Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-21 / 299. szám
f tit&u RHLÍT MACVABORSSÄG MEt.T.ÉKT.FPt ffltö WéÉ&fitcr t¥. N Y í R L U G O S Mennyit változhat a táj, az életet magához kötő föld arculata két éviized alatt? Sokat. Szinte felismerhetetlen- ségig mássá tud változni. Az ember tudatos akarata nagy erő, gigászi formáló. Ezt lehet látni Nyírlugos- tól négy kilométerre, a volt Keresztes féle tanya környékén. S a most már ugyancsak hozzá tartozó hat és fél ezer holdon- Ami a Nyírlugosi Állami Gazdaság birtoka. Félezer parcella Sok küzdelem, verejték, szorgalom van a tájváltozás mögött. Pethő Sándor üzemgazdász kezdettől fogva ismeri ezt. Komoly, emlékező szavai idézik az indulást, hogy a Keresztes-tanya négyszáz holdjához mintegy félezer parcellába került a többi bírtok a gazdaság kezelésébe. S le kell írni: ezek a bírtokfor- gácsok 60 fillértől három aranykorona és hetven fillér érték közöttiek. És majd csak a következő évek tagosítása folytán összpontosult hat község határában ugyanany- nyi tömbbe. Aztán mivel lehetett még Indulni? Hat pár lóval, négy pár ökörrel és egyetlen alaposan megviselt traktorral. Meg ezekhez plusz a volt uradalmak mindig sanyargatott családjai. Akik talán inkább hittek abban, mint nem, hogy az az „új uraság” mégis csak más lesz, másabb lesz. E felemás vélemény hatása alatt jelentkeztek munkára. Ám igen korlátozott ennek a lehetősége. Nem is erőltették magukat a dologgal. Ki tudja, meddig tart az „új uradalom”?... A vezetés is inkább csak tapogatózott- Mindjobban kötve érezte a kezét. „Felülről” kaptak minden döntő utasítást. Jó? Nem jó? Végrehajtani! A fellobbanó akarat gyenge láng maradt. Eredmény? Két és fél millió forint ráfizetés. Mi lehetett egyéb? A dolgozók havonta átlag 600—700 forintot kerestek. Szemben a csajkamesével „Az utasításos rendszerben — így mondja Pethő Sándor — szó se lehetett gazdálkodási arányokról. Meddő erőltetésnek bizonyult az itteni szerény lehetőségek között például a sertéstenyésztés. Ezerkétszáz anyakocát kellett tartani, a szaporulatát nevelni, hizlalni. De hol? Mivel ? Következő évben már csaknem 7 millióra „dagadt” a deficit. A másik évre már „nem is hagyták meg” a vezetőségét. Minden lényegesebb beosztásút leváltottak. Az alapvető érv nem az adottság és lehetőség figyelmen kívül hagyásának valódi felismerése, hanem hogy a vezetők „osztályidegenekkél” vették körül magukat. (?!) Azóta Puskás Béla igazgató a gazdaság elsőszámú felelőse. Körötte alakult ki évek során a vezető keret és törekedett álhatatosan tevékenysége színvonalának javítására... Nem lehet azonban megfeledkezni arról a döntő tényezőről sem. hogy a nehezek neHezének időszakában megalakult a párt és a szakszervezet helyi testületé. Követelték: legyen a gazdaságban közös konyha, ne járjanak haza a dolgozók déli időben főtt ételt enni. Ám jött a csajkamese. Hogy „no lám, a gazdaságban már tényleg akarják; járatni össze az embereket együtt enni, mint az állatokat”- Nem mutatkozott könnyűnek az egyébként hitetlen mesével harcba szállni; a pártszervezet kommunistái azonban vállalták. Kezdetben alig mentek ebé delni tizenöten, húszán az üzemi konyhára. Ám mikor áz aratás ideje elérkezett és a becsületes ember ilyenkor nem tud feleslegesen idői tölteni, 100—120-an is kérték a közös konyha kosztját. A szemtelen előítélet nferh is tudott tovább erőre kapni. Bármennyire gátlólag hatóit a túlzott centrális utasít- gátás, a tapasztalatok itt is tanulságokkal jártak. Hogyan egyeztethető össze a nagyüzemi gazdaságnak a2 olyan erőlködése, hogy holdak átlagában 2—3 mázsa rozsot, l—2 mázsa napraforgót „csikarjon” ki a földből. A ráfordított munka többe van az ilyen istenverte homokon. Gyümölcsfák kellenek oda. Azok gyökerei megkötnek, szétfutnak. S hozzák a termést- Akár úgy, mintha elsőosztályú földben lennének a fák. (Azokat a földeket persze, érdemes szántóra hagyni, nagyon kell a maga helyén minden termény.) A megindult gyürhölcsösi- tés végeredménye: almás és csonthéjasok 1041, szőlő 285 hold; vegyes erdőtelepítés 870 holdon történt. Vállalva a felelősséget, mérsékelte a gazdaság a sertéstenyésztést, helyette a szarvasmarha-állományt gyarapította. Az órabéres munkát teljesítménymérésre változtatták. Nem az lett a fontos: teljés a nap akárhogy. A végzett munkának nyomát kellett hagyni. Fokozatosan szilárdult a munkafegyelem. Mind ezek a változtatások, kezdeményezések közelebb vitték a gazdaságot a realitásokhoz, a való helyzethez. A hihetetlent hinni kell Az ötvenhatos ellenforradalom úgymondva semmi hullámot nem kavart- Dolgoztak rendesen a gazdaságban, már kezdték ízlelni a bizalom erejét. A volt cselédek érezték, túl van a gazdaság a nehezén. S itt egyáltalán nem úgy beszélnek velünk, mint „akkor”. „Niesak, hogy változik a táj. Gazdagságra. Itt, a régi szegény, homokvilágban. És ebben is benne vagyunk. Itt, is ott is a kezünk, a munkánk nyoma”. Csupán két sertése bánta a gazdaságnak az oktalan, vitorlájában nagy veszélyt rejtő zűrzavart... A pártszervezet hamarosan újjáalakult, magárata- lált a szakszervezet isHárom esztendő elteltével fordult először termőre a hitvány homokba ültetett gyümölcsöskert egy része 245 holdon. 52 hold szőlő tőkéiről is szüreteitek. A több műtrágyahasználat lehetősége többtermésben jelentkezett a szántónak hagyott területeken. Rozsot már nyolc mázsát csépeltek holdanként, a dohány átlagtermése is „felugrott” csaknem hét mázsára. Művelésükre, a velük való munkára most már több gép is jutott. Bekövetkezett az első esztendő, amikor 385 ezer forint jövedelmet mutathatott a könyvelésnél a jövedelmi oldal. S a dolgozók sem 5—600 forintot vittek haza havonta Nem lényegtelen. Elérkezett a cáfolat ideje a kezdeti hitetlenséggel szemben- Gyümölcs van ott, ahol azelőtt a nevét sem ejtették ki. El muszáj hinni, mit terem a szántóföld. Legkülönösebben pedig, hogy jövedelme van a gazdaságnak. De nem titkolja, minthogy nem lehet titkolni: a dolgozók is jobban járnak, többet keresnek. Szakmatudástól diplomáig Fontos, hogy ötvenhattól .felülről” is megváltozott a hangnem, szélesebbre nyílhatott a jó, céltudatos szándék és cselekvés zsilipje. Feltétele nem lehet más, mint a bizonyítás. A nagyüzemi gazdaság javát. Ezért — no meg az egyéb fontos körülmények közrejátszásával — indultak tanulni mind többen. Kell? Kell! Van eredmény ma, de holnapra többre lesz szükségIgaz. az évek során tapasz* álatokkal, határozottsággal megerősödött emberek „kerültek kiemelésre” a gazdaságból. Még nagyobb, még felelőségteljesebb posztokra. Hívtak innen embert minisztériumi főosztályvezetőnek, országos központba főelőadónak, kutatóintézetbe a tudományt gyarapítani, megyei pártbizottságra szervezni, tanácsot adni és ugyancsak megyei szintre szakszervezeti titkárnak. Utánpótlás? Tíz diplomás osztja a gazdaság gondját, örömét. Teljesíthető az a megnövekedett igény, hegy brigádok élén is középiskolát végzettek álljanak. Jelenleg is többen tanulnak főiskolán és technikumban. S nem árt itt megjegyezni, hogy Puskás Béla építőiparból került az igazgatói székbe. Persze, hogy áldozta idejét, a sok éjszakát az agrártudományi főiskola elvégzéséért. És nem megvetendő az az igyekezet, amely szerint 204 dolgozó rendelkezik alapvető szakmai tudással, szakmunkás bizonyítvánnyal- S nem véletlen, hogy kertész-szőlész szakfnunkás van a legtöbb: 95. És a szaktudás keresése tart. Az emberi sorsok változása * A leglényegesebb talán ami az emberi sorsokban, környezetekben végbement. Szembetűnik mindjárt a gazdaság központjához bemenet a sok takaros új ház. Huszonkettő kétszobás, villannyal, vízvezetékkel, fürdőszobával, szóval teljes összkomforttal ellátott szolgálati lakás. 4,4 millió van bennük. A központ közvetlen közelében egyébként 66 család lakik, a nyírbélteki üzemegységben 40. Ml van ezeknek a családoknak? Alsótagozatú iskola itt is, ott is. A felsősöket a gazdaság járművel szállítja a községi iskolába. A kultúrház- bán külön helyiség a KISZ- szervezet részéré, aztán klub- helyiség, moziterem, könyvtár, tévészoba- Nem hiányzik az orvosi rendelő, hetenként kétszer érkezik az orvos és addig marad, ameddig szükség van rá. Súlyos beteg jár- műves szállítása nem ismerhet akadályt Másfélszáz személyes az üzemi kdnyha. Nyolcvan állandó, de távolabb lakó dolgozónak van munkásszállója, ahol ugyancsak megtalálható a fürdési lehetőség. A közel, lakó családok kicsinyei részére meghitt helynek számít a napközi otthon. Nem kell kilométereket gyalogolni, kerékpározni az idénymunkásoknak sem. Mióta kiteljesedett a gyümölcs- termelés, az évi átlagos 720 dolgozó mellett további 1000—1200 pénzkereső is munkába áll a gazdaságnál. Különösen a gyümölcsszüret, az őszi betakarítás idejére érvényes ez. Ilyenkor háröm autóbusszal hordja-viszi — 20 kilométeres körzetben — az időszaki dolgozókat a gazdaság. Bár furcsán hangzik, de tény, hogy az állami gazdaság üzemelteti a névadó falu, Nyírlügos moziját és könyvtárát is- Hetenként — különösen téli időben — másrészt kedvelt tánchelyiség is a mozi. Mert táncolni már nagyon szeretnek. A Nyírlugosi Állami Gazdaság -központja Országos hírre tett szert a gazdaság táncegyüttese. Nem egyszer sikerrel szerépeit a fővárosban is és megismerhették a megyeszékhelyen, Nyíregyházán. 1962-ben, az Országos Mezőgazdasági Kiállításon egy teljes héten át szerepelt műsoron a Nyírlugosi Állami Gazdaság tánc- együttese. „Feleségemmel együtt én is kivettem a részem a deszkaverésből” — mondja Körtvélyessy Tibor szakszervezeti titkár. S nem lehet tagadni: ahol kedv, tánc van, ott az élet könnyebbségét „köszöntik”. Nem hiányzik elsősorban a fiatalok programjából a színdarabtanulás, előadás, meg a sport sem. Nem kell a faluba járni a legszükségesebb vásárlások miatt: vegyesboltja van a központi majornak épp úgy, mint a nyírbélteki üzemegységnek. Hajdúszoboszlón három szobát bérel a gazdaság májustól szeptember végéig, érdemes dolgozóinak kellemes napokat szerezvePénz, pénz és pénz A sok megalázó kínt, szegénységet megért Nyírség déli csücskében szárnyat bontott az igény. Áz oly sokat nélkülözött és eladdig alig ismert igény. Háromjelszós alapja ismert: pénz, pénz és pénz. Enélkül minden puszta óhaj. De hol a kútja, bőségének kasa? Tűnik a titka, egyenesedik a hozzá vezető út : a munka. Minél lelkiismeretesebb, becsületes munka. Az első munkaversenyt 1960-ban szervezték a gazdaság dolgozói. A szocialista brigád cím elnyerésének célkitűzése pedig a Tyetyik István és a Mészáros Rozália vezette kertészeti brigádok nevéhez fűződik. Nem érdektelen megemlíteni, hogy az első, teljes évre szóló munkaverseny vállalása 1 962 000 forintot tett ki. Mire befejezték az évet, a tény 3 400 508 forintot tett ki- Ez idő szerint 12 szocialista címért dolgozó brigád várja az értékelést, tagjai száma 212. Négy brigád már az aranykoszorús jelvény várományosa, egy az A gazdaság gépja vító telep«. ezüst koszorúst reméli. Négy helyen a szocialista üzemrész elnyerése van kilátásban. 1960 óta milliókban mondják a nyereséget. Pár évben a 10 millión is jóval „felugrott”. Nyolc évvel ezelőtt 30 milliós termelési értékterve volt a gazdaságnak, idén 55 millió. Bár közben jött az új árrendszer, nyáron a nagy szárazság, ezek ellenére is 6 millió forint körül alakúi a terven felüli pénz. Igen érdekes a termelés alakulásának megoszlása. Míg 1960-ban az össztermelési értéknek 38 százalékát adta a gyümölcsös, idén 51 százalékát- Többet, mint a többi, számba jöhető három fontos üzemág (szántóföld, állattenyésztés, kisegítő) együttesen, amelyek az elmúlt években szintén megfelelő szintre kerültekNem kevésbé izgalmas a dolgozók keresetének alakulása sem. Ugyancsak az 1960- as évet véve alapul, a közvetlen termelésben részt vevő dolgozók átlagkeresete egy hónapban 1129 forint, ez évben 1655, Az évi átlagos emelkedés 65,5 forint, A célpremizálást, a rendkívül gyors, kitűnő munka jutalmazását két éve vezették be. Először 165 ezer forintot fizettek ki, míg az éz évi gazdálkodási eredmények alapján 350 ezer forint körül alakul az ilyen érdemi fizetség. Hatás távolabbra Kétszer nyert á gazdaság él üzem címet. Rangot jelent, hogy kerek félszáz jelvényes és 43 okleveles kiváló dolgozója van. De mindez csakugyan úgy következhetett be, ahogy megtalálták — a korábban annyit reklamált — gazdasági arányok kialakítását. El kellett maradnia a sablon- szerűségnek, a meddő erőlködésnekMint a gazdaságban mohdiák, mindenekelőtt „a termékek atyját”, a gyümölcsöst na ríják elsődlegesen szem előtt. E körül rendeződnek a többi dolgok. Megszüntették az adott körülmények között a semmi komoly alappal nem indokolt sertéstenyésztést. Viszont nem adják alább az olyan szarvasmarha-tenyésztést, amelynek egyedi évi fejési átlaga ne adná meg a 2900— 3000 liter tejet. Mind több gondot fordítanak a jó minőségű takarmány bázis megteremtéséréi Ahol alkalmas arra a talaj, lucernát vetnek: szerves- és műtrágyával serkentik dúsabbra a 235 hold rét füvezetét. Hat a gazdaság távolabbra? Elérte. Elérhette- Elismerik a környéken. (Távolabb is, persze.) Mert onnan látják inkább. Nem felejti el egyhamar a falubeli tsz (nyírlugosi Szabadság), hogy megszorult helyzetében silótakarmány- nyal segítette ki az állami gazdaság. Máskor és más tsz. gépi munkát, szállítást kapoti és kap. Jól jön az erősebbtől.Azt sem tagadják a szomszédos községek tsz-ei, hogy két elnököt, egy főagrqnó- must, egy főkertészt, féltucatnyi brigádvezetőt és több szakmunkást kértek és kapták az állami gazdaságtól. Elsőrendűen felkészült, munkában, szervezésben tapasz- t alt embereket. Új alkotmány és a holnap Ebben az évben új rendszerű alkotmány, kollektív szerződés hatott a gazdaságban. Dolgozókra, vezetőkre egyaránt S az már bizonyított, hogy sem a gazdaság, sem a dolgozók nem vallották kárát. Most kétéves távra készül az új alkotmány. A tapasztalat itt is adott revidiálni való tanulságokat. Ilyenek: a munkaruha jogosságának pontosabb meghatározása, kihordási idejének reálisabb kikötése a különböző munkaterületeken, normaváltoztatás szükséges, ahol a teljesebb gépesítettség, a fejlettebb gyakorlat már nem fedi a tényleges helyzetet. Bevezetik az egész évre Szóló 48 órás munkahetet anélkül, hogy a dolgozók keresete csökkenne. És készül, készítik az új okmányt. Március végére hitelesíteni kell. Vele párhuzamosan revidiálásra kerül a termelés fejlesztése és a gazdaságosság kérdése is. Ismét a gyümölcsöst mondják előbb. Már kész az iparvágánya egy ezervagonos hűtőtárolónak. A tárolót, mani- pulálót jövő szüretre igénybe vehetik. (Igaz, a balkányi szomszédvárral fogtak össze), de igy is megéri a magáét- Négy diplomás kertész keresi az eddig hagyományosan művelt szőlőtőkék újabb kialakításának módját a célból, hogy holdján legalább 35—40 mázsát termeljenek. Egyébként kiváló csemege és borszőlőről van szó. Meg kooperálni más szőlős gazdasággal feldolgozásra, palackozásra. Állattenyésztés terén is a közös vállalkozás felé hajlik a gazdaság. 150 létszámos tehenészétnél akarnak megállapodni, számolva szaporulati neveléssel is. Évente 120 hízómarha és 120 ezer csirke értékesítésére alapoznak. „Dédelgetjük az elképzelést, egy 300 személyes étkezdéről, a légkifogástalanabb berendezéssel” — mondja az igazgató. S ambiciózusan teszi hozzá: remélik, ezek a tervek is rendre valóra válnak. Annál inkább lehet hinni, mivel nagyon messze került az a mélység, ahonnan indúlni kellett. Két évtized történetét nehéz megírni egyetlen újságlapon. Egy állami gazdaság esetében is. De a jellemzően jelentős állomások, szituációk, előbbre lendítő fordulatok talán megvannak. S ezek a fontosak: mindig 32 előrevivő. Sok nevet szándékosan nem írtunk itt le. A nevük mögött emberek vannak. Aki úgy érdemli, „benne” érzi magát. És ez a döntő sorsok, az anyagi lét szempontjából a gazdaságnak és a teljesebb közösségnek: a megyének, az országnak.
