Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)

1968-10-08 / 236. szám

t KSlstüT-MACYAROBSSÄO ttm Október fj A Gromiko— Busk találkozó A két szuperhatalom kül­ügyminiszterének újabb ta­lálkozója áltt az érdeklődés középpontjában az ENSZ itlcsszalián. A három és fél ár ás megbeszélésre a Wal­dorf Astoria szállóban ke­rült sor. Gromikón és Rus- koti kívül részt vett a ta­nácskozáson a nemzetközi diplomáciai élet egy jól is­mert és egy eddig szinte tel­jesen ismeretlen alakja: Dob. rinyin washingtoni szovjet nagykövet, illetve Wiggins, az Egyesült Államok újon­nan kinevezett ENSZ-delegá. tusa., aki eddig a Washington Fost című lap szerkesztője volt. „Nem rossz —■ jelentet­te ki Gromiko — ha az USA és a Szovjetunió áttekinti a nemzetközi helyzet általános vonatkozású kérdéseit.” Úgy tűnik, hogy ez az áttekintés, legalábbis a té­mákat illetően, meglehetősen Széles körű volt. A két kül­ügyminiszter „munkavacsorá_ ián” ugyanis „terítékre ke­rültek” a világszervezet ülés­szakával, a Közel-Kelettel, a. Vietnammal, az európai helyzettel és a leszereléssel kapcsolatos kérdések. A megbeszélésen — természe­tesen nemcsak az érintett problémák nagy száma és az idő rövidsége, hanem elsősorban a nemzetközi helyzet bonyolultsága miatt — aligha születtek érdemi döntések. Politikai tnegfi- gyelök fogalmazása szerint az eszmecsere „a nézetek tisztázására és a kapcsolat fenntartására” szolgált. Michel Debré felszólalása az ENSZ-kftzgyfilés elült New York, (MTI): Az ENSZ-közgyűlés hétfőn, magyar idő szerint 15,55-kor összeült, hogy folytassa az általános politikai vitát. Fel­szólalt Michel Debré francia külügyminiszter, akinek ez volt az első szereplése a vi­lágszervezet előtt. Bevezetőben kifejtette, hogy az emberiség és főleg Európa előtt a Kelet és Nyu­gat közötti enyhülésen kívül elképzelhetetlen más pers­pektíva. Kifogásolta, hogy az ENSZ tagállamai tehetetle­nül nézik a béke alapelvei­nek megsértését, azok mellő­zését — pedig fűzte hozzá — ebből fakadnak az emberi­ség drámái. A francia külügyminiszter ezután Vietnamról szólva hangsúlyozta, hogy a genfi egyezményeket kell alapul venni. A VDK-t pusztító bombázások megszüntetése lenne az a kezdeményezés — hangsúlyozta —. amely leg­alábbis a konfliktus kiterje­dését megakadályozná. Ok­kal reméljük ezt a kezdemé­nyezést — fűzte hozzá — a világ egyik legnagyobb hatal­mától. A közel-keleti problémára rátérve a külügyminisz­ter megismételte a francia kormány álláspontját, amely szerint elfogadhatatlan az, hogy Izrael a múlt évben fegyverrel hódított meg arab területeket. A csapatok visz- szavonására vonatkozó elvi megállapodás nélkül nem le­het előbbre jutni — mon­dotta. Ennek az elvi kérdés­nek a rendezése után vitat­ható majd meg a szabad ha­józás kérdése, a menekültek problémája és a térség álla­mai közötti viszony, a köz­vetlen tárgyalás az arab ál­lamok és Izrael között, amit Izrael ismételten előtérbe helyez, a siker legkisebb esé­lyével sem kecsegtet. Debré támogatta Gunnar Jarring svéd diplomata közvetítő megbízatását, majd hangsú­lyozta, hogy Franciaország kész részt venni a közel-ke­leti államok biztonságát ga­rantáló rendszerben. Fokozódik a választási küzdelem az USA-ban Keltetés Belfastban Belfast (MTI)-: Szombaton és vasárnap tüntetések zajlottak aa észak-írországi nagyvárosok­ban, amelyek közel száz se­besült áldozatot követeltek. A tüntetők — saját megfő, galmazásuk szerint — pol­gárjogi követelésekkel léptek fel, tiltakozva az ellen, hogy az, észak-írországi katolikus kisebbséghez tartozó lako­sok hátrányos helyzetbe szo­rulnak mind a lakáselosztás, mind a kedvező munkaalkal­mak, mind pedig az oktatás­ügy területén. A felvonulókra rohamsisa­kos rendőrök támadtak, akik végül is gumibotokkal szét­szórták a tüntetést Harminc személyt őrizetbe vettek. Az észak-írországi munkáspárt Wilson brit miniszterelnök­höz intézet táviratában tilta­kozott a helyi rendőrség bru­tális fellépése miatt. Nixon köztársaság párti elnökjelölt vasárnap egy rá­diónyilatkozatában ismét sürgette a NATO megerősí­tését és „újjászervezését”. Bí­rálta a kormányt, mert „el­hanyagolta szövetségeseit” és fi szovfel—csebszlivák tárgyalások visszlssngjéréi MOSZKVA: A TASZSZ hírügynökség hosszabb léleg­zetű ...koníSBeníárlíttn foglal­kozik a csehszlovák—szovjet tárgyalások visszhangjával. A kommentár . mindenekelőtt Cefnik csehszlovák minisz­terelnök nyilatkozatát tekinti mérvadónak. Mint ismeretes, Cernik pozitívan értékelte a moszkvai tárgyalások ered­ményeit és a világ haladó köreiben is ez az általános vélemény. Mindez — hangsúlyozza a kommentár — természetesen egyáltalán nincs ínyére a NATO harcias köreinek. A nyugati sajtó egy része, nem tudván a tárgyalások sikere feletti ingerültségét leplezni, rágalmazó módon próbálja „értékelni” azt. A rágalom- hadjárat fontosabb mozzana­tai a következők: — „Prága kapitulált”. — „Megtagadták” a CSKP KB januári plénumának ha­tározatait. Néhány burzsoá újság megtorlással ijesztgeti a csehszlovák értelmiséget és az ország elhagyására hívja fel. Egy sor reakciós sajtóor­gánum „javaslatokat” tesz ár­rá vonatkozóan, hogyan kell szabod ni a moszkvai egyez­ményeket. Hasonlóan a nyugati bur- zseá sajtóhoz. Rusk amerikai külügyminiszter is elfelejtke­zik arról, hogy a Kelet és a Nyugat közötti közeledés út­jában mindenekelőtt az Im­perializmus vietnami és kö­zel-keleti agresszív cselekmé­nyei állnak. Rusk arra hi­vatkozik, hogy a csehszlová­kiai események „ingatták me.t a N.-ugat és a Kelet kapcsolatának javulásába ve­tett. reményeket.” Mindezek ellenére a szov­jet—csehszlovák tárgyalások újbét megerősítették azt a tényt, hogy a csehszlovák nép kommunista pártja ve­zeti é'. el a szocializmus út­ján jár. POZSONY: A pozsonyi Pravda moszkvai tudósítója a csehszlovák államférfiak legutóbbi moszkvai tárgyalá­saival kapcsolatban megálla­pítja: — E'mondhatjuk. hogy a szovjet fél elégedett a moszkvai megbeszélések ered­ménye'vei. Más szocialista or­szágok moszkvai tudósítói is azt írják, hogy konstruktív tárgyalások voltak ezek. Az augusztusi tárgyalá­sokról kiadott közleményhez viszonyítva ez alkalommal a „normalizálás” kifejezés most már mint „Csehszlovákia tár­sadalmi és politikai életének normalizálása”-szerepel — folytatja a tudósító. — Ez kétségtelenül a normalizálás folyamatának második szaka­szára utal. Míg az augusztu­si tárgyalásokon a csapatok Csehszlovákiába érkezésének következtében kialakult hely­zetről döntöttek, ez alka­lommal a vállalt kötelezettsé­gek teljesítésének szentelték a fő figyelmet, és konkrétabb megvitatás folyt a csapatok ideiglenes áliomásozásának kérdéseiről. A tudósító meg­elégedéssel állapítja meg, hogy már megújulóban van számos kapcsolat, így például az idegenforgalom területén, a küldöttségek cseréjében, kibontakozóban vannak a hivatalos és nem hivatalos kapcsolatok is — írja a po­zsonyi Pravda moszkvai tu­dósítója. helyette az Egyesült Államok „potenciális ellenfeleivel” tárgyalt. Nixon hangsúlyozta, hogy a NATO bajait csak akkor lehet felszámolni, ha az amerikaiak előbb szövet­ségeseikkel tárgyalnak. McCarthy szenátor vasár­nap szóvivője révén tudat­ta, hogy csak akkor hajlan­dó támogatni Humphrey je­löltségét, ha az alelnök ele­get tesz négy feltételnek. Humphreynek bele kell egyeznie: 1. a bombatámadá­sok megszüntetésébe; 2. a dél-vietnami általános vá­lasztások megtartásába „a po­litikai struktúra valamennyi elemének részvételével”; 3. az amerikai sorozás! rend­szer megreformálásába; 4. a demokrata párt megreformá­lásába. Uiabb KIIO­hsdgyakerlat Moszkva—Hamburg (MTI): A nyugat-németországi Schleswig-Holstein tarto­mányban brit, dán és nyu­gatnémet szárazföldi, tenge­ri, valamint légi haderők részvételével nagyszabású hadgyakorlat kezdődött. A hadgyakorlaton mintegy 10 000 katona, 3000 gépkocsi, valamint harckocsi és külön­böző páncélos szállító jármű vesz részt. A hadgyakorlat parancsnoka a dán Christian Skriver Jensen vezérőrnagy. Szovjet vélemények sze­rint az új NATO-hadgyakor- latnnk az a célja, hogy a Bundeswehr megerősítse po­zícióit Európa északi részén. Október 1-vel és ez a tény is az előbbi összefüggésben érdekes a NATÖ balti tengeri haderejének pa - rancsnoki posztját a nyugatnémet Obermayer ad_ mlrális foglalta el, felváltva a dán Linde tengernagyot. N émc t repülőgépek pro vök síelői Varsó (TASZS) A Zycie Warszawy hétfői száma leleplező cikket közöl nyugatnémet katonai repülő­gépeknek a lengyel haditen­gerészet hajói elleni provoká­cióiról. Illetékes körökre hi­vatkozva a lap felidéz esete­ket, amikor az NSZK katonai * repülőgépei mintegy 50 mé­ternyire repültek el nemzet­közi vizeken haladó lengyel hajók fölött és bólyákat do­báltak a vízre, alig pár tu­cat méterre a hajóktól. A lap rámutat: a Lengyel Népköz- társaság fegyveres erői ter­mészetesen nem fogják ölhe­tett kézzel nézni, ha sor ke­rül az ország felségvizeinek megsértésére. (^§itkú44áf *%e«. New Yorkban a napokban volt a lőfegyverek kötelező beszolgáltatásának határnap­ja. New Yorkban, az állam törvényei értelmében tilos olyan fegyvert tartani, amely nincs bejelentve a rendőrha­tóságoknál. Ennek ellenére, még a rendőrség óvatos becs­lése szerint is legalább négy­millió bejelentetlen fegyver van a nyolcmilliós állam la­kosságának birtokában. Hogy a törvénynek érvényt sze­rezzenek, a rendőrség majd minden évben meghirdeti New Yorkban a fegyverek kötelező beadásának „hó­napját”. A „hónap” folyamán a rendőrségi őrszobákon le lehet adni a revorvereket, puskákat, aknavetőket és ágyúkat. A rendőrség biztosí­tékot nyújt, hogy senkitől sem kérdezi meg: honnan vette a fegyvert és miért volt arra szüksége, nyulvadászat vagy valamilyen komolyabb ügy miatt és nem használta-e tulajdonosa a leadott fegy­vert a társadalom kárára. A hónap letelte után már szi­gorúbban járnak el. Ha ne­tán valakinek a padlásán el­dugott .,fcid-föld - rakétára bukkannak, kellemetlen kér­désekre kell válaszolnia, eset. leg meg is bírságolják. Rövidesen kiderül tehát, hány New York-i lakos ka­pitulált a törvény előtt és adta le önként fegyverét A hónap első felében mindösz- sze... két pisztolyt adtak le a rendőrségen. Nagyon tar­tok attól, hogy a televízió­ban nem fogom látni a be­gyűjtött fegyverek halmazát. Ám a kék- vagy színes fé­nyű képernyőn működés közben láthatom az összes valamire való pisztoly- és puskafajtákat, mert enélkül egy tévéadás elképzelhetet­len. Még a reklám is. Az amerikai televízió min­dent tud. Tudja, hogy meny­nyi idő múlva hat a fejfá­jás elleni pirula, az ideg­nyugtató, az altató, vagy a gyomorcsepp. Arról azonban nem csinálnak reklámot, hogy a tévéfilm vagy a kri­mi milyen gyorsan, hány hét, vagy hónap múlva érez­teti mérgező hatását a befo­lyásolható nézőre, Alig másfél hónappal azu­tán, hogy először mutatták be a Bonnie és Clyd melles­leg tehetséggel megalkotott filmet (amelynek hősei két az életből kiábrándult szim. patikus kétnembeli fiatal, akik nagy műértéssel köve­tik el bankrablásaikat, után­zók jelentek meg, akik a rendőrség adatai szerint, pá­rosán raboltak és gyilkoltak, pontosan úgy, ahogyan a film mutatta Néhány hónapja megnéz­tem a ,,Nem így kell a nők. kel bánni” című filmet. Hő­se, a mániákus gyilkos (Red Seiger, a kitűnő amerikai színész alakítja) nem tudom hányadik gyilkossága után (csak nők az áldozatok) fel­hívja a rendőrséget, beje­lenti a bűntényt, bemond­ja a címét és gúnyos han­A Pravda vezércikke a budapesti Moszkva, (TASZSZ): A Pravda hétfői számá­nak vezércikke értékeli a kommunista- és munkás­pártok értekezletével össze­függésben Budapesten meg­tartott előkészítő tanácskozá­sok eredményeit. Bevezető­ben rámutat, hogy a nem­zetközi kommunista mozga­lom képviselőinek ülésein ki­zárólag az értekezlettel kap­csolatos problémákat vitatták meg. Az Előkészítő Bizottság valamennyi résztvevője han­goztatta az értekezlet meg­tartásának szükségességét, érdekeltségét a jelenkor idő­szerű problémáinak közös megoldásában. A konzultatív találkozó óta eltelt időszak arról tanúsko­dik, — állapítja meg a lap — hogy az új nemzetközi ér­tekezlet összehívásával kap­csolatos döntés helyes volt, megfelelt valamennyi dolgozó és az imperializmus kalandor politikája elleni harc érde­keinek. A Pravda megállapítja, hogy a reakció és mindenek­előtt az Egyesült Államok uralkodó körei folytatják veszélyes irányvonalukat, igyekeznek fokozni a nem­zetközi feszültséget. Utal ar­ra, hogy tovább tart az ame­rikai imperializmus bűnös háborúja a vietnami nép el­len. A Közel-Keleten folyta­tódnak az izraeli agresszív erők provokációi az arab né­pek ellen s ez azzal a ve­széllyel fenyeget, hogy ismét fellobban a háború lángja eb­ben a térségben. A népek bé­kéjét és biztonságát őrző erőknek látniuk. kell azt. a növekvő veszélyt is, amelyet a nyugatnémet imperializmus i aktivizálódása jelent. Az imperializmus agresz- szív politikájának éle azon­ban változatlanul a szocialis­ta közösség — a népek béké­jének, szabadságának és ha­ladásának legfőbb támasza ellen irányul. A nemzetközi helyzet kiéle­ződésének, az osztályharc és az imperialistaellenes küzde­lem erősödésének bonyolult körülményei között a széles néptömegek a kommunisták­ra szegezik a tekintetüket. Hiszik, hogy a . tudományos kommunizmus elméletével felfegyverzett kommunisták kidolgozzák a tömegek impe­rializmus elleni harcra, a bé­kéért és szocializmusért ví­vott küzdelemre mozgósításá­nak és összeforrasztásának leghatékonyabb útjait és mó­dozatait. Az új nemzetközi értekez­letet előkészítő munkaszér- vek ülései a kommunista- és munkáspártok immár hagyo­mányos, kötetlen és baráti véleménycseréjének szelle­mében zajlottak le — írja a Pravda. Az Előkészítő Bi­zottság most lezajlott üléssza­kának határozataiban min­denekelőtt. az az elsőrendű fontosságú tény kelti fel a nemzetközi közvélemény fi­gyelmét, hogy a budapesti megbeszélések részvevői egyöntetűek a legfőbb, leg­fontosabb kérdésben, amelyet az élet vetett fel a kommu­nisták előtt — a nemzetközi értekezlet szükségességének kérdésében. A továbbiakban az SZKP Központi Bizottságának lapja megállapítja, hogy az új nemzetközi tanácskozást az egységre törekvő testvérpár­tok kollektív erőfeszítéseivel készítik elő. Azok a tapasz­talatok, amelyeket az eltelt időszakban szereztek az érte­kezlet élőkészítésében, lehe­tővé tették, hogy kialakulja­nak az álláspontok és néze­tek összehangolására irányuló munkamódszerei. Megélén­kültek a kommunista pártok közötti kapcsolatok, növeke­dett az érdeklődés a mozga­lom általános kérdései iránt, javult az egyes pártok tájé­kozódása egymás munkakö­rülményeiről, a többi párt előtt álló problémákról és fel­adatokról. Gyakorlatilag be­bizonyosodott annak lehetősé­ge, hogy kölcsönösen elfogad­ható döntéseket hozzanak* megállapodjanak a közös cse­lekedetekben, a nemzetközi kommunista mozgalom mar­xista-leninista irányvonalá­nak megvalósítása érdekében. Befejezésül a lap megálla­pítja, hogy a kommunista- és munkáspártok túlnyomó többsége állást foglal a mar­xista—leninista alapon nyug­vó egység megteremtése mel­lett. Ennek újabb bizonyíté­ka a pártok hajthatatlan el­szántsága az új tanácskozás megtartására, miután azt a le­hető legjobban előkészítet­ték. Ismét igazolást nyert, hogy a meglévő nehézségek ellenére a testvérpártok ktH zös érdekeit kifejezésre jut-1 tató imperialistaellenes cse­lekvési egység élő és haté­kony erő. Az Előkészítő Bi­zottság Budapesten megtar­tott ülésszakának határozatai kétségkívül támogatásra és helyeslésre találnak mind­azok részéről, akik nem csu­pán szavakban, hanem a va­lóságban is küzdenek a népek békéjéért, a szabadságért és haladásért. gon kéri, hogy tartóztas­sák le, különben újabb gyil­kosságot követ el. Ez történt a semmitmon­dó filmben, amelyet külön­ben kitűnő rendező forga­tott, nagyszerű operatőr fo- tografált és amelyben Red Steiger a színészi átélés cso­dáját mutatta be. Augusztus 13-án történt. Miamiban, a rendőrszobán, megszólalt a telefon. — Gyilkosság történt — szóit egy ismeretlen hang. — Mi történt — kepedt el az ügyeletes rendőrtiszt. — Gyilkosság. — Gyilkosság?! — Most gyilkoltam meg három nőt, A rendőrtiszt biztosan nem látta a filmet, mert kissé gúnyosan kérdezte: — Csak hármat? — Komolyan beszélek — folytatta az ismeretlen tele­fonáló. — Kérem, nagyon kérem tartóztassanak le. A rendőrtiszt most már ideges lett. — Hol tartózkodik? — Jöjjenek a repülőtér­re. Az egyik nőt megtalálják a kocsiban, a másik áldo­zatot egy mellékutcában, — Hol tartózkodik? — Ha el nem fognak, az éjjel még egy gyilkosságra számíthatnak. A telefon kattant, a beszél­getés félbeszakadt. A rendőrség kirobogott a repülőtérre. A kutatás nem tartott sokáig. Egy negyven, két éves nőt találtak öt go­lyóval a fejében és a nya­kában. 15 éves lányával két fejlövés végzett. A harma­dik áldozatot nem találták meg, de a rendőrség tudja, hogy a gyilkos nem hazu­dott. Pontosan forgatókönyv szerint működött. A gyil­kos és a rendőrség beszélget tését magnóra vették. Több­szöri lehallgatás után a a rendőrorvos arra a követ­keztetésre jutott, hogy a gyilkos „szellemileg exal. tált” személy. Mitől, vagy mi miatt volt „exaltált”, azt az orvos nem tudta megmondani. Ostoba­ság lenne feltételezni, hogy az Egyesült Államokban kia­lakult erőszaklégkör miatt kizárólag az amerikai fil­mek és a televízió a hibás. A főbűnös természetesen,' az életmód. A kommerszfiim és a tévé ' azonban komoly bűnrészes ebben az életmód­ban. G. Sí

Next

/
Oldalképek
Tartalom