Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-21 / 299. szám

f tit&u RHLÍT MACVABORSSÄG MEt.T.ÉKT.FPt ffltö WéÉ&fitcr t¥. N Y í R L U G O S Mennyit változhat a táj, az életet magához kötő föld ar­culata két éviized alatt? So­kat. Szinte felismerhetetlen- ségig mássá tud változni. Az ember tudatos akarata nagy erő, gigászi formáló. Ezt lehet látni Nyírlugos- tól négy kilométerre, a volt Keresztes féle tanya környé­kén. S a most már ugyancsak hozzá tartozó hat és fél ezer holdon- Ami a Nyírlugosi Ál­lami Gazdaság birtoka. Félezer parcella Sok küzdelem, verejték, szorgalom van a tájváltozás mögött. Pethő Sándor üzem­gazdász kezdettől fogva isme­ri ezt. Komoly, emlékező sza­vai idézik az indulást, hogy a Keresztes-tanya négyszáz holdjához mintegy félezer parcellába került a többi bír­tok a gazdaság kezelésébe. S le kell írni: ezek a bírtokfor- gácsok 60 fillértől három aranykorona és hetven fillér érték közöttiek. És majd csak a következő évek tagosítása folytán összpontosult hat község határában ugyanany- nyi tömbbe. Aztán mivel lehetett még Indulni? Hat pár lóval, négy pár ökörrel és egyetlen ala­posan megviselt traktorral. Meg ezekhez plusz a volt uradalmak mindig sanyarga­tott családjai. Akik talán in­kább hittek abban, mint nem, hogy az az „új uraság” mégis csak más lesz, másabb lesz. E felemás vélemény ha­tása alatt jelentkeztek mun­kára. Ám igen korlátozott ennek a lehetősége. Nem is erőltették magukat a dolog­gal. Ki tudja, meddig tart az „új uradalom”?... A vezetés is inkább csak tapogatózott- Mindjobban kötve érezte a kezét. „Felül­ről” kaptak minden döntő utasítást. Jó? Nem jó? Végre­hajtani! A fellobbanó akarat gyenge láng maradt. Eredmény? Két és fél mil­lió forint ráfizetés. Mi lehe­tett egyéb? A dolgozók ha­vonta átlag 600—700 forintot kerestek. Szemben a csajkamesével „Az utasításos rendszer­ben — így mondja Pethő Sándor — szó se lehetett gaz­dálkodási arányokról. Meddő erőltetésnek bizonyult az itteni szerény lehetőségek kö­zött például a sertéstenyész­tés. Ezerkétszáz anyakocát kellett tartani, a szaporulatát nevelni, hizlalni. De hol? Mi­vel ? Következő évben már csak­nem 7 millióra „dagadt” a deficit. A másik évre már „nem is hagyták meg” a ve­zetőségét. Minden lényegesebb beosztásút leváltottak. Az alapvető érv nem az adottság és lehetőség figyelmen kívül hagyásának valódi felismeré­se, hanem hogy a vezetők „osztályidegenekkél” vették körül magukat. (?!) Azóta Puskás Béla igazga­tó a gazdaság elsőszámú fe­lelőse. Körötte alakult ki évek során a vezető keret és tö­rekedett álhatatosan tevé­kenysége színvonalának ja­vítására... Nem lehet azonban megfe­ledkezni arról a döntő té­nyezőről sem. hogy a nehezek neHezének időszakában meg­alakult a párt és a szakszer­vezet helyi testületé. Követel­ték: legyen a gazdaságban közös konyha, ne járjanak haza a dolgozók déli időben főtt ételt enni. Ám jött a csajkamese. Hogy „no lám, a gazdaságban már tényleg akarják; járatni össze az embereket együtt enni, mint az állatokat”- Nem mutatko­zott könnyűnek az egyéb­ként hitetlen mesével harcba szállni; a pártszervezet kom­munistái azonban vállalták. Kezdetben alig mentek ebé delni tizenöten, húszán az üzemi konyhára. Ám mikor áz aratás ideje elérkezett és a becsületes ember ilyenkor nem tud feleslegesen idői tölteni, 100—120-an is kérték a közös konyha kosztját. A szemtelen előítélet nferh is tudott tovább erőre kapni. Bármennyire gátlólag ha­tóit a túlzott centrális utasít- gátás, a tapasztalatok itt is tanulságokkal jártak. Hogyan egyeztethető össze a nagy­üzemi gazdaságnak a2 olyan erőlködése, hogy holdak átla­gában 2—3 mázsa rozsot, l—2 mázsa napraforgót „csikarjon” ki a földből. A ráfordított munka többe van az ilyen is­tenverte homokon. Gyümölcs­fák kellenek oda. Azok gyö­kerei megkötnek, szétfutnak. S hozzák a termést- Akár úgy, mintha elsőosztályú földben lennének a fák. (Azokat a földeket persze, érdemes szántóra hagyni, nagyon kell a maga helyén minden termény.) A megindult gyürhölcsösi- tés végeredménye: almás és csonthéjasok 1041, szőlő 285 hold; vegyes erdőtelepítés 870 holdon történt. Vállalva a felelősséget, mérsékelte a gazdaság a ser­téstenyésztést, helyette a szarvasmarha-állományt gyarapította. Az órabéres munkát telje­sítménymérésre változtatták. Nem az lett a fontos: teljés a nap akárhogy. A végzett munkának nyomát kellett hagyni. Fokozatosan szilár­dult a munkafegyelem. Mind ezek a változtatások, kezdeményezések közelebb vitték a gazdaságot a reali­tásokhoz, a való helyzethez. A hihetetlent hinni kell Az ötvenhatos ellenforra­dalom úgymondva semmi hullámot nem kavart- Dol­goztak rendesen a gazdaság­ban, már kezdték ízlelni a bizalom erejét. A volt cselé­dek érezték, túl van a gazda­ság a nehezén. S itt egyálta­lán nem úgy beszélnek ve­lünk, mint „akkor”. „Niesak, hogy változik a táj. Gazdag­ságra. Itt, a régi szegény, ho­mokvilágban. És ebben is benne vagyunk. Itt, is ott is a kezünk, a mun­kánk nyoma”. Csupán két sertése bánta a gazdaság­nak az oktalan, vitorlájában nagy veszélyt rejtő zűrza­vart... A pártszervezet hama­rosan újjáalakult, magárata- lált a szakszervezet is­Három esztendő elteltével fordult először termőre a hit­vány homokba ültetett gyü­mölcsöskert egy része 245 holdon. 52 hold szőlő tőkéi­ről is szüreteitek. A több műtrágyahasználat lehetősége többtermésben je­lentkezett a szántónak ha­gyott területeken. Rozsot már nyolc mázsát csépeltek holdanként, a dohány átlag­termése is „felugrott” csak­nem hét mázsára. Művelé­sükre, a velük való munkára most már több gép is ju­tott. Bekövetkezett az első esz­tendő, amikor 385 ezer forint jövedelmet mutathatott a könyvelésnél a jövedelmi ol­dal. S a dolgozók sem 5—600 forintot vittek haza havonta Nem lényegtelen. Elérkezett a cáfolat ideje a kezdeti hitetlenséggel szem­ben- Gyümölcs van ott, ahol azelőtt a nevét sem ejtették ki. El muszáj hinni, mit terem a szántóföld. Legkülö­nösebben pedig, hogy jöve­delme van a gazdaságnak. De nem titkolja, minthogy nem lehet titkolni: a dolgo­zók is jobban járnak, többet keresnek. Szakmatudástól diplomáig Fontos, hogy ötvenhattól .felülről” is megváltozott a hangnem, szélesebbre nyílha­tott a jó, céltudatos szándék és cselekvés zsilipje. Feltéte­le nem lehet más, mint a bi­zonyítás. A nagyüzemi gazda­ság javát. Ezért — no meg az egyéb fontos körülmények közrejátszásával — indultak tanulni mind többen. Kell? Kell! Van eredmény ma, de holnapra többre lesz szük­ség­Igaz. az évek során tapasz* álatokkal, határozottsággal megerősödött emberek „ke­rültek kiemelésre” a gazda­ságból. Még nagyobb, még felelőségteljesebb posztokra. Hívtak innen embert minisz­tériumi főosztályvezetőnek, országos központba főelőadó­nak, kutatóintézetbe a tudo­mányt gyarapítani, megyei pártbizottságra szervezni, ta­nácsot adni és ugyancsak megyei szintre szakszervezeti titkárnak. Utánpótlás? Tíz diplomás osztja a gazdaság gondját, örömét. Teljesíthető az a megnövekedett igény, hegy brigádok élén is középiskolát végzettek álljanak. Jelenleg is többen tanulnak főiskolán és technikumban. S nem árt itt megjegyezni, hogy Puskás Béla építőiparból került az igazgatói székbe. Persze, hogy áldozta idejét, a sok éj­szakát az agrártudományi főiskola elvégzéséért. És nem megvetendő az az igyekezet, amely szerint 204 dolgozó rendelkezik alapvető szak­mai tudással, szakmunkás bi­zonyítvánnyal- S nem vélet­len, hogy kertész-szőlész szakfnunkás van a legtöbb: 95. És a szaktudás keresése tart. Az emberi sorsok változása * A leglényegesebb talán ami az emberi sorsokban, kör­nyezetekben végbement. Szembetűnik mindjárt a gaz­daság központjához bemenet a sok takaros új ház. Huszon­kettő kétszobás, villannyal, vízvezetékkel, fürdőszobával, szóval teljes összkomforttal ellátott szolgálati lakás. 4,4 millió van bennük. A köz­pont közvetlen közelében egyébként 66 család lakik, a nyírbélteki üzemegységben 40. Ml van ezeknek a csalá­doknak? Alsótagozatú iskola itt is, ott is. A felsősöket a gazda­ság járművel szállítja a köz­ségi iskolába. A kultúrház- bán külön helyiség a KISZ- szervezet részéré, aztán klub- helyiség, moziterem, könyv­tár, tévészoba- Nem hiányzik az orvosi rendelő, hetenként kétszer érkezik az orvos és addig marad, ameddig szük­ség van rá. Súlyos beteg jár- műves szállítása nem ismer­het akadályt Másfélszáz személyes az üzemi kdnyha. Nyolcvan ál­landó, de távolabb lakó dol­gozónak van munkásszállója, ahol ugyancsak megtalálható a fürdési lehetőség. A közel, lakó családok kicsinyei ré­szére meghitt helynek szá­mít a napközi otthon. Nem kell kilométereket gyalogolni, kerékpározni az idénymunkásoknak sem. Mi­óta kiteljesedett a gyümölcs- termelés, az évi átlagos 720 dolgozó mellett további 1000—1200 pénzkereső is munkába áll a gazdaságnál. Különösen a gyümölcsszüret, az őszi betakarítás idejére ér­vényes ez. Ilyenkor háröm autóbusszal hordja-viszi — 20 kilométeres körzetben — az időszaki dolgozókat a gazdaság. Bár furcsán hangzik, de tény, hogy az állami gazdaság üzemelteti a névadó falu, Nyírlügos moziját és könyv­tárát is- Hetenként — külö­nösen téli időben — másrészt kedvelt tánchelyiség is a mozi. Mert táncolni már na­gyon szeretnek. A Nyírlugosi Állami Gazdaság -központja Országos hírre tett szert a gazdaság táncegyüttese. Nem egyszer sikerrel szerépeit a fővárosban is és megismer­hették a megyeszékhelyen, Nyíregyházán. 1962-ben, az Országos Mezőgazdasági Ki­állításon egy teljes héten át szerepelt műsoron a Nyírlu­gosi Állami Gazdaság tánc- együttese. „Feleségemmel együtt én is kivettem a ré­szem a deszkaverésből” — mondja Körtvélyessy Tibor szakszervezeti titkár. S nem lehet tagadni: ahol kedv, tánc van, ott az élet könnyebbsé­gét „köszöntik”. Nem hiány­zik elsősorban a fiatalok programjából a színdarabta­nulás, előadás, meg a sport sem. Nem kell a faluba járni a legszükségesebb vásárlások miatt: vegyesboltja van a központi majornak épp úgy, mint a nyírbélteki üzemegy­ségnek. Hajdúszoboszlón há­rom szobát bérel a gazdaság májustól szeptember végéig, érdemes dolgozóinak kelle­mes napokat szerezve­Pénz, pénz és pénz A sok megalázó kínt, sze­génységet megért Nyírség dé­li csücskében szárnyat bon­tott az igény. Áz oly sokat nélkülözött és eladdig alig is­mert igény. Háromjelszós alapja ismert: pénz, pénz és pénz. Enélkül minden puszta óhaj. De hol a kútja, bőségé­nek kasa? Tűnik a titka, egyenesedik a hozzá vezető út : a munka. Minél lelkiis­meretesebb, becsületes mun­ka. Az első munkaversenyt 1960-ban szervezték a gazda­ság dolgozói. A szocialista brigád cím elnyerésének cél­kitűzése pedig a Tyetyik Ist­ván és a Mészáros Rozália vezette kertészeti brigádok nevéhez fűződik. Nem érdek­telen megemlíteni, hogy az el­ső, teljes évre szóló munka­verseny vállalása 1 962 000 fo­rintot tett ki. Mire befejez­ték az évet, a tény 3 400 508 forintot tett ki- Ez idő szerint 12 szocialista címért dolgozó brigád várja az értékelést, tagjai száma 212. Négy bri­gád már az aranykoszorús jelvény várományosa, egy az A gazdaság gépja vító telep«. ezüst koszorúst reméli. Négy helyen a szocialista üzemrész elnyerése van kilátásban. 1960 óta milliókban mond­ják a nyereséget. Pár évben a 10 millión is jóval „felug­rott”. Nyolc évvel ezelőtt 30 milliós termelési értékterve volt a gazdaságnak, idén 55 millió. Bár közben jött az új árrendszer, nyáron a nagy szárazság, ezek ellenére is 6 millió forint körül alakúi a terven felüli pénz. Igen érdekes a termelés ala­kulásának megoszlása. Míg 1960-ban az össztermelési ér­téknek 38 százalékát adta a gyümölcsös, idén 51 százalé­kát- Többet, mint a többi, számba jöhető három fontos üzemág (szántóföld, állatte­nyésztés, kisegítő) együtte­sen, amelyek az elmúlt években szintén megfelelő szintre kerültek­Nem kevésbé izgalmas a dolgozók keresetének alaku­lása sem. Ugyancsak az 1960- as évet véve alapul, a közvet­len termelésben részt vevő dolgozók átlagkeresete egy hónapban 1129 forint, ez évben 1655, Az évi átlagos emelkedés 65,5 forint, A célpremizálást, a rend­kívül gyors, kitűnő munka ju­talmazását két éve vezették be. Először 165 ezer forintot fi­zettek ki, míg az éz évi gaz­dálkodási eredmények alapján 350 ezer forint körül alakul az ilyen érdemi fizetség. Hatás távolabbra Kétszer nyert á gazdaság él üzem címet. Rangot jelent, hogy kerek félszáz jelvényes és 43 okleveles kiváló dolgo­zója van. De mindez csakugyan úgy következhetett be, ahogy megtalálták — a korábban annyit reklamált — gazdasá­gi arányok kialakítását. El kellett maradnia a sablon- szerűségnek, a meddő erőlkö­désnek­Mint a gazdaságban mohd­iák, mindenekelőtt „a termé­kek atyját”, a gyümölcsöst na ríják elsődlegesen szem előtt. E körül rendeződnek a többi dolgok. Megszüntették az adott körülmények között a semmi komoly alappal nem indokolt sertéstenyésztést. Viszont nem adják alább az olyan szarvasmar­ha-tenyésztést, amelynek egyedi évi fejési át­laga ne adná meg a 2900— 3000 liter tejet. Mind több gondot fordítanak a jó minő­ségű takarmány bázis megte­remtéséréi Ahol alkalmas ar­ra a talaj, lucernát vetnek: szerves- és műtrágyával ser­kentik dúsabbra a 235 hold rét füvezetét. Hat a gazdaság távolabbra? Elérte. Elérhette- Elismerik a környéken. (Távolabb is, persze.) Mert onnan látják inkább. Nem felejti el egyhamar a falubeli tsz (nyírlugosi Szabadság), hogy megszorult helyzetében silótakarmány- nyal segítette ki az állami gazdaság. Máskor és más tsz. gépi munkát, szállítást kapoti és kap. Jól jön az erősebbtől.­Azt sem tagadják a szom­szédos községek tsz-ei, hogy két elnököt, egy főagrqnó- must, egy főkertészt, féltu­catnyi brigádvezetőt és több szakmunkást kértek és kap­ták az állami gazdaságtól. Elsőrendűen felkészült, mun­kában, szervezésben tapasz- t alt embereket. Új alkotmány és a holnap Ebben az évben új rendsze­rű alkotmány, kollektív szer­ződés hatott a gazdaságban. Dolgozókra, vezetőkre egy­aránt S az már bizonyított, hogy sem a gazdaság, sem a dolgozók nem vallották kárát. Most kétéves távra készül az új alkotmány. A tapasztalat itt is adott revidiálni való ta­nulságokat. Ilyenek: a mun­karuha jogosságának ponto­sabb meghatározása, kihor­dási idejének reálisabb kikö­tése a különböző munkaterü­leteken, normaváltoztatás szükséges, ahol a teljesebb gépesítettség, a fejlettebb gyakorlat már nem fe­di a tényleges helyze­tet. Bevezetik az egész évre Szóló 48 órás mun­kahetet anélkül, hogy a dolgozók keresete csökkenne. És készül, készítik az új okmányt. Március végére hitelesíteni kell. Vele párhu­zamosan revidiálásra kerül a termelés fejlesztése és a gaz­daságosság kérdése is. Ismét a gyümölcsöst mond­ják előbb. Már kész az ipar­vágánya egy ezervagonos hű­tőtárolónak. A tárolót, mani- pulálót jövő szüretre igénybe vehetik. (Igaz, a balkányi szomszédvárral fogtak össze), de igy is megéri a magáét- Négy diplomás kertész keresi az eddig hagyományosan művelt szőlőtőkék újabb kia­lakításának módját a célból, hogy holdján legalább 35—40 mázsát termeljenek. Egyéb­ként kiváló csemege és bor­szőlőről van szó. Meg koope­rálni más szőlős gazdasággal feldolgozásra, palackozásra. Állattenyésztés terén is a közös vállalkozás felé hajlik a gazdaság. 150 létszámos te­henészétnél akarnak megál­lapodni, számolva szaporulati neveléssel is. Évente 120 hízómarha és 120 ezer csirke értékesítésére alapoznak. „Dédelgetjük az elképze­lést, egy 300 személyes étkez­déről, a légkifogástalanabb berendezéssel” — mondja az igazgató. S ambiciózusan teszi hozzá: remélik, ezek a ter­vek is rendre valóra válnak. Annál inkább lehet hinni, mivel nagyon messze került az a mélység, ahonnan indúl­ni kellett. Két évtized történetét ne­héz megírni egyetlen újság­lapon. Egy állami gazdaság esetében is. De a jellemzően jelentős állomások, szituáci­ók, előbbre lendítő fordulatok talán megvannak. S ezek a fontosak: mindig 32 előre­vivő. Sok nevet szándékosan nem írtunk itt le. A nevük mögött emberek vannak. Aki úgy érdemli, „benne” érzi magát. És ez a döntő sorsok, az anyagi lét szempontjából a gazdaságnak és a teljesebb közösségnek: a megyének, az országnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom