Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-21 / 299. szám

BELST-MAGYARORSZjW t. «?4I Nyíregyháza egészségügyi ellátcsa Közelebb az országos szinthez Szabolcsban az elmúlt hét év alatt a tsz-ek birtokában lévő traktorok száma az ötszörösére emelkedett. Szaporodnak a mel­léküzemágak, fűrészüzemek, szeszfőzdék stb. is. Mindezek elősegítik a jövedelmezőséget a munka termelékenységét, de figyelemre méltó munkavédelmi kihatásai is vannak. Erről be­szélgettünk Varga Endrével, az SZMT mun­kavédelmi főfelügyelőjével. A gépesítés megkönnyíti a dolgozók munkáját, kevesebb fizikai erőt kell kifejte­niük, ugyanakkor növeli a veszélyforrások számát is. A baleseteket megelőző intézkedé­sek területén termelőszövetkezeteinknél még sok á kívánnivaló. Ezt bizonyítja, hogy nem kedvező a baleseti helyzet alakulása. Ez év első 10 hónapjában a tsz-ekben az özemi balesetek száma az előző év hasonló időszakához viszonyítva 31 százalékkal, a bal­esetekből származott kiesett munkanapok szá­ma pedig 30 százalékkal emelkedett. Ez 200 tsz-tag évi munkájával egyenlő. Igen aggasz­tó, hogy az utolsó három évben a tsz-eknél bekövetkezett balesetek száma állandóan emelkedett. Csökkent viszortt a halálos üzemi balesetek száma. Míg 1966-ban 11, 1967-ben 8, ez évben ez ideig 6 halálos baleset történt. Ez sem megnyugtató, mert a 6 halálos baleset is elkerülhető lett volna, ha a biztonsági elő­írásokat megtartják. Termelőszövetkezeteinknél a balesetek eredete sokrétű. Többségük a munka és erő­gépek, kéziszerszámok kezelése, illetve h... z- nálata, fogatolt járművekkel való munkavég­zés, állatgondozás és fakitermelés közben tör­ténik. A halálos kimenetelű üzemi balesetek kö­zül az elmúlt három évben öt vontatóval, négy fogatolt járművel és három fakitermelés közben történt. Vontatóval rendszerint abból származik a baleset, hogy a rakomány tete­jén szállítanak személyeket — bár ezt óvó rendszabály szigorúan tiltja! — és zökkenők­nél, fordulóknál a rakomány tetején ülők le­esnek. Ez történt a közelmúltban Kiss Bélá­val a jármi Alkotmány Tsz tagjával is. Fo­gatolt járműveknél gyakori, hogy a fogatos italos állapotban van, így esik le a kocsiról és szenved halálos balesetet. Ennek az áldo­zata lett Kiss János, a kömörői Uj Élet Tsz fogatosa is. Fakitermelésnél a tsz-ek rendszerint nem tartják be az alapvető biztonsági előírásokat azt, hogy fadöntést csak vágásvezető erdész jelenlétében és utasítása szerint lehet végez­ni. És védősisakot kell használni. Védősisak használata esetén Szász Árpád, a tarpai Győ­zelem tagja sem szenvedett volna a fején ha­lálos sérülést A fakitermelési munkálatok a termelőszövetkezeteknél ilyenkor kezdődnek, így különösen fontos az említett óvó rendsza­bályok megszívlelése.' A termelőszövetkezetek balesetelhárítását jogi úton a 10/1966. FM. számú rendelet sza­bályozza. Fő feladatuk a tsz-vezetőknek a munkavédelem területén a rendelet követke­zetes betartása és betartatása. Ezt a rendele­tet a közeljövőben módosítani fogják, mely az eddiginél sokkal szigorúbb követelményeket ír elő. A kedvezőtlen helyzet természetesen sür- getőleg hat és komoly erőfeszítéseket kíván az SZMT-től, tőlünk, felügyeleti és a tanácsi szakigazgatási szervektől egyaránt. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya és az SZMT munkavédelmi bizottsága a közelmúlt­ban közösen vitatta meg a legfontosabb ten­nivalókat és akcióprogramot állított össze a munkavédelem jobb biztosítása érdekében. (f. k.) Kereskedni kereskedők nélkül? Panaszkodnak a kereskedelem illetékesei, hogy amíg más ágakban már alaposan csök­kentették, vagy akarják a dolgozók munka­idejét, addig a kereskedelemben még ma is az a probléma: ne túlórázzanak annyit, tart­sák be a nyolcórás munkaidőt. Az állapot oka, vagy fő oka szerintünk is elsősorban az, hogy kevés a megyében a ke­reskedelmi dolgozó. Pedig r- mint mondják — már nem a régi, szatócsjellegű a kereske­delem Szabolcsban sem. Sorra nyílnak vidé­ken is az új iparcikk áruházak, élelmiszer, csemegeboltok és az ABC-áruházak. Ezek a boltok váltják fel a régieket, az egyszemélyes árudák helyén harminc—negyven ember dol­gozik. S mivel nincs megfelelő szakképzés, utánpótlás, így az a helyzet állt elő, hogy az új áruházak, üzletek keresik a munkaerőt, s elvonják azt más boltoktól, ahol legalább olyan nagy szükség van eladóra. Ez a helyzet jelenleg Nyíregyházán, a megye legnagyobb településén is. Bár a bolt­hálózat közel sem kielégítő még, máris nagy­fokú hiány van kereskedőben. Megnyílt há­rom ÁBC-áruház, most nyílik a negyedik, s máris indul a munkáerővándorlás. Pedig az áruházak sora még csak ezután létesül Nyír­egyházán és szerte a megyében is. Mi lesz akkor? Mi lesz, ha kimerül ez a lehetőség is, s boltok maradnak kevés eladóval, vagy ép­pen bezárva? Vagy ha szakképzetlen embere­ket kell beállítani a mind igényesebb vásár­lóközönség ellátására? A megyében egyedül Nyíregyházán mű­ködik egy kereskedelmi és vendéglátóipari tanulóiskola. Ez az intézmény jelenleg hat­százötven tanulót képez — mind a két szak­mára a három évfolyamon Ez a létszám — bár az utóbbi időben növekedett ennyire — máris nagyon kevésnek tűnik ahhoz, hogy pótolja a megye több ezer főnyi kereskedő és vendéglátó személyzetének állományát. S ha nemcsak a nyugdíjba vonulókat, a megbete­gedéseket nézzük, hanem azt is, hogy a kul­turáltságon javítani kell, méginkább kilátás­talan a helyzet. A kereskedelemben ma valóban túlterhel­tek a dolgozók. A gazdaságirányítás új rend­szerének bevezetése óta kialakult új árazás is erősen igénybeveszi ezt a foglalkozási ágat. De ha azt akarjuk, hogy növekedjék az eladás színvonala, hogy udvarias legyen a ke­reskedő, nem lehet tovább folytatni a mostani gyakorlatot. Ezért szükséges^ hogy a keres­kedelem a megyében is térjen ót a nyolc­órás munkaidőre, majd január elsejétől fo­kozatosan a csökkentett munkahétre. Ehhez elsősorban kell, hogy a kereskedel­mi tanulóiskola kapja meg az őt megillető szerepet. Lehetetlen ugyanis az az állapot amely egészen a múlt évig fennállt, hogy en­nek az iskolának egyetlen tanterme sem volt, csak különböző intézményektől bérelt néhá­nyat. Most már van — de igen kevés — szük­ségtanterme egy általános iskolában. Ez az állapot sem tartható. Időszerű tehát napi­rendre tűzni a kereskedelmi tanulóképzés helyzetét, körülményeit. S kell anyagi erő, hogy építsenek egy új iskolát, akár a keres­kedelmi vállalatok erejéből is. Másrészt vi­szont: a vállalatok addig is indítsanak saját belső képzési formát a helyzet javítására. Indokolt és sürgető a megoldás. A lakos­ság igénye mindinkább növekszik. Szabolcs kiskereskedelmi áruforgalma ez év első tíz hónapjában 19,6 százalékkal haladta meg a tavalyit. És ez az ütem egyre gyorsul. Amit kielégíteni kereskedők nélkül nem lehet. Kopka János Számoltam az estéket Az emberrel olyan sok bu­ta história megtörtént. Mint például a piros kis csizmáké. Kirakták a kirakatokba, a mikulás elvitte, széthordta a gyerekeknek. Sok cipőt meg­tisztítottak ilyenkor, fogadal­makat mondtak, mert hát a csizmának is van ára. — Anyu, vegyél nekem pi­ros csizmát — mondtam. — Piros csizmát? — cso­dálkozott. — Miből? — Pistának van, abban jár az iskolába. — Ha neki se lenne, kinek lenne? — Csizmát akarok — rán­gattam anyám kezét. A malmosék Pistája büsz­kélkedett. Mutogatta fűnek, fának. — Idenézzetek. Nektek so­hase lesz ilyen. — Nekem lesz, még jobb is — mondtam. — Nekem is, nekem is — kiabálták a többiek. — Ha látom, elhiszem. Délután megkörnyékeztük. felkínáltam a zsebemben lé­vő két diót, ha csak egy percig ideadja. Szerettünk volna abban a csizmában lép­kedni néhányat. Hiába kínál­tuk a szentjánoskenyeret, ce- rr végeket, csak a fejét ráz­ta. Nem hajlott a szóra. Sz. Lukács Imre: — Úgyse adom. — Elhozom neked a Feke­te Pétert. Nemet intett. Közeledett a szombat Apám akkor- járt haza. Meg­írtuk neki, hogy csizma kel­lene. Elkopott már a bakancs, piros csizmát várok. Esténként odasimultam anyámhoz, s csodálatos me­séket hallgattam a télapóról, a kimeríthetetlen nagy put­tonyról, meg a szépen szóló csengettyűről. Igyekeztem az iskolába. Feleléskor megdi­csért a tanító néni és az első padba ültetett Hát ha, majd az ajándék is meglesz. Az új csizma. Kinyújtom a lá­bamat a pad alatt. A dobo­góról éppen oda látni. Számoltam az estéket. Az­tán vaskóval megtisztítottam ázott bakancsomat, morzsolt csutkával megdörzsöltem. Vártam Hetenként egyszer érkezett apám, messziről, fá­radtan. Mosakodott, evett és nekidőlt az ágynak. Néha köhécselt. Hétfőn hajnalban már ment. Sötét reggeleken indult és mindig megcsókolt. —• Majd írok — mondta. Ám sohase hozott tőle leve­let a postás. Akkor este vártam. Elfúj­ta anyám a lámpát. Hideg szelek rázták meg ablakun­kat — Hó lesz — szólt anyám. — Én szeretem a havat. — Hideg lesz. — Kimegyek az új csizmá­ban. Jó? Nem szólt. Magunkra húz­tuk a dunyhát. Megérkezett apám. Előszedegette az ajándékokat, az asztalra tet­te. Lecsuktam a szemem. Azt hitték, alszom. De figyeltem, miket raknak ki a tarisznyá­ból. Néhány szem cukrot és szentjánoskenyeret Jelentős állomása Nyír­egyháza város egészségügyi ellátásának az 1968-as esz­tendő. Az önállóbb gazdálko­dás módott adott több sürge­tő probléma megszüntetésére, s mondhatjuk: az ellátás színvonala most már erősen megközelíti az országos szin­tet. — így kezdte tájékozta­tását dr. Magyar János főor­vos, a városi tanács vb egész­ségügyi osztályának vezetője, akitől a most lezáruló év eredményeiről és az 1969-es tervekről érdeklődött munka­társunk. fej orvosi körzetek Az idén a város 4 új kör­zeti orvosi rendelőt létesített: kettőt a Vöröshadsereg ut­cán, egyet-egyet a Vécsey közben és a gyermekszakren­delő mellett. így ma 18 orvo­si körzete van a megyeszék­helynek, egy orvosra 29S0 lakos jut, ami már csak száz­ötvennel több az országos át­lagnál! Ugyancsak az önálló gazdálkodás adta a lehetősé­get arra is, hogy a Honvéd utcai bölcsődét teljesen fel­újították és a gyermekszak­rendelőt mintegy 350 ezer forinttal korszerűsítették. Itt a íendelőszobákat az északi­ról a melegebb déli oldalra helyezték át, bővítették a be­rendezéseket is. Ha már a gyermekszakren­delésnél tartunk: e tekintet­ben országosan is előkelő he­lyet foglal el Nyíregyháza., Nyolc gyermekkörzetben te­vékenykedik külön ezzel a feladattal szakorvos, ami azt jelenti, hogy ezer a téren az olyan pati­nás várost, mint a megyei jogú Debrecent is maga mö­gött tudja Nyíregyháza. Igen jelentős eredménye az 196C- as esztendőnek, hogy a har­minc ezreléket is alig éri el a csecsemőhalandóság, ami­vel igen sok nyugati orszáp sem dicsekedhet. Amíg három éve 14, addig az idén már ír védőnő őrködik a csecsemők egészsége felett a városban Az idén már kedvezően éreztette hatását a város la­kosainak egészségügyi ellátá­sában a külön városi szakren delő. Az 1966. végén megnyi­tott szakrendelőben tavai}- több, mint 180 ezer páciens! láttak el: nekik már nem kel­lett az egyébként is túlzsúfolt megyei rendelőintézetben sor- baállni, kivéve néhány olyan szolgáltatást, amelyre még a városi intézményben nincs lehetőség. Minden bölcsődei igényt kielégítenek Megnyugtató a helyzet Nyíregyházán a bölcsődei helyzet vonatkozásában. Je­lenleg a megyeszékhely 9 bölcsődéjében közel félezer gyermek elhelyezésére van lehetőség. Ez azt jelenti, — Alszik? — Várt nagyon. Elaludha­tott. Dehogy aludtam. Sírni sze­rettem volna. Nem láttam sehol a piros csizmát. — Nagyon várta — mond­ta anyám. — Csizmára nem futotta. Sehogyan sem futotta. Ismét sötét lett a szobában. A szomorúság feküdt mellém Hétfőn iskolába mentem. Ül­tem a padban, s lábam ön­kéntelenül magam alá húz­tam. A malmosék Pistája meglökött. — Kaptál csizmát? — Kaptam. Szebb a tied­nél. — Az enyémnél? — Annál. — Hazudsz. Nincs csiz­mád. csak rossz bakancsod... A tanító néni betűket rai zolt a táblára. A sarokban hatalmas kályha ontotta a hogy Nyíregyházán vala­mennyi elhelyezési igényt ki tudnak elégíteni. Legfeljebb az okoz gondot, hogy a pe­remrészeken lévő bölcsődék kihasználatlanok, míg a vá­rosközpontban lévők némileg zsúfoltak. Az új Északi Al­központban kevés az egy böl­csőde, de a hozzá alig több, mint fél kilométerre lévő má­sik intézményben megoldha­tó a gyermekek elhelyezése. Bölcsődei fejlesztés csak re­latíve történt az idén: épült egy új bölcsőde a Vécsey közben, de ugyanakkor meg­szüntették az igényeket már minimálisan sem kielégítő dohánygyárit. A bölcsődei ellátás ilyen kedvező alakulásában termé­szetesen nagy szerepe van a gyermekgondozási segélynek. Tavaly Nyíregyházán mint­egy hatszáz szülő élt ezzel a lehetőséggel, maradt otthon, hogy gyermekét gondozza, így csökkent a bölcsődékre háruló teher, s oldódott a korábbi zsúfoltság. Mutatja a bölcsődei ellátás színvonalá­nak javulását az is, hogy 1968-ban a városi tanács vb. egészségügyi osztályához egyetlen panasz sem érkezett a bölcsődékkel kapcsolatban, tehát a szülők elégedettek. Persze, maradtak még meg­oldatlan feladatok is. így pél­dául továbbra is gondot okoz a terhes anyák tanácsadásá­ra szolgáló Benczúr téri gon­dozási kör helyiségprobléma. Ezt már kinőtte a város, új meleget Az ablakok megre­megtek néha, kint erősödött a szél. Az első hó elolvadt az éjszaka. Lassan, bátortalanul nyílt az ajtó. Odanéztünk. Mezít­lábas Berci lopakodott a te­rembe. Halkan, félve köszönt. Aztán megállt az ajtónál. — Hát te? — kérdezte a tanító néni. — Hol csavarog­tál? — Otthon. Nem éngedtek előbb. — Miért? — Azt mondták, most már ne jöjjek. Majd tavasszal. — Tavasszal? — Persze. Ha jó idő lesz. A tanító néni most figyel­te csak meg jobban Bercit. Ott állt a kályha közelében mezítláb. Semmi újdonság nem volt rajta. A rossz si- tyak, szakadozott kabát, mind a régi. — Te még mezítláb jársz’ — Én mindig mezítláb já­rok — mondta halkan. Szünetben a kályha köré gyűltünk. Tenyerünkkel fog­tuk fel a meleget. Berci kö­zénk furakodott Melegítette a lábát. Pirosra csípte a hi­deg, a megkeményedett bőr lángolt, mint malmos Pistá­nak a csizmája. épület készítésére igen sóit pénzre lenne szükség. Sokkal célravezetőbbnek látszik as ellátás decentralizálása a vá­ros különböző pontjain. Meg is van már az elképzelés ar­ra, hogy a Déli Alközpont­ban, a Bocskai utcán és egy harmadik helyen létesítenek mielőbb ilyen intézményt, hogy a leendő mamáknak ne kelljen annyit gyalogolniuk egyetlen központi helyre. Sóstóhegytől az üzemekig Jövőre — újságolta a fő­orvos — újabb orvosi körzet­tel javul az ellátás: ezt vár­hatóan Sóstóhegyen hozzák létre. Itt új körzeti orvosi rendelőt, tanácsadót és szol­gálati lakást építenek jövőre, melyre az idén már félmilliót tartalékoltak. Á gyermekek járóbeteg ellátása további javítására létrehozzák a ki­lencedik gyermekkörzetet és munkába állítanak egy újabb védőnőt. Január elsejétől kezdve az üzemorvosi ellátás is jórészt átkerül a város hatáskörébe, ami az üzemi ápolónői ellátásra is vonat­kozik. A sóstóhegyin icívül nagyobb beruházás nem lesz, a cél most már az egészség- ügyi ellátás színvonalának to­vábbi tökéletesítése — mond­ta végezetül dr. Magyar Já­nos. (a. s.) — Fázol? — kérdeztem. — Itt nem fázok. A malmosék Pistája is odajött. Nevetett, csúfolódott — Te már új csizmát kap­tál Berci, pirosabb az enyém­nél. Berci nem szólt. Visszahú­zódott az utolsó padba. Egyedül ült ott, amióta is­kolába jártunk. Nem jeles­kedett a tanulásban. Mindent eltűrt. De olykor-olykor oda­löktük neki megmaradt tíz­órainkat Tanítás után vállamra akasztottam a táskát, fülem­re húztam a nagy kucsmát. Sorban mentünk. Berci a leg­hátulján Amikor elhagytuk a Kocsis boltot, előre futott. Szaladt hazáig. — Ennyire süt a csizmád? — nevetett a malmosék Pis­tája. Berci attól kezdve kimaradt az iskolából Eleinte fel se tűnt senkinek. Csak amikor a megmaradt tízórait kínál­tuk volna, nem jelentkezett senki. Nem tudtam nevetni. És azon az estén megkértem anyámat, ne vegyenek ne­kem piros csizmát Soha többé. ÉPÜL A KISARI TISZA HID. Dr. Vincze László mű­vezető irányításával szerelik a 183,8 méteres hegesztett, csavarozott híd acélszerkezetét Bammel József felvétele Ember és munkavédelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom