Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-19 / 271. szám
november Í9. KELET MAGVARORS7AO * Oldal Nagy politikai tőke Nyírbátori járási tapasztalatok a vezetőségválasztó taggyűlésekről Felelősségteljes, formailag, de különösen tartalmilag újszerű, a sablonokat mellőző taggyűléseken választották meg az új pártvezetőségeket a nyírbátori járás kommunistáé Az első helyen a gazdasági kérdések szerepeltek, s a beszámoló és a vita alapja az volt, hogyan élnek az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségekkel. Szóba kerültek a mellék- és segédüzemágak — lassú a fejlődés —, a hitel- politika, a vállalatczerű gazdálkodás. az önállóság. „Élre az önállósággal” — adták ki ezt a jelszót a taggyűléseken az egyszerű emberek. Nyírbo- gáton. Nyírcsászáriban, a nyírbátori járási tanáesi ipari vállalatnál és másutt! a vezetők következetességét hiányolták. Ezeken a gyűléseken elmondták, hogy nagyon rossz gazdasági és politikai következménye lehet annak, ha a gazdasági vezető — a tsz-elnök. főkönyvelő, igazgató — csak levelezik a pártvezetőséggel, s nem együtt oldják meg a problémákat. Tévedés ne essék, nem a gazdasági vezetés ellen szítottak hangulatot e tanácskozások. hanem előre mutattak: mit. hogyan lehet és kell, hogyan lehet kilábalni a gondokból, jobb eredményeket elérni És a pártszervezetek vezetőségei önbirálatot is gyakoroltak, mit tehettek volna, s nem tették meg ők? A kommunisták azonkívül elismerték a tsz-vezetők bonyolult és nehéz munkáját is. Élénk vitát váltott ki az ifjúság helyzete. Nyírcsászáriban szóvátették, nem tartható, hogy a tsz-vezetők elhanyagolják a fiatalságot. Nyír- derzsen viszont azt bizonyították be, mennyire helytelen az az álláspont, amely szerint mindegy, ki lesz az ifjú sági szervezet vezetőségében : A fiatalság falun tartása, a szórakozási lehetőségek, a jobb munkafeltételek megteremtése, az ifjúsági brigádok tevékenységének segítése, értékelése szerepelt még a taggyűléseken. Mindenütt konkrétan és jó javaslatokkal. Sokat foglalkoztak például azzal is, hogy a legjobb fiatalokkal találkozzanak a párt soraiban — ehhez javítani kell eddigi pártépítésí tevékenységükön. Felvetették: a párttagság helytállására nagyobb Szükség van. mint valaha, mert a példamutatás ereje felbecsülhetetlen. A magatartás "a munkában, a magánéletben, a pártmunka, s nem utolsósorban az került eddig nem tapasztalt mértékben a terítékre, hogy a kommunistának szüntelenül tovább kell képeznie magát, ha jobban akar dolgozni. Volt egy-két párt- szervezet, ahol a párt vezető szerepét egy-egy állás betöltésétől, egy ember vezető szerepétől tették függővé. Nyír- lúgoson és Nyírbélteken is megmagyarázták, mennyire helytelen ez a látásmód. A legtöbb taggyűlésen bátran. személyre való tekintet nélkül mondtak véleményt A járási pártbizottság most. a tapasztalatok összegezésekor látta, hogy a kevésbé aktív, bírálat nélküli taggyűlések általában a hivatali, MÁV, állami gazdasági párt- szervezetekben voltak, s természetesen megvizsgálja, miért? Nemcsak a gazdasági munkában van szükség önállóságra — vallják a Nyírbátori iárási Pártbizottság vezetői —- hanem a pártmunkában is. Céltudatos folyamat ez ió ive a járásban. Az alapszervezetek korábban hiányolták miért nem kapnak „felülről’ részletes instrukciót? Sokáig tartott megmagyarázni, hogy alkotó munka csak akkor van. ha nem mondják meg minden héten mindenkinek, mit csináljon. A pártmunka nemcsak a gazdasági eredményekért, hanem a saját fejjel gondolkodó kommunista vezetők neveléséért is van. Enélkül nem lehet önállóságról beszélni. E célokat szolgálta a választás is. Az új vezetőségek nagy része a régiekből, s mintegy negyede újakból áll. A tagság azokat választotta, akik eddig a legtöbbet tették, s ezután is a legtöbbet tehetik a tagságért, a területükért. Jól hatott a szélesedő demokratizmus. Most az a legfőbb teendő, hogy tartsák ezt az aktivitást, felelősségérzetet a párttagságban. A járás már most beszélget az új vezetőségek tagjaival — alaposan, behatóan — tisztázzák a vezetőségi reszortokkal járó konkrét tennivalókat. Jó indítása ez az újabb kétéves munkának. K. J. OLVASÓNK LEVELE ALAP/ÁN Mi le&z a kisvasúi állomással és a régi szál lóval? Az utóbbi időben több olvasónk — legutóbb Csáki Lajos, Szarvas utca 24 sz. alatti lakos — kért információt a város belterületét érintő tervekről. Olvasóink különösen a kisvasút jövőjéről, a kisállomás sorsáról és a Szabolcs-szálló jelenlegi épületéről érdeklődnek. Tájékoztatást kértünk ez- ael kapcsolatban a megyei tanács vb. építési, közlekedési és vízügyi osztályától. Az eddigi tervek szerint 1970 közepén felszámolják a kisvasút közlekedését. A Be- oiannisz téri kisállomás épületét ezt követően lebontják, s az évtized végére helyén egységes parkosított terület lesz, a parkok között korszerű sugárutat alakítanak ki. A másik érintett épületről — a szállóról — a következő információt kaptuk: a Szabolcs-szálló jelenlegi épülete megfelelő korszerűsítés után, s a mellette épülő új, modern szálló elkészültével szervesen kapcsolódik majd az új hotelhez. így tehát a régi és az új szálló egységes vendéglátó komplexum lesz 1970-től, átadásának tervezett határidejétől. Boőó Béla; Hágcsón Hunyorogva nézek fel a négy emelet magasba: a tetőhöz erősítve, kötélhágcsón lóg fentről a járdára, kettős kötele fokokra osztva. Hágcsó, a szóról Júlia jut eszembe, t Júlia: Vond össze kárpitod, sze relmes éj, A nap szemét kötözd be. Rómeó Nem — látva — hallva fus ■ son karjaidba. Hágcsó: itt most szó sinc:- shakespearei költészetről, ez a leghétköznapibb próza. A hágcsón, éppen a tető alatt, egy overáilos férfi kapaszkodik, kezében hosszú rúd. Nem nem Rómeó, ha az lenne, rendelkezésére állna a lépcsöház vagy a lift — ha jár. Arról van szó * a szecesszió divatjának sok fővárosi házal gipszdíszítéssel tarkították, pé'dául ezt is, abnrmer- a kötélhágcsó lóg alá. A gipszminták elmallódtak, s most atarozzák a házat, — le kell két verni nehogy idővel — égső romlásukkor — a já- ókelök fejére zuhanjanak A gipszek „Rómeója” rúdja- al bökdösi az avatagot, hull afelé az áldás, porfelhő, s üffen estében a lelökött i pszdarab. Az ember gyakran magához mér másokat, eltűnődjem: elindulnék-e ezen a nimbálódzó kettős kötélen szerelemért, vagy gipszért ? Kihagyom magamat a fele létből, sokan nem tennék neg. Szédül-e? — kérdezem tésőbb a ház arcának farag- hálójától? Szédül-e a magasban. amikor lenéz s a mélységben látja az utcát, s i szétroncsolt faldarabokat Nem is várhattam más választ. mint nemet — ha szédülne, ne:n más ma tel. létezik más munka is. Aztán azt kérdeztem: ült-e már repülőgépen? Kiderült, nem. de nem is kívánt soha, az túl magasan jár, felhők alatt — hát inkább nem. <A felhők is mások, a háztatő is más. A kötéíhágcsó fokát érzi a cipőtalpa alatt, különben is fenn biztonsági övvel erősíti magát a hágcsóhoz. Ez a foglalkozása. A házat tatarozni kell, ez az élet rendje. A házban lakik egy sebészorvos, mindennapra esik néhány műtétje. Megtörténhet. egyszer éppen ezt az embert operálja, őt, aki a házat tatarozza. Az orvos kezében kés, nem fél, amikor az eleven húsba vág? Miért félne? Az a feladata, feltárja késével a beteg részt. Közhely, de néha a közhelyek valamiféle rangot kapnak. Ha én lakom a házban, azt mesélem: na végre. tatarozzák a házunkat. Vagyis ez a férfi, aki a kötél fokán négvemelet magasban áll — az én hajlékomon munkálkodik. Rendbe hozatom a téli- kabátomat. a szabómester tehát nekem dolgozik. Körülnézek: milyen nagy úr vagyok, persze, egvütt mindenkivel. A cipőgyár cipőt csinál nekem, mások megszövik száNagyszerű épület körvonalai bontakozik ki a nyíre gvházi almatároló II. építkezésénél. Hammel J6zse‘ lelvCieia Függőben 20 ezer hagyatéki ügy A földtörvény végrehajtásának tapasztalatai megyénkben Az 1967 évi törvény, amely a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyéb szervek használatában lévő földek tulajdonviszonyának rendezését írja elő, első fordulójához érkezett. Ez év áprilisában a törvény végrehajtására munkabizottságok alakultak. Feladatuk volt többek között megállapítani a tsz-tagok, a tsz-tagokkal együtt élő házastársak, özvegyek, idős személyek, haszonélvezők. kívülállók, külföldi személyek földterületükkel kapcsolatos tulajdon- viszonyát. Ezzel lényegében előkészítették a törvény 1969 január elsejével kezdődő gyakorlati alkalmazását. K't terhelnek a költségek? A földtörvény végrehajtásának első fázisában végzett munka sok olyan problémát hozott felszínre, amelynek megoldása a közeljövőben sürgős. Ilyen többek között, hogv na svon sok a le nem tárgyalt hagyatéki ügv. s így ielentős földterületek tulajdonviszonya kérdéses. A megyében több mint 20 000 olyan hagyatéki ügy van függőben, amelynél egyértelműen ma még nem lehet meghatározni, ki is a tényleges tulajdonos. A hagyatéki ügyek rendezése elsősorban a tulajdonomomra a szövetet, megsütik a zsemlémet, megborotválnak, megnyírják kérésemre a hajamat. Csákányozzák a szenet, hogy ne fázzam, csiszolják okuláréin üvegét, helyrehozzák törött ablakomat, termelik nekem az áramot, fölaggatják csilláromat... Mindenki csinál valamit azért, hogy úgy éljek, ahogy élek. sok ezer kar fárad, izmok feszülnek, gyógyszért készítenek nekem, fát ültetnek az ablakom alá. a pincér — ha éppen az 6 asztala — elém teszi az ételt, felsöprik az utcámat. Igyekszem megnyugtatni magamat, én is adok alamit a közösbe, mint ahogy mindenki ad. Kérdezgetem a háztatarozót: — Ha végez a munkával? — Megmosakszom. Asszony, gyerek, vacsora. — Hidegek már az éjszakák. Rossz felkelni reggel? — Az ember felkél. — Gondja van? — Mint mindenkinek. Most beteg a gyerek. — Szeret inni? — Médiával. Persze szombaton — A ház milyen, ahol lakik? sok szempontjából fontos és lényeges. A termelőszövetkezetek ugyanis a használatukban lévő és tulajdonukba kerülő földek után megváltási árat kötelesek fizetni. Érdemes tehát az örökösöknek elvégeztetni az örökösödési eljárást. Sokakat az tart vicz- sza, hogy vajon a közjegyzői és egyéb költségek nem haladiák-e meg a földért kapott összeget. Ehhez azt kell tudni, ha a termelőszövetkezet a föld tulajdonba- vételre igényt tart, akkor az örökösödési eljárás során adódó költségek a tulajdonost nem terhelik. Ha tsz-tag az örökös, úgy a megváltás idejéig a terület után földjáradékot kap; ha nem tsz-tag ajánlotta fel földjét a tsz- nek, akkor a megváltási ár illeti meg. Kevés a mentesítési kérelem tesítési kérelem belterületi, zártkerti részekre vonatko- kozik. A bizottsági munka során a törvény értelmében az illetékes községi tanácsokon 15 napos közszemlére kifüggesztették, a kívülállók és tsz-tagoknak névsorát, akik mentesítésre jogosult tulajdonosok. Ennek ellenére a tapasztalat az. hogv mentesítési kérelmet kevesen nyújtottak be. Ennek oka legfőbbképpen az: a kifüggesztés ellenére sokan nem tudják, hogy mentesítési joggal élhetnek, hogy belterületi és zártkerti részüket, amelyet jelenleg termelőszövetkezet használ, csak a mentesítés után tarthatják meg tulajdonukban. A kívülállóknak és termelőszövetkezeti tagoknak tehát másfél hónap áll rendelkezésükre, hogy mentesítési kérelmüket az illetékes járási földhivatal: .- hoz benyújtsák. A földtörvény a tulajdon- viszony megnyugtató rende- z.éséhez lehetőséget ad. hogv a tulajdonosok. kívülállók földjeikre, erdőre, telekre mentesítési kérelmet nyújtsanak be. A mentesítési kérelem benyújtási határideje 1968. december 31. Szabolcs- Szatmár megvében közel hetvenezerre tehető azoknak a száma, akik élhetnének mentesítési kérelemmel. A men— Múlt évben festették. — Jól? — Hát arról lehetne beszélni. — Ez kritika? — Az. Kritizálni mindenki szeret. — És ha a maga munkáját kritizálják? — Tessék Lehet. De ha rendesen csinálom, nem örülök, ha kritizálják. — Most, hogy lejött a hágcsóról, mit tenne szívesen? — Elszívok egy cigarettát, aztán visszamegyek. Kicsit tétovázok. Aztán: — Szeretne ajándékba kapni egy autóbuszt? Rögtön észreveszem: rossz a kérdés, nem tartja komolynak. Nem is tarthatja. — Inkább egy kis vikeno- házat. Még egy kérdés, de előre sejtem, buta kérdés: — Jó élni? — Nem olyan buta. amit kérdez. Nagyon jó élni! Olyan fiam van, csupa ész. Parolázunk. Erős a szorítása, mintha bíztatna. Eldobja a csikket, rátapos a gipsznor- ban. Indul a magasba. Nem ■fél. nem szédül. így kell tennie. Ez a rend. Kialakitható-e új zártkert? A földtörvény végrehajtásával kapcsolatban felvetődött az a probléma, hogy megyénk községeinek majdnem fele nem rendelkezik zárt kerttel. (A mátészalkaiak ez ügyben a Szabad Föld szerkesztőségéhez fordultak, s a november 17-i számban erről riport jelent meg.) Az új zártkert kialakításával kapcsolatban a földtörvény úgy rendelkezik, hogy lehetséges új zártkertek kialakítása. Az új zártkert kialakításához azonban elsősorban a helyi termelőszövetkezet kérelme szükséges. Állami tartalékföldek tulajdonba vétele A földtörvény értelmében a termelőszövetkezetek igényelhetik az állami tartalékföldek tulajdonba vételét. Megyénkben jelentős állami tartalékföldek vannak. A tapasztalat azonban, hogy a termelőszövetkezetek kevés érdeklődést mutatnak a tartalékföldek tulajdonba vétele iránt. Kétségtelen. az állami tartalékföldek művelése elsősorban továbbra is a tsz-eket illeti meg. de a tulajdonviszony rendezetlensége olyan hátrányokkal is iár. hogy ezeket a tartalékföldeket a tsz-ektől bármiké- más rendeltetésre el vehetik. A tsz-eknek tehát előnyös. m~ enyugtató. ha a tar- talékföldek tulajdon iogát minél előbb rendezik Seres Ernő