre méltó hatása. Mindenesetre lényegesnek tekintjük, hogy az új elvek alapján kialakított vállalati anyagi érdekeltségi rendszerben sir került fenntartani, sőt fokozni az exporttevékenységet. Ebben két tényező játszik fontos szerepet. Az egyik, a nemzeti valutának a külföldi valutához viszonyított reális értékelése, ami az egységes devizaszorzók alkalmazásában jut kifejezésre. A másik, az átlagosnál rosz- szabb hatékonysággal működő termelési ágakban az exportprémium biztosítása. De a viszonylati probléma — a múlthoz hasonlóan — ma is felmerül. A külkereskedelmi mérleg kedvező irányú változása a szocialista országok viszonylatában (a KGST- piacon) az export jelentős növekedése, a kapitalista országok viszonylatában (a nem KGST piacokon' az import jelentős csökkenése révén állt elő. Magyarország mindenesetre érdekelt a nemzetközi munkamegosztás

olyan rendszerében, amely a termelőerők szabad kibontakozását hatékonyan támogatja. Ilyen alapon közelítjük meg a KGST együttműködési rendszerét, miután Magyar- ország nemzetközi áruforgalmának zöme e piacon bonyolódik le. Továbbá ilyen szempontból tartjuk fontosnak a KGST-n kívüli országokkal a kölcsönös előnyökön alapuló munkamegosztás fejlesztését

Az új árrendszerben szerzett eddigi tapasztalatok általában pozitívak. A mezőgazdaságban két szakaszban végrehajtott intézkedéssel 17 százalékkal emeltük a felvásárlási árszínvonalat. Az agrártermékek túlnyomó részénél a mai árak az 1968/69-es gazdasági évben is érvényben maradnak.

Az ipari árreform beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az ipari termelői árszínvonal lényegében a tervezettnek megfelelően alakul, viszont a nyereségtömeg 20 százalékkal kedvezőbb a várakozásnál. Sokirányú elemzés után arra a következtetésre jutottunk, hogy csak kivételesen, szűkeb b körben módosítjuk az 1968-ban életbe léptetett rögzített (maximált) árakat, viszont szélesebb körben csökkentjük az ún. kivételezéseket. A gazdaságirányítási reform bevezetésekor kivételezésekkel (ártámogatás, export dotáció stb.) éltünk. Az 1968. évi helyzet rámutatott egy sor kivételezés indokolatlanságára. E kör szűkítése tökéletesíti a gazdaságirányítás új rendszerét, hatékonyabb gazdálkodásra serkenti a vállalatokat

Az új ipari árrendszer bevezetésével erősödtek a termelés és a fogyasztás kölcsönhatásai. A különböző árformák (rögzített ér, maximált ár, szabad ár) alkalmazása helyesnek bizonyult Problémákat ez idő szerint a beruházási javak piacán észlelhető feszültség okoz. Áremelési tendenciák különösen az építőiparban mutatkoznak. Mindebben átmeneti tényezők játszanak szerepet. A korábbi években, és így

1967-ben is, a reális lehetőségeket meghaladó mértékben indítottunk el új beruházásokat. így a központi elhatározásokon alapuló beruházás a kapacitásoknak a tervezettnél nagyobb részét köti le.

A korábbinál rugalmasabb

fogyasztói ármechanizmus jól bevált. A javuló piaci ellátás lehetővé teszi a szabad árakon bonyolódó forgalmi körnek a jelenlegi 22 százalékról 30—33 százalékra való emelését. Amikor 1967-ben előkészítettük az 1968. évi fogyasztói árintézkedéseket, arról volt szó, hogy a fogyasztói árszínvonal 1968- ban 1—2 százalékkal emelkedik. Ennek megfelelően szabályoztuk az 1968. évi bérszintet is, biztosítva a reálbérek emelkedését. Valójában az 19S8. évi árszintemelkedés 1 százalékon belül maradt. A fogyasztói ármozgás így inkább kedvezően befolyásolta a reálbér alakulást.

Ajándék Annuskának

Brigádunk 1966 óta egy árva kislányt — név szerint Mi- zsik Annuska — patronál, illetve születés, névnapi és ünnepnapi ajándékot vásárol a brigád költségén 1950-ban is.” Igj' szerepel szó szerint a felajánlás az almatároló József Attila négyszeres szocialista brigádjának naplójában.

Amikor a hírét hallottam vállalásuknak, el sem képzeltem, hogy nem női brigádról van szó. Akik a kislány ünnepnapjainak megszépítésére vállalkoztak — hűtőgépészek, szerelők. jéggyártó munkások Húsz férfi.

Egymás szavába vágva Da- lanics Miklós, Kovács Lajos és Ficsóri Károly meséli el • három év történetét

— Az ötletet Németh Mihály adta. Azóta ő lett a brigád vezetője. Először egy idős embert akartunk patronálni, akinek beázik a háza. De három műszakba járunk, rém tudjuk egyeztetni az időnket. Oda meg munkáskezek kellenének. Amikor a gyermekvédelmi intézet ajánlotta, hogy Annuskát keressük, nem bántuk meg, hogy Így választottunk így felváltva is meglátogathatjuk egyszerre ketten-hárrnan.

— Annuska nagyon nehezen barátkozott velünk. Egy kicsit vadóc meg zárkózott természetű. Kovács bácsi még a lányát, a 13 éves Évikét is elvitte barátnőnek Annuskához.

— Mindnyájan szülők vagyunk, a gyereknek meg szeretetre van szüksége. Jó érzés, hogy van valakije.

— A felajánlást — igaz a naplóba írtuk, de már nem azért megyünk, hogy azt teljesítsük.

— Figyeljük a tanulását is, aztán ha kellene, például számtanból tudnánk segíteni. Most 3,8 volt a bizonyítványa.

Ahogy beszélnek a kislány eredményeiről, természetesnek veszik, hogy tizedes pontossággal „kell tudni” a tanulmányi átlagát. Mint a saját gyermekük bizonyítványát.

Megkezdték a termelést a nyíregyházi gumigyár új szövetkenő csarnokában. Itt különböző textilanyagok impreg- nálását végzik. Hanjmel misei felvétele

Megjegyzés;

Gyakorlat nélkül?

Furcsán hangzik Kietz

Lászlónak, a Tiszavasvári 115. számú „Vasvári Pál” Szakmunkásképző In.ézet igazgatójának szerkesztőségünk iiöjs küldött levele. Azt í^ja ugyanis: „Sajnos, egyre nagyobb

nehézséget okoz az oktatásban, hogy gazdaságok, tsz ele nem hoznak az intézethez gépet javíttatni, pedig ugyanolyan feltételek mellett végezzük, mint a gépjavító állomások,”

Valóban elgondolkodtató. Állami gazdaságok dolgozói, tsz-parasztok és a társadalom különböző rétegeiből szívesen adják a szülők mezőgazdasági gépszerelői szakmára fiú gyerekeiket. A rangos, „kapós” szakmák egyike ez. S a tanulók nem tudhatják a szakmát megfelelően gyakorolni — gépek hányában. Pe- dig semmi kétség nem fér hozzá: képzésük akkor lehet eredményes, ha az kellő gyakorlattal párosul. Vagyis a régi mondást idézve: gyakorlat teszi a mestert...

Mit kell hát tenni? Bizalommal vinni gépeket javítás céljából az intézethez. Hadd gyakorolhassák a szakmát oktatóik segítségével — ténylegesen is azok a fiatalok, akik a mezőgazdasági gépek szerelését, javítását választották szakmájuknak.

(asztalos)

Megyénk falvainak

gazdagodása 1968-ban

Q Százmillió üzletek építésére és korszerűsítésére Vásárlás kétmilliárd forintért az fmsz-eknél 6} Százezer falusi háztartásnak gázpalackellátás

Sikeres esztendőnek mondható 1968, mert tovább épült Szabolcs-Szatmár falusi bolthálózata.

Ebben a legtöbb erőfeszítést az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetei; végezték. 1988-ban csaknem 80 millió forintot fordítottak üzletek, stb építésére, s a régi szatócsboltok helyébe modern, kulturált üzlethálózat épül. Az ÁBC akcióprogram keretében az elmúlt évben 5 ÁBC-áruházat adtak át rendeltetésének, vagy áll befejezés előtt Megnyílt a nagyecsedi, demecseri, csen- geri ÁBC-áruház, s folyamatban van a tiszavasvári átadása is. December 31-én kerül sor Nyíregyházán a Búza téren épített fmsz ÁBC-áru- háznak a műszaki átadására is, mely az ország legnagyobb vidéki szövetkezeti kombinátja. Ez egyedül 9 millióba került, A múlt évben épített ÁBC-áruházakra összesen 14 milliót fordítottak.

Tovább javult a falvak ruházati áruházakkal való ellátása is a múlt esztendőben. Négy korszerű ruházati, illetve iparcikk áruház került átadásra, mintegy 7 milliós összegből. Ilyen modem üzletet kapott Tiszalök, Bakta- lórántháza, Vaja és Ibrány. Sok faluban épültek kisebb,

Névnap, születésnap, mikulás, újév, minden fel van jegyezve a brigádnaplóba: már fejből is tudják Annuska ünnepnapjait. De nem kell ünnepnap, hogy rágondoljanak. ősszel például egy esős délután eszünkbe jutott, vajon van-e Annuskának esőkabátja? — És megvették, hogy ne ázzon.

Legtöbbször mégis édességet vittek, mert a kislány még csak 10 éves.

— Aztán, ha nő egy kicsit, majd behozzuk a munkahelyünkre. megmutatjuk, mivel foglalkozunk egész nap. Csináltatunk egy fényképet róla és beletesszük a naplónkba.

— Készülünk az „Fari csil- lagok”-at megnézni. Ha az intézet elengedné Annuskát és a nevelőszülője elkísérné, szeretnénk magunkkal vinni.

B. E.

de jelentős üzletek, boltok. Csak a jelentősebbeket említve : Nagykállóban, Kisvár- dán; y Tiszavasváriban, Tisza- dobon, Nyírlugoson, Vaján, Leveleken, Nyírcsaholyban, Hodászon, Kocsordon és Barabáson javították tovább a falu ellátását. 1968-ban az fmsz-ek mintegy 25 millió forintot fordítottak az üzletek korszerűsítésére, sok üzletet alakítottak át önkiválasztóvá, illetve önkiszolgálóvá. Befejezés előtt áll Szatmár centrumában, Mátészalkán a bevásárlási központ építése, ahol ÁBC és iparcikkáruház létesül. Beruházási költsége és a forgóeszköz értéke meghaladja majd a 30 milliót. Átadására 1969 első felében kerül sor.

Jelentősen javult a falvak vendéglátóipari szolgáltatása is. Étterem-vendéglő épült Porcsalmán, Kisvárdán, Tornyospálcán, áz óévet új presz- szóban búcsúztatják Tiszavasváriban. Cukrászda-presz- szó nyílt Leveleken, Fehér- gyarmaton, befejezték a nyírbátori Kakkuk-étterem korszerűsítését is. Ezekre csaknem 5 milliót fordítottak földművesszövetkezeteink.

Nem számítva az ünnepek

nagy forgalmát, november végéig 2 milliárd forint értékben vásároltak különböző áruféléket a falusi fmsz-üz- letekben, 180 millió forinttal többet, mint 1967 hasonló időszakában. A falvak kultu- rálódását mutatja az is, hogy 1968-ban már kevesebbet. költöttek élelmiszer- cikkekre, s annál többet a nagy értékű tartós fogyasztási cikkekre és a divatos ruhaneműkre. Megváltozott a falusi asszonyok háztartásának a felszerelése. Ezt bizonyítja, hogy a múlt esztendőben (.saknem 7 ezer mosógépet. s több mint 5 és fél ezer gáztűzhelyet vásároltak az fmsz-üzletekből. Több mint 1200 hűtőszekrény, 650 porszívó, 409 centrifuga és 135 villanyboyler is a falusi háztartásokba került. Kerékpárból 14 400 darabot vettek 5700 tévékészülék került az otthonokba, 4000 új rádió, s ezenkívül 2400 zseb- és táskarádió talált gazdára. Az fmsz-szaküzletek 2400 különböző típusú motorkerékpárt forgalmaztak, zseb- és karórából 6700 darabot adtak el, s már régen nem divat a

bölcső, helyette gyerekkocsii

vásárolnak. A múlt esztendőben a divatos gyerekko-. csikból 700-at adtak el.

A falusi lakáskultúra fej-, lődését tanúsítja, hogy tavaly az fmsz bútorszaküzle- tek forgalma meghaladta a 32 milliót, 36 százalékkal több bútort adtak el, mint 1967-ben. Segítették a kislakásépítkezéseket is. Erről a falvakban 27 fmsz-i telep gondoskodik. December elsejéig 152 millió forint értékű építő- és tüzelőanyagot forgalmaztak, 18 ezer darab tüzelőutalványt váltottak be, s ez mutatja, hogy a falusi háztartások többségében áttértek a csutka, szalmatüzelésről a széntüzelésre. A lakásépítkezésekhez 161 ezer mázsa cementet, 66 ezer mázsa .meszet, több mint 10 millió téglát, 53 ezer négyzetméter mozaiklapot, 2 mii-, lió 800 ezer darab cserepet, míg fenyőfűrészáruból 3 ezer köbmétert adtak el. Palából 50 ezer négyzetmétert, ajtó-ablakból 7500 darabot árusítottak.

Tavaly tovább javult a falusi lakosság palackos gázellátása is. Már 15 ilyen cseretelep működik Szab úcs- Szatmárban, minden járási székhelyen van, s csaknem 70 ezer falusi család háztartásához biztosítják a palaokos gázt. Emellett ellátják szolgáltatásként azokban a falvakban is a gázellátást, ahol cseretelep nincs. így a megye falvaiban csaknem 100 ezer család jut gázpalackhoz.

Jól felkészültek az frissek a téli, illetve a zár- számadási vásárokra. Je en- leg 305 milliós élelmiszer, ruházati és vegyes iparcikk- készlettel rendelkeznek. A falusi fmsz-üzletekben 8 ezer mázsa rizs áll rendekezés.e, mely 2C0 ezer sertés vágás ihoz elegendő. Ruházati cikkekből a készlet meghal* d a a 110 millió forint értéket, s a választék is jobb mint 1967-ben volt Az fmsz-ek, az ellátási körzeteikben már készülnek a tsz-zárszáma d::.ú vásárokra. Szokás már, hogy ilyenkor a községek művelődési házaiban rendezik b® üzleteiket, helyébe viszik a lakosságnak mindazt, amire szüksége van.

Farkas Ráírná*