Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-16 / 269. szám
I oft fei ITELET-MAGYARORSZAO IÍJS8. november HL' Külpolitikai összefoglaló fff! Válságjelek Saigonban §í Ellentétes hírek Tran Van Huong lemondásáról @ Le Dac Tlio Párizsban §! Dubcek beszéde a CSKP KB ülésén Noha egymást cáfoló jelentések erkeznek Dél-Viet- namból, mégis — sőt, a többi között éppen emiatt is .úgy tűnik, hogy a saigoni rendszer válságba jutott. Mindinkább nehezült lélegzetvétellel kapkod jobbra- balra, egyelőre nem tudván megemészteni a VDK elleni bombázások megszüntetésének tényét, amely kétségkívül bizonyos fordulatot jelent Washington vietnami politikájában. S minthogy most már köztudomású, hogy e fordulatot Johnson — miután nagykövetének, Bunkernek előzetes sorozatos tárgyalásai nem vezettek eredményre — a saigoni rezsim vezetőinek akarata ellenére hajtotta végre. Ismét súlyos hasadás mutatkozik tehát az elmúlt években oly gyakran megrepedt, s újra meg újra csak nagy nehézségekkel összefércelt washingtoni—saigoni együttműködés falán. Ezt látva, nyilvánvaló, hogy máris működésbe léptek Dél-Vietnam fővárosában a hatalomra éhes erők, hogy a Thieu—-Ky— Tran Van Huong. triumvirátus kiintrikálásával maguk próbálják átvenni a vezetést, — természetesen továbbra is Washington járószalagján. Egymást cáfoló jelentésekről szóltunk: az amerikai AP hírügynökség saigoni tudósítója azt táviratozta, hogy Tran Van Huong miniszter- elnök benyújtotta lemondását Nguyen Van Thieu államelnöknek. Néhány órával később az angol Reuter iroda saigoni képviselője már Tran Van Huong miniszter- elnök szóvivőjének határozott cáfolatát közölte a lemondással kapcsolatban. Azt viszont egybehangzóan jelentik a hírügynökségek, hogy ismét állandó tanácskozások folynak Bunker, az USA saigoni nagykövete és Thieu elnök között. Részletek még nem szivárogtak ki e tanácskozásról, de aligha kétséges, hogy Washington — lévén a világ közvéleménye előtt igen kellemetlen számára, hogy a párizsi tárgyalások Thieuék kakaskodása miatt megfeneklettek — ebből a zsákutcából próbál kiutat találni. Az USA-nak most rá kell vennie Saigont, hogy ne torpe- dózza meg véglegesen a párizsi megbeszéléseket, különben a világ — indokoltan — nem a dél-vietnami rezsimet, hanem az Egyesült Államokat okolná a vietnami háború további folytatásáért. Annál is inkább, mert a VDK méltóságteljesen reális, tárgyalókész magatartása mindenki előtt nyilvánvaló. Most például ismét Párizsba utazott — a májusi kezdet óta harmadízben — Le Due Tho. a francia fővárosban tárgyaló észak-vietnami küldöttség különtanácsadóia. Nyilvánvalóan azért, hogy elősegítse a tárgyalások előrehaladását. A NATO Brüsszelben most lezajlott közgyűlésének egyik-másik felszólalásánál is élesebb, hidegháborús hangot ütött meg a nyugatnémet Bundesrat új elnöke, Herbert Weichmann professzor. Székfoglaló beszédében puszta illúziónak nevezte a kelet—nyugati közeledés gondolatát, s elérkezettnek tartotta az időt „a békés egymás mellett élés által szavatolt status quo hiú ábrándjának eltemetésére!” A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága ülésén eddig 140 résztvevő jelentkezett felszólalásra. A CTK részletesen ismertette Dubcek első titkár beszámolóját, amely elítélte a párt Moszkva (MTI): Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, aki táviratban üdvözölte Richard Nixont, az Egyesült Államok elnökévé választása alkalmából, a következő szövegű táviratot kapta az újonnan megválasztott amerikai elnöktől: „Köszönetét mondok önnek elnökké választásom alkalmából küldött szívélyes jókívánságaiért. Szívesen emlékezem visz- sza a Szovjetunióban tett utazásaimra és különösen a szovjet és amerikai nép köMoszkva (MTI): A Pravda cikket közöl a Szonda—5 mesterséges űrállomással végzett biológiai kutatásokról. A Szonda—5- tel végzett kísérlet egy újabb lépést jelent az űrbiológiai kutatások programjának végrehajtásában. Különös érdeklődésre tarthat számot az körülmény, hogy a Szonda—5 útja során sugárzási övezeteken haladt keresztül és útjának egy szakaszában a Föld mágneses terén kívül tartózkodott. A Szonda—5 belsejében számos kísérlei állatot és növényt helyeztek el — így például teknősbékákat, bormus- licákat, bimbós pletykákat különböző magasabb rendű növények — búza, fenyő, árpa — magvait. Egysejtű zöldmoszatokat különböző vezető szerepének gyengítésére tett kísérleteket, a legutóbbi tüntetéseket, s hangsúlyozta: a szocializmus szempontjából ezek a fő veszélyt jelentik. „Politikai rendszerünket le kell zárni minden szocialistaellenes erőfeszítés és megnyilvánulás előtt”, hangsúlyozta. Említést tett azokról a hibákról, amelyek a sajtóban, a rádióban és a tévében január után jelentkeztek, s amelyeknek legfontosabbja, hogy nem folyt \rita a helytelen, szocialistaellenes nézetekkel. Dubcek a hibáktól és egyoldalúságtól mentes januári út folytatása, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való még szorosabb szövetség mellett tett hitet. A Karaehiból érkezett jelentések újabb letartóztatásokról adtak hírt. Tíz ellenzéki politikus került a letartóztatás sorsára Pakisztánban. A hivatalos források szerint a volt külügyminiszter Bhut- toval együtt valamennyien okolhatók a nyugat-pakisztáni zavargásokért. zőttl barátság ama forró megnyilvánulásaira, amelyeket alkalmam nyílott tapasztalni. Csatlakozom az ön által hangoztatott reményekhez, hogy ez a barátság fennmaradhat és tovább erősödhet. Ma fontosabb, mint bármikor valaha, hogy népeink egymás kölcsönös tiszteletének szellemében és annak tudatában tevékenykedjen, hogy reánk különleges felelősség hárul a világbékéért. Meggyőződésem, hogy a közeli évek során komolyabb lépéseket lehet tenni a valóságos béke és biztonság érdekében, amire mindenült törekszenek az emberek”. táptalajokban, valamint különféle lizogén baktériumokat és egyebeket. A földre való visszaérkező után a teknősbékák aktívnak mutatkoztak — sokat mozogtak, jó étvággyal ettek. A kísérletek során súlyuknak mintegy 10 százalékát vesztették el. A vér jellemző adatainak vizsgálata nem mutatott lényeges eltérést a kísérleti állatok és a földi ellenőrzés során felhasznált állatok adatai között. Ugyanakkor számos szerv és szövet hisztokémiai vizsgálata, amelyet 21 nappal a földre érés után végeztek el a kísérleti teknősbékákon, a máj szövetében magas glikogén és vastartalmat mutatott ki. A Szonda—5 repüléséből adódó tényezők ugyanakkor bizonyos hatással voltak az állatok lépének szerkezetére. Richard Nixon választávlrata Nyikolai Podiornlftez A PRAVDA CIKKE A Szón áss—5 blofógiai kutatása az urban A megyei tanács vb ülése (Folytatás az 1. oldalról.) 7 keverő és 33 lisztcseretelep üzemeltetésével látja el. Ez évben 8230 vagon kenyérgabonát, a tavalyinál 2600 vagonnal többet vásároltak fel. A mezőgazdasági termelés színvonalának emelésén túl ezt elősegítette, hogv a fehérgyarmati, a csengeri, a vásárosnaményi járásban több évi kiesés után ez évben jó termést takarítottak be. Napraforgóból csaknem a dupláját vásárolták fel a tavalyinak. Érdekes és a táplálkozásban bekövetkezett kedvező változásokat mutatják az őrlési statisztikák. A malmok őrlési tevékenysége 1965-höz képest 11 százalékkal csökkent, s ezen belül a rozsliszt évi felhasználása 1635 vagonról 700 vagon alá esett vissza, ami azt fejezi ki, hogy az igény a fehér kenyér javára tolódott el. A vállalat tevékenysége közül különösen említésre méltó a tápgyártás. Ezen a téren úttörő munkát végeztek. Ma már csaknem 60 féle keveréktakarmány között válogathatnak a termelők, de számuk még tovább bővül és megrendelésre bármilyen recept szerint állítanak elő. Ez évben már majdnem 8000 vagon keveréktakarmányt értékesítettek, szemben az 1965. évi 6580 vagonnal. Foglalkozott a jelentés a dolgozók szociális helyzetével, a munkaversennyel és várható fejlesztésekkel. Csupán az idén 2,5 milliót költenek a szociális viszonyok javítására. A vállalatnál 29 brigád dolgozik a szocialista cím elnyeréséért. A távlati fejlesztési terv szerint az elkövetkező időkben évenkét legalább 5—600 vagonnyi új raktárteret építenek, többek között Nyíregyháán 1000 vagonos gabonasilót létesítenek. A megye székhelyén és Kisvárdán új malom épül, négy helyen a meglévőt újítják fel, a többiek a berendezését korszerűsítik az elkövetkező években. (hódi) 6. — Azt mondja meg nekünk képviselőjelölt úr, pesti okos, hogy fenntartja-e Károlyi Mihály kormánya, amit a budapesti nemzeti tanács elnöke, az aranyszájú Hoch János mondott, hogy a szent magántulajdon alapján áll?! — hangsúlyozza nyomatékkai Csizmadia. — A kormány a magántulajdont tiszteletben tartja — válaszol komolyan Nyisztor. — És mi lesz a földdel, a parasztgazda birtokokkal? — kiáltják most már nekibátorodva többen a virilista gazdacsoportból. — Búza Barna, földművelésügyi miniszter készíti elő a földreform törvényt. Azt ígéri, hogy még a választások előtt elkészül. Sok tízezer. százezer kisgazdát akar csinálni. A virilisták mintha egy kicsit megnyugodtak volna, de annál nyugtalanabb hangon fordul Lakatos egyenesen Nyisztomak szegezve a kérdését: — Miért mondod földreform? Mi földosztást akarunk, Nyisztor elvtárs! — Majd megmagyarázom! — válaszol röviden Nyisztor, mert úira közbekiált Csizmadia. kire Lakatos piros posztóként hat. Szinte habzó szájjal, gyűlölködve sziszegi: — Ahhoz nem elég egy gatya, sem csak eey nagv száj! — Van nekünk két kezünk is — replikáz vissza Lakatos. Csizmadia észre sem veszi, hogy tulajdonképpen vitába elegyedett a gyűlölt Lakatossal. — De hol a lu, szekér, a szakeke, meg sok más gén, az tnventárium? — akarja Laka+ost leégetni Csizmadia. — Magát is csak nucéran szülte az édesanyja! Lesz nekünk is gépünk, mindenünk! Csak legyen föld és dolgozhassunk. így csapkodnak maguk körül a vitázók. Nem fontos megállapítani, hogy ki lett a vitában a győztes. Az azonban bizonyos, hogv a téli tes- pedés csak felszínes látszat. Már olvadoz a tél. és mintha a tavasz első szele is megérintette volna az fgen tisztelt nemzeti tanácstagjait. A képviselőválasztások mündig izgalomban hozzák Mátészalka népét. Párlvezetőségi ülés Uj idők, új jellemző tüneteként már aznap este ' a párthelyiségben a pártvezetőség megbeszéli a nemzeti tanácsban napirendre került kérdéseket. Részt vesz az egész pártvezetőség és meghívott vendégek is, mint Bartos ügyvéd és Tóth Kálmán református tanító. Így tizenöten hűen képviselik Mátészalka haladó társadalmát. Minden formalitás nélkül Bársony kezdi el a beszélgetést. — Én kértem meg Bartos ügyvéd urat, hogy jöjjön el közénk, megtanácskozni a közelgő választásokat. A nemzeti tanács ülésein jól dolgozunk együtt. Azt hiszem ezt a választásokon is jó lenne folytatni. A nemzetőrség, meg a választások kiugratták a nyulat a bokorból, gazduramékat a tunyaságból és nekilendült most ravasz eszük. Jó lenne mindig tudni, hogy miben törik a fejüket. Sajnos Jeszenszkyiék, a nagybirtokosok még mindig hallgatnak, pedig ők a veszedelmesebbek. A nemzetőrök kérdésében nem engedünk! Komlós, Lakatos elvtársak, csak, ügyesen, hogy verekedés ne legyen belőle. — Kezünkben tartjuk a nemzetőrséget — válaszol azonnal Komlós. — No, meg a fegyvereket is, azokra is vigyázunk — toldja meg Lakatos. — Magatokra is. Lakatos elvtárs! — folytatja Bársony. — Bartos elvtárs... Nem veszi rossz néven, hogy elvtárs csúszott ki a számon, de úgy érzem, így lenne a legjobb — sokat segíthetne, ha közöttük maradna, főleg a nagy- birtokosok között és mindig megtudná, miben törik a fejüket. Még képviselő jelöltségéről is szó lehetne Károlyi programmal. Szívesen elfogadjuk „ellenfélnek” a jóbarátot. Úgyis koalíciós ' nemzeti egységkormány jöhet csak ki a választásokból — adja meg az ideológiai alapot Vágó. — Csak ne csússzon visz- sza a hatalom, a régi urak kezébe! — veszi át kesernyés megjegyzéssel Kiss-Roóz. Azt vitassuk meg, hogy pesti vagy helyi jelölt mozgósítaná-e jobban itt nálunk a dolgozókat, a parasztokat? Ezt mondtuk Nyisztor elvtársnak is. Nagy megtiszteltetés, hogy a pesti pártvezetőség mégiscsak felfigyelt munkánkra, és legjobb parasztemberét Nyisztor elvtársat jelölte Mátészalkára képviselőnek. Ez Bartosnak is nagyon imponált, és azonnal állást is foglalt. Én úgy érzem, hogy úgy helyes, ahogy Bársony titkár elvtárs elgondolja. Rendelkezésre állok. Még a választási kampány legelején vagyunk. Az eddig történteket Kiss Roóz mesélte el nekem, mert személyesen eddig ezen az ülésen nem vettem részt. Bartos szavai közben léptünk be, meglepetésszerűen a vezetőség ülésére, Dóri Sándor velem egykorú iskolatársammal és Fülöp nyomdásszal, aki mosolygó arccal azonnal mindenkinek kis alakú újságot kezdett osztogatni. — öt év után újra újság jelenik meg Mátészalkán, a „Nép” — jelentettem be szerényen, de mégis egy kicsit büszkén. A vita megszakadt, mindenki lapozgatni kezdte a kapott újságot. — Vezércikk? A köztársaság! Ki írta ezt. Palikám? — kérdi Vágó. — És mit írtok a köztársaságról? — Én írtam; és kicsit zavartan hadartam cikkem tartalmát. — A köztársaságban demokráciának kell lenni. A dolgozó nép van többségben. A népé tehát a döntő szó. A köztársaság békét hoz... — Piát én nem hoztam az elvtársak közé békét — vág közbe Dóri Sanyi. — Ismernek, idevalósi, Pali osztálytársa voltam, most a Diósgyőri Vasgyárban műszaki tisztviselő vagyok. Hazahoztam magámmal Leniji: „Állam és forradalom” című könyvét. Lenin világosan magyarázza könyvében, hogy a köztársasági forma nem elég. Az a döntő, hogy kinek, melyik osztálynak van a kezében a hatalom. Forradalom is csak akkor van, ha az egyik osztály kezéből a hatalom a haladó másik osztály kezébe megy át. Nálunk a szolgabírák és a nemzeti tanácsok melyik osztály nevében beszélnek? — Jól teszi fel a kérdést! — jegyzi meg hangosan Lakatos. — Elhoztam még Bucharin: „A kommunizmus ÁBC-je” című könyvét is. Pontosan elmondja, mit jelent a hatalmat átvenni. Hogy kell hozzáfogni, mit kell tenni, — és Dőri leteszi a két könyvet az asztalra. — Ezt az ÁBC-t én is megtanulom — mondja jókedvűen Lakatos. — Mindnyájan elolvassuk és megtanuljuk! Hol szerezted ezeket a könyveket, Sanyi? — kérdi komoly arccal Vágó. — A Diósgyőri Vasgyárba százával küldi kiadványait a Kommunisták Magyarországi Pártja — válaszol élénken Dőri,' miközben Vágó és Kiss-Roóz látható izgalommal és komoly érdeklődéssel lapozgatják a könyveket. — Mi az törvényhozó és végrehajtó hatalom egy kézben? — kérdezi hangosan Vágó. — Jogilag ez annyit jelent, hogy nincs külön törvényhozó parlament és külön kormány. Egyszerű megvalósítani. Nálunk a tanácsban például nem kell külön szolgabíró, meg bíró, a tanács tagjai meg is valósítják azokat a rendeleteket, amelyeket ők maguk hoztak, — magyaráz jogászi fontoskodással Bartos. — Értem! Ezt fejezi ki „minden hatalmat a tanácsnak” jelszó is! — fogadja el a magyarázatot Vágó. Bartos érdeklődése is felébred. — Hadd vigyem haza magammal a Bucharint. — Én Lenint viszem — mondja Vágó ős már szervez is. — Bartos, te add oda a Bucharint holnap reggel Bandinak, én Lenint Palinak adom, hadd tanuljon meg jó cikket írni. Azután majd továbbadjuk az elvtársaknak és minden este megbeszéljük amit olvastunk, tanultunk. Gondolkodó, elmélkedő ember Vágó, de egyben szervező és jó pedagógus is. Észrevette már ebben az első pár percben, amikor Lenin könyvét csak felületesen lapozgatta, hogy alaposan lemaradt elméleti fejlődésében. Legszívesebben izgatottan hazafutott volna, hogy most már azonnal, még ma éjjel — úgy, mint diákkorában annyiszor tette, megbirkózzon, átrágja magát a szocialista tanok egy-egy alapvető tételén. Igen, akkor még elmélet volt csupán amit olvasott, tanult, de most... a gyakorlati életben kell helytállni, bebizonyítani a marxizmus igazát. Marxista tanulmányaihoz elszigetelten, mint egyes ember látott neki! Oly egyedül érezte magát, pedig szerette az embereket! Ezért is lett szocialista... Titokban, itt Mátészalkán forrott ki világnézete. Ebből az egyedüllétből, az első impulzusra, belevetette magát a mátészalkai pártszervezet megalapításáért és fejlődéséért vívott harcba és megelégedetten örült minden gyakorlati eredménynek. Látta, hogyan nőnek az egyszerű emberek és gyakorlati politikai munkájuk eredményével együtt nő a pártszervezet — most hirtelen felvillant fejében — mesélte el nekem később őszintén —, a gyakorlatilag megvalósítható és megvalósítandó szocializmus, kommunizmus tekintélye. Vágó fejében csak úgy cikkáztak a gondolatok. Lenin könyvével a kezében állt fel, és akaratlanul is ünnepélyes komolys'!f<:íal fordult a jelenlévőkhöz : — Nagv nap ez a mai, elvtársak! Most menjünk haza, de mindenki gondolkozzon, élesítse eszét, hogy még jobban megértsük, amit Lenin, az orosz forradalmárok nagy vezére tanít, hogy még okosabban. eredményesebben tudjunk a jövőben harcolni. Holnap korábban, már öt órára gyűljünk össze Bársony elvtárs, hogy megbeszélhessük, mit Is olvastunk, és hogyan látunk hozzá a következő feladatokhoz. Bartos, téged is szívesen látunk. Tehát mindnyájan a holnap esti viszontlátásra! Es mintha fiatalosabb lépésekkel indulna haza és viszi magával, két oldalán egy-egy karjával megölelve a fiatalokat, Dóri Sanyit és engem. A Károlyi kormány találkozása a székely dandárral Szatmárnémetiben Március 1-ét írunk. Azt a hírt kaptuk Mátészalkán, hogy Károlyi Mihály, kormánya tagjai kíséretében meglátogatja a Szatmárnémetiben állomásozó székely dandár parancsnokságát és katonáit. Bartos doktorral és Komlóssal én, mint fiatal újságíró kíváncsian ültünk vonatra, hogy Szatmáron tanúi lehessünk ennek a találkozásnak. Nem az akkori dokumentumok mai elolvasása után, hanem az akkori személyes élményeim, benyomásaim, az ott elhangzott beszédnek még most is bennem élő hatása alapján vázolom röviden e történelmi találkozás politikai jellegzetességeit. (Folytatjuk) Földes Pál:
