Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-19 / 297. szám
XXV ÉVFOLYAM. 297. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1969. DECEMBER 19, CSÜTÖRTÖK LAPüNK TARTATJMBflt* Ünnepi ülés Nyírcjjyházán, a kommunista ifjúsági mozgalom megalakulásának 50. évfordulója alkalmából (5 oldal) Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Szerdán'délelőtt 11 órakor megnyílt a legfőbb törvényhozó testület, az országgyűlés idei utolsó ülésszaka. , Az ülésen részt vett Losoncai Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai es a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet Az ülésszakot Kállai Gyula, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. A szerdai ülés kegyeletes aktussal kezdődött Kállai Gyula megemlékezett az elhunyt Dobi Istvánról. A képviselők néma felállással adóztak Dobi István emlékének. Az országgyűlés jegyzőkönyvileg is megörökítette az Elnöki Tanács elhunyt nyugalmazott elnökének emlékét. Az elnöklő Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta és a jelentést a képviselők kézhez kaptáit. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács megbízásából Vályi Péter pénzügyminiszter beterjesztette a Magyar Népköztársaság 1969. évi költségvetéséről és a tanácsok költségvetésének 1969—1970. évi költségvetési szabályozóiról szoló törvényjavaslatot. A költségvetési törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából megkapták az országgyűlés állandó bizottságai és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Inokai János képviselő interpellációt jegyzett be — ennek tárgyát dr. Pes- ta László jegyző ismertette. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója; 2. A Magyar Népköztársaság 1969. évi költségvetéséről és a tanácsok költségvetésének 1969—1970. évi költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslat; 3. Interpelláció. Napirend szerint ezután a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója következett. Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára emelkedett szólásra. Ezután az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját, valamint a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Napirend szerint ezután a Magyar Nép- köztársaság 1969. évi költségvetéséről és a tanácsok költségvetésének 1969—1970. évi költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Vályi Péter pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Vályi Péter pénzügyminiszter expozéja Tisztelt országgyűlés! Az 1968. évi gazdálkodás tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az új gazdaságirányítási rendszer alkalmas eszköz gazdaságpolitikánk megvalósítására és a terv- gazdálkodás továbbfejlesztésére. A népgazdaság fejlődése ebben az évben is töretlen volt. A gazdasági egyensúlyra való törekvésben különösen a fogyasztói piacon értünk el eredményeket. A felhalmozásnál az új közgazdasági szabályozók hatása — a doles természeténél fogva --- csak fokozatosan bontakozik ki. t Az ez évi fejlődésben szerephez jutottak az átmeneti időszak jelenségei és nem kis mértékben a múlt évek gazdasági döntéseihez kapcsolódó tartós irányzatok, de emeleti már kialakulóban vannak és erősödnek az új, pozitív irányú változások. E sok irányú hatás tükr öződik az állami költségvetés 1968. évi gazdálkodásában is. Az elmúlt évekhez képest a társadalmi tiszta jövedelemből a vállalatok ipa többet, az állami költségvetés kevesebbet kap. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalatok önállóbb és felelősebb gazdálkodást folytathassanak Az állami költségvetésnek a társadalmi tiszta jövedelem — nyereségen kívüli — tényezőiből származó bevételei összességükben a tervezett szinten alakulnak. Magasabb viszont a számítottnál a vállalati nyereség nagy részben azért, mert az induló árak a vártnál nagyobb nyereséget tartalmaz^ nak. Ez természetesen növelte a nyereségadóból származó bevételeket is. összességükben a vállalati gazdálkodásból származó jövedelmek mintegy 4—5 milliárd forint többletbevételt eredményeznek 1968-ban az állami költségvetésben. Megnövekedtek ugyanakkor a költségvetés kiadásai is; elsősorban a felhalmozási terhek. Emelte a kiadásokat az útfenntartás és korszerűsítés, egyes dotációk, árkiegészítések többlete és a társadalombiztosítási kiadások növekedése is. Mindez együttesen az előirányzatnak megfelelő hiánynyal záró költségvetést eredményez. Tériünk megalapozott, mértéktartó A népgazdaság 1969. évi terve a jövő évi fejlődés megítélésében megalapozott és mértéktartó. Két legfontosabb célunk jövőre is: a népgazdaság kiegyensúlyozott továbbfejlesztése és a gazdasági hatékonyság növelése. Változatlanul nagv gondot fordítunk a fogyasztói piac stabilitására: tervezzük a beruházási tevékenvség hatásfokának javítását, segíteni kívánjuk e beruházási iavak iránti kereslet * és kínálat összhangiának megteremtését. Fokozni kell árúink és szolgáltatásaink külföldi ver- senvkénességét. az export gazdaságosságát. E követel- ménveknek megfelel a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem 5—6 százalékos növekedése. A népgazdasági terv és a vállalati szándékok — ahogyan erről gazdasági felmérések tanúskodnak — általában egyirányú törekvéseket mutatnak. Az 1969. évi állami költségvetés előkészítése mindezek alapján történt. Az állami költségvetés jövő évi bevételei meghaladják a 154 milliárd forintot. Ez csaknem 10 százalékkal magasabb az ez évinél. A leggyorsabban a vállalatok és szövetkezetek befizetései nőnek. A nyereség várható erőteljes növekedése miatt a tiszta jövedelemből a vállalatoknál maradó hányad tovább nő. A jövő évi nyereségből az államot mintegy 43 milliárd forint nyereségadó illeti meg. 3 milliárd forinttal több, mint ez évben, részben a gazdálkodás javulása. részben a termelés -és a forgalom növekedése következtében. A vállalatok és szövetkezetek 1969-ben eszközlekötési járulék címén kereken 25 milliárd forintot fizetnek be. Január elsejétől kezdve a hitelből finanszírozott készletek és állóeszközök után is fizetni kell eszközlekötési járulékot. 1969-ben a vállalatok és szövetkezetek forgalmi adó befizetései mintegy 20 milliárd forint bevételt jelentenek. Ez 5 százalékkal nagyobb az ez évűnél. A növekedésben a kiskereskedelmi áruforgalom emelkedése jut kifejezésre. Az állami költségvetés kiadásai 1969-ben megközelítik a 156 milliárd forintot. A kiadásokon belül nagy súlya van még mindig a különböző támogatásoknak. Ezek aránya az 1968. évihez képest bár — pénzügyi Intézkedések hatására. — javuló tendenciát mutat, azonban még mindig kedvezőtlen: az összes vállalati befizetéseknek csaknem egyharmadát alkotja. A támogatások egy része természetesen a jövőben is indokolt és távlati gazdaságpolitikai, árpolitikai és szociális célokat szolgál. A támogatások másik részét viszont átmenetinek kell tekinteni, mivel ezek a kevésbé jövedelmező tevékenységet folytató vállalatoknak kívánnak időleges segítséget nyújtani a szükséges átálláshoz. 1969-ben ezért — ha kis mértékben is —. de fajlagosan csökkentjük az állami költségvetésből nyújtott támogatások, mentesítések és a külkereskedelmi állami visszatérítés mértékét. Ezután is folyamatosan figyelemmel kísérjük, vizsgáljuk és elemezzük a támogatások alakulását, egyfelől a gazdálkodás hatékonysága. másfelől a költség- vetés egyensúlya szempontjából. Arra ke'l törekednünk, hogv a kevésbé jövedelmező tevékenység fokozatosan visszaszoruljon, s he’vé’e gazdaságosabb tevékenység kerüljön. A költségvetés feladatainak másik nagy és a gazdasági növekedés szempontjából fontos része a felhalmozás finanszírozása. A költségvetés beruházásokra és ehhez kapcsolódó tartós forgóeszközlekötés növelésére együtt 30,4 milliárd forintot irányoz elő a termelőszövetkezeti beruházás állami támogatása és az állami kölcsönből finanszírozott beruházások nélkül. Ez 14 százalékkal több, mint az 1968. évi. Ebből az állami és vállalati fejlesztése költségvetési hozzájárulása 21,3 milliárd forint, a tanácsi fejlesztési alap kiegészítéseként csaknem 7 milliárd forintot biztosítunk és 2,2 mill-'árd forintot fordítunk forgóalapnövelésre. Növekszik a mezőgazdasági beruházás Az állam a továbbiakban is tekintélyes összegekkel kíván részt venni a mezőgazdasági termelés fellendí ésé- ben, a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzetének megszilárdításában. Az 1969. évi állami költségvetés a mező- gazdasági termelőszövetkezetek részére 5,2 milliárd forintos kiadást vett számításba, amelynek fele a beruházási támogatás, másik fele pedig főként a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek külön állami támogatását és az állattenyésztés fejlesztését szolgálja. A szarvasmarha-tenyésztés ösztönzése a népgazdaság alapvető érdeke, ezért 1969-ben mintegy 300 millió forinttal emeljük a szarvasmarhatartás támogatását. Ugyanakkor egyes olyan támogatási formákat — például a mezőgazdasági gépjavításokra nyújtott díjkedvezményt — amelyek az új ár- és jövedelmezőségi viszonyok ismeretében már nem indokoltak, mérsékelünk. A társadalmi közös fogyasztás intézményeinek fenntartására és fejlesztésére a költségvetésben 52 milliárd forintot irányoztunk elő. ami az összes kiadás több mint egyharmadának felel meg. Az elmúlt években hozott szociálpolitikai intézkedések eredményeként a társadalmi közös fogyasztásra fordított kiadások gyorsabban nőnek, mint a nemzeti jövedelem. Az 1969. évi állami költségvetés bevételeinek és kiadásainak egyenlege 1,6 milliárd forint hiányt mutat. A hiány tükrözi a gazdaságban meglevő feszültségehet, nagysága azonban nem számottevő. A hiány pénzügyi fedezete állami pénzkészletünkből, illetve költségvetésen kívüli forrásokból biztosítható. Nyilvánvaló azonban, hogy erre tartósan nem rendezkedhetünk be. Előzetes számítások szerint a kö(Folytatás a 2. oldalon) mÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Ülésezik az országgyűlés
