Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-28 / 279. szám

flflf. november 39. iPET,rr-WrteYARons9!A9 t o!da! Gyarapítani vagy pazarolni ? A mezőgazdasági termelés­ben az időjárás még mindig :elentős tényező. Amilyen mértékben terjed az öntözés, a modern agrotechnika, úgy erőieken a természeti ténye­zők hatása. Attól azonban még messze vagyunk — en­nek elsősorban anyagi okai vannak —. hogy elmondhas­suk: akármilyen idő lesz, jó termést takarítunk be. Az idei esztendő is próbára tette a mezőgazdaságban dolgozó­kat. Nyár közepéig az évszá­zad legnagyobb aszályával kellett megbirkózni, utána pedig szűnni nem akaró eső­zés következett. Sokszor el­mondtuk már, hogy ezzel a kriminális idővel szemben csak a gépesített nagyüzemi gazdaságok tudtak eredmé­nyesen küzdeni. Újra megter­meltük az ország kenyerét, kapásokból is közepes ter­mést takarítottunk be. Ta­karmányból azonban nem termett elegendő. Kormányzatunk — látva a szűkös helyzetet — a nyár közepén több ezer vagon ab­raktakarmányt vásárolt kül­földről. Sürgős intézkedések­re szólította fel a mezőgazda­ság dolgozóit, mint például a másodvetések fokozása, a gondos betakarítás, a megte­vő takarmányokkal való ta­karékoskodás és így tovább. Ezek az intézkedések hoztak eredményeket. Később az időjárás is „besegített”. Az augusztusi esőzések növelték a kapások hozamát. A leg­több helyen a szérűkön, a magtárakban áll az áttelelte- téshez és az árutermeléshez szükséges takarmány. Ahol ez nem így van, ott már csak pénzzel, vásárlással segíthet­nek magukon. A termelési idénynek vége, „nyakunkon” a tél. A tél azonban nem azt jelenti, hogy most már a ter­melőszövetkezetek vezetői a kályha mellé ülhetnek — még ott sem, ahol minden ta­karmány készen áll. A ta­karmány megtermelése, elő­teremtése csak az egyik ol­dala a teendőknek. Az okos, szakszerű felhasználás szinte ennyire fontos, különösen ha a költségek alakulását is szem előtt tartják, Például a vásóvosnainényi járásban az első fél évben a jobban gaz­dálkodó termelőszövetkezetek az egy kiló sertéshúst 16—17 forintért állították elő, de Márokpapiban, vagy Gém­esén 25—26 forintba került ugyanez. A költségek nagy részét a takarmány teszi ki. A jobb tsz-ek 12—13 forint értékű takarmánnyal nyertek egy kiló húst, az említett gyengébbek pedig 20 forinton felül költöttek erre. Ez az egyetlen példa is mutatja, hogy lehet szakszerűen, jö­vedelmezően és pazarlással, ráfizetéssel hizlalni. Itt kezdődik az ember sze­repe, itt már az időjárás be­folyása szinte minimálisra szorul. A hideg ellen az is­tállókban már jobban lehet védekezni, mint az aszály el­len a szántóföldön. A meg­levő takarmányok szakszerű előkészítése ma már nem le­het gond. Szinte nincs szö­vetkezet. ahol ne lenne egye­temet végzett gazdász, de már akkor is nagyot lépnénk elő­re, ha mindenütt csak „tech­nikusi szinten” takarmányoz- nának. A vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz-ben évek óta használják a karbamidot és a szalmiákszeszt. Ezek fe­hérjepótló és tápanyagfeltáró hatásáról sok-sok értekezlet, tapasztalatcsere volt már, de még mindig nem terjedt el megfelelően. Vegyünk egyszerűbb dol­got. Sok termelőszövetkezet­ben sárosán, mosatlanul fő­zik a sertéseknek a burgo­nyát. Nem fordítanak megfe­lelő gondot o tisztaságra és ez nemcsak azt jelenti, hogy lassabban híznak, fejlődnek az állatok, hanem a legtöbb esetben betegség, elhullás következik. Vannak istállók, ahol néhány forintos ablak üvegen vagy az ajtóról lesza­kadt darab deszkán múlik hogy huzatos, az állatoknak kényelmetlen és hideg a fek­helyük. Az Ilyen istállókban az állatok a felvett takar­mány jó részét a testük hő fenntartására, nem pedig a kilók gyarapítására használ ják fel. Nagyon sok kiló ta karmányt lehet megtakaríta ni a langyos itatóvízzel, nem is beszélve az állatok megfá­zásáról. A téli időszak sikere sok­kal inkább az emberek kézé ben van, mint a szántóföldi termelés. Egyről azonban nem lenne szabad megfeled­kezni: nemcsak az állatokról kell gondoskodni, hanem azokat az embereket is job ban kell becsülni, akik haj­naltól késő estig nehéz körül menyek között végzik mun­kájukat. Melegedők, tisztál­kodási lehetőségek, szabad­nap, szakismereteik gyarapí­tása, mind, mind az elsőran­gú tényezők közé tartozik. Ami megtermett a nyáron, százezrekkel lehet gyarapíta­ni az istállókban, de gondat­lansággal el is lehet parazol- ni. Cs. B. 4 dolgozó szivárvány Növények fény a!aít — Érdekes kísérletek a Tanárképző Főiskola biológiai intézetében A kis szobában nyárias hő­mérséklet. A fehér kisajtók mögött öt fülke. Amikor Bo- ronkai Ferencné laboráns sorban kinyitja őket, vakító fények csapnak ki belőlük. Fehér, piros, sárga és kék. A színes fényt árasztó higany­gőzlámpa kötegei alatt pedig minden fülkében néhány cserép — bab. Nyultabbak, zömökebbek, sápadtabbak, nagyobb szemű termést adók, gyorsabban növök, hamarabb vagy későn érők, aszerint, hogy a kiszűrt egyféle fény­ből — az alapszíneire bontott szivárványból — melyik érte őket. Dolgoztatják ezeket a fé­nyeket. Munkába fogták a szivárványt A Nyíregyházi Tanárkép­ző Főiskola klímakamrájában láttuk mindezt. Európa egyik legérdekesebb növénytani kí­sérletének a — KGST számá­ra végzett kísérletsorozat egyik részének — vagyunk szemtanúi. Ml A „FITOTRON'*? A történet előzményei ré­gebbi évekbe vezetnek, ami­kor a Tanárképző Főiskola biológusszakos képzése fö­lött a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem — és annak pro­fesszora Hortobágyi Tibor, egyetemi tanár, a biológiai tudományok, doktora — vál­lalt védnökséget. Sőt, más- . fél éve — második munkájá­nak — elvállalta a nyíregy­házi főiskola tanárságát is, vezetője lett a növénytani és állattani tanszéket magában egyesítő biológfai intézetnek. A főiskola első 145 biológiai szakos végzett hallgatója után most folyik az újabb nemzedék képzése. Az inté­zet dolgozói sűrűn tartanak tudományos előadásokat, publikálnak tanulmányokat és igen jók a nemzetközi tu­dományos kapcsolataik is. Miért ne lennének jók a. ha­zaiak? És miért nem éppen dr. Horváth Imrével, a szege­di egyetem professzorával, aki ráadásul Hortobágyi elv­társ munkatársa volt régeb­ben. És ő építette hazánk­ban az első törpe fiíotrono- kat Fitotron görög szó, olyan nagy klimatermet jelent, ahol mesterségesen bármilyen éghajlatot elő lehet állítani, a trópusitól a sarkvidékiig. Fény, hőmérséklet, páratar­talom szabályozható. Ez a növénytan tudásának a labo­ratóriuma. Régebben csak igen drágán, nagy terjedel­műek épültek. Horváth pro­fesszor kezdte építeni az el­ső törpe fitotronokat Magyar- országon, jóval olcsóbban a régieknél. Többfelé vették át az okos ötletet. így épült meg a nyíregyházi törpe fitotron is, amelyben jelenleg nyár van, szabolcsi, júliusi éghajlat. — Az a célunk a kísérletso­rozattal — mondja a pro­fesszor —, hogy megvizsgál­juk a növény anyagcseréjét, vagy ami ezzel egyet jelent, fotoszintézisét különböző mennyiségű és minőségű fény alatt. Köztudomású, hogy minden színű fénynek meg­van a maga hullámhossza, energiaszintje. A kísérlet ab­ból a megalapozott feltevés­ből indul ki, hogy a növény fejlődésére az egyik fény hasznosabb lehet, mint a má­sik. SZÍNES FÓLIÁK A MELEGÁGYAKON — A kísérletsorozat befe­jezése után — teszi még hozzá Hortobágyi Tibor dr. —, olyan eszközök kerülnek a kezünkbe, amivel nagyobb hozamú primőröket tudunk termelni, hetekkel korábban. Aki ismeri a dolog gazdasági oldalát, hamar belátja, mi­lyen nagy haszna lehet eb­ből mezőgazdaságunknak. Primőrben már két hét is nagyon sokat számít a világ­piacon, de itthon is. Megkérdeztük, van-e már elmondható eredmény. Pél­dául tudjuk-e már, hogy a bab piros fényben nagyobb termést hoz, vagy sárgában gyorsabban nő. A professzor mosolyogva mondja, hogy a tudomány nem válhat ilyen egyszerűen termelőerővé. A példa he­lyes, de csak babbal nagyon sok fajtánál és sok ismétlés­ben kell elvégezni a kísérle­tet. Egyik növényre az egyik, Hortobágyi prof"sszor elk Boronkai Ferencné laboráns. másikra más fény hat ugyan­úgy. Más-más a fények ha­tása a növények különböző fejlődési szakaszában. De el­képzelhető, hogy nemsokára már e kísérletsorozat ered­ményeként színes fóliákkal borítjuk be a melegágyakat és korábban találunk olcsó zöldséget a piacon, s hama­rabb indulnak el magyar áruval a nagy kamionok. GAL'GONYABOKOR - VITRINBEN Búcsúzásnál az ajtóban nagy csoport más szakos hallgató nézegette az intézet rőr-t. ad növényi ápol Hammel lózset felvétel* eleven ismeretterjesztő ki* rakatát. Csak kapásból az üvesszekrénvben díszelgő szép elő növények közűi megje­gyeztünk csírázó kukorica­szemeket, zöldellő lucfenyőt, egy bibés galagonyabokrot, mezei szil horgas fekete ágát és a fürtös bodza oi- rosló bogyóit. Az a szokás, hogy a tanult anyag növé­nyeit kiteszik ide, szem elé, hadd lássa mindenki, hogy itt biológiai szakos tanárok készülnek népszerűsíteni fontos tudományunk szépsé­geit Gcsztelyi Nagy ZolHi» Félezer évvel a szabadalomlevél után ÚJ utcák, többszintes épületek Kisvárdán 500 éve városi szabadalom­levelet kapott Kisvárda. So­káig falu volt, most ismét a városiasodé községek között tartják nyilván. Nagy az igye­kezet, hogy önerőből és ösz- szefogásból, de a megyei se­gítségre is igényt tartva to- tovább lépjen ez a 13 ezer lakosú járási székhely. A községközpont új építke­zéseit már a részletes rende­zési tervek alapján végzik. Három éve készült el a köz­pont terve. Ez szép, igazi városias külsőt szán Kisvár- dának. Nagy baj viszont, hogy csak rengeteg szanálás­sal lehetne megvalósítani. Most az ÉVM készítteti a község új általános rendezé­si tervét. Nagy az építkezési kedv Kisvárdán. Nemrégen új ut­cát nyitottak a Lenin utcá­val párhuzamosan. Kodály Zoltánról nevezték el, a nyu­gati oldalán huszonegy csa­ládi házat építenél? pedagó­gusok, már minden telek el­kelt A keleti oldalra társas­— Hát idefigyelj fiacskám, hogy az ügyet egyszer és mindenkorra befejezzük — a lustaságodról akarok beszélni veled. Nem tudom, hogyan lehetsz te, az én fiam, ilyen semmittevő. Hát milyen va­gyok én? Nyolc évig, amíg is­kolába jártam, soha nem volt egyetlen igazolatlan órám. Hiszen adott is volna a nagy­apád nekem... Jó voltam, mint egy bárányka, mégis folyton ütött. — De hagyjuk ezt, fiacs­kám, régen volt. Annál érde­kesebb azonban, hogy te, kedves kis fiam, már három matematika és két énekórá­ról lógtál meg az iskolából. A múlt évben még behunytam a szemem és bár utálom a hazugságot, megírtam azt a fránya igazolást. De idén már nem és nemi Többé ilyen disznóság nem fordulhat elő Megértetted? — Igen, papa ..1 «— Mert mi, gyermekei Willy Schuster: PEDAGÓGIA tisztességes család vagyunk. Csak mialíad kényszerültem megmásítani a tényeket, mi­kor rajtakaptalak, hogy is­kola helyett lófrálsz az utcán Most még egyszer és utoljá­ra vésd jól a fejedbe: többe nincs hazugság! Ez a szó c. mi családunkban ismeretlen: — Apropo. Még mindig nem tudom, hogyan tetteá lóvá tavaly azt a tanárt. Nem emlékszel? Behívattak az is­kolába és hazudnom kellet! miattad, fiacskám. Azt hi­szem, azt mondtam, hogy ret­tenetesen fájt a fejed, azért nem készítetted el a számtan­feladatot. — Más apa ezt nem tette volna meg. Ha nem húzlak ki a csávából, talán még el is buktatott volna a karvalyké- pű. Azt mondtad, így hívjá­tok a matematika tanárt. Cs hadd folytassam to­vább. Itt van, kedves fiam, a 'igyelmetlenséged. Sokat pa­naszkodott erről az osztály- főnököd. Hogy egyáltalán nem figyelsz az órákon. Ki­bámulsz az ablakon az utcá­ra és így tovább. Persze, én :nagyaráztam neki, fiacs­kám, hogy te csak azért nem igyélsz, mert az utolsó pad- ban ülsz. Ültessen előre nondjuk Karcsi mellé, a má­sodik sorba, ott. majd bizto­san figyelsz. Különben is, Karcsi az osztály legjobb ta­nulója, jó lesz, ha barátkozol vele, fiam, belenézhetsz a fü­zetébe és puskát is csinálhat neked. De természetesen, a pad alatt. Nehogy megint ne­kem kelljen magyarázkod­nom ... Az apa kiselőadását a tele­fon váratlan csörgése szakí­totta félbe. Az apa felemelte a kagylót, arca egy pillanatig elkomorodott, majd széles mosoly jelent meg rajta: — Halló! Te vagy az, Berndt? Hogy miért nem va­gyok a hivatalban? Ha vala­ki a főnökségről keres, mondd azt, hogy a kórházba mentem gyomorvizsgálatra. Ma már nem is jövök vissza. Köszö­nöm, Berndt. Viszontlátásra! Az apa letette a kagylót és ‘iához fordult: — Amit az imént mond­tam, megmondtam. Remé­lem, fiacskám, megír tetted. A mi családunkban ismeret­len a hazugság. Tartsd ehhez magad egész életedben ... Révész Mária fordítása házakat emelnek. Hét négy­lakásos, egyemeletes épüle­tet. A tanács egymillió fo­rintot költött az új utca épí­tésére a villanyhálózatra, közművesítésre. Szomszédsá­gában szintén új utca nyitá­sára készülnek. A tanács jelenleg 180 tel­ket tud ajánlani az építeni szándékozóknak. Kedvező, négyszögölenként 80 forintos egységáron. Három ütemben alakítják ki a további épít­kezések helyét. A Tompos utca és a Lenin út közötti kertekből parcelláznak, s új utat nyitnak. Társasházakat építenek ezen a részen, zöld­övezetei alakítanak ki. Ez a negyed egyik legszebb része lesz Kisvárdának. Legnehezebb feladat a je­lenlegi főutca rendezése. Itt a legnagyobb az igényelt szanálás összege, a városias külső nagy áldozatok révén valósítható csak meg. Pedig nagyon fontos lenne, hiszen az állomástól a főtérig vezet, mintegy Kisvárda kapuja a Lenin utca. A rendezés előreláthatóan sokáig fog tartani. De már csak emeletes házakat építhetnek a foghíjakra most is. Az el­sők már rövidesen elkészül­nek: az étterem mellett la­kóház, az fmsz-ek pedig kö­zös alapból a járás legna­gyobb bevásárlási centrumát létesítik a Lenin utcán. Földszintjén ÁBC-áruház lesz, első és második emele­te pedig iparcikk áruház, összesen mintegy 20 millió­ba kerül majd a társuló szö­vetkezeteknek, s jövőre kez­dik építeni. Teljesen új községközpon­tot alakítanak ki a Dimitrov és a Mártírok útja között, ide 2—6 szintes irodaházat, kultúrkombinátot, éttermet, üzleteket, szállodát, szolgál­tatóházat, áruházat tervez­nek. Az új központ a régi szomszédságában lesz, meg­valósításának kedvező lehe­tőségei vannak. Készül a vízmű, két éve működik a társulat, öt kút már kész, 1969-ben kezdik a csatornázást és a vízvezeték­hálózat kiépítését, 1972-re lesz kész. A vízmüvet a vár tövében építik fel, a Vízto­rony a vásártérre, a község legmagasabb helyére kerül. Az ivóvízzel párhuzamo­san készül a szennyvízháló­zat. 56 millió forintba kerül, és ezt csak a Kisvárdán mű­ködő vállalatok hozzájárulá­sával lehet megoldani. A sü>- íőiparral már megegyezte.it: 4 millióval támogatják az építkezést. Anyagi hozzájá­rulásra számít a tanacs, sör­ipar, az új kórház, a szesa- íinomító, a gépjavító álló-, más, a települő AGROKER, a ktsz-ek, a közintézmények részéről. A hosszan elnyúló, nagy kiterjedésű községben fontos szerepe lehet később a tá­volsági és helyi autóbusz­közlekedésnek. Régen vajú­dik az autóbuszállomás épí­tése. Az új AKÖV-telep ala­pozását jövőre megkezdi!^ az autóbuszállomás ügy® azonban még mindig nem rendeződött. Hasonlóan gondot jelent a község vezetőinek a női mun­kaerő foglalkoztatása, Új részleg indulásához helyisé­get adnának, kezdeményező lépéseket tesznek, de leg­utóbb is lemondta részlegte­lepítését a Budapesti Habse­lyem és Kötöttáru Gyár. Eb­ben is hatékonyabb előrelé­pést, segítséget szeretnének a község vezetői. Most könyv készül Kis­váráéról A helyi patriótáik is segítik a községet, százez­rekkel mérhető a lelkes tár­sadalmi munka. Két éve 130 kisvárdai lakosnak adtak át dicséretet társadalmi munká­jáért, most az ünnepélyes ta­nácsülésen a község címeré­vel ellátott plakettet adomá­nyoznak a legkiválóbbaknak. December közepén rendez­vénysorozat kezdődik: „Kis­várdai napok” címmel. Elő­adások, kulturális progra­mok, várospolitikai ankét és sok más szerepel a műsor­ban. Mindezekkel rá akarják irányítani a figyelmet a ma már nem falu, de még nem város Kisváráéra. Marik Sárid«

Next

/
Oldalképek
Tartalom