Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-22 / 274. szám
í. dMa! Sffrf MAG Y AWÖRSZAő Í968. november 81) Ä megyei és városi pártbizottság ünnepi ülése (Folytatás az 1. oldalról) A horthysta kormány terrorja és az 1944. március 19- én bekövetkezett nyílt hitlerista megszállás, a Magyarországra letelepedett Gestapo sem volt képes meghiúsítani a kommunista párt harcát, megbénítani tevékenységét. Hűség a marxizmus—leninizmushoz A náci megszállást követően a kommunistáknak sikerült létrehozniuk egy Hit- ler-ellenes politikai szövetséget: a magyar frontot. A magyar frontra támaszkodva a kommunisták kibontották a fegyveres antifasiszta nemzeti ellenállás zászlaját, és megkezdték a magyar partizánmozgalom szervezését. A magyar partizánharc katonai jelentősége a milliós létszámú, legkorszerűbben felszerelt haderők küzdelmében nem volt számottevő, de morális és politikai jelentőségét alábecsülni hiba lenne. Későn indult meg és kisméretű volt a kommunista párt által szervezett és vezetett magyar antifasiszta partizánmozgalom, a néphatalomért. Ennek ellenére a magyar nemzet becsületéért folyó általános antifasiszta harc legteljesebb elismerésre méltó része volt A demokratikus erők nem tudták útját állni, hogy Magyarország a hitlerista Németország utolsó csatlósává süllyedjen és gyengék voltak ahhoz, hogy maguk rázzák le a fasiszta igát, maguk rántsák ki a nemzetet a hitlerista háborúból és a pusztító katasztrófából. Mégis a legsúlyosabb hónapokban a kommunista párt és a magyar front útmutatásait követve, volt annyi erejük, hogy a nemzet széthullását és az ország teljes elpusztítását megakadályozzák. A kommunista párt egyes időszakokban szervezetileg nagyon legyengült, azonban forradalmi hűségét, hitét a munkásosztályban, a népben, a győzelemben soha semmiféle üldözés és uszítás megingatni nem tudta. Harc a német megszállás ellen A tömegekkel való eszmei, politikai kapcsolata sohasem szakadt meg. A munkásság és a szegényparasztság minden nagy küzdelemben ott volt, azt ösztönözte, szervezte, vezette. Egyetlen párt volt. amely meg tudta mutatni az utat a nép hatalma felé, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért folyó küzdelem győzelméhez és minden áldozatot vállalt a harcban. Mártírok vére szentelte meg zászlaját. Ez a párt szervezetileg kicsi pártként is a nemzet élenjáró pártja, a nemzet jövőjének a pártja volt. Az egyedüli párt, amely harcokban megedződve felkészült a demokratikus nemzeti újjászületés és a szocialista forradalom kivívásának történelmi feladatára. A Magyar Kommunista Párt a negyedszázados Horthy- fasiszta elnyomás és német megszállás elleni szakadatlan küzdelemben edződött meg. Az üldöztetések. kegyetlen megpróbáltatások, hibák, tévedések, kudarcok ellenére a nemzet legkipróbáltabb, legedzettebb, a legjobb tulajdonságokkal bíró erelyének bizonyult. Negatívumai ezerszer nemesebbek, felemelőb- bek, történelmileg értékesebbek és igazabbak, mint a polgári társadalom politikájának legnagyobb eredményei. Történelmi előrehaladásában mindig segítette a pártot, hűsége a marxizmus—le- ninizmus forradalmi elveihez, a marxi—lenini hagyaték egységéhez való tárgyilagos és kritikus viszony. Az igaznak megőrzése, a túlhaladott mondanivaló felváltása a teljesebbel, az aktuálisabbal. Függetlenül az események hevességétől, 50 év során képes volt érvényesíteni vezető szerepét, hűséggel szolgálni a népet Tudott a nemzetközi kommunista mozgalommal egységben tevékenykedni, szigorú elviségét realizmussal párosítani. Meg tudta őrizni gonddal kiépített pártegységét, volt képessége és bátorsága napról napra szembenézni önmagával, ellenségeinél is következetesebben elemezni tevékenységét, hi-, báinak, tévedéseinek kíméletlen kritikusa maga volt. Mindezeken kívül tulajdonsága pártunknak az is, hogy erkölcsét és a néphez való kapcsolatát van ereje nemesíteni, tisztítani, egyre magasabb rendű igényeknek megfeleltetni. Az élcsapat rangját megőrizte, ebből fakadó méltóságát erősítette, általánossá tudta tenni féltő gonddal megszerkesztett belső magatartásnormáit. A Vörös Hadsereg szétzúzta a fasizmust Tisztelt pártbizottsági ülés! Kedves elvtársak! 1945-ben a Szovjetunió fegyveres erejének csapásai alatt elégtek a burzsoázia fő erői. a dolgozó nép osztályellenségei, megsemmisült a fasiszta államszervezet. A Vörös Hadsereg felszabadította hazánkat a német megszállás alól ás lehetővé tette a második proletárdiktatúra megteremtését Magyarországon. A párt negyedszázados törvényenkívüliség után először lépett szabadon a magyar nép elé és támaszkodva a 25 éves küzdelemben kiérdemelt tiszteletére. a népfrontpolitikára, az egyedül általa hangoztatott, az egész nép érdekeit beszámító programra, a szocialista forradalomra való felkészültségre. tényleges vezetőjévé vált népünknek. 1945-ben a párt azonnal megindította a harcot a demokratikus állam megteremtéséért, az antifeudális agrárforradalom gyors végrehajtásáért. a lerombolt ország újjáépítéséért. A különféle szervezeti formában élő demokratikus erők a párttól kaptak útmutatást a cselekvéshez. A párt mozgósította a munkás és szegényparaszt tömegeket is a földosztás végrehajtására, amivel a magyar reakció egyik oszlopa, a földbirtokos osztály 1945 viharos tavaszán megsemmisült. A termelést szabotáló reakció visszaszorítására, a bányák államosításáért, a kulcsfontosságú iparvállalatok állami kezelésbe vételéért, a reakciónak a hatalomból való kiszorításáért, a kommunisták felsorakoztatták a tömegeket. 1948 nyarára már létrejöttek azok a feltételek, amelyek a második szocialista forradalom győzelméhez szükségesek voltak. Az átmenet ilyen formáját a munkásosztály vezető szerepe, a kommunisták nemzeti újjáépítési programjának végrehajtása közben elért sikerek, a demokratikus erők tömörítése, a kedvező nemzetözi helyzet, a Szovjetunió baráti támogatása biztosította. A szocialista forradalom győzelmét véglegesítette 1948 júniusában a kommunista és szociáldemokrata párt egyesülése. A pártegyesülés, a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása nagy fegyverténye volt az egész magyar munkásmozgalomnak és hatással volt a nemzetközi munkás- mozgalomra is. A szocializmus erőinek, a marxizmus—leninizmus szellemében végbement egyesítése meggyorsította a társadalom fejlődését. Az ország újjáépült, a termelés tervszerűvé vált, növekedett a dolgozó tömegek életszínvonala. Megindult a társadalom szociális és kulturális arculatának szocialista formálódása. A fordulat évével egy olyan forradalmi átalakulás zajlott le, olyan új demokratikus társadalmi és gazdasági rend született, ami alapját képezte a szocialista termelési módba való minden oldalú átmenetnek. A párt helyesen jelölte ki azt a célt, amit népünknek az elkövetkezendő években el kellett érnie; a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság szocialista átszervezése révén, az egységes szocialista népgazdaság megteremtését. Megyénkben is újjáalakult a párt Kedves elvtársak! Megyénkben a felszabadító harcok után közvetlenül a legálisan szervezkedő baloldali csoportosulások között, 1944. november 21-én alakult meg az első kommunista pártszervezet. A megye nagyobb községeiben is zászlót bontott, főleg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság veteránjainak kezdeményezésére Rövid időn belül 1945 közepére már mintegy 6500 tagot tartottak nyilván megyénkben. Nálunk is, mint az országban mindenütt, kemény ..üz- delem folyt a hatalomért, a szocialista átalakulás biztosításáért. A pártszervezetek helyes politikájának gyümölcseként 1948-ban 213 alapszervezetben 27 000 kommunista harcol a pártpolitika megvalósitásán. 1948. május 30-án Nyíregyházán a kommunisták és a szociáldemokraták egyesüléséből megszületett az egységes munkáspárt. A Magyar Dolgozók Pártja munkásságaként megyénkben is jó ütemben folyt a szocializmus alapjainak lerakása. Elvtársak! Hazánkban az 1950-es évek elején a sikerek és kétségtelen nagy horderejű eredmények mellett a szocialista építés új feltételeinek és követelményeinek tudományos rangú elemzése nem minden tekintetben volt helyes. Hibásan fogalmazódtak meg a közvetlen feladatok és a megoldásuk módja. A szocialista építés útja egyre inkább eltorzult és ezért megnehezedett a helyes cél megközelítése. A párt szektás, dogmatikus vezetése nem értelmezte helyesen a népi demokrácia és a proletárdiktatúra viszonyát és a kötelezően érvényesítendő funkciókat, mindezek a pártban belső, lappangó válságot idéztek elő. A következmények nem ütköztek ki azonnal, de növekedtek és komoly társadalmi feszültséget szültek. A gazdasági feladatok megoldása felett érzett megelégedését eltúlozta, sikereit túlértékelte, kibontakozott a személyi kultusz és az ezeket követő elméleti és politikai hibák. Nem figyelt eléggé a dolgozó tömegek helyzetére, az életszínvonal fejlesztésére, a sajátos magyar viszonyokra. Irreális feladatokat tűzött ki az egyes tervidőszakokra, a falu szocialista átalakításának ütemére. A pártéletben csorbát szenvedett a demokratikus centralizmus, a párt belső energiáját adó lenini normák, a bírálat joga. Különösen nagy zavart okozott a párttagság körében és a pártot magáénak valló dolgozó tömegekben, a szubjektivitás feltűnése, a szocialista törvényesség durva megsértése. kai való kooperációra. Különös figyelmet fordított pártunk a helyes agrárpolitikára, a korábbi években megkezdett termelőszövetkezeti mozgalom erősítésére. Létrejött a kollektív mezőgazdaság Gondolt arra, hogy ez a forradalmi feladat elősorban politikai feltétel és megfelelő gazdasági bázis egybeesésekor a dolgozó parasztság egyetértésével, aktív részvételével, társadalmunk minden osztályának, rétegének támogatásával oldható. meg. A helyes politikai irányvonal érvényesülése közben a teljes gazdasági és politikai konszolidáció talaján továbbfejlődtek hazánkban a szocialista termelőerők és termelési viszonyok. A nagyüzemi kollektív mezőgazdaság látrejöttével befejeződött hazánkban a szocializmus alapjainak lerakása. A párt, a gazdasági építés, a politikai é'et föladatai mellett gondot fordított a marxizmus eszmei ofíenzivá- jára, a kultúrforradalom további terebélyesítésére is. Abból indult ki, hogy ideológiai és művelődési feladataink, a mindenfajta burzsoá nézet eileni harc hatékonysága és mértéke szerves ösz- szefüggésben van gazdasági feladatainkkal és eredményeinkkel. Az aktív ideológiai tevékenységet még sürgetőbbé teszi az a tény, hogy a tőkés országokkal való békés egymás mellett élés megvalósítására törekvő külpolitika igényli, szükségessé teszi a polgári eszmék és gondolkozásmód elleni harc fokozását. Ilyen körülmények között a szocialista eszmék terjesztése, a marxizmus—leninizmus propagandája, a tudat formálása a gazdálkodás tennivalóival egyenrangú feladatok lettek. Az alapok lerakása után a szocialista termelési mód teljes felépítésének munkálatait végezzük. 1966 elején a Központi Bizottság határozatot hozott gazdaságirányítási rendszerünk teljes átalakítására. A ■tények alapján meggyőződésünk, hogy az új gazdasági mechanizmus gondosan kialakított koncepciója csak erősíteni fogja gazdasági rendünk pozitív tulajdonságait, népet szolgáló hatékonyságát. Gyarapítja nagyszerű eredményeinket és közelebb visz 50 éves küzdelmünk végcéljához, a szocializmus teljességéhez, a kommunizmusba való átmenethez. A párt kiállta a történelem próbáját Tisztelt elvtársak! öt évtized jubileumát ünnepeljük. Visszatekintve a megtett és átélt útra, büszkék lehetünk. A párt, amit a Városmaior utcában néhá- nyán alakítottak titokban, melyet az osztályellenség hazánkban és szerte a világon annyiszor eltemetetnek vélt, ma is él, nem öregszik. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom megbecsült része, a szocializmus teljes felépítésén fáradozó, a társadalmi haladás élcsapatában menetelő Magyar Népköztársaság kormányzó pártja, a dolgozó nép gerince. Története nagyszerű tettek láncolata és minden eseménye bizonyítása annak, hogy pártunk a munkásosztály agya, a munkásosztály ereje és dicsősége volt és ma is az. Ez a r Árt legyőzhetetlen, energiája kimeríthetetlen, jövendője nagyszerű. Kiállta a történelem legigényesebb próbáját, és a mai kommunista generáció a pártalapítók nevében is tiszta szívvel és lelkiismerettel állhat a magyar nép és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom elé; amire ötvea éye kötelezte magát — azt becsülettel valóra váltotta. El és virágzik, a párt szeme- fénve, minden szenvedésének elégtétele, munkájának jutalma: a szocialista haza. Egy félévszázados hősi küzdelem jubileumánál nem felejtjük el azokat, akik jelenünkért erejüket és életüket áldozták, akik magukat dobták lépcsőül nemzedékünknek, hogy mi általuk eljussunk a csillagokig. Nélkülük és mindazok nélkül, akik névtelenül, vagy ismerten küzdöttek, vállalva a legszörnyűbb megpróbáltatásokat — nem lehetnénk itt. Örökre megőrizzük hazaszeretetüket, humanizmusukat. sírjukra helyezzük elismerésünk babér koszorúját. Tisztelettel emlékezünk meg azokról az élő, közöttünk lévő elvtársakról is, akik a régi harcok kezdői és folytatói voltak évtizedeken át és életük a magyar nép szüntelen szolgálatát jelenti. Megbecsülésünket azzal fejezzük ki irántuk legjobban, ha folytatjuk munkájukat, tanulunk életükből és előbbre visszük a szocializmus ügyét. Fél évszázad tanulságai A lepergett fél évszázad nagy tanulságokat nyújt a ma kommunistáinak. Arra tanít minket, és hősi történetével igazolja; — hogy őrizzük féltőn a párt eszmei, politikai és szervezeti egységét, a néppel való kapcsolatát; — tanuljunk mindig hibáinkból és nézzünk szembe tetteinkkel, erősítsük a párttagság kommunista erkölcsét: — képviseljük töretlenül a munkásosztály és a dolgoz' nép érdekeit, fokozzuk a pár vezető szerepét és erósítsül népünkben a párt iránt ér zett bizalmát; — politikánk csak annyiban lehet nemzeti, ha nem zetközi is. Az internacionalizmus az egész kommunista, mozgalom legnagyobb vívmánya. Erősítsük a Szovjetunióval és a baráti népekkel való elvtársias, testvéri viszonyt; — támogassuk a világ proletariátusát, a felszabadító mozgalmakat, a békéért folyó harcot, az antiimperia- lista erők küzdelmét; — fokozzuk a marxizmus —leninizmus eszmei offenzí- váját, és összekapcsolását a tömegek gondolkodásával; — pártunk 50 éves küzdelméből megyénk minden kom- nunistája merítsen erőt, kapón bíztatást, a további harcokhoz, a szocializmus teljes felépítéséhez. Legyen minden tettünk e nagy munkában fénylő fáklya, ami tisztán és világosan mutatja az utat nagy célunk, a kom-, munizmus felé. Az MSZMP politikája A párt belső nehézségeit 1956-ban a nemzetközi burzsoázia és az eddig meghúzódó belső reakció tervszerűen kihasználta; ellenforradalmi kísérlethez fogott. Az ellenségnek sikerült felvonultatni évek óta előkészített erőit és frontálisan megtámadta a munkáshatalmat, egy bur- zsoárestauráció reményében. A párt forradalmi elemei azonban erejüket latba vetve a Szovjetunió és a magyar dolgozó nép támogatásával megmentette a szocializmus ügyét és politikáját az alkotó marxizmus jegyében továbbfejlesztette. Maradéktalanul levonta az ellenforradalom és az 50-es évek tapasztalataiból a következtetéseket. A magyar kommunista mozgalom újjászervezett pártja a Magyar Szocialista Munkáspárt messzemenően alkalmazta és hasznosította a tapasztalatokat és az így kialakított politikát igyekezett következetesen érvényesíteni. 1956 után a proletárdiktatúra megerősödött, a konszolidáció gyorsan végbement. Kibontakozásnak indult a szocialista demokratizmus társadalmi életünk minden területén. Ennek az elvnek helyes alkalmazása a visszanyert bizalmat növelte, segítette a tömegek aktivitásának érvényesítését, alkotó részvételét az ország további sorsának alakításában. A szocialista építőmunka kibontakozásában nagy szerepe volt a párt most már helyes gazdaságpolitikájának. Gondosan elemezte az ország adottságait, a sajátos magyar viszonyokat, a nemzetközi együttműködésből adódó lehetőségeket. A népgazdaság arányait érdekeinknek optimálisabb megfelelő irányban fejlesztette tovább és minden eddiginél jobban támaszkodott a szocialista országok-
