Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-24 / 276. szám
1918 nqpemtter ÍL rBLCT-OTÄGTARORSZÄO 8. OHM A Központi Bizottság ünnepi ülése (Folytatás a 2. oldalról) talmát, a párt vezető szerepét, a Szocialista állam szervező szerepét támadja vagy kérdésessé teszi. Szövetségi politikánk Központi Bizottságunk ideológiánk és politikánk ezen alapkérdéseiben soha nem hagyott kétséget és nem tűrt kétértelműséget, nyíltan hirdette álláspontját és gyakorlatában megfelelő megoldást keresett és talált ezekre a kérdésekre. A hatalom nálunk: munkáshatalom. Az állam fő politikai alapja a munkás-paraszt szövetség. A hazafias népfrontmozgalom keretében szövetségi politikát folytatunk, amely társadalmilag átfogja az összes dolgozó osztályokat és rétegeket, politikailag pedig a kommunisták és pártonkívü. liek szövetségét valósítja meg a szocialista társadalom felépítésének céljával. Meggyőződésünk szerint hazánkban kialakulóban van a szocialista nemzeti egység, amelynek erősítésére törekszünk. A szocialista társadalom lényegénél fogva a legmagasabb rendű, a leghumánusabb és legdeiríbkratikusabb rendszer mindazon rendszerek közül, amelyeket az emberiség eddig történelme során megismerhetett. Tehát, nem új jelzőket kell a szocializmus fogalmához ragasztani, hanem szocialista rendszerünk alapvető intézményeit és vonásait kell. továbbfejlesztenünk. Mi a szocialista demokratizmust fejlesztjük, amelynek legfőbb vonása a dolgozó ember cselekvő részvétele a közügyek intézésében. A szocialista törvényességet betartjuk és betartatjuk. Értelmezésünk szerint ez azt jelenti, hogy bűn nélküli embert nem lehet büntetni, bűn viszont nem maradhat büntetlenül. A törvénytisztelő állampolgárt a törvény védi, a törvényt megszegő embert pedig a törvények előírásainak megfelelően felelősségre vonják és megbüntetik. Nálupk politikai nézeteiért senkit nem üldöznek, aki azonban politikai természetű, de törvénybe ütköző, rendszer elleni bűncselekményt követ el, azt szigorúan megbüntetik, mert a nép legfontosabb vívmánya a szocialista társadalmi rend, és az ■érthetetlen. A sajtó, a rádió, a televízió fontos tömegkommunikációs eszköz, amely segítheti és segíti is világnézetünk propagálását, szocialista céljaink népszerűsítését, a közvélemény formálását. Ugyanakkor hatalmi eszköz is, amelynek megvannak az ésszerű és szükségszerű korlátái. Nálunk nincs cenzúra, de a sajtó útján elkövetett háborús uszítást, a más népek elleni gyűlöletkeltést, a faji és a felekezeti uszítást, a rendszer elleni hangulatkeltést a törvény tiltja és bünteti. Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon 1956 őszén a hatalomért vívott egyik véres csata éppen a rádió épületénél, annak birtoklásáért folyt. Pártunk harca az említett kérdésekben számunkra ilyen tapasztalatokkal szolgált Hasznosítottuk és nem felejtjük el azokat. Pártunk népünk harcának, munkájának eredményeit, szocialista vívmányainkat nagyra értékeljük, gyarapítjuk, óvjuk mindenekelőtt a szilárd néphatalmat és azt senki kedvéért kockára nem tesszük Célunk a kommunizmus Kedves elvtársak! Pártunknak mindenkut feladata volt síkraszállni a dolgozók napi érdekeiért, sohasem téveszt-e szem elől a munkásosztály égső célját, r szocialista, a kommunisí- társadalom megteremtését. Hazánkban ma nincsenek kizsákmányoló osztályok, megszűnt az embernek ember általi kizsákmányolása. Még van különbség a munkás, a * szövetkezeti paraszt, az értelmiség és a kispolgárság között, bár az alapvető érdekek közösek. A mi célunk az értelmes, békés élet, a kommunizmus, az osztály nélküli társadalom. Az imént a szocialista építés nagy eredményeiről, annak töretlen menetéről szóltam. Gondolom kell, és jogunk van szólni a munka eredményeiről ugyanúgy, ahogy kötelességünk beszélni munkánk gyengéiről is. A szocialista építőmunka eredményei valóban nagyok, ha a múlthoz, vagy az egykori mélyponthoz, ahhoz mérjük azokat, ahonnan elindultunk. De nem kielégítőek a lehetőségeinkhez mérten, még kevésbé népünk növekvő és jogos igényeihez, felemelő végső céljainkhoz képest. így indokolt igény van a bürokratikus kinövések felszámolására, a rugalmasabb ügyintézésre, a dolgozók gazdasági, kultúrál' . helyzetének további javítására, szociális problémáinak gyorsabb megoldására. A szocialista tudat fejlődése nyomán ma már maguk a tömegek sürgetik a magasabb, szocialista erkölcsi követelmények határozottabb érvényesítését, a társadalomellenes önzés és magatartás bírálatát és leküzdését, a gyorsabb szocialista fejlődést. Mindez természetesen nemcsak a szubjektív elhatározások meghozatalát, hanem az objektív feltételek megteremtését is sürgeti. A párt vezető szerepéről A párt vezető szerepéből következik az a kötelezettség hogy társadalmunk fejlődésének fő kérdéseit időben vesse fel, és az új helyzet új követelményeinek megfelelő megoldásukat dolgozza ki. Pártunk kezdeményezése nyomán társadalmunk most több nagy kérdést tart napirenden, így a szocialista demokratizmus elmélyítésének, kiszélesítésének feladatait; népgazdaságunk műszaki, technikai színvonalának emelését, a tudomány, a közoktatás, a kultúra aktuális kérdéseit, a dolgozók életkörülményeinek további javítását. Az egész társadalmat érintő kérdések mindegyike külön figyelmet, megoldásuk kellő erőfeszítést kíván, mindegyikkel megfelelően kell foglalkozni. Lenin annakidején felhívta a figyelmet arra, hogy mindig van egy kulcskérdés és annak helyes megoldásától függ számtalan más kérdés megoldása, az adott időpont-' ban az egész fejlődés. Az elmúlt évtizedben ilyen kulcskérdés volt nálunk a munkásosztály hatalmának megvédése és megszilárdítása, majd azt követően a mezőgazdaság szocialista átszervezése. E két nagy feladat helye’s megoldása segítette a maga idejében társadalmunk összes fontos problémájának megoldását és nagy lendületet adott hazánk szocialista fejlődésének általában. Most minden más feladat jobb megoldásának döntő láncszeme a gazdasági munka hatékonyságának javítása, a gazdasági vezetés reformjának megvaló'sítása. Reformunk lényege: a szocialista népgazdaság tervszerű fejlesztése az irányítás rugalmasabbá tételével és jelentős decentralizálásával, továbbá a szocialista rendszer gazdasági törvényeinek hatékonyabb érvényesítése a ejlődés érdekében. A re- orm bevezetésének első esz- endeje — ez most már elmondható — bebizonyította annak alapvető helyességét. A továbbiakban ki kell bontakoztatni jobban a gazdasági helyzetünkben! meglévő, eddig nem hasznosított lehetőségeket. Feladatainkat a IX. kongresszus szabja meg A IX. kongresszus a társadalmi tevékenység összes döntő területén kijelölte azokat a feladatokat, amelyek megoldásával közelebb jutunk a dolgozók napi érdekeinek megfelelőbb szintekhez, egyben távolabbi cé-. lünkhöz, a szocialista társadalom teljes felépítéséhez i's. Mély meggyőződésünk, hogy ha a párt és a nép olyan egységben és céltudatosan dolgozik, mint eddig tette, akkor rendelkezünk mindazokkal a feltételekkel, amelyek hazai feladataink eredményes megoldásához kellenek. Teljes felelősséggel állíthatjuk: a feladatokat megoldjuk, rendelkezünk a szükséges feltételekkel, mindenekelőtt hazánkban erős a munkáshatalom, van pártunk, nagyszerű munkásosztályunk, szocializmu's útjára lépett parasztságunk, a nép ügyét becsülettel szolgáló értelmiségünk. Tisztelt Központi Bizottság! Kedves elvtársak! Pártunk, kormányunk nemzetközi tevékenysége összhangban van belpolitikánkkal. Mi a nemzetközi síkon is a reakció ellen és a haladásért harcolunk. A népek békéjére törő imperializmussal szemben világszerte növekszik az elégedetlenség. A föld minden tájárr kibontakozó és erősödő antiimpe- rialista tömegmozgalmak jelzik, hogy a népek kezdik megelégelni az imperialisták zsarnokságát és szívósan, hősiesen harcolnak szabadságukért, függetlenségükért, demokratikus jogaikért a békéért. Az ily módon szorongatott imperializmus mindent elkövet pozícióinak megtartására. Imperialista támadások érik a szocialista világot, a gyarmati iga alól nemrégiben felszabadult népeket, országokat és általában a haladás erőit. A jelenlegi nemzetközi helyzet a világ minden térségében a forradalmi erők fokozott éberségét, a haladás, a bélié híveinek összefogását követeli meg. Nekünk ez volt eddig is az elvi álláspontunk, ez most is, és ehhez ragaszkodunk a jövőben is. A békés egymás mellett élés A kommunista vílágmozga- lom, azon belül pártunk küldetése, hogy a néptömegeket mozgósítva küzdjön a társadalmi haladásért, egy újabb világháború megakadályozásáért, a szilárd és tartós békéért. Ebből következik a békés egymás mellett élés elve és politikája. Ezért a * különböző társadalmi rendszerű országok viszonylatában változatlanul a békés egymás mellett élés hívei vagyunk. A békés egymás mellett élés azonban csak az egyenjogú kapcsolatokon nyugodhat és feltételezi a bel- ügyekbe való be nem avatkozást, az agressziótól, a szocialista rend ellen irányuló aknamunkától való tartózkodást. Az imperialistáknak le kell mondaniok arról, hogy akár erőszakkal, akár bomlasztással egyetlen országot is letérítsenek a szocializmus útjáról. Külpolitikánkban szövetségeseinkkel szoros egységben lépünk fel és járunk el minden nagy és közös érdekű ügyben. A történelem bebizonyította, hogy a szocializmus útjára lépett magyar népnek első, igaz és ősziríte barátja a Szovjetunió, amelyhez meg nem bontható barátság és testvériség fűzi országunkat A Varsói Szerződés tagállama vagyunk és a szerződés szervezetének fenntartását hatékonyságának növelését szorgalmazzuk mindaddig, ameddig fennáll az agresszív NATO-tömb. Szociálisa építésünket segíti a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amelyre támaszkodva a szocialista országok gazdasági együttműködésének magasabb szintre emelésére törekszünk, ideértve az ésszerű integrációs megoldásokat is. Valamennyi szocialista országgal és a nemzetközi kommunista mozgalom minden pártjával együttműködésre és egységre törekszünk. Az utóbbi években egyes szocialista országok, valamint kommunista- és munkáspártok viszonylatában keletkezett nézeteltérések és viták, nézetünk szerint nem zárják ki annak lehetőségét, hogy sok kérdésben együttműködjünk és akcióegységre lépjünk közös ellenségünkkel, a nemzetközi imperializmussal szemben. Mi, kiindulva az alapvetően közös érdekekből, azokban a viszonylatokban is, ahol nézeteltérések vannak, ezek elvtársi rendezésére törekszünk, és a kapcsolatok, a két- és többoldalú találkozók, az eszmecserék hívei vagyunk. A Magyar Szocialista Munkáspárt kezdettől fogva támogatta a kommunista- és munkáspártok újabb nemzetközi találkozójának összehívását. Az Előkészítő Bizottság éppen e héten tartotta meg eredményesen zárult soros ülését Budapesten. Ezt a tényt és az állásfoglalásokat örömmel üdvözöljük, és úgy véljük, hogy újabb nagy lépést tettünk előre. A nemzetközi találkozó közeli összehívására a helyzet valóban megérett, a feltételek adottak. Büszkén tekinthetünk vissza Tisztelt Központi Bizottság! Kedves elvtársak! Pártunk 50 éves harcos útját nagy győzelmek, s időnként bekövetkezett balsikerek jelzik, de az egész utat figyelembe véve büszkén tekinthetünk az alapítástól eltelt 50 esztendőre. A párt a zászlót mindig tisztán és magasan tartotta Mi, magyar kommunisták mindig azt vallottuk pártunkról, hogy eszköz, fegyver a munkásosztály, a magyar nép szolgálatában, de ahhoz, hogy a párt az osztályharc b;ui soha ki nem csorbuló fegyverré váljék és az is maradjon, ahhoz mindig kellettek olyan emberek, akik önzetlenül és áldozatkészen, akár életük árán is szolgálták a párt ügyét. A munkásosztály, a nép soraiban mindig voltak ilyen emberek, s ahogy voltak, úgy vannak és mindig is lesznek, amíg harcolni kell a népért, a békéért, a szocializmusért. Ma, a párt megalakulásának 50. évfordulóján, tisztelettel gondolunk az alapítókra, azokra az elvtársakra, akik létrehozták a pártot, győzelemre vitték a dicső Magyar Tanácsköztársaságot, azokra, akik az ellenforradalom 25 éve alatt, az illegalitásban megtartották a pártot, azokra, akik a felszabaduláskor s azt követően harcoltak a hatalomért, dolgoztak az ország újjáépítéséért. Megbecsüléssel gondolunk azokra, akik ma dolgoznak a pártban, akik lerakták a szocialista társadalom alapjait, s tovább építik azt. Gondolunk ma azclra a barátainkra is, akik nem tagjai a pártnak, de a párt szavát követve, mint jó szövetségeseink, velünk együtt dolgoznak a szocialista társadalom teljes felépítésén, szolgálják a munkásosztály, a nép, a szocialista haza szent ügyét Szeretettel gondolunk a fiatal kommunistákra, hazánk ifjúságára, a jövendő, a szocialista Magyarország letéteményeseire, azokra, akik holnap viszik tovább a zászlót! Érdemes volt küzdeni Kedves elvtársak! A Központi Bizottság tagjai között és ' itt ezt/] az ülésen a pártnak sok veterán harcosa van jelen. Tanúsíthatják, érdemes volt küzdeni! Magasan leng a zászló, amelyet ötven évvel ezelőtt bontottak ki, amely nehéz és küzdelmes harcokban győzelemre lezette a munkásosztályt. Pártunkban megvolt és bizton hisszük, a jövőben is meglesz a képesség történelmi küldetésének méltó betöltésére. Pártunk megalapításának 50. évfordulóján ünnepélyesen kijelentjük, hogy a magyar munkásosztály, dolgozó népünk, és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom harcosai ezután is számíthatnak a magyar kommunistákra, a Magyar Szocialista Munkáspártra. Pártunk szoros egységben halad ezután is nemzetközi osztálytestvéreinkkel és tovább vezeti népünket a szocialista Magyarorazág megteremtésének útján, a népek reménysége, a kommunizmus ragyogó távlatai felé. Éljen a magyar munkás- osztály és marxista—leninista, forradalmi pártja! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljen a kommunista világmozgalom, a proletár nemzetköziség! Kádár János beszéde után hosszan zúgott az- ütemes taps, majd az elnöklő Biszku Béla Hevesi Gyulának, a párt régi harcosának, a Központi Bizottság tagjának adta meg a szót. * Hevesi Gyula elvtárs felszólalása Tisztelt - Központi Bizottság! Kedves elvtársak, elvtársnők! * Mély megilletődéssel élek azzal a számomra rendkívül megtisztelő lehetőséggel, hogy néhány gondolattal visszaemlékezéssel magam is hozzájárulhatok pártunk fél évszázad előtti megalakításának, a hozzá fűződő harcoknak méltó megünnepléséhez. 1917 decemberében, még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közvetlen hatásának lázában, ' néhányan azok közül, akik már régebben megkísérelték a háborúval szembeni ellenállás különböző formáit, úgy véltük, most már nem szorítkozhatunk csupán szóbeli agitációra, röpiratok terjesztésére, plakátok éjszakai kiragasztására, hanem szükség lenne egy elméleti folyóiratra is, amely elősegítené a mozgalomban felmerülő problémáink tisztázását és egyben ki is szélesíthetné kezdeményezéseinek hatósugarát. Az „1917” című lap kiadását terveztük, de az akkori körülmények között nem juthattunk tovább az előfizetőket gyűjtő program sokszorosításánál. Csak egy évvel később, az őszirózsás forradalom után adhattuk ki a lapot „Intemacionale” rímmel. „1917! Ez a szám: az orosz forradalom történelmi dátuma, az emberiség legnagyobb gondolata. Ebből a gondolatból sarjad és ebbe a gondolatba olvad be lapunk programja. Mindent le akarunk rombolni, ami a tudományban és az irodalomban útjában áll 1917 gondolatának. Fejlesztjük, kiszélesítjük, tovább építjük 1917 megkezdett művét akik nem törődünk vele, hogy hol leszünk, és mi lesz velünk a házfödés nagy ünnepén.” Könnyek fojtogatták torkát, amikor így folytatta: — És most fél évszázad viharai, harcai és munkái után — mégis itt lehettek önökkel, ezen a nagy ünnepen. (Taps.) És itt van a „ház” is; a felszabadult, a szocialista Magyarország nagyszerű építménye. Szilárd alapzatot építettünk ki az akkor lerakott alapkő körül és biztonságos a tető is felettünk, amelyet a legutóbbi 12 évben ellenállóvá, talán eléggé „vízhatlanná” is tettünk az időnként ránk zúdított ellenséges burzsoá ideológiai záporok ellen. (Taps.) Tudjuk, minden területen kell még dolgoznunk, és dolgozunk is, hogy lakályosabbá tegyük házunkat, köny- nyebbé és boldogabbá lakóinak életét. Ügy gondolom, nemcsak a magam, hanem itt jelenlévő — sajnos már kis számú — „kortársam” nevében is beszélek, amikor megköszönöm azt a mélységes megbecsülést, amely a veteránok iránt megnyilvánul. (Taps). Tisztelt elvtársak! Mindenekelőtt emlékezem Kun Bélára és a vele együtt Oroszországból hazatért forradalmár harcostársaira, akik magukkal hozták azt, ami eddigi mozgalmainkból leginkább hiányzott: a pártról szóló lenini tanítást. Tény, hogy bár 1917 októbere után helyes jelszavakat tudtunk kiadni, amelyekre a tömegek lelkesen reagáltak, de amikor meg is mozdultak és „feltámadott a tenger”, akkor — kellő szervezettség híján — éppen egyes különösen jelentős esetekben nem tudtunk a kitűzött célhoz eljutni. Ezért nem is a párt szükségességéről, hanem inkább létrejöttének időpontjáról volt köztünk vita. Kun Béláé és az alakuló ülésen részt vett baloldali szociáldemokraták és a forradalmi szocialistáké, a volt hadifoglyoké az érdem, hogy ezeknek az aggályoknak ellenére a párt azonnali megalapítása mellett döntöttek. Az események további menete a kétkedőket is igen hamar meggyőzte, hogy a döntés helyes volt. Kedves elvtársak! Szeretnék még röviden szólni a$- rófc hogyan kapcsolódat* pártunk akkori harca és később szocialista építő munkája Szovjet-Oroszországhoz, a szovjet néphez. Harcunkat az október^, szocialista forradalom közvetlen szülöttének tekintettük; a forradalom győzelmét, a szocializmus történelmi megalapozását hazánkban nem tudtuk elképzelni a szovjet néphez fűződő testvéri egység és barátság nélküL Lenin, a kommunista párt és a szovjet nép együttérzése, tőle telhető támogatása volt akkor harcaink egyik legnagyobb erőforrása. Sajnos- a belső ellenforradalmárokkal és a 14 ország imperialista intervenciójával életre- halálra küzdő szovjet népnek akkor még nem lehetett olyan ereje, hogy fegyverrel is segítsen a ránk támadó óriási kapitalista túlerő elleni harcunkban/' Szeretnénk megemlékezni a haladó értelmiség szerepéről. Ez a szerep nemcsak úgy értendő, hogy volt néhány haladó szellemű értelmiségi, aki kezdeményezett, vagy csatlakozott a mozgalomhoz. A mozgalomnak magának is éppen az volt egyik fő célja, hogy haladóvá tegye (Folytatás a 1 oldalon)
