Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)

1968-10-02 / 231. szám

TOM. október 1. KFT FT-MAGTARORSZAO f »!<f*T A páitmegbizatás ereje Fiatal agrárközgazdászokat fizott meg a Nyíregyházi Járási Pártbizottság, hogy a különböző okok miatt gyen­gén gazdálkodó tsz-ekben végezzenek elemző munkát. így tárták fel több közös gazdaságban azokat a té­nyezőket, amelyek akadá­lyozzák az előrehaladást, s megmutatták a kivezető utat is. Több száz oldalra tehető az a tanulmány, amely pártmegbízatásként készült el, mely alapját képezte a vb. tárgyalásának. Uj gazda­sági körülményeink paran­cséiban követelik meg, hogy a pártmunka és a pártmeg­bízatások színvonalát állan­dóan javítsuk, tökéletesítsük. Rutinmunkával, felszínes vizsgálódással ma már nem sokat segíthetünk. Éppen azért, hogy lépést tudjunk tartani a követelményekkel, s a pártszervezetek valóban hivatott segítői és ellenőrzői legyenek adott területüknek, arra kell törekedniük, hogy minden párttagnak képessé­géhez és képzettségéhez mér­ten pártmunkát, pártmegbí­zatásokat adjanak. Csak abban a pártszerve­zetben van pezsgő pártélet, ahol erről gondoskodnak, ahol minden párttag végez pártmunkát. Nem lehet azt állítani, hogy általános már ez, de a tapasztalatok azt mutatják, megvan a törek­vés rá üzemeink, tsz-eink, pártszervezeteink többségé­nél Nem formális dolog ez, hiszen a párttag így érzi igaeán, hogy számítanak rá, örömmel nyugtázza: szükség van munkájára. Ez ad te­kintélyt és elismerést a párt. megbízatásoknak. És csak növelheti a kommunisták felelősségérzetét, ha a párt­megbízatásokat taggyűlésen beszélik meg. így cseleked­tek a Nyírbogdányi Kőolaj­ipari Vállalat pártszerveze­ténél, ahol előzőleg megvi­tatták, ki milyen pártmegbí­zatást kapjon. Időnként er­ről beszámoltatják a párt­tagokat. Miként nem helyes az. ha a párttagokat tétlenségre íté­lik, úgy az sem módszer, ha egyeseket túlterhelnek, több megbízatást kapnak, mert így nem tudják tökéletesen elvégezni egyiket sem. Ta­pasztalható a Tiszavasvári Alkaloidában, hogy sok elv­társnak négy-öt megbízatása is van, ugyanakkor szép számmal vannak olyanok, akiknek egyáltalán nincs. Több pártszervezetben, ha szóba kerül valamilyen pártmunkának az elvégzése, Ami a belépőnek azonnal feltűnik ebben a Kossuth téri boltban, az a csend. Az irodalom tisztelete, a könyv­olvasó, könyvszerető ember belső izgalma, várakozása — mit találok most valami újat, érdekeset magamnak a polcokon — fogja halkra az itt kimondott szót. A köny- nven hozzáférhető pultok, polcok előtt lapozgatnak a vásárlók, s ha nehéz a vá­lasztás, segítenek a bolt dol­gozói. — Kik a legolvasottabb írók Nyíregyházán? A kérdésre a fiatal ve!ze- tő. Vass Sándor ad választ. — A magyar klasszikusok és a mai magyar próza, líra művelői. Juhász Ferenc, Benjamin László, Déry Ti­bor, Barabás Tibor, Sántha Ferenc és Németh László nálunk a legkeresettebb írók. Sokan keresik Illyés Gyula régebbi kiadású köny­veit. A fiatal Ratkó József Félelem nélkül címmel meg­jelent verseskötete, Somogyi Tóth Sándor: Próféta vol­tál szivem, Moldova György: Elátkozott hivatal, Raffai Sarolta Egyszál magam kö­tetek néhány nap alatt el­keltek és azóta is állandóan keresik. csak a „régi” párttagokra gondolnak, s nem számítanak az újakra, a fiatalokra, a nőkre. Ez kimondva vagy kimondatlanul is a bizalmat­lanság jele. Szűk körben „mozog” a pártmunka, s ez előbb-utóbb sablonossághoz vezethet. Pedig különösen most, a IX. pártkongresszu­son elfogadott új szervezeti szabályzat szerint jobban szükséges építeni a felvett párttagokra, hiszen megszűnt a tagjelöltség, s azok a pár- tonkívüliek, akik felvételüket kérik, szükséges, hogy már előzőleg a KISZ-ben, a nép­frontbizottságokban, a szak- szervezetekben, a nőtanács­nál, stb megfelelő „előisko- lát” kapjanak. Olyan mun­kát végezzenek, amelyek jó alapot biztosítanak ré­szükre a felvételnél. Ezekben a napokban pezsgő munka folyik a párt- szervezetekben. Készülnek az új pártvezetőségválasztó tag­gyűlésekre. Jó alkalom az előkészítés időszaka arra, hogy minden párttag párt­megbízatást kapjon és azt becsületesen el is végezze. Igazán csak így lesznek ala­posak, az üzem, a tsz életét tükröző taggyűlési beszámo­lók. Ha ebben a munkában a párttagság egésze részt vesz, úgy a kollektív veze­tés elve és a pártdemokrácia is maradéktalanul érvénye­sülni fog. Nem lenne helyes, a mostani munkát szo­kásos aktusnak tekinteni csupán, hiszen az új gazda­sági mechanizmus körülmé­nyei között még több segít­séget várnak a pártszerve­zettől, minden kommunistá­tól. És ennek a bonyolultabb feladatnak csak úgy tudna s megfelelni pártszervezeteink, ha igénylik az egész párttag­ság munkáját. Nem nélkü­lözhetik ezt a segítséget a gazdaságvezetők sem, noha itt-ott még tapasztalható, hogy a pártmegbízatásokat, e fontos politikai munkát, amely bár nem látványos, de hasznos és nélkülözhetetlen — nem támogatják megfe­lelően. Valójában csak az a párt- szervezet „él”, ott van elő­rehaladás, ahol a párttagok rendszeres pártmegbizatáso- kat kapnak. Erre törekedni, ezt a módszert meghonosí­tani : kötelessége pártszerve­zeteinknek, a pártvezetősé­geknek. Ez a párthoz való tartozásnak az együk jele és biztosítéka is. Farkas Kálmán Ruhagyári asszonyok önmagukról Négyszázan dolgoznak a nyíregyházi ruhaüzemben, közöttük kétszázhatvanhét a nő. A hétfői szalag négy munkásnőjétől kérdeztük: ho­gyan látják a helyzetüket? íme a válaszok dióhéjban. Maleczki And- rásné raktári munkás. Férje is itt dolgozik az üzem alapí­tása óta, ő hat éve. Havi át­lagkeresete ezeröt—ezer- hatszáz forint. — Nagyon szeretem a munkámat. Remélem, velem is elégedettek. Mióta én is dol­gozom, sokat haladtunk. Ki­fizettünk egy kis családi há­zat, bútort vettünk — igaz, hogy részletre, — s gépesítet­tem a háztartást. Dehát egy dolgozó asszonynak nem könnyű, különösen, ha két gyereke van. Ma is fél hat­kor jöttem el. A gyerekek még aludtak. Odakészítettem a reggelit, s még most sem va­gyok nyugodt, nem aludtak-e el, nem késtek-e el az isko­lából? Azután hazamegyek, jön a főzés, a mosás, vasalás, takarítás, a gyerekre tiszta ruha kell — mindezt egye­dül. .. Persze, a családot vál­laltam, s ezt meg kell csinál­ni. De a műszakok váltakoz­nak, s így bonyolult. Most egyszerre dolgozunk a fér­jemmel, ha külön lennénk, jobb lenne a gyerekeknek. De akkor csak vasárnap ta­lálkoznánk. Egy nagy kíván­ságom van. Jó lenne, ha csak délelőtt dolgoznék, dehát ez nem könnyű, tudom. — Kétszer voltunk üdülni tizenegy év alatt, s egyszer a gyerekek a Balatonon, az üzemi üdülőben. Jövőre jó lenne egy családos beutaló. És nagyon szeretnénk egy. hű­tőgépet a tavaszra... Kópis Erzsé­| bet gépi var­ró, tizenhét éve dolgozik ugyanazon a helyen. — Eddig semmi okom a panaszra. Tartottunk az új mechaniz­mustól, de eltelt nyolc—ki­lenc hónap és semmivel se lett kevesebb a forint. Sőt! Egy-egy hónapban még több is. Persze, az órabéresitéssel az egész csoport munkájáért mindenki felelős és a minő­séget adni sem könnyű. De ha a nyolc órát az ember rendesen kihasználja, az új bérezést is hamar meg lehet szokni. Ami sokat jelent: új gépeket kaptunk ez évben, olyanokat, amilyenek azelőtt soha nem voltak az üzemben, gyorsak, praktikusak. — A fizetésem ezeröt— ezerhét. Nyugdíjas szüleim­mel élek, s beosztva elég. Azt tartom, hogy sokat is el le­het pazarolni és keveset is meg lehet becsülni... A szó­rakozás? Mozi, kézimunka és néha kirándulás. Együtt a szalaggal, a munkatársaim­mal, nyál-' is voltunk Eger­ben, Lillái l eden. Bodnár Jó- zsefné gépi tű­ző. Törzsgár­dista. Kislány­ként került ide tizennégy évvel ezelőtt, s ma két­gyermekes anya. — Megbe­csülnek, s nem bántam meg az eddig itt töl­tött éveket. Havi ezerhatot, nem ritkán ezernyolcat kere­sek. A kollektíva jó, nincs soha szóváltás. Sajnos, a kö­zös programokban én nem tudok részt venni, a gyerekek még kicsik, a férjem vasutas, bonyolult munkaidővel. A pi­ci lányom sokáig betegeske­dett, fizetés nélküli szabadsá­gon voltam miatta vagy négy hónapot. — A havi egy szabad szom­batot most vezették be jú­niustól, az nagyon jó dolog. Akkor lehet főzni, takarítani rendesebben, s foglalkozni a gyerekekkel. Nem járunk se­hová, a család és a televízió a szórakozásunk, ennyi az egész. Egy nagy gondunk is van, egyszobás a szövetkeze­ti lakásunk, azt szeretnénk kicserélni kétszobásra. De ahhoz sok pénz' kell. S ezt már két gyerek mellett, kü­lönösen, ha az egyik beteg, nagyon nehéz... Könyvesboltban Rendszeres olvasói vannak a francia, orosz, szovjet, amerikai és német irodalom­nak. A névsor: Stendhal, Sartre, Dumas, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Solohov, Voz- nyeszenszkij, Jevtusenko, Hemingway, Faulkner, Fouchtwanger és Thomas Mann. Egy lány és egy fiatalem­ber a szépirodalmi könyvek polcainál: kivesznek egy-egy kötetet. Belelapoznak, visz- szateszik. Tanárképzősök. Év­folyamtársuknak vásárolnak ajándékot névnapjára. Két könyvet vesznek meg: Dumas Kaméliás hölgyét és Simone de Beavoir Manda- rinok-ját. Közben a fiatal­ember magának is „kinéz” valamit. Biológus lévén első ösztöndíjából a kétkötetes Növényhatározó-t. Nagymama korú asszony forgat, inkább simogat egy Móricz kötetet. — Olvastam már a könyv­tárból Nyírtelekről jöttem be. Az iskolai olvasmányt »eszem meg az unokának, s ezt is megláttam Nagyon szeretem a könyvet. Fiatal koromban senki nem bízta­tott az olvasásra. Az uno­kám azt mondja, nekik kö­telező. Azután egy kisiskolás Schubert keringők kotta­albumát kéri. A másik pult­nál fiatal katonatiszt és egy szerelőruhás kiskatona ha­jol egy halom műszaki könyv fölé. ősz hajú asszony ereszke­dik le egy székre kicsit meg­pihenni, otthonosan. Nyír­meggyes! pedagógus. Most nem tanít, szanatóriumban kezelik. Dolga volt Nyíregy­házán, benézett, nincs-e vé­letlenül egy Váci-kötet. Be­tegtársainak vinné. Nincs bizony Váci-kötet. Még véletlenül se. örüljünk, vagy bosszankodjunk, hogy Nyíregyházán a megjelenést követő néhány nappal már nem szolgálhatnak Váci Mi­hály kötetével? Hogy Sip- kay Barna legutóbb kiadott regénye, a Rágalom már az érkezés nayián »»5* ml* kapható? Erre figyelnie kel­lene a terjesztő, elosztó vál­lalatnak. Előfordul, hogy egy-egy keresett könyvet távoli me­gyék könyvesboltjaiból szer­zik meg, mert a rendszeres vásárlók, a törzsvendégek nem mehetnek el üres kéz­zel. — A város iparosodása számunkra is kedvező hatá­sú. Évről évre több könyvet adunk el — mondják a bolt­ban. Tizenkét hónap forgal­ma hárommillió. Hány kötetet kell eladni hárommillió forintért?! Kérdem, milyen kívánsá­gaik vannak a könyvvásár­lóknak. A válasz: nagyon különböző. Van, aki a Mo­dern Könyvtár sorozatban kiadott valamennyi könyvet megvásárolta és számot tart a következőkre Is. Mások a mai magyar írókat, a kortárs irodalmat gyűjtik. Nem ke­vesen a Kossuth Könyvki­adó politikai-ismeretter­jesztő köteteit, a közgazdasá­gi és jogi kiadványokat ké­rik. Könyvkiadásunk egyik reprezentánsát, a Korviná­kat gyűjtők vitték el. Mint érdekességet, azt is elmondták a bolt dolgozói, keresnek náluk olyan Cziránku And- rásné, /.seb­varró. 1954­ben kezdte itt a gyárban, két és fél évet ha­gyott ki. mert akkor szült és otthon maradt ÜO gyereket ne­velni. — Akkor még nem volt öt­hónapos szülési szabadság és kétéves gyermekgondozási se­gély. Jó, hogy azóta van. Per­sze, most meg jó dolog a sza­bad szombat, január egytől már havonta "kettő. De ha az ember benne van. hát nőnek az igények. Ha rám bíznák az új, kétéves kollektív szerző­dést, én azt javasolnám, hogy a nőknek minden szombat legyen szabad — legalábbis az asszonyoknak, a gyereke­seknek. Higyje meg, elférne. Még nekem is. ahol a férjem, s a nagylányom segít. — Persze, nem panaszko­dom. Ami nagyon kell, már megvan a lakásban, tv, por­szívó, mosógép, stb. És itt megbecsülnek, s embersége­sek. Soha nem tudtam elké- redzkedni, hogy ne engedtek volna, ha beteg volt a gye­rek, vagy más komolyabb dolog közbejött. És a mun­ka is szép. A lányom most választ majd szakmát és Ide vágyik. Gondolhatja. hogy nem sok rosszat mondtam ne­ki a gyárról... Naponta ezerkétszáz ter­mék — férfinadrág — kerül ki a Vörös' Október Férfiru hagyár nyíregyházi üzeméből. Gyártmányaik eljutnak a vi­lág minden részébe, s az üzem híres a minőségi mun­kájáról. Az egykori huszár laktanya egyetlen épületében évente kilencvenmilliós ér­téket állítanak elő. Négyszá­zan, többségben nők, lányok és családanyák. Értük van, hogy a kollektív szerződés pótszabadságot ír elő a több- gyermekeseknek. Értük van­nak a gyors, korszerű gépek, amivel jövőre már nem lesz szombat délutáni műszak. És nekik épül a pompás új üzem. Tágas csarnokokkal, öltözőkkel, fürdőkkel. Kopfca János Hammel József felvételei régi kiadású könyveket is, mint Cronin Réztábla g ka­pu alatt, Margaret Michel Elfújta a szél, Erdős Reneé Nagy sikoly, de még pengős detektív regényeket, Tarzant és Pósa bácsi könyveit is. A könyvesbolt megkap minden magyar nyelven meg­jelenő művet, kiadványt. — Az idegen nyelvűeket is, külön megrendelésre. He­tenként érkeznek könyvszál­lítmányok. Legutóbb érkezett például A kínai kérdés, egy francia filozófus-politikus könyve. Első kiadásban na­pok alatt elkapkodták. Az új gyümölcstermesztési szak­könyveknek is nagy kelet­jük lesz, akárcsak az új Rejtő kötetnek. A könyvesbolt máris ki­nőtte mostani helyiségét. Modern, elegáns, de kicsi. Raktározási gondokkal is küzdenek. így, ha könyv ér­kezik, bizony ki kell tenni az ,,áruátvétel miatt zárva” táblát. A legforgalmasabb napokon is. így telnek a hétköznapok. Persze, van ünnep is. Ha szabolcsi születésű író egy- egy új kötete megjelenik. Azután a könyvhét, meg a költészet napja — ünnep­napok. Kádár Edit LAPSZÉLEN Kiegyenlítetlen számlák Az eredmények igazolják, a szövetkezeti gazdálkodás nagy előnyére szolgált az önállóság, s a tsz-vezetők többségükben élni tudnak és élnek is az új irányítási rend adta lehetőségekkel. De nem csupán üzemi szinten érez­hető az egészséges fejlődés. A kooperációs kapcsolatok­ban is tapasztalható, hogy a kölcsönös érdekeket figye­lembe véve javult a termel­tetők és a termelők közötti viszony, előnyére alapvető­en változott a kereskedel­mi és termelői szervek szol­gáltatása a tsz-eknek. Mind­ez feltételezi, hogy a jövő évben még eredménye?' b lesz a munka, még nagyobb arányú a fejlődés. Ennek alapjait már most rakják; történetesen szántással, ve­téssel, kisebb-nagyobb bérűé házások tervezésével, előké­szítésével. Úgy tenne jó és hasznos, hogy az összhangra és együtt­működésre a jövőben sem­miféle zavaró tényező ne hatnak. Történetesen ha már a szántást és vetést említet­tük akkor mondjuk ki, hogy nincs minden rendben. Egyik a közelmúltban megtartott értekezleten például több tsa az AGROKERT a műtrágya^ ellátás miatt bírálta. Pedig van műtrágya. A szállítást; ellátást teljes egészében, tey hát nem a készlet akadályoz­za, inkább az, hogy azok a tsz-ek, amelyek bíráltak, te­temes összegű kiegyenlített len számlákkal rendelkeznek.' De nemcsak az AGROKER Vállalatnál vannak ilyen problémák. Termelőszövet­kezetek kifogásolják a gépja­vítások elhúzódását — néha okkal — de arról megfeled­keznek, hogy az elhúzódás­nak pénzügyi okai is lehet­nek. A gépjavító állomások joggal mondhatják: az anyag­ért, munkáért nekünk is fit zetni kell, viszont sok termet lőszö vetkezetnél kint van a pénzünk. Ok sem kapják ingyen as árut, az alkatrészt, az említett vállalatok munkásai is mun­kabérért dolgoznak. Kora nyáron a mezőgazdasági üze­mek élhettek kifogással. Hit szén tudott, hogy terményei­ket nyár végén, ősszel érté­kesítik, s pénzük is csak ak­kor van, a számlák kiegyenlí­tésére. Ma már viszont túl vagyunk az értékesítés félide­jén. Ennek ellenére az ta­pasztalható, hogy az esedékes számlák kiegyenlítése késik. Erre indok már nincs, nem is lehet. Mezőgazdasági üzemeink létét, eredményes gazdálko­dását a jövőben még fokozot­tabb mértékben határozza majd meg az önállóság. Az önállóságon belül az is. hogy mennyire rugalmasak és mennyire megbízható par*ne- rek. A megbízhatóság egc-k alapvető tétele a pontcssásJ. Hisszük, hogy valamennyi mezőgazdasági üzem árrá tö­rekszik, hogy mint idén, egy év múlva is eredményesen gazdálkodjék. Ehhez azon­ban feltétlenül szükséges a már említett jó kapcsolat i$ tovább erősödjék olyan for­mában is, hogy az esedéi'e* számlát mindig időben ki­egyenlítik, kiváltképp ha an­nak már pénzügyi akadaiya sincs. Seres Érné

Next

/
Oldalképek
Tartalom