Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-13 / 266. szám
november iS'. KELST-MAGyARORC7A(3 8 o?d«t Hazaíiság és internacionalizmus Elemi erő és a tudatosság párosulása. Olyan „házasság”, mely bennünk él, s a hazaíiság és nemzetköziség egységét olyan szépen igazán csak az az ember tudja kifejezni, aki át is élte azt. Nagyecseden az öreg iskola lépcsőfeljárata fölött ez a felirat olvasható: „Internacionalisták vagyunk, de a szülőföld szeretete úgy él szívünkben, mint az első szerelem. Ha nem szereted hazádat, ahol születtél és felnőttél, azt a földet, amely táplált téged, az egét, a falvai t, népét, akkor nem érted meg az internacionalizmus lényegét, más népekkel való kapcsolatod értelmét, amely saját hazád szeretetének érzéséből fakad,” Szatmár szülöttje, Zalka Máté. a legendás hírű Lukács tábornokíró szavai ezek. ö a szavakat tettekké gyúrta, egész élete az internacionalista és a hazafi példaképe. De vajon csak nemzetünk nagyjai, — mint Kossuth, Petőfi, Ady. Zalka Máté és a többiek, — csak akik a hazától távol érezték és értették még igazan mit takar, hogyan forr eggyé e két fogalom? Kétségtelen, hogy a tudatosság bizonyos fokára kell eljutni áhhoz, hogy egy nép, egy nemzet hazáfiságát, internacionalizmusát olyan hűséggel fejezhessék ki, mint egyik beszédében Kádár János elvtárs, amikor azt mondta: „nincs szovjetelle- nes internacionalizmus”. Vajon, értette ezt az az öregasszony, aki halottak napján, virágcsokrot helyezett a fel- szabadulásunkért hősi halált halt szovjet katonák sírjára? A maga módján igen. Értette-e és érezte-e — ha „naiv” módon is — az internacionalizmus és a hazaszeretet lényegét, az a nyírjákói juhász, aki keresetéből ötven munkaegységet ajánlott fél a hős viethami nép harcához? Igen. És nem mozog a súlytalanság állapotában ez a kettős, elszakíthatatlan fogalom a szabolcsi ifjúság körében sem. Kifejezésre jutott a „tranzisztorakcióban”, ötszáz rádiót vásároltak azokból az összegyűjtött fillérekből, amelyeket két kezük munkájával kerestek meg. Nem, szó sincs arról, hogy kisebbítsem a vietnami hadsereg, a hős asszonyok, fiatalok sikereit; a győzelem az övék! De a miénk is, az internacionalizmus, a szocialista hazaíiság diadala is egyben. Annak a szocialista világrendszernek a sikere, amely lépten-nyomon ott állt hadi és erkölcsi erejével a vietnamiak mögött. Kézzel fogható valósággá vált az atomkorban, mit is jelent a szocialista hazaíiság és nemzetköziség gondolata. Anyagi erővé változott, töltést kapott a haladó emberiség együttérzésétől. Ez a győzelem az emberiesség győzelme az embertelenség fölött, a becsület győzelme a gyalázaton, a humanizmus győzelme a szadizmu- son, az internacionalizmus győzelme a gyűlölködésen. Az elmúlt nehéz esztendőkben, amelyeket ez a hős nép átélt, milliók segítették. Sokan voltak kétkedők is, akiket ennek a kis népnek a hősies kitartó harca, lankadatlan ereje győzött meg az igazságról. De akadtak olyanok is, akik mint valami ökölvívómérkőzést, úgy nézték a Qóliát és Dávid harcát. Természetes dolognak veszik a győzelmet az igaz hazafiak, az internacionalisták. Alig hiszem, hogy azok a kis hatodik osztályos pócs- petri nebulók ismernék Zalka Máté feledhetetlenül szép szavait a hazaszeretetről, s az internacionalizmus oly gyönyörű kifejezéséről. De amikor egy hónappal ezelőtt azt kérdeztem tőlük egy dolgozatban: mit hallottak Vietnamról? — így fogalmazták meg: „Amerika Vietnam ellen harcol.” „Az amerikaiak vissza akarják hozni a régi rendszert, de a nép ezt nem hagyja, hősiesen harcol.” „A vietnamiak halálukig védik hazájukat és a mi hazánk is segítségükre Van,” Gyermekek gondolatai, érzéséi ezek. Benne cseng az igaz hazafiasig és a nemzetköziség csirájának eszméje. A haza a miénk lett, a mi tetteinkkel, cselekedeteinkkel épül. S ez az igazi hazaíiság megtenni az igazi proletárnemzetköziséget iS. Farkas Kálmán Mironovszkája rövid utón A fehérgyarmati járás kapcsolata a kárpátontúli területtel Mironovszkája búzát vetettek a kispaládi Uj Barázda Termelőszövetkezetben. Egy országhatárral arrébb a Nagypalád—Fertősalmás Bolsevik Kolhozban viszont jonatán almafacsemeték ültetésére készülnek. Egy xíj, az év elején kezdődött gyümölcsöző kapcsolat jelei ezek. A Kárpátontúli terület járási pártbizottsága és a Fehér- gyarmati Járási Pártbizottság kezdeményezésére a Nagypalád—Fertősalmás Bolsevik Kolhoz és a Fehérgyarmati Állami Gazdaság március 14-én gazdasági megállapodást kötött. Az állami gazdaság nem csupán saját nevében, de a járás számos termelőszövetkezetének képviseletében vállalta a közvetítő Szerepet. Magas termésátlag A magányt meg lehet szokni Ugyan, de megszeretni nem. Olyan, mint a betegség. Be lehet tudni, hogy van, de mindig remélni kell, hogy egyszer csak mégis elmúlik Pedig sok-sok ember él egymás mellett, jár, dolgozik Lehetséges, hogy vannak akik egyedül maradnának? És egyedül vannak egyáltalán’ — Ilyen vagyok. Már közelebb a hatvanhoz, mint nem. Kis presszó a nem is kicsi faluban Parányi asztalok, a zenekart egy állandóan bömbölő ócska rádió helyettesíti. Néni, így akartam szólítani. de lenveltem. Hátha megbántom vele. Aztán ő meg csak nevetett rajtam. — Ugyan már. Húszéves régen elmúltam. Nagyon halkan hozzátette: — Ha ma lennék annyi, másként csinálnám, máskén* tudnám csinálni az egészet — Hogyan? — Tudja, hogy húsz-harminc évvel ezelőtt mit jelentett nőnek, lánynak lenni’ Az én apám mesterember volt Olyan, akire már rámondták: ez úr. Ami persze azt is jelentette, hogy nekem SORSOK diplomát kellett szereznem és legfeljebb rangon kötni házasságot. Szeretem a gyerekeket. Így lettem óvónő. És utálom a megalkuvást, az alázatot. így maradtam egyedül. Cigarettára gyújtott. Azt mondja pár éve sokat Szív. Ujjai sárgák a nikotintól. — Ma még vannak, akik azt tartják, hogy egy otthon, ahol melegség van, ahol gyerekek vannak, megér egy megalkuvást. Dehát végső soron jó ez? Az óvónő, N. Katalin, büszke. Nem arra, hogy egyedül él. Az elveire. Amely már ezé a társadalomé is, amelyből ő nem engedett. O akarta és ő irányította a sorsát — Persze férjhez is mehettem volna. Volt is, akit szerettem. De neki még munkája sem volt. Én nem néztem le, hiszen mondom, sze rettem. De hogyan élhettünl volna meg szüleim támogatása nélkül, csak az én fizeté semböl ? — Ma? Nem is tudják a fiatalok, mit jelent ez a kor. Szabadságot, szabad akarakája búzát a kispaládi Uj Barázda, a milotai Uj Élet, a nábrádi Békeharcos, a tu- nyogmatolcsi Uj Élet Termelőszövetkezet. Gyümölcsfacsemeték a kolhozban A két gazdaság szerződésének aláírása után frissében megkezdték a „csereakció” lebonyolítását. Az állami gazdaság tavasszal 700 mázsa gülbaba vetőburgonyát, 100 mázsa vetőmagrizst és zöldségkertészeti vetőmagvakat adott a kolhoznak. Viszonzásul 400 mázsa szokvány kukorica vetőmagvat, 75 mázsa silókukorica vetőmagvat, 100 mázsa takarmánybúza vetőmagvat, kukoricavetőgépet, rizshántoló gépet kaptak. A tavaszi akció után az őszi már nagyobb arányú. Megérkezett a Kárpátontúli területről 1500 mázsa Mironovszkája 808 elnevezésű első fokú búza. Az új búzafajta már nem ismeretlen szakemberek körében. A Fehérgyarmati Állami Gazdaság 23 holdon tavaly először vetett belőle és 29 mázsás átlagtermést takarítottak be. A gazdaság most 200 holdra növelte Miro- novszkájával bevetett búzaterületét, s csak azért nem nagyobb arányban, mért az új vetőmagból még négy másik megyei állami gazdaság is igényelt és a járásból számos termelőszövetkezet is. így vethetett MironovszNovember 5-én a szatmári fennsík keleti csücskében a szovjet határon baráti találkozót rendeztek. Megemlékezés is volt ez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára, de ezen túl a gazdasági kapcsolat további szilárdulását is jelképezte. Az állami gazdaság szakemberei átadták a kolhoz szakemberei viszont átvették azt a négyezer jonatán facsemetét és több ezer más facsemetét, amelyből a kolhoz jövőre nagy kiterjedésű gyümölcsöskertet létesít. Az állami gazdaság szakemberei a gyümölcstelepítésben is segítséget nyújtanak majd a kolhoz tagjainak. Uj és hasznos gazdasági kapcsolat alakult ki a szovjet és magyar határ mentén. A kapcsolat — mint az várható is volt, nem szirítko- zott csupán gazdasági területre. A fehérgyarmati járásból a nyáron egy 25 fős küldöttség utazott a Kárpátontúli területre. Ez a küldöttség a gazdasági kapcsolatot, sport és kulturális vonatkozásban erősítette. Október 11- én a magyar küldöttség látogatásának viszonzásául a Kárpátontúli területről érkeztek Fehérgyarmatra. A küldöttség tagjai színvonalas kultúrműsort adtak Fehér- gyarmaton, Kölesén és Tu- nyogmatolcson. Tovább erősítik az együttműködést Év elején kezdődött és tartós lesz a Kárpátontúli terület és a fehérgyarmati játot. És munkát. Nekem ezek hiányzottak akkor nagyon, A kávé már kihűlt. Hozzá sem nyúlt. Csak most. — Végeredményben a munkám, a gyerekek, az emberek kárpótolnak engem. Hiszen már nyugdíjba kellett volna mennem. Én kértem, hagy dolgozhassak még. Legalább egy évet. És örülök, hogy dolgozhatok. Nem vagyok egyedül... Nem én vagyok az érdekes, hanem a fiaim. A legkisebb nem sokkal azután született, hogy az apjuk meghalt. Akkor, egy pillanatig úgy éreztem, egyedül maradtam. Aztán kö- rémgyűltek a gyerekek, odabújtak hozzám Nem sírtak, csak néztek. És nekem sem Volt szabad sírnom. Apró ház Tóth Péterné háza Vállajon. És minden a helyén van. Egy kereset volt sokáig, az anyáé. Aki tizenhárom éve él egyedül, de nem társtalanul. — Egyik fiam egyetemet végzett azóta, a másik adminisztrátor Csepelen, a harmadik tisztiiskolás. A negyedik. .. A negyedik itthon van. Vigyázva ül le a Székre, előbb gondosan letörli. Arra büszke, hogy a nadrágját már nem engedi a mamának kivasalni. Tizenhárom éves. — Amikor egyedül rám szakadt minden, én még nem dolgoztam. Nem volt nekem semmiféle tanult szakmám. De munkahelyet is nehezen lehetett találni. Aztán jöttek hozzám az emberek. A tanácstó!, a párttól, a nöta- nácstól. Mindenki ajánlott valamit, ök segítettek. Azóta dolgozom. Mindenre van ideje. És nemcsak otthon. Tavasszal szakácstanfolyamot vezetett a kultúrházban. Vezetőségi tag a nőtanácsban. Pártgyú- lésekre jár, társadalmi munkát végez, párttag. — Nem öndicséret az, ha azt mondom, hogy boldog - agyők Az embereknek köszönhetem. Egyedül lenni? Azt nem. Nálunk senki sincs egyedül, nem marad magára. Persze ez nemcsak a kívülállókon múlik. Hanem azokon is, akik úgy érzik, magúkra maradtak Nekik is tenni kell valamit azért, hogv megtalálják a társaikat. Horváth S. János rás gazdaságainak kapcsolata. Ezt leginkább az bizonyítja, hogy máris megbeszélték a iövő évi csereakció lehetőségeit, Ugyanúgy, mint ez évben a Bolsevik Kolhoz vetőmagvakat ad, a fehér- gyarmati gazdaságok pedig a vetőmagok mellett szakmai tanácsokkal is szolgálnak. Vállalta a Bolsevik Kolhoz azt is, hogy a túristvándi termelőszövetkezetnek egy nagy teljesítményű rizshánto- lót szállít, amely lehetővé teszi, hogy a tsz egy jól jövedelmező melléküzemágat létesítsen a saját rizstermelésének fokozásával. A szovjet—magyar barátság és együttműködés nem újkeletű. Kölcsönösen sokoldalúan hasznos ez az együttműködés, de a nagy arányokhoz mérten a fehérgyarmati járás és a Kárpátontúli terület egymásra találása a szovjet—magyar barátságnak olyan helyi jele, amely mindenképpen a jó együttműködés példaképe. Seres Ernő MEGjEGYZÉS: Behúzták Divat lett a kis olaj kályha, a minikalor, hiszen á lakások sem nagyok, a kisebb helyiségeket pedig — állítólag — igeh jól félfűti. Van is, árulják is csak egyetlen szépséghibája van éhnek a csaknem 1400 forintos készüléknek. — amiért az uáliító- lag”-ot közbeszúrtuk. Az átlagosnál keskenyebb, 78 milliméter átmérőjű csővel. vagy stílszerűen írlirti- csőve) működik. Ilyen cső azonban — fűtési idény ide, hideg odaj — se égen. se földön, az üzletekben pedig egyáltalán nincsen. Amikor a vásárló megnézi a kályhát, — ígérik, hogy lesz cső. (Mint ahogyan az olajkannát is ígérik, de az sincs.) A vevő kidobja azt a semmi kis vételárat, mert c.Z ugye a szivarzsebben is megtalálható, a2tán reménykedve járkál a tizedannyi értékű cső után. A reménye egyre kevesebb, a hideg éjszaka egyre több, cső sehol. Végül szerencséje van. ha csupán azt érzi, hogy behúzták a csőbe a pénzéért. 9 nem kapott mellé egy kiadós náthát. K. U Üzemi élet képekben Gyorsan fejlődő üzemünk egyike az ÜNlVERSlL. Á vállalat telepén több új üzemrész épül. Kovács János, '-híják Mihály és Beregszászi Pál az egyik munkacsarnok tetőszerkezetét állítja össze. Az idén mintegy 7 millió forint értékben — az éves terv közel 90 százalékos teljesítésével — galvanizáló berendezéseket gyártott a Hajtómű és Felvonógyár 4. sz. gyáregysége. Képünkön: HUszárszki János, Brondícs András, Varga Sándor és Szekeres András galvanizáló berendezésen dolgozik, Hammel József felvétele
