Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-15 / 217. szám
1968. szeptember 15. KELST-MAGYARORSZAO * aSdal A JO KAI Nem tudom, hányán keresték fel az egy hét alatt a nyíregyházi Jókai teret. S különösen nem, közülük hányán mentek be a kívülről szerény fabarakkok közé. Három-négyezren, vagy tízezren? Kár, hogy nem számolta senki! Nagyon nagy kár. Mert ebből le lehetett volna mérni, hányán maradtak szegényebbek egy nagy élménnyel. Azok, akik nem tudtak még róla, vagy nem vettek fáradságot, s nem keresték fel ezt a kiállítást. Neonfelirat hirdeti a megyei ipar kiállítását. Aki a BNV-khez, a nemzetközi vá_ sárokhoz szokott, annak ez a felvonulás kicsinynek, talán túlságosan is lokálisnak, valamiféle fitogtatásnak tűnik. Joggal tűnhet annak. De csak addig, amíg nem sétál el arra a néhány tíz négyzetméterre, s nem megy körül a pavilonokban. Nézegetem a vendégköny_ vet. Sok aláírás, sok sok egyszerű mondat: „Nagyon szép.. Nem is gondoltam volna... Gratulálok..." és a többi. Az első bejegyzés Kiss Árpád miniszteré. A miniszter dicséri a szabolcsi ipart. Termékei megállják a helyüket. Nem lehet már kétséges, hogy azoknak van igazuk, akik a vidéki ipartelepítés mellett állnak. Valahogy' ez a beírás lényege. Csak udvariaskodás lenne, a vendég részéről kötelező bók? Aki járt ezen a szűk területen, már tudja, nem az, hanem a valóság. Mit lehet bemutatni az írásokban? Hogy lehet képet festeni egy kiállításról rövid sorokban? Sehogyan sem lehet. Ami ott van a pavilonokban, azt csak látni lehet. És abból meg lehet sejteni azt is, hogy mi lesz. Még a szakemberek, a rendezők sem egyeznek pontosan abban, hogy’ ez a megyei termékbemutató második, vagy harmadik. De egyetért mindegyikük benne, hogy ez a kiállítás mindenképpen az első. Mit lehet kiemelni? Az UNIVERSIL pavilonját, amelynek termékei nagydíjat kaptak? Ennek a fiatal vállalatnak a fiatal szakemberei nagyszerű munkáját? Sok szép kerámiát vonultattak fel — Pesten most zsűrizik, én már úgy érzem, a látogatók ötöst adtak rájuk. Az ismeretlen és a laikusnak •semmit sem mondó Mullit-ot említsük? Egyszerű: tűzálló tégla, mesterséges utón előállítva. De sehol a világon nem gyártják, réngeteg valutáért hoztuk be eddig... A gimiipari pavilonban fiatalember kalauzol jelen és a jövő termelései között. Mérnök, 29 éves, a campjng- üzem vezetője lesz januártól. Milyen lelkesen, szinte áhítattal mondja: amit gyártanak, az jó, csak a japánok jobbak a világon. Uj anyagot is mutat, amely szerinte forradalmasítja a kárpitosipart. A fiatalember Pestről jött, megtelepedett, jól érzi ott magát. Eszembe jut, hogy néhány éve mennyire örültünk, amikor megláttuk a kira- ratban az első nyíregyházi pirospettyes labdát... Az udvaron egy kis teherautó. tetszetős, jó vonalú. A VAGÉP mérnökkollektívája kezdte a tervezést, most az új gyár, a Hajtómű és Felvonó fejezte be a kivitelezést. Kollégám azt mondja, ezzel az erővel már kocsit is tudnának gyártani. A termék neve mégis csupán „Dieselmotoros targonca’’. Azután ott van egy impozáns termék, a neve ünifruct Super. Gyümölcsminősítő, a Mező- gazdasági Gépjavító terméke. És benn, az élelmiszer- ipari pavilonban a sütőipar, a tejipar sok szép munkája. Konzervhegyek — országos bemutatón nyert díjak beszélnek helyettük. A címkéken olvassuk: Nyíregyházi KonzervgyárSzabolcsi konzerv, szabolcsi gyógyszer, szabolcsi do. hány a cigarettákban. Szabolcsi benzin, gáz- és kenőolaj, szabolcsi készítésű hűtőtárolók képei. És szabolcsi tervezők, kivitelezők alkotásai egy kis pavilonban. To. ronyházak, gabonasilók, gyárak, főiskola, kollégiumok, s ki tudja, még mi minden! A könnyűipar kiállítása, mintha a Váci utcán sétálna az ember. Persze annak egy darabkájában, vagy csak néhány kirakata előtt. Ruhák, cipők, szőnyegek, amelyekre azt is rá lehetne írni, hogy „Világdivat 1969”, Ami különböztet! ezt a bemutatót az előzőektől, az nem az, hogy ezt szabadtéren rendezték, az addigiakat meg csak egy-egy teremben. Hanem, hogy ez a kiállítás már ipart mutat. Ipart, s egyáltalán nem helyi jellegű ipart. Igényes termékeket vonultató ipart. Gondolkozó ipari vezetőket, okos, jó kezű, azt is merném mondani, hogy aranykezű mesterembereket, segédmunkásokat. Újítókat, bátrakat, akik haladni tudnak, s mernek is a korral. Sok gyártmányt meg kel. lene említeni külön is, megérdemelné. De nincs attól nagyobb dicséret, mint itt állni, látni a győnyörködő- csodálkozó tekinteteket, az elragadtatott spontán megjegyzéseket „...ezt mi ‘gyártjuk?!" Igen, ezt ml gyártjuk. Es ott, ahol évekkel ezelőtt semmi sem volt. Csak üres telek, vagy gödör, vagy gyengén termő gabonatábla. Nem szabad elkiabálnl a dolgot, mert ez a megye még mindig a legkevesebb iparral rendelkezik. A mi iparunk még messzi jár a nagy múltú ipari megyék mögött. S még nagyon hosszú az utunk, amíg „jegyzik” a szabolcsi ipart az országban. Mégsem tagadhatom, hogy nagyon jó érzés elidőzni ezen a néhány négyzetméteres területen, a fabarakkok között. Mert ez a kiállítás azt mutatja. hogy valami már itt Is elindult. Kopka János Emberek a magasban IS BSS SS Ha kileng a gém , . A turisták megállnak „Vulkán“ a háztetőn Azt mondják: a földön a legbiztosabb. Onnan nem lehet leesni. Ha valaki fenn dolgozik — ráadásul veszélyes helyzetben arra néha csodálkoznak, máskor meg azt mondják, bátor vagy vakmerő. Van, aki rendszeresen, van aki időnként dolgozik magasban. A DARUKEZELŐ: Szabó Károly Itt nincsenek sztörijc, de még vidám történetek is alig. Felemelem a negyven mázsát, megfordulok, aztán pontosan a helyére teszem. Itt kicsit hibázni is annyit jelent, hogy a hatalmas súly tör, zúz. Ez pedig csak egyszer fordulhat elő... Persze, huszonhét méter magasból szemlélni a világot, nem egy rossz dolog. Csend van, nem zavar senki, szép a panoráma. De amikor megfeszül a kötél és kileng nemcsak a gém, de maga a daru is, jó hatvan centit; még most is meg akarom támasztani néha napján az egészet. Ez a támasztás nem sokat jelentene, de az ösztön... Jó szemek és idegek kellenek ide. Egyébként ez a Rapid III/1-es jó kis szerkezet. Ha az ember ismeri, négy műveletet tud szinte centiméteres pontossággal elvégezni. Halad a síneken, emel. fordul ég mozgatja a gémet. A múltkoriban meglátogatott itt a főiskola építkezésnél a fiam. Nyolcéves a kis srác, mikor meglátta a Ra- pidot, alig lehetett elvinni onnan. El is határozta nyomban, hogy darus lesz. Csak az nem fért a fejébe, és mindig azt kérdezgette: „Apu, össze is tudod ezt csukni és úgy viszitek” ? Nagymérvű állami segítséggel biztonságosabbá válik a mezőgazdasági termelés megyénkben r Mennyi kárt okoz egy bel. vizes esztendő és mennyit egy aszályos esztendő? Van rá számadat. A tarpai Győzelem Termelőszövetkezetben 1964-ben 85, 65rben 734, 66- ban 478 és 1967-ben 443 hold bevetett területet pusztított ki a víz, szántották újra. A kár összesen 1 millió 759 ezer forintot tett ki. De ez nem minden, mert ugyanezekben az években a keletien területek miatt, a késői munkakezdésből adódóan 4 év alatt a jövedelemkiesés összege 9 millió 788 ezer forint volt. Ezt tette a belvíz, az aszály megközelítően ennyi kárt okozott. Terv as aszály ellen Ha a víz és vízhiány ilyen károkat okoz gazdálkodásunkban, akkor nyilvánvalóan következik, hogy tenni kell ellene valamit. Ezt a célt szolgálja a 2'1967-es PM és MÉM rendelet, valamint az ehhez kapcsolódó idén megjelent kiegészítés. Ez a rendelet előírja, hogy elkeli készíteni az üzemen belüli vízrendezés agronómiái feltételeinek terveit, valamint e terveket meg kell valósítani. Elvileg azt jelenti, hogy teljes egészében megváltozik, átformálódik a határ, s a gazdálkodás gyökeres fordulatot vesz. Az országban elsőnek ehhez a nagyarányú munkához itt, Szabolcs megyében láttak hozzá. A megyei tanács a MEZÖBER A-, szakembereit bízta meg, hogy az üzemen belüli vízrendezés agronómiái feltételeinek tervét elkészítsék. Ebben az évben a kisvárdai, a csenge- ri, a fehérgyarmati, valamint a vásárosnaményi járások 29 termelőszövetkezetének vízrendezési terve ké_ szül el. A tervezés 80. ezer 343 holdat érint. A tervezési költség 4 millió forint körül van, s az a munka, amit 1969-ben kezdenek, teljes egészében állami támogatás, 16 millió forint értékű. Jobb szállítási feltételek A 16 millió forint 29 termelőszövetkezet esetében a kivitelezés első fázisát jelenti. Megvalósítják belőle a táblásitást — 70—100 holdas területeket alakítanak ki, mezei ötrendszert építenek. A táblásítás és a mezei útrendszer előnyét, gazdasági kihatását nem kell különösebben hangsúlyozni. Elég, ha arra utalunk, hogy a jelenlegi mezei úthálózat ku- száltsága, rendezetlensége megduplázza a szállítási távolságokat, s azonkívül a betakarítási főidényben szinte használhatatlanok. A táblá- sított termelés könnyebb művelést, olcsóbb* talajmunkát tesz lehetővé, az új úthálózat pedig biztonságos és gyors szállítást. De az sem lebecsülendő, hogy a jelenleg meglévő utak 30—50 százaléka újra termőterületté alakítható. Az általános tereprendezést — fásítás is szerepel benne — a vízrendezés követi majd. A vízrendezés nem csupán a téli, tavaszi talajvíz elvezetését jelenti, de a csapadékmennyiség megtartását is. Ugyanis megteremtik annak feltételét, hogy a nagy meny- nyiségű víz egy része részben természetes, vagy mesterséges tárolókba kerüljön. A szatmár—beregi öblözet- ben például a természetes tározókban, holtágakban nagy mennyiségű vizet lehet tartalékolni, amit aszály idején a tsz-ek hasznosíthatnak. Gyökeres változások A tarpai termelőszövetkezet és még másik 28 termelőszövetkezet három év múlva tehát már úgy gazdálkodhat, hogy sem a belvíz, sem az aszály nem okoz milliós károkat. De nemcsak 29 termelőszövetkezetről van szó, hanem a megye valamennyi gazdaságáról. 1969- ben már 62 termelőszövetkezet üzemen belüli vízrendezés .agronómiái feltételeinek tervét készíti el a MEZÖBER. 1971 december 30-ig pedig valamennyi termelőszövetkezet hasonló terve elkészül. A munka arányára és jelentőségére utal: csak a tervezés 28 millió forintba kerül. A táblásításhóz üzemi útépítéshez, fásításhoz az állam 150 millió forintos támogatást ad. Ha a milliókat tekintjük, az összeg kétségtelen nagynak tűnik. De ha azt veszszük számításba, hogy je. lenleg megyénkben egyetlen termelőszövetkezet sem mentes a belvíztől, az aszálytól, s ez a két természeti csapás a beruházott összegnél is többet visz el évenként, akkor azt kell mondani: nemcsak hogy megéri, de' szükséges is. Mindez — mint már említettük — a gazdálkodásban is gyökeres változást idéz majd elő. Tervek készülnek arra vonatkozóan is, hogy egy-egy termelőszövetkezet az új körülmények között adottságainak megfelelően milyen növények -termesztésével foglalkozhat gazdaságosan. Tehát művelési ágváltozásra kerül sor, olyan részletekbe menően, amely tartalmazza többek között a megfelelő vetésforgót, a talajerő visszapótlást, a célszerű művelési feltételeket. A munka, amit a MEZÖBER elkezdett, kiegészül még egy szintén nagyon lényeges folyamattal. A Nyírségi Kísérleti Intézet 1969-től megkezdi a termelőszövetkezetek üzemfejlesztési tervének elkészítését. Az első hat tervet a baktalórántházi járás termelőszövetkezeteinek készítik. Nagyarányú munka kezdődött el a megyében, hasonló hozzámérhető még nem is volt. Eredménye lesz, hogy a szövetkezeti gazdálkodás viszonylag rövid időn belül eddig nem tapasztalt eredményeket produkálhat majd. Seres Eraő Most nagyon szép itt ez a munkahely. Az egyik oldalon az erdő, mellettem az épülő főiskola, a másik oldalon csupa olyan ház, új házak, amelyeknek majdnem mindnek én raktam az oldalait. Jó lenne már összeszámolni egyszer, vajon hány száz házat építettem én az Északi Alközpontban a régi darummal, amit most vittek el innen. AZ ÓRÁSMESTER: Leviczki László Aprólékos munka ez. Persze, sokan azt mondják, miért aprólékos, mikor félméteresek. több kilósak ezek az alkatrészek. Az az aprólékos, amikor apró, női karórát javítok. Az igaz, hogy a karórát nagyitóval nézem, s legfeljebb milliméterekben mérhetném a fogaskerekeket, de olyan mindennap van a kezemben. Amikor feljöttem ide először ebbe a toronyba, kicsit presztízs is volt. Hogy a szokásosnak sokszorosára nagyított alkatrészeket is beigazítom. Itt van a húzó súly. Egy mázsa negyven kiló. Vagy a sétáló. Egy méteres. Különben ezeket a bütyköket, itt a hengeren kellett elhelyezni úgy. hogy megfelelő sorrendben megrántva a kis- kalapácsokat (van köztük két- kilós is) éppen egy dallamot játsszanak el. Hat harangot ütnek ezek a kalapácsok, a másik hat nem működik. Ehhez a dallamhoz elég hat is. Egyszer lentről is megnéztem a harangokat. Vártam, hogy eljátsszák a dallamot. Akkor megállt ott egy autóbusz is, turistákkal és amikor elhangzott az első hang. az utcán járók közül többen megálltak, ők is meghallgatták. Országszerte ritka az ilyen harangjáték. Érdemes volt az órás szerszámokat huszonkét méterrel a megszokott hely fölött kezelni. Aprólékos munkát, több kilós alkatrészekkel A TŰZOLTÓ FŐHADNAGY s Jaroscsák János A mentő tűzrendészetnek szabálya, hogy vagy a tűz fészkével egy magasságból, vagy a tűz fészkétől magasabbról irányítsuk a víz vagy habsugarat a lángokra, így aztán elég gyakran a magasban kell dolgozni. Nem mai eset, de most is jól emlékszem rá. Én voltam a sugárvezető amikor a nyíregyházi Irodaház teteje égett. Munkások bitument kevertek és az gyulladt meg. A már felkent friss bitumenhez mi Hegesztők dolgoznak a magasban. Elek Emil felvétel* is lépten nyomon odaragadtunk. Elég közel jártam a tűzhöz, amikor egyszercsak vulkánként repült fel az olvasztó teteje és fröcskölt ezer felé a szúrók. Az emberek vizet öntöttek bele, úgy akarták oltani. Még félreállni sem lehetett, nem volt ott semmi fedezék. Aztán ráirányítottam a habsugarat és perceken belül biztonságban voltunk. Ha az emberek tűzoltót látnak a meredek falon felkapaszkodni, ha lentről hajmeresztőnek látszó gyorsasággal szaladnak a tetőn, mindenki csodálkozik. Pedig annak, hogy a tetőn dolgozunk, pontos szabályai vannak. Mindig a főfalakon, a gerendán mozog az ember. Más a vak- merőség és más a bátorság. Marik Sándor rt Népvándorláskori gyártelep" Beregsurányban Befejezték az idei tervásatásokat a beregsurányi edényégető telepen. Feltárását Í966-ban kezdték meg, s a múlt év végéig 43 kemencét találtak. Az idei ásatások során újabb edényégető kemencéket tártak fel, s így számuk 50-re emelkedett. Nagyságát tekintve világviszonylatban egyedülálló népvándorlási „gyártelep”. Az amúgyis gazdag leletanyagot az idén tovább gyarapodtak. A több ezerre tehető díszített edénytöredékeken kívül állati csontmaradványok, személyi és háztartási eszközök — orsógomb, gyöngy, kés, balta, csat, malomkő stb. — kerültek felszínre. Ez volt az első eset amikor nemcsak agyagból, hanem csontból készült pecsételőket találtak. Az előkerült leletek megerősítik a szakemberek azon korábbi feltevését, hogy az edényégétőkemencék a IV. század körül működtek. Ugyanakkor az Árpád-korból származó tűzhelymaradványok és emlékanyagök arra utalnak, hogy a településen a honfoglalás után is emberek éltek. Az ásatásokat jövőre tovább folytatják. A cél elsősorban a feltételezett település és temető felkutatása lesz. Régészeti szakemberek szeretnék a terület egy részét védetté nyilváníttatni, hogy megkíméljék a kemencéket. Vannak olyan elképzelések is, hogy az ásatási helyen szabadtéri régészeti gyűjteményt alakítanának ki, az a előkerült leletekből. A nyíregyházi múzeumban folyamatosan dolgozzák fel a nagy mennyiségű leletet. Máris nagyon sok edényt állítottak vissza eredeti formájába. Ezeknek külön érdekességük, hogy a rendkívül nagy forma, díszítés és méretváltozat mellett, szinte teljes egészében selejtáruk voltak. Ezért kerültek annak idején a kemencék melletti töremlékhal- mokba. (h.)
