Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-20 / 272. szám
rELFT-MAGVAROnSZAÖ S «Mal WOT november 90. A légkör Járás az Alföld és a Nyírség határán Megélhetés, mflitáaalkaSom, ellátás Tiszaiükön és környékén A tiszalöki hajójavítóban elkészüli nz első húszszemélyes lakóhajó, amely a folyam szabályozást végző dolgozók „ÚSZÓSZállodája" lesz. EIelí Emil felvétel® A vállalatnál, ahol legutóbb dolgoztam — panaszkodott villanyszerelő ismerő- zöm — X. Y. volt a főnök. Munkatársai bár elismerték, hogy jobban dolgozik, mint az elődje, mégse nagyon szerették. Ugyanis minden apró hibáért — az ügvben igaza volt ugyan — kikelt magából, ordítozott, megsértette a beosztottját. Az persze alig tért vissza a helyére, elkapott valakit és lete- remtette, szegény csak hápogott. A végén oda fajult a helyzet, hogy ennél a vállalatnál a portás is ráacsar- kodott az idegenre, ha az véletlenül nem magyarázta el folyékonyan és hangosan, mit is akar. Ervszer f " 'vott az apám telefonon. ” h-eg bizony mindig m •'ig-iije'^'ik. ha telefonon ken beszélnie, ugyanis falun még nem szokott hozzá a "echnika e csodájához. Vagy túlságosan halkan, vagy hangosan ordít bele Most megilletődött volt, de mire felocsúdott, a központos kisasszony már szét is kapcsolta, miközben dadogós ősöket emlegetett. Amikor megkérdeztem, miért nem hallgatta meg az öregemet, és miért beszélt vele ilyen csúnyán, nem is nagyon mentegetőzött. „Mit képzel, ráérek én valakinek a motyogását hallgatni. Különben nem Is tudtam, hogy az apja.” Majd panaszképpen hozzátette: „Tudja, hogy mennyi le- tolást. kapok én naponta fentról semmiségekért? Ha hallaná, férfi létére biztosan belepirulna.” Miért nem kéri ki magának? „Mert itt, szaktárs, ez a divat.” A türelmetlen durva modor, a válogatott sértések özöne felülről sugárzik és megfertőz mindenkit Persze elsősorban azokat, akiknek lehetősége van ezt a sugárzást lentebb továbbítani. Ez a káros sugárzás a főnöktől indult ki. Megmérgezte az egymás közötti kapcsolatokat, még aki hajlamos volt az udvarias közlésre. a határozott, de nem sértő utasításra, az is leszokott erről. Legfeljebb panaszkodott, de tartotta magát az idetelepílett új hangnemhez. Furdalt a kíváncsiság, va- joi. milyen ember vplt a főnök előző munkahelyén. jas avasét most elvezetem, eg,, kies völgyben fekszik. Bziiimagyar, színkatoltkufi, sz.-'papi birtok. Nincsen, k egoenyúló bércek, vaöregé- nyes sziklák, a lakosságnak az ís elég, ha a mered. k. bár inkább alacsony, vagy középmagas hegyek oldalán kiforrnak a mészkősziklák, mert az esők lemosták a földet a martokról, mert a török korban mind letarolták az erdőket, s azóta senkinek sc-m volt ideje újra telepíteni őket. A háborúban itt volt, nem messze, ebben a vármegyében a legnagyobb fogolytábor, akkor szó volt arról több ízben, hogy az erőteljes foglyokat arra kellene felhasználni, hogy erdőt ültessenek ezeken a kietlen hegyeken, amelyeken sem szántani, sem legeltetni nem lehet, de az adminisztráció csak táplálta a foglyokat, minthogy esetleg nemzetközi komplikációkat okozzon azzal hogy a fővárosnak mégis eléggé közelében, hasznot hajtó munkára alkalmazza őket. Kiderült, hogy ott beosztott vezetőként dolgozott és természetesen alkalmazkodott felettese szokásaihoz, átvette annak modorát. Ami viszont — és ez meglepett, határozott, udvarias, embert tisztelő hang volt Ennél a vállalatnál tehát ez volt a divat. Ehhez tartotta magát a portás és telefonos kisasszony is. Természetesen ez alól nem vonhatta ki magát , főnök kartársunk sem, mert rendreutasították volna felülről, lentről pedig kikérték volna a durva, lekicsinylő hangot. Viszont, amikor új munkahelyére került felelős vezető beosztásba — elismert érdemei miatt —, akkor egy idő múlva „begőzölt”. Visz- szafojtott indulatai feltörtek, igazi énjét mutatta. Érezte, hogy jól dolgozik, fölényes tudása, magabiztossága tekintélyt szerzett a számára, tehát nem törődött az olyan apróságokkal, mint a jó modor, az emberi hang. Tudta, azt hitte, hogy ezt minden fórumon megbocsátják neki, hiszen produkál. Tényleg, beosztottjai először meglepődtek, amikor látták, hogy az udvarias, halk szavú főnök egyre gyakrabban kitör. „Biztosan igedes”, védték, nyugtatgatták saját magukat. Majd, amikor látták, hogy állandósult nála ez a betegség, megoszlott a vélemény. Egyesek, a „hajlamosak” hamar átálltak az új hullámra, mások szenvedtek miatta, ezek végül vagy beletörődtek, vagy odébbálltak. A makacsabbak, akik látták a sugárzás igazi okait, a jellembeli fogyatékosságokat, szívós harcba kezdtek ellene. Lassan a vállalatnál kialakult két hullám. Az egyikből káros sugárzás áradt, a másikat hasznosnak nevezhetjük. Ez utóbbi még gyönge, de egyre terjed és meghonosodik. Szaporodnak az általa „megfertő- zöttek”. Bizonyos, hogy végül is uralkodóvá válik az egész vállalatnál a vezetőtől a portásig. Hiszen a munkatársak kö. zötti kellemes légkör, a jó munkahelyi közérzet épp úgy nélkülözhetetlen a dolgozó emberek számára, mint a kenyér, Vagy a levegő. így a táj megmaradt ősi sivárságában, s a lakosság ősi szegénységében. Ebben a faluban különös foglalkozásra jöttek rá az mberek. Ezen a télen. A falu a régebbi százaikban egzotikus foglaiko- ásra volt berendezkedve. Koldulásra. Seregestül indullak ki innen az emberek országos kirándulásra. Tarisznyát vetettek a férfiak a nyakukba és elindultak országszerte s óriási távolságra elcsavarogtak kordéval vagy gyalogszerrel; ösz- szeszedték az élelmiszert, amit a nép hajlandó volt iarisznyájukba tenni. Ezt hazahordták, és a kis családok várták, míg a szorgalmas szülők megjöttek a darab kenyerekkel, sőt a rakott búzászsákokkal. Most, hogy a nagy közmunkák, amiket annyiszor kilátásba helyeztek a felsőbb fórumok, egyre késtek, az elviselhetetlen helyzet arra a gondolatra vitte már a múlt télen, a falu néhány családfőjét, hogy az Ősi módszerre fanyalodjanak. A példát nagyobb érdeklődés kísérte, mint várMegyénk legnyugatibb fekvésű járása a tiszalökl, sajátos keveréke a nyírségi és alföldi tájnak: itt találkozik az Alföld sík rónája a Nyírség homokbuckáival. Csupán öt község és számtalan tanya tartozik a tiszalökl járáshoz, melynek lakói főleg mezőgazdasággal foglalkoznak. Huszonegy termelőszövetkezet gazdálkodik 35 ezer hold földön, több mint négyezernégyszáz taggal. A nagyüzemi gazdálkodás eredményességét számtalan adat bizonyítja. A járás termelőszövetkezeteinek halmozott termelési értéke ebben az évben várhatóan jóval meghaladja a 210 millió forintot. 65 millióval több ez, mint az öt évvel ezelőtti termelési érték. A tagok jövedelmében 4,8—5 százalékos emelkedés várható az elmúlt évihez viszonyítva. Viták után Az átszervezés időszakában gyakori volt a vita a tsz-vezetők között, kinek jobb minőségű a földje. Azok akik a réti földeken gazdálkodtak, panaszkodtak. A szakszerű vízgazdálkodás és jobb munkaszervezés eredményeként a réti földeken például 24 mázsás átlagtermést ért el a Tisza- vasvári Állami Gazdaság kenyérgabonából. A kimagasló terméseredmények nem ritkák a járás területén. A tiszavasvári Vasvári Pál Tsz átlagosan 250 mázsa cukorrépát takarított be holdanként. Volt olyan tábla, ahol 300 mázsás átlagtermést értek el Az egyre jobb eredményeket a szakemberek számának növelése ís biztosítja. Négy évvel ezelőtt 23 közép- és felsőfokú képesítéssel rendelkező szakemberük volt, számuk jelenleg 54. A termelőszövetkezetekben dolgozó szakmunkások száma 168, míg a betanított munkásoké meghaladja a 450-et Ezrek az iparban A nagyüzemi mezőgazdaság fejlődése mellett jelentősen növekszik az ipari termelés is. A tiszalöki járás 11 ipari üzemének termelési értéke ez évben 280 millió forint. Ebből 90 millió értéket exportra termeltek. A termelési értéket összehasonlítva a négy évvel ezelőttíni lehetett. S a tél elején már az egész falu forrongásba fordult. Egyes házaknál, a falu szélső házainál, titokzatos gyűlések voltak, a hatóság leülön bevonása nélkül, és határozatba mentek, hogy általában felveszik a _ regi módszert és az erőteljes férfiak, egyéb munkaalkalmat nem remélvén, újra nyakukba veszik a tarisznyát és elmennek gyűjteni. Mivel a koldulás tilos és hatósági ellenőrzés alá esik ma, ki kellett találni valami lehetőséget. így — gondolom — a falu templomára Kértek országos gyűjtésre engedélyt. Az aztán a helybeli jegyzőnek a jóakaratától függött, hogy hányán kapjanak ilyen gyűjtő engedélylevelet. Sokan kaptak. De most hogy fogjanak aozzá? A közelben vannak nagy bányatelepek, ioar vállalatok, ahol a nép mégis jobb módban él. Igen. de restelltek az eléhezett magyarok ismerősök közé menni. Olyan helyre, ahol boldogabb időkben ők maguk is bányamunkások voltak, vei, több mint százszázalékos emelkedés mutatkozik. Jelenleg több mint négyezer ember dolgozik a járás ipari üzemeiben. A közeljövőben újabb 2000 munkaerőt tudnak majd foglalkoztatni. Ebből a szempontból legjelentősebb fejlődés a Tiszavasvári Alkaloidánál várható, ahol több mint ezer új munkaerő foglalkoztatására lesz lehetőség. Jelenleg 5—600 ember jár el dolgozni, de számuk egyre kevesebb. A járás legkisebb termelőszövetkezetébe, a bashalmi Kossuthba is, tizennégyen tértek vissza az elmúlt évben. A 7 ezer lakosú járási székhely, Tiszalök a tervek szerint nincs kijelölve városiasodásra, csupán kiemelt nagyfalu központ. Fejlődése mégis biztosított. Tíz szak- rendeléses járási rendelőintézet építését tervezik 1971- ben, aminek megépítéséhez a községek egymillió forinttal járulnak hozzá. (Az építési költség 7 millió 400 ezer forint.) Itt jelentkezik az első komolyabb probléma, ami sürgős megoldásra vár! Az elmúlt években felépült hat orvosi lakásban nem orvosok laknak. Rendelőintézet munkájának beindulása majd azt igényli, hogy a szakorvosoknak lakást biztosítsanak. Az elmúlt négy év alatt több mint 500 lakás épült részben saját erőből, és állami hozzájárulással. Az egyre városiasodé Tiszavasváriban évente 40—50 lakás készül e! állami erőből. Az életszínvonal emelkedését igazolja az a tény is, hogy a járás dolgozóinak takarékbetét-állománya több mint 36 millió forint. A közeljövőben sor Inaktív öltöző. Fehér köpenyt öltünk. Dr. Pálkövi József kér, oltsuk el a cigarettánkat. — Van néhány, veszélyes sugárzást „lövellő” izotópunk, mint a vas és a kalcium — jegyzi meg. Izotóplaboratórium a város szélén. Egy kis vára a modern mezőgazdasági tus most is szívesen lennének, ha le nem építették volna a bányaüzemeket. Elhatározták azért, hogy távolabbi vidékekre mennek, ahol hírből sem ismerik a falu nevét. Elmentek Veszprém megyébe, Somogyba és Baranyába. Ott szintén mindenütt derék katolikus magyarság lakik, de szintoly szegények, mint ők, maguk. Itt koldulgatták át a telet. A falu kenyérkeresői elmentek koldulni, a többiek -ledig otthon maradtak kop- alni. Ez mind csöndben és zajtalanul történt. Hiedelmeién és tisztességtudóan. És jöttek haza apránként j. szegények, megrakott tarisznyával és csekély pénzadományokkal, s hűségesen :lszámoltak: ez a templom javára jár, a maradék pejig a kis kamrákba és lisz- esládákba. Nincs tehát ordító nyomor nálunk sehol, még ott sem, ahol sír a kapufélfa is. Nincs itt ordító nyomor, a szép kis magyar falvakon. Tisztes, szerény, szorgalmas éhezés — igen. De ordító nyomor, az sehol. Becsületesen és szorgalmasan végezték téli munkájukat. Jön a tavasz a mezőkön; a szerény méhek kirepülnek s tovább élnek még egy télig. 1933, március. kerül a szennyvíz, belvíz- és ivóvízprobléma megoldására. E célra a megye 5 millió forintot biztosít 1970-re fejlesztési alapiából a tiszalöki járásnak. Saját erőből is sokat tesznek. Ebben az évben 7400 négyzetméter betonjárdát építettek. Körültekintő gazdálkodásukat jellemzi hogy a járdaépítéshez házi építőbrigádot szerveztek. így 65 forintból tudtak megépíteni egy négyzetméter járdát, míg a vállalat ugyanezt 110 forintért készítette volna el. A művelődési és politikai nevelőmunka eredménye az is, hogy a házasságkötések 62 százaléka társadalmi esküvő, míg az ossz születésekhez viszonyítva 30 százalékos á névadások száma. Ez megyei szinten is rangos helyezést jelent. Árak a piacon Az eredmények ellenére problémát jelent évek óta a lakosság áruellátása. A járás üzlethálózata elavult, korszerűtlen. Igaz, hogy presszót, vendéglőt építettek Tiszalö- kö.n, mest fmsz-áruház létesítését tervezik. Ez azonban dománynak. Tíz munkatársa van. Radioaktív izotópokat használnak fel a szabolcsi sikerek érdekében. Miután beöltöztünk, Pálkövi kandidátus tovább magyarázza: — Ez nem jelenti azt, hogy így most már hozzá lehet nyúlni az izotópokhoz, ? dolgozni is lehet. Ehhez egy másik ruházat szükséges. Haladunk tovább. (Jjabl öltöző. Nadrág, sapka, műanyagkötény, fehér cipó, kesztyű, stb. Az inaktív gépházba kerülünk, ahol a levegöbeszívó berendezés működik. Olajszűrőn keresztül kerül a portalanított levegő az izotóplaboratóriumba. — Csak portalanított, tiszta levegőn lehet dolgozni, kutatásokat, kísérleteket végezni. S ezért óránként tízszer cserélődik a levegő. Mérőszoba. Százezreket érő, bonyolult műszerekkel. — Izotópokkal el tudjuk különíteni, mennyi tápanyagot vett fel a növény, s mennyit juttattunk mi be mesterséges úton — magyarázza. — így a legoptimálisabb trágyázási módokaí tudják kidolgozni. Egy radioaktív növényi mintát mutat. Kis csészében helyezkedik el. Ilyenből negyven darabot lehet elhc lyezni az automatikusan vizsgáló gépben, melyet ők mintaváltónak neveznek. Innen az izotóplaboratórium központjába jutunk. Ili tárolják az izotópokat, aho, bontják és előkészítik a növények „bevitelére”. Töb' helyen ez olvasható: sugúi veszély. Ólomfalak mögött, kívülről gumikesztyűben kézzel irányítják a manipulátorokat. így bontják a;: izotópokat, s egy-két tized- mi Iliméiért vesznek ki belőlük, melyet aztán hígítanak. Pillanatra megállunk az Izotóptartó, vagy ahogv ők nevezik a trezor előtt Vasnem oldja meg a bérből é* fizetésből élők nagy proL lámáját, amit a íöidmüvesszö- etíiize' ok félreértelmezett mechanizmusa okozott. A gye:: go minőségű, kevés zöldség-gyümölcs és baromfi- féleségek ára itt általában elérte a környező városok árszintjének kétszeresét. Ez abból adódott hogy a földművesszövetkezetek nem kötöttéit szerződéseket a termelőszövetkezetekkel, s ezeket az árukat magas hnszoa- kulccsal értékesítették. A tsz-ek által eladott árut a MÉK-től vásárolták vissza az fmsz-ek. • s úgy értékes'tették a piacon. Ezért a járásból nagyon sokan a nyíregyházi és debreceni piacokra jártak bevásárolni. A járás vezetői erre felfigyelve úgy határoztak, minden termelőszövetkezet és földművesszövetkezet saját községét köteles ellátni megfelelő mennyiségű és minőségű áruval, amit a termelőszövetkezetek plusz területen termelnek meg. Így eleget tesznek szerződési kötelezettségeiknek, segítik a városi ellátást, ugyanakkor megoldják a helyi lakosság áruellátását is. Tonrasovszky István tag ólomfalak között őrzik a radioaktív izotópokéi. — Van benne eleg ffito. kileng a sugárzási je'- ó műszer, s halkan .rúg — mondja Pálkövi, amikor közeledünk. Ez az izotoft'aboratórium két éve működik a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérlet! Intézetben. Évente a kísérletekre csaknem egymilliót fordítanak. Az első esztendőben előkísérleteket végeztek, hiszen egy ilyen új és korszerű, a legmodernebb módszerek kutatásával foglalkozó labor „beüzemeléséhez” időre van szükség. S néhány év szükséges, míg az első komolyabb eredmények mutatkoznak. — Legalább három esztendő szükséges ahhoz, hogy egy kísérletről véleményt mondjunk — újságolja Pálkövi. — Elsősorban táj jellegünknek megfelelően a dohány, a burgonya, az alma azok, amelyekkel kísérleteket végzünk, ezek termesztését kívánjuk elősegíteni tudományos kutatásainkkal. Elsősorban a tápanyag-utánpótlásban, a talajművelésben és trágyázásban várunk eredményeket. Kísérleteket végzünk azzal kapcsolatban is, hogy egyes növény féleségek gyökérzete különböző talajjavítás hatására milyen mélyen és mennyiségben terjednek el a talajban. Dr. Pálkövi József a ■zovjetunióban lett a biológiai tudományok kandidátusa. Disszertációjának is a radioaktív izotópoknak a "elhasználása volt a témája. Gazdasági cseléd volt apjával együtt valamikor. Most ő a legfejlettebb atomtechnikai módszerek egyik alkalmazója a mezőgazdasági kutatásokban, itt a Nyírségben. » Farkas Kálmán (A.) Móricz Zsigmondi Ének a falunkból A kis falu, ahová a nyáVigyázz! Sugárveszély! A I\ 1 f IK S K (ü ixotéplaboi^toiinniáimii
