Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)
1968-10-13 / 241. szám
Vasárnapi melléklet Kik Egy italboltban nemrég verekedés tört ki. Pofonütöttek egy férfit, a rendőrségnek kellett közbelépnie. Az igazoltatás során kiderült, hogy a sértett kalauz. Többen hatóság elleni erőszaknak vélték az esetet Ugyanilyen inzultus ért egy másik kalauzt is. de most már nem szórakozóhelyen, hanem munkahelyén: a villamoson, szolgálat közben. A kétesetet különbözően bírálták el. Az eljárásnál sokkal szigorúbb büntetést szabtak ki az utóbbinál, mert törvényeink — jóllehet a kalauz semmilyen körülmények között sem hatóság — fokozott védelmet nyújtanak a közszolgálatot végző alkalmazottaknak. Ha egy civilruhás rendőr rendkívüli esetben a közrend érdekében intézkedni kénytelen, (ezt úgy nevezik, hogy szolgálatba helyezi magát) köteles azonnal igazolnia személyét, mert ha megtámadják, a bűncselekmény már: hivatalos személy elleni erőszak. Sokan azonban visszaélnek a „hatóság" fogalmával. Gyakran okoznak bosszúságot az „apró hatalmasságok'*, akik olykor hatóságot játszva fontoskodva ellenőrzik az egyes állampolgárok személyazonossági igazolványát, jogtalanul berendelik őket, kérdőívek kitöltésére köteleznek, egyszóval feleslegesen kellemetlenkednek. E túlbuzgó ügyködésnek leginkább azok esnek áldozatul, akik gyakran azt sem tudják, hogy tulajdonképpen mely szervek is Magyarországon a hivatalos hatóságok. Az állam hatóságai elsősorban a hatalmi testületek, az országgyűlés, a választott tanácsi testület. De hatóságok az államigazgatási szervek is: minisztériumok, a hatóságok ? BÁTORLIGET a tanácsi hivatalok, stb. továbbá hatóságok a bíróságok, és az ügyészségek is. Valójában ezekkel az állami szervekkel van a legkevesebb félreértése a lakosságnak. Hiszen pontos jogszabályok szerint járhatnak csak el, s mindenkor a törvényesség maximális betartására kötelezettek. Működésüket rendszeresen ellenőrzik, és a törvényeket, a jogszabályokat pedig, amelyek szerint e hatóságok cselekednek, éppen az állampolgárok által választott hatalmi testületek hozzák. Azoknak a hatósági szerveknek is körülhatárollan korlátozott a hatásköre, amelyek közvetlenül a társadalmi együttélés szabályait ellenőrzik és betartják. Ilyen például a rendőrség, amelynek 72 óránál tovább nincs joga a személyes szabadságot korlátozni az ügyészség jóváhagyása nélkül. A lakosság legíöbbnyire a tanácsapparáius hatósági működésével találkozik, hisz ott intézik a lakosság mindennapi ügyes-bajos dolgát. Fontos tehát annak ismerete, hogy a tanácsokon belül, mely szervek a hatóságok. Többek között: az igazgatási osztályok, az építési osztályok. az adóhatóságok, valamint a KÖJÁL, amely szigorúan felügyel az egészség- ügyi rendszabályok betartására. Az ügyeinket intéző tanácsi tisztviselők személyükben nem minősülnek hatóságoknak. Ilyen joggal csak az illetékes szakigazgatási szerv vezetője í ébdeTRéüírk Szocialista társadalmunkban a hatóságok fő feladata — a számukra meghatározott területeken — társadalmi élet irányítása és szervezése és nem elsősorban a büntetések kiszabása, vagy rendszabályok foganatosítása. Feladatuk, hogy biztosítsák a törvények, jogszabályok megvalósítását és az állampolgárok jogainak érvényesítését. Az ügyfelekkel való bánás módot szigorú rendeletek sza bályozzák. A tisztviselők például kötelesek mindenkor türelmesen végighallgatni az ügyfelek kérését, panaszukat s udvariasan intézkedni, tanácsot állni, egyszóval meg könnyíteni mindennapi életüket. Mégis előfordul, hogy nem egyszer órákat állhatunk egv egy tisztviselő előtt, aki közben tnár kívülről megtanulta a személyi igazolványunkat. Gyakran, szinte fel- sőbbségként kezeli a lakókat az IKV alkalmazottja. „Ra- portra” rendeli az irodákba, olyan záradékokkal, az idézési lapon, hogy meg nem jelenés esetén ilyen meg ilyen szankciókat alkalmaz. Pedig erre a legkevésbé sincs joga. Épp olyan vállalat, mint például a GELKA. Nem hatóságok a társadalmi szervek, a szövetkezetek, nincs joga ellenőrzést gyakorolni a nagyvállalatoknak a kisvállalatok felett Még szolgálat közben sem hatóság a portás, sem a házmester. Semmiféle hatósági funkció gyakorlására nincs joguk. A törvényességünk szilárdságát jellemzi, hogy a hatósági szervek összes véghalá- rozatainak az elmúlt években csupán 6—7 százalékát fellebbezték meg az ügyfelek. De a kis hétköznapi ügyekben is rendet kell teremteni, mert közéletünk demokratizmusát csak úgy lehet elmélyíteni, ha végre lemondanak vélt jogaikról az „apró hatalmasságok”. Krgös István Reform és a közvélemény vánuló és a szemléletek egységében kifejeződő nézetek igazolják legjobban, hogy nem lanyhult, hanem tovább fokozódott a reform iránti érdeklődés. Nemcsak a kezdeti sikereket és eredményeket írjuk a reform javára, hanem a bajokról és a gondokról is úgy beszélünk, mint olyanokról, amelyek a múlt maradványai és még nem érintette őket az átalakulás szele. Sorolhatunk példákat. Figyeljük csak a piacokon bevásárló jobb és olcsóbb árut kereső háziasszonyt. Ha valahol gyenge minőségű és drága zöldséggel, vagy gyümölccsel találkozik, akkor e jelenséget többnyire nem az új mechanizmusra „keni”. Hasonló módon nem a reformot, hanem a választékot kifogásolják a bútorüzletekben, ha nincs elég áru, más esetekben ugyanígy mérgelődnek a hiánycikkek miatt, vagy türelmetlenkednek az építőanyagok elégtelensége fölött — és így tovább. Naponta mérjük életünk anyagi feltételeinek változását és kétségtelen, hogy ilyen irányú kritikai érzékünket is erősítette és most is fejleszti a reform. Sok szó esett már az egyes állampolgárok közgazdasági gondolkodásának jelentőségéről. Hát ime: ilyen gondolkodás kezd bennünk meghonosodni talán olykor még ösztönösen, de leggyakrabban tudatosan; És ami nagyon hogy ez a gondolkodás nem korlátozódik csak szakemberekre; nemcsak az állami, az ipari, a vállalati, a mezőgazdasági vezetők tulajdonsága, hanem kiterjed a gazdasági élet szereplőinek millióira. A közvélemény magába fogadta a reformot és ugyanez a közvélemény behatolt gazdaságirányítási rendszerünkbe, hogy a maga erejével állandóan formálja, alakítsa azt. Talán ez a kölcsönhatás az első és legnagyobb bizonyítéka törekvéseink helyességének és a legjobb biztosítéka a továbbhaladásnak. H. L. Ősz van a bátorliget! őslápon. Kilencvennyolc holdas élő. szabad temészetrajzi múzeum. az ország kincse ez. Egyes tudósok szerint az utolsó jégkorszakból (10 ezer évvel ezelőtt fejeződött be) maradt fenn az itt élő növényvilág egy része. 1914-ben egyik nagyhírű botanikusunk Tu- zson János fedezte fel, ő hívta fel a figyelmét az akkori kormányszerveknek erre a csodálatos, az Alföldön páratlan élővilágra, flóra és állatvilágára. Közöny fogadta a nagy felfedezést. Az első és a második világháború közötti időszakban Soó Rezső profesz- szor volt az, aki a nemzetközi érdeklődés figyelmét felhívta a jégkorszakból megmaradt bátorligeti ősláp élővilágára. Annyit sikerült elérnie a felszabadulás előtt, hogy védetté nyilvánították, de nem lett a nemzet közkincse. Lényegében 1945 hozott itt is változást. 1946-ban megvásárolta az állam drága pénzért az addig magángazdák birtokában lévő ősláp földjeit. Mint itt mondják — egy- egy kaszálóért ötszörös árat fizetett a nép állama, hogy valóban a nemzet kincsévé váljon. 1948-ban negyvenhat holdat erdősítettek be azért, hogy a mikroklímát megvédjék. A hatalmas területet bekerítették, s az élő múzeumra azóta őr ügyel. Most Tanicsár 'Mihály aki itt él feleségével Ö az egyik jó ismerője e ma is változó, fejlődő világnak. Építettek a bátorligeti Ősláp területén kutatóházat, amely nyugodt ..menedéket” biztosít á nagyhírű magyar és külföldi kutatóknak, tudósoknak, akik heteket töltenek itt, s az év különböző szakaszaiban vizsgálják az élő világ rejtelmeit, gazdagítják a tudományt. Itt végzett kutatómunkát a világhírű magyar tudós dr. Jávorka Sándor, dr. Soó Rezső, dr. Simon Tibor, aki ma is patronálja Bátorligetet. Jártak és járnak ide híres külföldi tudósok, emlékeznek a szovjet Potapov professzorra, francia, német, csehszlovák, osztrák kutatókra, s akik szinte a világ minden részéből eljönnek ide Bátorligetre. Kutatta rovarvilágát a nemzetközi hírű dr. Erdős József professzor, a lepkészek közül dr. Lengyel Gyula és dr. Agócsy Pál, a botanikus Papp József íanár. Az itt élő növényfajok száma meghaladja a kétezret. Itt élnek az egykori jégkorszak növényei teljes pompájukban. Az Alföldön csak itt található a zergebcglárka, a szibériai hamuvirág és a Hammel József felvétele szibériai nőszirom, a mocsárt angyalgyökér, a tőzegeper es vidrafű. Talaja jellegzetes fűzláp. jós jiyúTáp. Ez alatt alakult ki a iőzeges lápi talaj. Kedvező sajátossága a nagyarányú víztároló képesség, mely előnyösen járul hozzá a hűvös-, nedves környezetet kedvelő reliktum növények fennmaradásához. Bátorliget a természetrajz tudományok vára. Igen gazdag az állatvilága is. Egy es tudományos munka- közösség 4700 állatfajtát mulatott ki. Ebből egysejtű állat 100, féreg 220, rovar 4 ezernél több. 260 ízeltlábú, 120 puhatestű és ugyaneny- nyi gerinces. Közülük 197 olyan faj, illetve fajvállozat van, amely eddig Magyarország egyetlen más helyéről sem voltak ismertek és 34 olyan faj, amelyet eddig a tudomány nem ismert. Itt él a gerincesek családjába tartozó elevenszülő gyük, a lábatlan gyik es a tarajosgőte. Bátorliget a Nyírség felbecsülhetetlen értékű védett területe, amely segíti a tudósokat a kutató munkában, a növények és állatok életje- lenségeinek a megfigyelésében és számos, eddig ismeretlen titok feltárásában. F. K. Tartalmas múzeumi hónap 29-én nyílik a munkásmozgalmi kiállítás Megyeszerte nagy érdeklődés kíséri a múzeumi hónap eseményeit. Október 13-án a Festők és modellek című kiállítást nyitja meg a Nemzeti Galéria anyagából, dr. Tele- py Katalin művészettörténész, A múzeumi hónap nyírbátori eseményei közé tartoznak még: október 27- én kerül sor az 1968. évi magyar polgári forradalom és a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulójára készített képanyag és Nyírbátor a Tanácsköztársaság idején című kiállítások megnyitására. Október 30-án a művelődési ház klubtermében dr. Béres András, a Hajdú-Bihar megyei múzeumok igazgatója Nyírbátor népköltészetéről tart előadástAz idei múzeumi hóftap változatos programjából kiemelkedik a megyeszékhelyen október 29-én megnyíló munkásmozgalmi dokumentációs kiállítás, amely gazdag anyagával, megyei emlékek, dokumentumok fel- használásával, színvonalasan szemlélteti az első világháborút megelőző történelmi időszak, majd a polgári demokratikus forradalom, a Tanácsköztársaság legkiemelkedőbb eseményeit. A kiállít»* forgatókönyvét dr. Németh* Pétérné múzeulógus, a grafikai munkákat Molnár Szilárd fővárosi grafikus készítette. A nagyobb nyíregyházi és nyírbátori múzeumi rendezvények mellett számos helyen tartanak összejövetelt a honismereti szakkörök, mu- zeumbarátok, néprajzi, régészeti előadások, filmvetítések, különféle történeti, munkás- mozgalmi dokumentációs kiállítások teszik színessé, tartalmassá az 1968. évi múzeumi hónapot,. Nem matematikai képietekkel kifejezhető, vagy központi nyilvántartásokban kartonokon rendezhető jelenségekből áll a közvélemény. Ezernyi szála és ezernyi csatornája átszövi egész társadalmunkat: minden jelenség hatással van az emberekre és minden ember befolyásolja az jelenségeket akkor, amikor véleményt alkot és különösen, ha véleménye alapján cselekszik. Ezt lehet és kell figyelembe venni, ha arra a kérdésre akarunk választ keresni, hogy a gazdaságirányítási reform eddig eltelt háromnegyed évét miként, ítéli meg közvéleményünk. Emlékezhetünk még rá: egy évvel ezelőtt milyen jó értelemben vett izgalom töltötte el a társadalom legkülönfélébb rétegeit. Mindenekelőtt az a kérdés volt izgalmas számukra, hogy vajTon miként érinti az egyes emberek egzisztenciáját, az egyes rétegek életszínvonalának alakulását a reform? Kilenc hónap még vajmi kevés idő egy ilyen nagyszabású gazdasági átalakulás megvalósításában De arra már elegendő, hogy a közvélemény nyugodt tárgyilagossággal értékelje a fejleményeket és hogy az emberek százezrei jó légkörű vitákon beszéljék meg tapasztalataikat. javaslatokat tegyenek és keressék saját tennivalójukat. Sacken a vitákon megnyil-
