Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)

1968-10-13 / 241. szám

ipeéfmwmfmctet&fcG rm dtism ff S eXM Egy hét a világpolitikában Egy enciklika hullámai Konszolidációs törekvések Csehszlovák i a bon Dubcek a szocialistaellemes erőkről Ismét atomaknazár-terv 50 Phantom Izraelnek A HÉTEN FONTOS ESE­MÉNYEK jelezték Csehszlo­vákiában a törekvést a szó-, cialíate rend konszolidálásá­ra. Ülést tartott a CSKP Központi Bizottságának el­nöksége, amelyen elemezte az október 3-án és 4-én Moszkvában, az SZKP és a CSKP vezetői között létre­jött újabb megállapodásokból eredő feladatokat. Az elnökség határozata alapján rövidesen dokumen­tumot terjesztenek a Köz­ponti Bizottság elé a párt ez idő szerinti fő feladatairól. Ez tartalmazza majd az új állam jogi 'elrendezésével kapcsolatos tennivalókat; a népgazdaság i.-ányitásának ■ főbb elveit; a szocialista or­szágokkal való szorosabb együttműködés terén s álta­lában a külpolitikában je­lentkező -feladatokat; a nem­zetközi munkásmozgalom egységének erősítéséért el­végzendő munkát; valamint Csehszlovákia feladatait az imperializmus elleni harcban, s világbéke védelmezésében. A dokumentum legfőbb cél­ja, hogy világos elvi alapokat teremtsen a párt további munkájához. — Ehhez nél­külözhetetlen a párt január utáni politikájának olyanfaj­ta újraértékelése, amely szo­cialista módon értelmezi a társadalmi egységet, s szem­beszáll a szocializmusellenes tendenciákkal. Alexander Dubceknek, á CSKP első titkárának péntek esti beszéde azt tükrözi, hogy a párt vezető köreiben meg­kezdődött egy ilyenfajta új­raértékelés. Dubcek ismétel­ten állást foglalt a párt ja­nuári és májusi határozatai­nak végrehajtása és tovább­fejlesztése mellett, kijelenti, hogy „lehetetlen visszatérni a január előtti - peTitikáhá«’^- de a továbbiakban — világo­sabban, mint bármikor az­előtt — leszögezi, hogy a ja­nuár utáni fejlődést „kifeje­zetten szocialistaellenes erők is kihasználták". Elismeri, hogy olyan erők is felléptek, amelyek a szocializmussal nem tudtak megbékülni, s revansot akartak venni az 3 948. februári fordulatért. Ide sorolja a 231-es klub szer­vezőit, valamint azokat, akik a pártonkívüliek klubjának mint ellenzéki politikai erő­nek a kialakítására töreked­tek, továbbá a jobboldali szo­ciáldemokrácia szervezkedé­sét, s végül mindezen cso­portoknak a sajtóban való . jelentkezését. Bár szerinte a Központi Bizottság és az el­nökség áprilisi és májusi ülé­sein határozatok születtek ezen erők visszaszorítására, de „egyes kommunisták fele- lősséggérzelének hiánya” kö­vetkeztében e határozatokat nem sikerült megvalósítani. „Ha a múltban nem vettük eléggé figyelembe a szocialis­ta országok aggodalmait fej­lődésünk jellegére vonatkozó­an, úgy ma annál inkább eb­ből kell kiindulnunk” — mondta Dubcek. A CSEHSZLOVÁK KÖZ­ÉLETET foglalkoztató kérdé­sek között mindinkább elő­térbe lép az ország szövetsé­gi átrendezésének január el­sejére kitűzött feladata. Vita folyik a kétkamarás parla­ment létrehozásának módjá­ról. Sokan úgy látják: a ren­delkezésre álló Idő kevés ah­hoz, hogy az állam új szerve­zeteit választások útján te­remtsék meg. Valószínűbb­nek látszik, hogy az egyik házat, a nemzetek gyűlését átmeneti, megoldásként a cseh és a szlovák nemzeti ta­nács saját tagjai közül jelöli majd ki. Probléma az is, hogy amíg a nemzetek gyűlésében egyenlő számú cseh és szlo­vák képviselő foglal helyei, addig a népi gyűlés tagjait a lakosság számaránya szerint választják, tehát kétharmados cseh többséggel. Most külön­böző javaslatok kerülnek a közvélemény elé arról, ho­gyan lehet biztosítani, hogy ez a többség ne érvényesül­hessen a szlovákok alkot­mányos érdekeivel szemben. A világpolitikai események között külön figyelmet érde­mel a NATO nukleáris ter­vező-csoportjfníak ’ Bonnban tartott értekezlete, amelyen hét NATO tagállam hadügy­miniszterei is részt vettek. Maga a tény. hogy az NSZK fővárosában került sor erre az értekezletre, azt mutatja, hogy Bonn nem kevés siker­rel növeli szerepét az atlanti szervezetben. Az öt szocialis­ta ország haderőinek cseh­szlovákiai jelenlétét az NSZK kormánya augusztus óta fo­lyamatosan arra használja fel, hogy kierőszakolja a NATO-erőknek a saját érde­kei szerint átcsoportosítását. Bonn elérkezettnek látja a pillanatot, hogy újabb ma­nővereket kezdjen a nyugati atomerő felhasználásába va­ló beleszólási jog megszerzé­séért. A legtöbb NATO part­ner ugyan ellenzi ezt, de az Egyesült Államok vezető ka­tonai köreiben sokan támo­gatják a bonni igényeket. Nem utolsósorban azért te­szik ezt, hogy bizonyos en­gedmények árán nagyobb anyagi hozzájárulást csikar­janak ki a nyugatnémetektől az európai NATO-erők fej­lesztéséhez. A Bonnban most véget ért értekezlet szűkszavú kommü­nikéjéből is kiderül, hogy a taktikai atomfegyverek alkal­mazásának kérdéseiről tár­gyaltak, vagyis azoknak a nukleáris eszközöknek a fel­használási módjáról, ame­lyeket az Egyesült Államok az NSZK területén tárol. Kü­lönösen veszélyes, hogy ismét elővették a már 1964-ben el­vetet Trattner-féle tervet: megint foglalkoznak az NSZK-nak az NDK-val és Csehszlovákiával érintkező határterületén elhelyezendő atomaknazár kérdésével. Túl azon, hogy az atomaknák bé­kében is óriási veszedelmet jelentenek a polgári lakosság számára, még nagyobb az a politikai veszély, hogy ezen az úton Bonn közelebb jut az atomfegyverek birtoklásá­hoz. Arról a német államról van szó: amely — Európában egyedül — a kormánypolitika szintjén vallja a második vi­lágháború eredményeként ki­alakult határok megváltozta­tásának szándékát. A KÖZEL-KELETI HELY­ZETBEN az érdemel figyel­met, hogy Johnson beleegye­zett 50 Phantom .típusú va­dászbombázó eladásába Iz­raelnek. Ez újabb jogos nyug­talanságot kelt az arab vi lágban, hiszen Izrael politiká­jának agresszivitása mindig a nyugati hatalmaktól kapott támogatással áll arányban. S végül: Az olimpia meg­nyitásának hetében nemzet­közi érdeklődésre számot tartó fejlemény, hogy átmeneti nyugalom köszöntött Mexikó­városra. A diákvezetők beje­lentették, hogy a további vér­ontások elkerülésére egyelőre lemondanak minden utcai tüntetésről. Ugyanakkor han­goztatták, hogy ez nem jelen­ti az alkotmányos jogokról és a véleménynyilvánítás sza­badságáról való lemondást. flz Apolló—7 teljesíti feladatát Vietnami Harcok Saigon, (MTI): A dél-vietnami hadsereg főparancsnokságának szóvi­vője közölte, hogy a csapa­tok az elmúlt 48 órában nem hagyhatták el laktanyáikat, s minden készen állott „egy esetleges kommunista offen- zíva” elhárítására. Politikai megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy az amerikai és a dél-vietnami hadvezetés az utóbbi negyedévben legalább három alkalommal „biztos adatot közölt” a Vietcong ké­szülő offenzívájának időpont­járól.” .Ezek a jóslások soha­sem váltak be, viszont a ha­zafias erők minden alkalom­mal meglepetésszerű táma­dással súlyos csapást tudtak mérni az ellenségre. Saigonban hivatalosan azt is bejelentették, hogy a ka­tonai készültséget szombatra országszerte csökkentették. Az amerikai . intervenciós hadtest tengerészgyalogsága napok óta a nemzetközileg fegyvermentesnek minősített demilitarizált övezetben vé­gez úgynevezett tisztogató hadműveletet. Da Nang-tól 80 kilométer­nyire délre — az amerikai verzió szerint — összeütközött j és lezuhant két amerikai tengerészgyalogsági helikop­ter. Tizenkét katona életét vesztette. Houston (MTI): Mind a Kennedy fokon, mind pedig a houstoni űrha­józási központban elégedet­tek a szakemberek az Apol­lo-kísérlet eddigi eredmé­nyeivel és bizakodva tekinte­nek az elkövetkező napok elébe. Mint már jelentettük — eredményesen végrehajtották az űrhajósok a megközelíté­si manővert (kabinjuk és a hordozórakéta között) és szombaton ismét űzőbe ve­szik a Satum—b hordozóra­kétát. Schirra, Eisele és Cunnin­gham boldogan élvezte azt a „luxust”, hogy levetkőzve mozoghatott az űrkabinban, „nem kellett a korábbi ame­rikai űrhajósok sorsában osz- tozniok. akik egész idő alatt nem vehették le ruhájukat. Ingujjra vetkőztek és forró kávét ittak. Nem megy azonban min­den zökkenő nélkül. Szom’ - ton hajnalban elromlott a melegítő radiátor és az űr­hajósok dide- .i kezdtek A fűtés problémáját sikerült ugyan megoldaniok a hűtő- folyadék rendszer elzárásá­val, de Schirra közben meg- náthásodott. Jelentette a föl­di megfigyelő állomásnak, hogy két aszpirint vett be és 8—9 papirzsebkendőt használt el. Az Amerikai Űrhajózási Hivatal szóvivője kifejezte reményét, hogy Schirra meg­fázása nem fenyegeti a kül­detés sikerét és ha nem tá­mad komolyabb baj, akkor az Apollo—7 folytatja útját a Föld körül. Megteremtik az első tele­víziós összeköttetést is az űr­hajó utasaival. Az „egyenes tévéadó több nyugat-euró­pai tévéállomás is átveszi. Az Apollo—7 űrkabin fe­délzetéről szombaton 16 órá­ra tervezett és rendkívül ér­dekesnek ígérkező első tele­víziós közvetítés elmaradt — közölték Houstonban. Schirra. az űrkabin pa­rancsnoka, aki a közvetítést lemondta, közölte, csak ak­kor kerülhet rá sor, ha már végrehajtották a tervezett „találkozási manővert”. A houstoni ellenőrző köz­pont szakértőinek véleménye szerint szombaton egészen biztosan nem és valószínűleg vasárnap sem lesz televíziós közvetítés az Apollo—7 fe­délzetéről. tak kedveaő döntésre. Idő­közben terjedt el a fogam­zásgátló tabletta használata. \ pápai döntés elkésett. Egy amerikai statisztika szerint az USA-ban például a 40 milliónyi anyasági korban levő asszonynak több mint fele él tilalmazott fogamzás­gátló pirulával vagy módsze­rekkel. Amikor egy pszichiá­ter 30 teenager leány édes­anyját megkérdezte, adna-e pirulát a lányának, a több­ség határozatlan volt, csak néhányan válaszoltak nem­mel, több mint 30 százalékuk azonban igennel. Egy anya közölte: leánya már meg­kapja — a reggeli tejben. Tragikus esetet fogalmaz meg egy kétgyermekes angol édesanya, a Sunday Times- ben megjelent cikkében. „Mint a katolikusok mil­liói, én is kétségek között ta­lálom magám. Két évvel ez­előtt mellrákkal operáltak, s azután azt mondták, nem szabad, hogy gyermekem le­gyen; a terhesség idején le­játszódó hormon változás a yákosodást újra elindíthatja. Orvosi tanácsra szedtem a pirulát, nem minden lelkiis- meretvizsgálat nélkül, miután ezt*a két pap helyeselte. De most az ehciklika határozott és szókimondó, s nem hagy eret az egyén lelkiismereté­nek és semmiféle félreértés­nek. .. Az egyház állásfoglalása a születésszabályozásról a ka­tolikus asszonyokat másod­rendű polgárokká változtat­ta. Elkeserítően szomorú, hogy ezek a cölibátusban élő öregemberek Rómában eny- nyire kívül esnek a világgal való kapcsolattól, hogy olyan csekély megértésük van az emberi szükségletekről és viszonylatokról, az emberi önfegyelemről és erőről ezek­ben a nehéz időkben, hogy visszavetnének bennünket azokba a sötét időszakokba, amikor a nemiség azonos volt a bűnnel és a parázna- sággal, amikor a szülés kö­telesség volt.” Itáliai tragédia Az új holland katekizmus, amelynek elterjedését a Va­tikán igyekszik megakadá­lyozni, a családtervezésről azt vallja, hogy a gyermeket „megfontolt szerelemben” hívják életre. Egészség, la­káskörülmények, személyi meggondolások és sok más tényezőtől függ, hogy a szü­lők hogyan határoznak csa­ládjuk nagyságáról, és abba kívülálló bele nem szólhat. Pedig a holland katolikusok 60 százaléka gyakorló hívő, míg az olaszoknak csupán 2—3 százaléka. Az, ami „a Vatikán küszö­bén” Itáliában történik, nem­csak képmutató, hanem or­szágos tragédia. ötmillió ember várakozik arra, hogy törvényesítsék a válást, — gyakorlatilag most is külön élnek. A születésszabályozás tiltott. Hozzávetőleges szá­mítások azt mutatják, hogy évente 900 000 „angyalcsiná­lás” történik. A legszegé­nyebb rétegeknél az asszo­nyok egyharmada ..maga se­gít magán” kötőtűvel. Az utóbbi 30 év alatt 800 000 leendő anya élete esett áldo­zatul. Mit szólnak az encikliká- hoz a főpapok? 172 amerikai teológus hat világival együtt, akik tagjai voltak a születés­szabályozással foglalkozó pá­pai bizottságnak, az encikli- kát, mint idejétmúlt és nem kötelező erejű tanítást, eluta­sították. Karl Rahner, a hí­res német jezsuita teológus „meghökkent” a döntésen. „Suenens kardinális es König becsi kardinális, a zsinat ha­ladó erőinek vezetői, hírek szerint próbálkozást tettek, hogy megakadályozzák a pa­pai tanítás nyilvánosságíj), hozatalát. Ök is korszerűtlen­nek tartják. 1 ermészetjos, és chimes, A harmadik világban, mindenekelőtt Lalin-/ ' .Il­kában népességi robbar.„s d beszélnek, s arról, hogy ez­zel a növekedéssel nem tud- lépést tartani a termelés, es így a lakosság helyzete nem­csak nem- javul, hanem ál­landóan romlik. Ezért, je­gyezte meg cinikusan egy amerikai politikus: többet segít, ha az Egyesült Államok öt dollárt ad születéss'zauáiyo- zásra. mint száz dollárt se­gélyre. Washington nemcsak propagálja a születésszabá­lyozási a harmadik világban, de segélyfeltételei között sze­repel. Előzetes becslés sze­rint a következő 12 eszten­dőben 40 millió ember, — nagyrészt gyermekek — pusz­tul éhen, vágj' sorvad el a rossz táplálkozás következ­tében. A latin-amerikai papok közül a haladóbbak szembe- szállnak a konzervatívnak tartott pápai enciklikaval. Például Chilében 2^6 pap tiltakozását azzal fejezte ki, hogy elfoglalta a Metropoli-; taine székesegyházat. Az or­szágban az egyház \ ezelői napokra felfüggesztették az egyházi szertartásokat. A. kolumbiai külügyminiszter kritikája a pápa bogotai lá­togatása előtt kormányválsá* got robbantott ki. A katolikus szaktudósok úgy vélik, következetlense- gek és nyilvánvaló tévedé­sek halmaza az, enciklika, , kezdve „azzal, hogy- a termé­szetjog elvét, amelyre a pa- . pa . hivatkozik, a II. vatikáni ’/sföáf'Wtásítöítá: Ezt Az egyház a modern világban , elnevezésű konstitucióban maga Pál pápa hirdette ki. Más elemzők sértőnek talál­ják a pápa kitételeit azokra a más vallású asszonyokra, akik élhetnek a születéssza­bályozás modern módszerei­vel. Ez új frontvonalat nyit, és megnehezíti az alig meg­kezdett párbeszédet más ke­resztény felekezetekkel. Egye­sek a katolikus egyház kebe­lében is újabb szakadás le­hetőségét emlegetik, s hogy ez az erélyes hang, ez a nem demokratikus döntési módszer pockára teszi a II. vatikáni zsinat eredményeit. Megmerevedés ? A pápai megnyilatkozás ea esetben nem véget vetett a vitának, hanem viharos til­takozást provokált ki. VT, Pál a zsinaton, a Népek ha-; ladásáról szóló encikllkája- ban a kapitalizmus és a gyar­matosítás legkirívóbb bűnei­nek elítélésében, a béke mel­letti állásfoglalásaiban pozi­tív szerepet játszott, és ez nagyon fontos volt az egy­ház megújhodási mozgalmá­ban. Most sokan teszik fel a kérdést, vajon a Humanae Vitae liberális korszakáriak végét jelenti-e? M. S. Puccs PancmábcKEi A Humanae Vitae Az em­beri életről, a születésszabá­lyozásról kibocsátott pápai enciklika olyan vihart ka­vart, amilyet a Vatikán még nem élt meg. A születéssza­bályozás tilalmazott módjairól az enciklika a következő leg­fontosabb megállapításokat teszi: A házasságnak emberi és keresztényi szemléletével kapcsolatban ismét még egy­szer ki kell jelenteni, hogy a*nemzési aktus megszakítá­sa és mindenekfelett , előre megfontolt magzatelhajtás még akkor is, ha gyógyásza­ti célból történnék, teljesség­gel kizárandó, mint a szüle­tésszabályozós megengedett módszere. Ugyancsak kizárandó, mint az egyház eddig gyakran hirdette, a direkt, akár vég­leges, akár időleges sterilizá­ció, akár a férfié, akár a nőé. Hasonlóan kizárandó min­den cselekedet, amely azt tű­zi ki céljául, hogy a házas­társi aktus kezdetén vagy vé­gén, vagy annak természetes következményeinek fejlődé­sében, lehetetlenné tegye a nemzést. Mind jn házassági aktus­nak nyitva kell maradnia az élet továbbadására. Az egyház a nemiségről Az enciklika azzal érvel, hogy a korszerű születéssza­bályozási eljárás széles és könnyű utat nyitna meg a há­zastársi hűtlenség és az er­kölcsi süllyedés felé, s hogy az ilyen asszony, férje sze­mében nem a tisztelt és szeretett házastárs lenne, ha­nem a férfi önző gyönyöré­nek puszta eszköze. Egyetlen születésszabályozási eljárás, amelyet a katolikus egyház 1930 óta jóváhagyott, a ha­vi ciklus terméketlen napjai­nak kihasználása. (Ez azon­ban egyáltalán nem megbíz­ható, s éppen ezért sok ret­tegéssel jár.) A pápa felhívással fordult a hatóságokrioz, ne enged­jék, hogy „a természeti és isteni törvénnyel ellentétes gyakorlat honosodjék meg törvényesen a társadalom alapsejtjében, a családban.” Az új enciklika tulajdon­képpen a régi tanításokat erősíti meg. Az egyházatyák a test és a világ kísértését az asszonyban látták megteste­sülni, aki már Ádámot is bűnbe vitte. Nagy (szent) Gergely pápa 595-ös megál­lapítása szerint a szexualitás bűn — akár bocsánatos bűn —, ha az a nemzést szolgál­ja. Az egyháznak a nemi­ségről vallott nézetei máig is, legalábbis középkori ízűek és zavarosak, A XXIII. János által ösz- szehívott II. vatikáni zsinat­nak kellett volna megalkot­nia az emberről, az emberi kapcsolatokról szóló modern teológiát; foglalkoznia a szü­letésszabályozással és a há­zassággal. János pápa 1963 áprilisában hattagú bizottsá­got nevezett ki a kérdés ta­nulmányozására. Néhány hó­nap múlva személycsere tör­tént a pápai trónon. A bo­nyolult és sürgető kérdéssel kapcsolatban a zsinaton Suenens kardinális óva in­tett: „A zsinatnak legyen gondja rá, hogy elkerüljön egy újabb Galilei-ügyet.” Mi­re a zsinati küldöttek észre­vették, ezt a két nagyon fon­tos kérdést kivették hatás­körükből, s a döntést a pá­pának tartották fenn. Több éves bizottságosdi kezdődött. Akárhogy bővítették, egészí­tették ki újabb tagokkal ezt a pápai tanácskozó bizottsá­got, a szavazásnál mindig a születésszabályozás enyhítése mellett adta le voksát a dön­tő többség. VI. Pál 1966 jú­liusában kapta kézhez az ak- taköteget. Hosszan, Hamlet­ként meditált, és végül is nagyon konzervatív döntést hozott. Róma elkésett... Rómában még mindig a Nap forog a Föld körül — jegyezte meg a holland ka­tolikus orvosszövetség elnö­ke, Galilei perére célozva. Akik az ügyben Rómára fi­gyeltek, öt esztendeig vár­Pénteken éjjel Panama fő­városának utcáin száguldo­zó katonai teherautók és a nemzetőrség központi kaszár­nyája közeléből hallatszó szórványos lövöldözés telez­te, hogy katonai puccsot haj­tanak végre Arias elnök 11 napja uralmon lévő kormá­nyának megdöntésére. A nemzeti gárda tisztjeiből ala­kult junta Tarrijós ezredes vezetésével a hatal­mat, Arias elnöktől, aki már harmadszor kényszerült az elnöki tisztség felaö-’-sára. Arias elnök a csatornaövezet amerikai ellenőrzése alatt álló részébe menekült ahol a helyi rendőrparancsnokság épületében ütötte fel főhadi­szállását. A nemzeti gárda parancsnokaiból álló junta jlíe, hogy „szilárdan kéz­ben tartja a helyzeteket” egyes jelek azonban azt mu­tatják, hogy a junta vezetői között ellentétek vannak. A csatornaövezetben állo­másozó amerikai csapatokat készültségbe helyezték, no­ha az amerikai nagykövetség szóvivője közölte, hogj- az Egyesült Államok ..nem szándékozik beavatkozni” a panamai eseményekbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom