Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-29 / 280. szám
tt6B november 51. KELET MAGVARORS!?AO S 4M* Kikötések ígéret után Csúcsforgalom pénteken — 4 szárnyvonalak utasat Gyorsstták a kisvasút vonatait A munkaerögazdálkodási mérleg szerint a megye lakosságának növekedése 1960- tól 1966-ig a természetes szaporodás révén — megközelítette a 34 ezret, de a gyarapodás abszolút értékben csak hétezer volt. öt év alatt tehát mintegy 27 ezren hagyták el véglegesen a megyét, de a munkarőfelesleg még így is elérte a 83 ezret. Ez a folyamat — a harmadik ötéves terv eddig eltelt ideje alatti fokozott ütemű iparfejlesztése ellenére is — tovább tartott, s a megye munkaerőforrásának további növekedését eredményezte. A demográfiai hullám idején ugyanis általában 11—14 ezren érték el évente a munkaképes kor alsó határát. Ez a növekedés éppen ez évben érte el tetőpontját. Az elvándorlás így 1968-ban is megközelíti ma id a hétezret, s az ingázók száma sem csökken számottevően. Legfrissebb adatok szerint megyénk több mint 588 ezer áliar.dó jellegű lakója közül 361300 a munkavégzésre alkalmas ember. Ebből 30 ezren ingáznak és csak 233 500- an dolgoznak megvén belüli munkahelyeken. Mintegy hetvenezerre tehető tehát azoknak a száma, akik — ha részükre helyben megfelelő fel tételek lennének — munkát vállalhatnának. Csupán né- hánv ezren vannak azok a nők akik továbbra is főfog- lálkr->é«ként maradnának fneg a háztartásban. A megye munkaerőfeleslege foglalkoztatásának növeléséhez a tervidőszak alatt legnagyobb mértékben kétségkívül az ipar járult hozzá. Ez állandó tendenciát mutat, bár a gyorsulásnak nagyobb üteműnek kellene lenni. Az emelkedés a szocialista iparban az elmúlt két évben 3 500 volt, s ez évben hasonló mértékű növekedés várható. A mezőgazdaságban a foglalkoztatás növelésének mértéke még a tervidőszak végére sem éri el a háromezret. Mindez arra enged következtetni, hogy a munkaerőfelesleg elhelyezésének megoldása elsősorban az iparra hárul. Ezt azonban a fejlődés jelenlegi üteme nem biztosítja, hiszen csak a megye különböző iskoláiból kilépő és első ízben munkát kérő fiatalok száma évente még ezután is sokáig 11—12 ezerre tehető. További gondot, problémát íelent még. hogy ezeknek a fiataloknak csak mintegy 42 százaléka szakképzett, s a szakképzetlen fiatalok háromnegyed része lány. így az utóbb! években kétségtelenül meggyorsult fejlődés ellenére sem tud az ipar rövid időn belül a fiataloknak megfelelő munkaalkalmat biztosítani, elvándorlás, az ingázás tehát továbbra sem csökkenhet jelentősen. A jelenleg folvó ipartelepítés lehetőségei tehát semmiképpen nem ellensúlyozták az újonnan Jelentkező igényeket Fokozza a nehézséget az is, hogy a tervidőszakra beütemezett egyes könnyűipari létesítmények megvalósítása körül sok a huzavona. Több budapesti vállalat csak újabb kikötésekkel hajlandó a már megígért letelepedésre. Ezek a feltételek sok esetben már meghaladják a megye erre a célra igénybe vehető erőforrásait. A minisztériumi vállalatok ez évben például csak mindössze félezer ember foglalkoztatására alkalmas új üzemet adtak a megyének. Legkevésbé járult hozzá eddig sajátos megyei problémánk megoldásához — éppen a legtöbb, leghatékonyabb segítséget adni tudó — a Könnyűipari Minisztérium. A megye munkaerőié'eslege ugyanis elsősorban a nehéz fizikai munkára nem alkalmas 14— 17 éves korú férfiakból és munkaképes nőkből. főleg szakképzetlen emberekből jelentkezik. Szabolcs-Szatmá»ban a demográfiai hullám tetőzése után sem következik be a természetes szaporodás eddigi szintjének lényeges csökkenése. Éppen ezért feltétlenül időszerű e vidék tvarfcflesz- tési konvenciójának ismételt felülvizsgáló sa. U gyan akkor — ezzel párhuzamosan — szükséges a szakrmm,'/;-képzés nagyobb mértékű fokozása, a fiatalok továbbtanulási lehetősé"ninek megteremtése. Tóth Árpád Még fél év van az új vasúti és autóbuszmenetrená életbe lépéséig, az illetékesek azonban már a menetrendkészítés finisében tartanak. Hasznos volt a korábbi években az utazóközönség bevonása a menetrendkészítésbe, jó eredménnyel zárult a megyei tanács építési-, közlekedési- és vízügyi osztálya segítségével szervezett értekezlet, ahol közösen oldották meg a legfontosabb feladatokat. Az új menetrendnél azonban újabb változások szükségesek. Mind több szabol c.si és országos vállalatnál végzik munkájukat a dolgozók rövidebb munkahéten. Minden, vagy minden második szombat szabad. Ez az utazási csúcsidőszakban is érezteti hatását. A MÁV a hét végeken eddig szombatra állította be az időszaki és mentesítő vonatokat. Ez egvre inkább péntekre tolódik. Nem alakult ki, de már érezhető, a rövidebb munkahét a visz- szautazásokat is befolyásolja. Kevesebben választják a fárasztó, egész éjszakát igénybe vevő utazást. A vasúttal együtt felülvizsgálatot és intézkedéseket kíván a hét végén és a hét elején közlekedő munkás- szállító vonatokhoz csatlakozó több autóbuszjárat. Az utazóközönség jobb kiszolgálása csak a két közlekedési ág együttműködésével valósítható meg. Tovább fejleszthető a közösen kiadott csatlakozási és várakozási időtáblázat, amely az utasok érdekeit védi. Érdemes lenne megyénkben is megvizsgálni : alakíthatók-e személy- szállítási komplexbrigádok, amelyeknek működése ugyancsak hozzájárulhatna az utazás kellemesebbé tételéhez. Az 1969—70. évi menetrendi javaslat összeállítása előtt a debreceni vasútigazgatóság valamennyi személyszállító vonat menetrendiét és közlekedési rendjét felülvizsgálta. Ez kiterjedt az utasforgalomra. csatlakozásra, egyéb vasúti. valamint műszaki adatokra és a gazdaságosságra is. Megállapították: Sza. boles-Szatmár megve területén a személyszállító vonatok menetrendje és közlekedési rendje jó. az utazási isénveknek általában megfelelnek. Évek óta gond azonban a kulturáltság. Különösen a szatmári részeken régi. kifogásolható vasúti kocsik közlekednek, amelyek már egyáltalán nem elégítik ki az utazóközönség igényeit A legutóbbi szállítási bizottsági ülésen is elhangzott: a vasútnak több gondot kellene fordítani a szárnyvonalakra. Változás azonban csak 1970ben és azt követően várható. Győrben már megkezdték a Rába motorvonatok gyártását. Ha ezek a vonatok — amelyek elsősorban a szárnyvonalakon állnak forgalomba —, megérkeznek a debreceni vasútigazgatósáehoz. jelentős minőségi fejlődést tesznek lehetővé. A kisvasúton már jövőre változások várhatók, amelyeknek többsége az utazóközönség számára kedvező. A nagy személy és teherforgalmat lebonyolító balsai és dombrádi vonalon jelenleg is megfelelő számú vonat közlekedik és az érkezési, indulási időpontok is jók. A vasNem meglepő öpályiban sem az új házak látványa. Köael háromszáz ilyen van, s ezekkel van hatszázötven. De két kézen meg lehet számom azokat a régebben készülteket is, amelyekhez ne nyúltak volna korszerűsítési vagy éppen szépítési szándékkal. A község vezetői utalnak arra: tudni kell, hogy a Kossuth Tsz hem tartozott eddig a híres, jómódú gazdaságok közé Akkor hogyan? „Segít az állam — mondja Kemecsei Antal tanácselnök.” Az építtetők többsége Igénybe veszi a banki kölcsönt Harminc-ötvenezer forint közötti összegben. A többit előre összespórolják. Több olyan korábban készült egyvégtibe épített nyeregtetős házat megbontanak, melyben még huszonötnegyven évig is lehetne háborítatlanul lakni. „De mert a szomszédé utcafrontos, miért ne legyen az is olyan?” Telektől — anyagig Hely, telek kell az új házinak elsősorban. Megszerzésének, eljárásának két oldala van, előny és hátrány. Jó, hogy az értékesítésből befolyt vételár teljes egészében a helyi tanács kasszájába kerülhet fejlesztési alapra. És kevés a dolga az üggyel. Bonyolult viszont a teljes eljárás. Sorrendje: járási tanácson az építési csoport pénzügyi csoport végrehajtó bizottság, megint a pénzügyi csoport, majd végül az OTP. Mindez „nyújtja” az időt „Mindezt a községi tanács is el tudná intézni. Hamarabb.” út rendszeresen figyelemmé! kíséri a kéréseket és általa» ban kialakítja a legjobb menetrendet A menetidő azonban hosszú. Jövőre elsősorban ezt kívánják csökkenteni. A közelmúltban az illetékes rendőrhatósági, tanácsi és vasútigazgatósági szakemberek vonal bejáráson voltak, s azt vizsgálták, milyen mértékben növelheti a személy- szállító vonotok sebességét. A Sóstófürdő és a nyíregyházi MÁV-állomás között épülő új pályaszakasz is kedvező hatással lesz a menetidőre. A típusterv nem megy, küiön készíttetnek rajzot Anyag Mátészalkán van, ft TÜZÉP-nél. Az jó, ha mindent megtalálni. Mostanában nem mindig lehetett kapni üveget rnozaiklapot, palát. Aztán előbb-utójbb mégi» csak kész az annyira áhított új ház. Teljes ideje egy-má»- fél év között A „d/Vűt” „Első követelmény, hogy feltétlen meglegyen aa utcádra néző két szoba. Vezessen azokba az előszoba. Nem maradhat el a konyha, ft kamra, a fürdőszoba. Egyre többet berendeznek és has> nálnak is.” Istállóhely.síig már nem kerül aa új, sátortetős házakkal egy fedél alá A leggyakoribb kivitelező a járási önálló tsz-közi építő vállalkozás. Az építési munkabér sem megvetendő: átlag húsz-harmincezer forint Lehet ugyan csak a húszezer is, de ilyenkor csupán a felrakást vállalják. Két új háztulajdonos novét írtam fel, akik az első lépéstől a beköltözés örömére ivott áldomáspohárig minden költséget számon tar- tanak. Oroszi Illésék háromszobás, négy mellékhelyiséges új házuk százkilencven- kétezer forintot képvisel; s Varga Páléké két szoba és négy mellékhelyisége szá> hatvanezer forintba került A fiatalok szorgalmasan gyűjtik a pénzt saját házra, amihez a szülői támogatás aránya rendszerint harminc százalék a hetvenhez. I>e vannak fiatal házasaik, akik A NYÍREGYHÁZI GÁZ ..PARANCSNOKA”. Egyre több nyíregyházi lakásban kígyózik ma már a földgázvezeték. A központ, ahonnan a fűtésre, főzésre kapjuk a gázt, a Debreceni út elején van: innen irányítják a városba, óránként átlag 60—80 köbméter gázt. Képünk: Tomasovszki János, a „gáz parancsnoka” napi munkája közben. Elek Emil felvétele 3f. 9. Ahol az ember él Házak Öpályiban Két hivatalos adat a leve- leki halotti anyakönyv 1918- as évi bejegyzéseiből; a 94-es sorszám alatt Csendi István 35 éves görögkatolikus napszámos. Meghalt november 5-én este 9 órakor. A halál oka: szívlövés, zendülés alkalmával. A 95-ös sorszám alatt: Dudás József görögkatolikus, 32 éves földműves- napszámos. özvegye Lőkös Mária. Meghalt november 5- én délután 5 órakor. A halál oka: tüdőlövés, zendülés alkalmával. Az első világháborúban 21 leveleki férfi esett el. Dudás József és Csendi István volt a huszonkettedik és a hu- szonharmadik. De úgy is mondhatjuk, ho?v ők voltak a leveleki forradalmi szegénység első hősi halottal. Lh Nyírségi ballada Amikor a falusi . néptanács” november ekjén megalakult Sass Pál tanító veze- ■ ésével, első dolga volt. hogy a legsúlyosabb bajoka' orvosolja. Próbálták kiutaln a hadiözvegyek segélyét élelmet osztottak és határozatokat hoztak, hogy a hal földben lakó családot valam házfélébe kell költöztetni. így érkezett novembe ötödikén Komjáthy főhadnagy különítménye Levelekre ..rendet csinálni”. Li: Á huszonegy hadiözvegy vagy hadiárva segélyét a jegyző csaknem kivétel nélkül elhasználta a maga cél jaira. A népnek novembei elején már csak egy het! éleim'- volt. Az uraság raktára' löm ve Ha* család lakott földbe vájt gödrökben. Kabdos Péter bácsi a falu legidősebb embere. Idén tavasszal töl tötte be a kilencvenedik életévét. Dédunokája mindig zsörtölődik vele. mert kiszökik a kamrába fát vágni, gallyat aprózni, hogy agy kis mozgása legven. így ■an jó étvágva. Egyik fia a község telerslevi tanácselnöke, egvik unoktüa a KTSZ- titkőr. F—'-voi együtt hetvenkét élő leszármazottja van. 0 ott volt, emlékszik az 1918. november 5-én történtekre. — Körülvették a falut — vteséli. — Minden utcán vé- •i”;ártak. minden házba be- nentek és a férfiakat felhajtották a községháza elé De nemcsak az urak pártjának volt esze. mi is elhelyeztük vörösőreinket. Akkor már több szovjet hadifogságból hazaérkezett katona voü a faluban, fenvverők is vol a felbomlott frontról hazaszivárgóknak. A községháza körül, a házak mögött vettek fel ‘-’zelőállást. A továbbiakban a történet egy«»erű. Egvszerű és szomorú. Egy altiszt szónokolt: ne hiwjenek a forradalmi hangoknak, Pesten sincsen forradalom... Lefegvverezték. Bántódása nem történt. És akkor... 3. hajtotta. Egy másik a géppuska mellett hasalt. A szekér behajtott a térre, megr fordult és a géppuska csöve a falusiakra meredt. Dudás és Csendi a néptanács két 1egbá*»abb vezetője hiába beszélt. A tűzparancs elhangzott, a fegyver kelepel- ni kezdett. Mire a vörösőrök lelőtték a géopuskást és a kocsist, Dudás József és Csendi István már véresen "eküdt a földön, halálos sebesüléssel. A néhány falusi puskából hamar kifogyott a lőszer. A férfiakat kivitték a Nyírvíz partjára. Sorbaállították őket és megmondták, hogy most tizedelés következik. L± !s ő lett az, akit agyonlőnek... De az utolsó pillanatban „megkegyelmeztek”, az urak pártjából új vezetőséget választottak a falunak, megmondták, hogy ha engedetlenek lesznek, visszajönnek. Mire a két hős néptanácstag meghalt, már hazamehettek. Lh A szekér Besenyőd felől érkezett. A lovakat egy katona Papp István bácsit, amíg csak élt. nyolcvanéves koráig ugratták emiatt a tizedelés miatt Ugyanis mindig Hugrált a sorból, hogy ne ő legyen a tizedik. És mégSok nyírségi faluban történt akkoriban ilyesmi. Majdnem mindegyikben. A hivatalos akkori jelentések 75 halottról számolnak be, a valóság inkább 300. A levelekiek is tudták ezt Hogy vannak küzdőtársaik mindenfelé. Se!t»+ték. hogv ha összefognának. legyőz- hetetlenek lennének. Hozzá is kezdtek, de lassan, tanu- latlanuL Hiányzott egy párt, amely összefogja harcukat, szervezze erejüket, egy cél felé irányítsa tevékenységüket. Ez a párt a leveleki sortűz után tizenkilenc nappal megalakult <tnz> teljes mértékben saját erejükre vállalják az új házat Ami a tsz-től telik... „Tesszük ami tőlünk telik — mondja Herdon János elnök. — Van kétszázhatvaa hold erdőnk. Adott esetben, méltányos áron juttatunk belőle némi gerendát, ajtó, ablakszemöldök áthidaló fát a rászorulóknak. Méltányosan végezzük a magánépítkezőknek a fuvarozást 1*. Például egy mátészalkai fuvarért ilyen esetben megelégszünk ötven forinttal, amit más nem tenne meg akár százért sem Oda-vis»- sza jó tizennégy kilométer.” Azt pedig egyenesen maga a tsz-elnök kezdeményezte (maga is ópályi születésű és lakosú, hogy a tsz hat cigánycsaláddal kötött vályog- vetésre szerződést. Adja a töreket, fizeti a munkabért Az idei szerződés százezer vályog készítésére szólt. Nem kell emiatt is időt tölteni a tsz-tag építtetőknek. A vályog ezer darabját csupán ötven forint rászánv'M «al adja át a tsz amiben az összes költségen kívül benne van a fuvardíj is. Asztalos Bálint
