Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-28 / 279. szám
flflf. november 39. iPET,rr-WrteYARons9!A9 t o!da! Gyarapítani vagy pazarolni ? A mezőgazdasági termelésben az időjárás még mindig :elentős tényező. Amilyen mértékben terjed az öntözés, a modern agrotechnika, úgy erőieken a természeti tényezők hatása. Attól azonban még messze vagyunk — ennek elsősorban anyagi okai vannak —. hogy elmondhassuk: akármilyen idő lesz, jó termést takarítunk be. Az idei esztendő is próbára tette a mezőgazdaságban dolgozókat. Nyár közepéig az évszázad legnagyobb aszályával kellett megbirkózni, utána pedig szűnni nem akaró esőzés következett. Sokszor elmondtuk már, hogy ezzel a kriminális idővel szemben csak a gépesített nagyüzemi gazdaságok tudtak eredményesen küzdeni. Újra megtermeltük az ország kenyerét, kapásokból is közepes termést takarítottunk be. Takarmányból azonban nem termett elegendő. Kormányzatunk — látva a szűkös helyzetet — a nyár közepén több ezer vagon abraktakarmányt vásárolt külföldről. Sürgős intézkedésekre szólította fel a mezőgazdaság dolgozóit, mint például a másodvetések fokozása, a gondos betakarítás, a megtevő takarmányokkal való takarékoskodás és így tovább. Ezek az intézkedések hoztak eredményeket. Később az időjárás is „besegített”. Az augusztusi esőzések növelték a kapások hozamát. A legtöbb helyen a szérűkön, a magtárakban áll az áttelelte- téshez és az árutermeléshez szükséges takarmány. Ahol ez nem így van, ott már csak pénzzel, vásárlással segíthetnek magukon. A termelési idénynek vége, „nyakunkon” a tél. A tél azonban nem azt jelenti, hogy most már a termelőszövetkezetek vezetői a kályha mellé ülhetnek — még ott sem, ahol minden takarmány készen áll. A takarmány megtermelése, előteremtése csak az egyik oldala a teendőknek. Az okos, szakszerű felhasználás szinte ennyire fontos, különösen ha a költségek alakulását is szem előtt tartják, Például a vásóvosnainényi járásban az első fél évben a jobban gazdálkodó termelőszövetkezetek az egy kiló sertéshúst 16—17 forintért állították elő, de Márokpapiban, vagy Gémesén 25—26 forintba került ugyanez. A költségek nagy részét a takarmány teszi ki. A jobb tsz-ek 12—13 forint értékű takarmánnyal nyertek egy kiló húst, az említett gyengébbek pedig 20 forinton felül költöttek erre. Ez az egyetlen példa is mutatja, hogy lehet szakszerűen, jövedelmezően és pazarlással, ráfizetéssel hizlalni. Itt kezdődik az ember szerepe, itt már az időjárás befolyása szinte minimálisra szorul. A hideg ellen az istállókban már jobban lehet védekezni, mint az aszály ellen a szántóföldön. A meglevő takarmányok szakszerű előkészítése ma már nem lehet gond. Szinte nincs szövetkezet. ahol ne lenne egyetemet végzett gazdász, de már akkor is nagyot lépnénk előre, ha mindenütt csak „technikusi szinten” takarmányoz- nának. A vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz-ben évek óta használják a karbamidot és a szalmiákszeszt. Ezek fehérjepótló és tápanyagfeltáró hatásáról sok-sok értekezlet, tapasztalatcsere volt már, de még mindig nem terjedt el megfelelően. Vegyünk egyszerűbb dolgot. Sok termelőszövetkezetben sárosán, mosatlanul főzik a sertéseknek a burgonyát. Nem fordítanak megfelelő gondot o tisztaságra és ez nemcsak azt jelenti, hogy lassabban híznak, fejlődnek az állatok, hanem a legtöbb esetben betegség, elhullás következik. Vannak istállók, ahol néhány forintos ablak üvegen vagy az ajtóról leszakadt darab deszkán múlik hogy huzatos, az állatoknak kényelmetlen és hideg a fekhelyük. Az Ilyen istállókban az állatok a felvett takarmány jó részét a testük hő fenntartására, nem pedig a kilók gyarapítására használ ják fel. Nagyon sok kiló ta karmányt lehet megtakaríta ni a langyos itatóvízzel, nem is beszélve az állatok megfázásáról. A téli időszak sikere sokkal inkább az emberek kézé ben van, mint a szántóföldi termelés. Egyről azonban nem lenne szabad megfeledkezni: nemcsak az állatokról kell gondoskodni, hanem azokat az embereket is job ban kell becsülni, akik hajnaltól késő estig nehéz körül menyek között végzik munkájukat. Melegedők, tisztálkodási lehetőségek, szabadnap, szakismereteik gyarapítása, mind, mind az elsőrangú tényezők közé tartozik. Ami megtermett a nyáron, százezrekkel lehet gyarapítani az istállókban, de gondatlansággal el is lehet parazol- ni. Cs. B. 4 dolgozó szivárvány Növények fény a!aít — Érdekes kísérletek a Tanárképző Főiskola biológiai intézetében A kis szobában nyárias hőmérséklet. A fehér kisajtók mögött öt fülke. Amikor Bo- ronkai Ferencné laboráns sorban kinyitja őket, vakító fények csapnak ki belőlük. Fehér, piros, sárga és kék. A színes fényt árasztó higanygőzlámpa kötegei alatt pedig minden fülkében néhány cserép — bab. Nyultabbak, zömökebbek, sápadtabbak, nagyobb szemű termést adók, gyorsabban növök, hamarabb vagy későn érők, aszerint, hogy a kiszűrt egyféle fényből — az alapszíneire bontott szivárványból — melyik érte őket. Dolgoztatják ezeket a fényeket. Munkába fogták a szivárványt A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola klímakamrájában láttuk mindezt. Európa egyik legérdekesebb növénytani kísérletének a — KGST számára végzett kísérletsorozat egyik részének — vagyunk szemtanúi. Ml A „FITOTRON'*? A történet előzményei régebbi évekbe vezetnek, amikor a Tanárképző Főiskola biológusszakos képzése fölött a Gödöllői Agrártudományi Egyetem — és annak professzora Hortobágyi Tibor, egyetemi tanár, a biológiai tudományok, doktora — vállalt védnökséget. Sőt, más- . fél éve — második munkájának — elvállalta a nyíregyházi főiskola tanárságát is, vezetője lett a növénytani és állattani tanszéket magában egyesítő biológfai intézetnek. A főiskola első 145 biológiai szakos végzett hallgatója után most folyik az újabb nemzedék képzése. Az intézet dolgozói sűrűn tartanak tudományos előadásokat, publikálnak tanulmányokat és igen jók a nemzetközi tudományos kapcsolataik is. Miért ne lennének jók a. hazaiak? És miért nem éppen dr. Horváth Imrével, a szegedi egyetem professzorával, aki ráadásul Hortobágyi elvtárs munkatársa volt régebben. És ő építette hazánkban az első törpe fiíotrono- kat Fitotron görög szó, olyan nagy klimatermet jelent, ahol mesterségesen bármilyen éghajlatot elő lehet állítani, a trópusitól a sarkvidékiig. Fény, hőmérséklet, páratartalom szabályozható. Ez a növénytan tudásának a laboratóriuma. Régebben csak igen drágán, nagy terjedelműek épültek. Horváth professzor kezdte építeni az első törpe fitotronokat Magyar- országon, jóval olcsóbban a régieknél. Többfelé vették át az okos ötletet. így épült meg a nyíregyházi törpe fitotron is, amelyben jelenleg nyár van, szabolcsi, júliusi éghajlat. — Az a célunk a kísérletsorozattal — mondja a professzor —, hogy megvizsgáljuk a növény anyagcseréjét, vagy ami ezzel egyet jelent, fotoszintézisét különböző mennyiségű és minőségű fény alatt. Köztudomású, hogy minden színű fénynek megvan a maga hullámhossza, energiaszintje. A kísérlet abból a megalapozott feltevésből indul ki, hogy a növény fejlődésére az egyik fény hasznosabb lehet, mint a másik. SZÍNES FÓLIÁK A MELEGÁGYAKON — A kísérletsorozat befejezése után — teszi még hozzá Hortobágyi Tibor dr. —, olyan eszközök kerülnek a kezünkbe, amivel nagyobb hozamú primőröket tudunk termelni, hetekkel korábban. Aki ismeri a dolog gazdasági oldalát, hamar belátja, milyen nagy haszna lehet ebből mezőgazdaságunknak. Primőrben már két hét is nagyon sokat számít a világpiacon, de itthon is. Megkérdeztük, van-e már elmondható eredmény. Például tudjuk-e már, hogy a bab piros fényben nagyobb termést hoz, vagy sárgában gyorsabban nő. A professzor mosolyogva mondja, hogy a tudomány nem válhat ilyen egyszerűen termelőerővé. A példa helyes, de csak babbal nagyon sok fajtánál és sok ismétlésben kell elvégezni a kísérletet. Egyik növényre az egyik, Hortobágyi prof"sszor elk Boronkai Ferencné laboráns. másikra más fény hat ugyanúgy. Más-más a fények hatása a növények különböző fejlődési szakaszában. De elképzelhető, hogy nemsokára már e kísérletsorozat eredményeként színes fóliákkal borítjuk be a melegágyakat és korábban találunk olcsó zöldséget a piacon, s hamarabb indulnak el magyar áruval a nagy kamionok. GAL'GONYABOKOR - VITRINBEN Búcsúzásnál az ajtóban nagy csoport más szakos hallgató nézegette az intézet rőr-t. ad növényi ápol Hammel lózset felvétel* eleven ismeretterjesztő ki* rakatát. Csak kapásból az üvesszekrénvben díszelgő szép elő növények közűi megjegyeztünk csírázó kukoricaszemeket, zöldellő lucfenyőt, egy bibés galagonyabokrot, mezei szil horgas fekete ágát és a fürtös bodza oi- rosló bogyóit. Az a szokás, hogy a tanult anyag növényeit kiteszik ide, szem elé, hadd lássa mindenki, hogy itt biológiai szakos tanárok készülnek népszerűsíteni fontos tudományunk szépségeit Gcsztelyi Nagy ZolHi» Félezer évvel a szabadalomlevél után ÚJ utcák, többszintes épületek Kisvárdán 500 éve városi szabadalomlevelet kapott Kisvárda. Sokáig falu volt, most ismét a városiasodé községek között tartják nyilván. Nagy az igyekezet, hogy önerőből és ösz- szefogásból, de a megyei segítségre is igényt tartva to- tovább lépjen ez a 13 ezer lakosú járási székhely. A községközpont új építkezéseit már a részletes rendezési tervek alapján végzik. Három éve készült el a központ terve. Ez szép, igazi városias külsőt szán Kisvár- dának. Nagy baj viszont, hogy csak rengeteg szanálással lehetne megvalósítani. Most az ÉVM készítteti a község új általános rendezési tervét. Nagy az építkezési kedv Kisvárdán. Nemrégen új utcát nyitottak a Lenin utcával párhuzamosan. Kodály Zoltánról nevezték el, a nyugati oldalán huszonegy családi házat építenél? pedagógusok, már minden telek elkelt A keleti oldalra társas— Hát idefigyelj fiacskám, hogy az ügyet egyszer és mindenkorra befejezzük — a lustaságodról akarok beszélni veled. Nem tudom, hogyan lehetsz te, az én fiam, ilyen semmittevő. Hát milyen vagyok én? Nyolc évig, amíg iskolába jártam, soha nem volt egyetlen igazolatlan órám. Hiszen adott is volna a nagyapád nekem... Jó voltam, mint egy bárányka, mégis folyton ütött. — De hagyjuk ezt, fiacskám, régen volt. Annál érdekesebb azonban, hogy te, kedves kis fiam, már három matematika és két énekóráról lógtál meg az iskolából. A múlt évben még behunytam a szemem és bár utálom a hazugságot, megírtam azt a fránya igazolást. De idén már nem és nemi Többé ilyen disznóság nem fordulhat elő Megértetted? — Igen, papa ..1 «— Mert mi, gyermekei Willy Schuster: PEDAGÓGIA tisztességes család vagyunk. Csak mialíad kényszerültem megmásítani a tényeket, mikor rajtakaptalak, hogy iskola helyett lófrálsz az utcán Most még egyszer és utoljára vésd jól a fejedbe: többe nincs hazugság! Ez a szó c. mi családunkban ismeretlen: — Apropo. Még mindig nem tudom, hogyan tetteá lóvá tavaly azt a tanárt. Nem emlékszel? Behívattak az iskolába és hazudnom kellet! miattad, fiacskám. Azt hiszem, azt mondtam, hogy rettenetesen fájt a fejed, azért nem készítetted el a számtanfeladatot. — Más apa ezt nem tette volna meg. Ha nem húzlak ki a csávából, talán még el is buktatott volna a karvalyké- pű. Azt mondtad, így hívjátok a matematika tanárt. Cs hadd folytassam tovább. Itt van, kedves fiam, a 'igyelmetlenséged. Sokat panaszkodott erről az osztály- főnököd. Hogy egyáltalán nem figyelsz az órákon. Kibámulsz az ablakon az utcára és így tovább. Persze, én :nagyaráztam neki, fiacskám, hogy te csak azért nem igyélsz, mert az utolsó pad- ban ülsz. Ültessen előre nondjuk Karcsi mellé, a második sorba, ott. majd biztosan figyelsz. Különben is, Karcsi az osztály legjobb tanulója, jó lesz, ha barátkozol vele, fiam, belenézhetsz a füzetébe és puskát is csinálhat neked. De természetesen, a pad alatt. Nehogy megint nekem kelljen magyarázkodnom ... Az apa kiselőadását a telefon váratlan csörgése szakította félbe. Az apa felemelte a kagylót, arca egy pillanatig elkomorodott, majd széles mosoly jelent meg rajta: — Halló! Te vagy az, Berndt? Hogy miért nem vagyok a hivatalban? Ha valaki a főnökségről keres, mondd azt, hogy a kórházba mentem gyomorvizsgálatra. Ma már nem is jövök vissza. Köszönöm, Berndt. Viszontlátásra! Az apa letette a kagylót és ‘iához fordult: — Amit az imént mondtam, megmondtam. Remélem, fiacskám, megír tetted. A mi családunkban ismeretlen a hazugság. Tartsd ehhez magad egész életedben ... Révész Mária fordítása házakat emelnek. Hét négylakásos, egyemeletes épületet. A tanács egymillió forintot költött az új utca építésére a villanyhálózatra, közművesítésre. Szomszédságában szintén új utca nyitására készülnek. A tanács jelenleg 180 telket tud ajánlani az építeni szándékozóknak. Kedvező, négyszögölenként 80 forintos egységáron. Három ütemben alakítják ki a további építkezések helyét. A Tompos utca és a Lenin út közötti kertekből parcelláznak, s új utat nyitnak. Társasházakat építenek ezen a részen, zöldövezetei alakítanak ki. Ez a negyed egyik legszebb része lesz Kisvárdának. Legnehezebb feladat a jelenlegi főutca rendezése. Itt a legnagyobb az igényelt szanálás összege, a városias külső nagy áldozatok révén valósítható csak meg. Pedig nagyon fontos lenne, hiszen az állomástól a főtérig vezet, mintegy Kisvárda kapuja a Lenin utca. A rendezés előreláthatóan sokáig fog tartani. De már csak emeletes házakat építhetnek a foghíjakra most is. Az elsők már rövidesen elkészülnek: az étterem mellett lakóház, az fmsz-ek pedig közös alapból a járás legnagyobb bevásárlási centrumát létesítik a Lenin utcán. Földszintjén ÁBC-áruház lesz, első és második emelete pedig iparcikk áruház, összesen mintegy 20 millióba kerül majd a társuló szövetkezeteknek, s jövőre kezdik építeni. Teljesen új községközpontot alakítanak ki a Dimitrov és a Mártírok útja között, ide 2—6 szintes irodaházat, kultúrkombinátot, éttermet, üzleteket, szállodát, szolgáltatóházat, áruházat terveznek. Az új központ a régi szomszédságában lesz, megvalósításának kedvező lehetőségei vannak. Készül a vízmű, két éve működik a társulat, öt kút már kész, 1969-ben kezdik a csatornázást és a vízvezetékhálózat kiépítését, 1972-re lesz kész. A vízmüvet a vár tövében építik fel, a Víztorony a vásártérre, a község legmagasabb helyére kerül. Az ivóvízzel párhuzamosan készül a szennyvízhálózat. 56 millió forintba kerül, és ezt csak a Kisvárdán működő vállalatok hozzájárulásával lehet megoldani. A sü>- íőiparral már megegyezte.it: 4 millióval támogatják az építkezést. Anyagi hozzájárulásra számít a tanacs, söripar, az új kórház, a szesa- íinomító, a gépjavító álló-, más, a települő AGROKER, a ktsz-ek, a közintézmények részéről. A hosszan elnyúló, nagy kiterjedésű községben fontos szerepe lehet később a távolsági és helyi autóbuszközlekedésnek. Régen vajúdik az autóbuszállomás építése. Az új AKÖV-telep alapozását jövőre megkezdi!^ az autóbuszállomás ügy® azonban még mindig nem rendeződött. Hasonlóan gondot jelent a község vezetőinek a női munkaerő foglalkoztatása, Új részleg indulásához helyiséget adnának, kezdeményező lépéseket tesznek, de legutóbb is lemondta részlegtelepítését a Budapesti Habselyem és Kötöttáru Gyár. Ebben is hatékonyabb előrelépést, segítséget szeretnének a község vezetői. Most könyv készül Kisváráéról A helyi patriótáik is segítik a községet, százezrekkel mérhető a lelkes társadalmi munka. Két éve 130 kisvárdai lakosnak adtak át dicséretet társadalmi munkájáért, most az ünnepélyes tanácsülésen a község címerével ellátott plakettet adományoznak a legkiválóbbaknak. December közepén rendezvénysorozat kezdődik: „Kisvárdai napok” címmel. Előadások, kulturális programok, várospolitikai ankét és sok más szerepel a műsorban. Mindezekkel rá akarják irányítani a figyelmet a ma már nem falu, de még nem város Kisváráéra. Marik Sárid«
