Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-12 / 214. szám

JSW szeptember if. WHLET-MÄCYAnöttSMG 9. o*M Az új alapszabály megvalósulása Munkalehetőség a barabási Béke Tsz-ben A múlt esztendőben meg­jelent szövetkezeti törvény szellemében ez év elején új alapszabályt készítettek min­den termelőszövetkezetben. Egyik sarkallatos pont ezek­ben a „helyi törvényekben” az a munkamennyiség meg­határozás, aminek teljesíté­sével teljes jogúvá válik a tag. Ez kihat a háztáji terü­let nagyságára, nyugdíj- és egyéb szociális jogok meg­szerzésére. Egy minimális alapot előír a törvény: nők­nél 100, férfiaknál 150 tíz­órás munkanap teljesítése. Ettől fölfelé eltérhetnek a szö­vetkezetek. A barabási Béke Termelő- szövetkezetben a nők a tör­vényben előírt 100 nap után 1200 négyszögöl háztájit kap­hatnak, ugyanennyit a fér­fiak 150 nap teljesítése ese­tén. A teljes joghoz, az egy hold háztájihoz a nőknek 120, a férfiaknak 165 munkanapot kell teljesíteni. Az év kétharmada eltelt, bizonyos megközelítő pontos­ságú tájékozottságot már mu­tat az eddigi munkateljesítés. Barabáson úgy vélekednek: „Aki munkabíró és akar dol­gozni, megvan a lehetősége teljes jogot szerezni.” Ez ugyan nem megy magától, el­sősorban a vezetőségnek kell a fejét törnie, hogy minden­kinek legyen olyan munkaal­kalom, ahol teljesítheti köte­lezettségét, esetleg ennél töb­bet is. A termelőszövetkezet mun­kaszervezése különleges, itt nem a munkához vesznek fel dolgozókat, hanem a tagság­hoz kell — a lehetőségekhez képest — igazítani a munka- alkalmat. De még az összesí­tett munkalehetőséget sem le­het egyszerű számtani szor­zással, osztással tagokra kiad­ni. Vannak állandó dolgozók: állattenyésztők, traktorosok, segédüzemekben foglalkoz­tatottak és még kisebb cso­portok, akiknek egész évben van munkájuk. Ök akár két tagra előírt munkamennyisé­get is elvégeznek. Ha csak az átlagos munkanapok számát biztosítja a termelőszövetke­zet, egyesek eleve elesnek an­nak lehetőségétől, hogy ele­get tegyenek a követelmé­nyeknek. Az állandó munkán általá­ban férfiak vannak. így van ez Barabáson is. Az ő foglal­koztatottságukkal nincs prob­léma, annál inkább gondolkoz­ni kell azon, milyen munkát adjanak a nőknek. Itt néha üt­közik a jövedelmezőség, a kor­szerűség azzal a szociális elvvel, hogy minden tagnak munkát kell adni. Barabás fekvésénél fogva — várostól távol, rossz a szállítási lehe­tőség — nem ideális konyha­kertészeti üzemág létesítésére. Harminc hold kertészetet mégis fenntartanak, ahol a nők egy része egész nyáron munkát talál. Másik példa: augusztusban az almafák al­ja nem okvetlenül kívánta a kézi kapálást, hogy munkát tudjanak adni, ezt is elvé­geztették. Természetesen nem az jellemzi a barabási szö­vetkezet gazdálkodását, hogy olyan munkákat végeztetné­nek nagy mennyiségben, ami esetleg nem hozza meg a kel­lő hasznot. Csupán példaként említjük, a vezetőség még ilyen alkalmat is megragad a tagság érdekében. A járható út: a belterjesség fokozása, a melléküzemágak bővítése, illetve újak létesíté­se. Már eddig is sokat tet­tek ezért és újabb terveik vannak. A szövetkezetnek van egy kőbányája, ahol most 25 tagot foglalkoztatnak. A tarpai termelőszövetkezettel egy útépítő vállalkozásra tár­sulnak. Igen sok termelőszö­vetkezet építtetne bekötő utat, de az állami vállalatnak nincs erre megfelelő kapaci­tása. A két szövetkezet kőbá­nyával rendelkezik. Kevés gépi beruházással, kisebb igényű bekötő utak építésére minden lehetőségük megvan. Ez újabb férfi munkaerőfog­lalkoztatottságot jelentene. Több munkaalkalom marad­na a nőknek a szövetkezeten belül. A termelőszövetkezet betonelemkészítést, elsősor­ban betonoszlopgyártást akar kezdeni. A szövetkezetnek is szüksége van rá, de a lakos­ság körében nagyon keresett a kerítésoszlop. A vezetőség már tárgyalt olyan termelőszövetkezetek­kel, ahol levestészták készíté­sével foglalkoznak. Az a ter­vük, hogy a dohánycsomózót a téli, tavaszi hónapokban tésztakészítésre használják fel. A dolgozni akaró asszonyok, akár 160—180 munkanapot is teljesíthetnek majd. A szö­vetkezet vezetőinek eddigi gondoskodása alap arra, hogy ezeket a terveiket is hama­rosan valóra váltják. Barabáson az új szövetke­zeti törvény nemcsak a tag­ság aktivizálódását jelenti, hanem ezzel a vezetőség is próbál lépést tartani és min­denkinek a megfelelő mun­kaalkalmat biztosítja. Cs. B. Idén először gyártanak dömperputtonyokat a megyei gépjavító vállalat nyíregyházi telepén. A megrendelésből mintegy 1300 darab készült el eddig. Képünkön: Bogár Já­nos a puttyonyok hegesztése közben. Hammel j. feiv. Bővül a szolgáltatás Gyorsítani kellene a megbízások teljesítését A mezőgazdaság megerősö-1 désével, a termelőszövetkeze­tek által nyújtott jövedelem növekedésével a. megye la­kosságának életszínvonala emelkedik és ez magával hozza a gépjárművek, a ház. tartási gépek rohamos elter­jedését. Sok a rádió és te­levíziókészülék, melynek ja­vításáról is gondoskodni kell. Ugyanakkor emelkednek az úgynevezett személyi szol­gáltatások iránti igények is, például a fodrász szakmában. Több igény volna a Patyolat szolgáltatásai iránt. Mind­ezt a növekvő igényt olyan megyében kell kielégíteni, amelynek csak egyetlen vá­rosa van, és lakosságának 80 százaléka kis lélekszámú falvakban és tanyákon él, ami felveti a szolgáltatások­hoz kapcsolódó szállítási problémákat, a hozom-viszem szerű szolgáltatásokat is. Hiába növekedett a szolgál­ŰSZ ZSAROL YÁNBAN AHONNAN NEM VÁNDOROLNÁK Kellemes meglepetés, hogy az Uj Barázda Tsz irodájá­ban együtt találni Veress Bertalan elnököt Veress Lász­ló főagronómussal. Egynevűk- re könnyű itt a magyarázat: a falu lakosainak nagy része Veress, őszre fordult az idő, sokasodnak a tennivalók. Épp azt vitatják-tisztázzák, hogy legyen holnap, holnap, után; a délutáni brigádveze- tői eligazításra kész prog­ram kell. Késik a szuperfoszfát Az már jó dolog, hogy le­szedtek, elszállítottak 237 mázsa fehér áru almát. Meg­kezdték a piros szüretelését is szeptember hatodikén. De bizony jó szervezés, nagy szorgalom kell, hogy veszte­ség nélkül legyen a szüret. Piros almából 47 vagonnal terveztek, de meglesz az 50—52 vagonnal. S közben a vetés, dohénytörés, cukorrá, pa, kukorica, napraforgó be­takarítása, és mind e közben silőzni, száz felé kapni, fi­gyelni. Nagyszerű tapasztalat ta­valyról: korai vetés nagy adagú műtrágyázással. Innen ugyanis korábban nem si­került állami értékesítésre gabonát eladni. Idén tervez, tek erre 800 mázsát és dup­lájára teljesítették. Most is szeretnék alkalmazni a jól bevált gyakorlatot, de késik a szuperfoszfát műtrágya. Bár még az év elején meg­rendelték a szükséges meny- nyiséget, harmadik negyed­évi szállításra, ősziek veté­séhez, és igen kellemetlenül érné a tsz-t, ha a szállító vállalat a határidő utolsó napjaiban diszponálna. Kellemesebb gondok Ezekben a napokban hord. ják ki a fogatok a háztáji gazdaságokba, udvarokra a szalmát. A tagoknak nem feltétlen kell időt veszteni vele. a kocsisok intézik já­randóság szerint. Jó is ez így, mert közben törni kell a dohányt. Az itteni talajadott­A. Sípkay Barna: Sárga csík. Piros csík. Együtt egy gomba. Súlyos nyári nap hever raj­ta, a ponyva behajlik. Erőlködve tartja a napot. Mert a hölgy árnyat kíván. A hölgy izz... hogyismond- jam, ki van hevülve. Ernyedten piheg a nyug­ágyban. Keble fehér csíkja kivillan a fekete melltartó­ból. Három szempár tépi a fe­kete szatént, de az állja a sa­rat. I B. ABC novella macska, lehunyja hosszú szempillájú szemét. A három éhes szempár har­mincnyolc fokos sebláztól ég. c. Két óra múltán ugyanez a helyzet, az üdülő árnyékba merülő fala fáradtan hörög: végre hűvösebb lesz. A há­rom szempár tulajdonosának elsőfokú égési sebétől rosz- szul lesz az üdülő gondnoka. — Uraim! Azonnal árnyék­ba! Három szempár rimánko­dik: — Tűnjön el innen, az is­tenért! A hölgy álmosan sóhajt a nyugágyon. Meg akar ja dör­gölni lábaszárát, de a három saempár kereszttüzében le­rnend róla. Mint a kényes A gondnok simára borot­vában, csillogó aranyszem­üveggel szigorúan kibámul a kertbe. — Bolondok — morogja a f elszól gálónőnek. A felszolgálónő megszívja aranyfogát. — Pedig nem is Brigitte Bardot. Olyan izmos a lába, mint egy futóbajnoknak. — Nana — mondja a gond­nok. Az „aranyak” félszavakból is értenek. — Hiába, férfiak! — mond­ja megvetéssel a felszolgáló­nő. — Nős férfiak! — teszi hoz­zá az aranyszemüveg. — Azt már ma reggel tud­tam — mondja az aranyfog. — Egyik sem adott borrava­lót — Matild! — néz rá fel­háborodva az aranyszemüveg. — A vendégekről nagyobb tisztelettel kérem! — Azt még megértem — folytatja zavartalanul Matild —, hogy az a vékony pasas nem tágul tőle. Az legalább csinos férfi, ha felöltözik. De az a másik kettő! Az egyik pocakos és a hasára lóg a krumpliorra, a másiknak meg olyan karika a lába, hogy el­gurulna közte egy. száz lite­res hordó! — De Matild! A felszolgálónő kézre veszi az abroszokat. — Persze, a nő se Brigitte Bardot. — De jó nő — mondja az aranyszemüveg. — De igazgató úr! D. A krumpliorr végéről kín­lódó izzadtságcsepp pettyen a gyúródó haspárnára. — Kicsit meleg van. A karikaláb idegesen kere­si a helyet, hogy a perzselő hát egy kicsit, csak egy kicsit ne fájjon. — Na igen, némileg me­leg van. A sovány bajusz rángató­zik. — Augusztus a kánikula hónapja. — Amikor Afrikában jár­tam, január volt, de ott me­legebb volt — csepeg tovább a krumpliorr. — Afrikában januárban is forróság van. — Hogyne! Brazíliában is! — helyesel a karikaláb. — Brazíliában azért élnek meg az óriáskígyók, mert ott min­dig meleg van. Ez ahhoz ké­pest üdülés. — Üdülés! Nagyon jó! — próbál vigyorogni a sovány bajusz. — Hahaha! — kacag a krumpliorr. — Remek! Üdü­lés! Egy forint a jó bemon­dásért, barátom! Aztán csend. Szinte halla­ni, hogy a bőr serceg a há­takon. Serceg az üdülő eme­letes fala, az erkély, a fák a kerítés mentén, a kavicsos sárga út, a füves park, a te­niszasztal, és a konyhában a rántott hal. — De azért meleg van — mondja bátran a krumpliorr. — Valamelyest megéhez­tem — bátorkodik a karika­láb. — Csöngethetnének már ebédre — veszti el a türel­mét a sovány bajusz. Ám a hölgy nem mozdul. A nyugágy is serceg. Há­rom szempár gyújtogatja. Ságnak megfelelően nem sok ugyan, mindössze 10 hold, de akkora levélhozammal, hogy kicsinek bizonyul a tíz­holdas pajta a szárításra; gond, hogy hová tegyék azt ami nem fér a pajtába. S a további számba vétel sora. Cukorrépából 170 má­zsát terveztek holdanként, megvan a 250. Kukoricából meglesz holdjáról 25 mázsa májusi morzsoltban. Először fordul elő a közös gazdaság történetében, hogy abrakta­karmányból most képes el­látni önmagát. Csépelik a maglucernát, szarvaskerepet. Itt szintén rekordnak számít a maglucerna-termés; há­rom mázsa holdanként. Mind­ez több munkát, több szál­lítást, rakodást, helybiztosí­tást igényel. Nagyon jó, hogy végeztek — szeptember 7-re — a fővetésű silókukorica szecskázásával. A munkazsú­foltság enyhítésére egyene­sen kedvező a cukorgyár ütemezése, mely szerint a tsz az almaszüret befejezése után, — előreláthatólag ok­tóber tíz körül — lát a cu­korrépa ásásához, szállítása, hoz. De azt már most szer­vezni kell, a tagokkal tudat­ni: úgy végezzék a répa lombtalanítását, tetejezését, hogy az takarmányozásra tar­tósítható legyen. A tsz garantál Az első gond tehát a ve­tés, s úgy irányítani, kon­centrálni a munkát, hogy a még hiányzó műtrágya megérkezésekor azonnal, a legnagyobb lendülettel lehes. sen rákapcsolni. A tsz gép­ellátottsága ezt lehetővé te­szi. Kár a mély fekvésű, erősen vályogtalaj nem a legideáli­sabb gazdálkodási terület, az egységes helytállás, akarat meghozza gyümölcsét. Az el­múlt három év átlagában 35 forint körül volt a tsz-ben egy munkaegység értéke, ez évre 49 forintot terveztek, ami minden valószínűség szerint meg is lesz. Nagy ereje van az eredmények elérésében, az őszi feladatok jó megol­dásában, hogy a munkadíja, zást maga a tsz garantálja, 20 forint havi előlegezéssel munkaegységenként. Ott tart ez a közös gazdaság, a falu, hogy nincs vándorló dolgo­zója. Innen már nem járnak el megélhetésért az ország különböző részébe; úgy ipar­kodnak, serénykednek, hogy megtalálják azt otthon. Asztalos Bálint tatások aránya az elmúlt év­ben valamennyi megye kö­zül Szabolcs-Szatmárban a leggyorsabban — 17,9 száza­lékkal — az igények egy sor sürgősen megoldandó problé­mát vetettek fel. A kisipari szövetkezetek öt év alatt 148-ról 380-ra emel­ték szolgáltató egységeik szá. mát, 1970-ig ezt is 550-re kí­vánják növelni. Viszonylag jól megoldódott a gázpalack cseréje, a bérfavágás, nőtt a lakástakarítás és karbantar­tás iréjrti igény, ugyanakkor szünőben vannak a cipőjaví- tás iránti igények. A nők fodrászat iránti igé_ nyének kielégítésére az el­múlt évben közel száz, ez év első fél évében újabb több mint száz iparengedélyt ad­tak ki kisiparosoknak és még többre volna igény. A Víz és Csatornamű Vál­lalat 1965-ben még csak 285 000 köbméter ivóvizet szolgáltatott a lakosságnak. Az 1967. évben már közel ötszörösét, 1 296 000 köbmé­tert. A közműves vízellátás, ban részesülők száma 1965- ben 5200 fő volt, 1967-ben már 58 000. Nyíregyházán már 11 620 lakásból gyűjti a Városgazdálkodási Vállalat a szemetet. A megyében 357 helyen foglalkoznak kölcsön, zéssel, a húsdarálótól a menyasszonyi ruháig. A me­gyében 3253 kisiparos mű­ködik, tevékenységük főleg szolgáltatás jellegű, munká­juk egy évi értéke megköze­líti a százmillió forintot. A problémák zöme a gépjárműjavítás, a tévéjavi- tás és a Patyolat szolgálta­tásai körül sűrűsödnek. A tévéjavításnál főleg az átfu­tási időn kellene sok helyen javítani, mert a járatok rit­kán fordulnak. A gépjármű, javítás helyzetén sokat javfl tott az Autóker megyei fiók­iának létesítése, de egyes alkatrészek most is hiányza­nak. Arra lenne szükség, hogy valamennyi járási szék­helyen működiék egy gép- járműszervíz. Ez a kérdés eddig csak Vásárosnamény, Baktalórántháza, Kisvárda és Mátészalka vonatkozásában van a megoldás útján. A Patyolat és a tévéjavítás alapvető kérdése, hogy a szállítást jobban megszervez zék, s ezzel a javítási idő és a vállalási idő rövidül­jön. Megjegyzés: így is lehet! Az új gazdasági mechaniz­mus gyakran készteti válla­latainkat arra, hogy ötletes megoldásokkal segítsenek magukon. Fehérgyarmaton a ter­melőszövetkezetek önálló építőipari társulata építke­zéseihez nem kapott időben betongerendákat. A határidő sürgette őket, valami ötletes megoldás segíthetett csak rajtuk. A betonelemeket gyártó vállalat arra hivat­kozott, hogy nincs elegendő embere, így csak későbbi időpontban szállíthatja a megrendelt épületelemeket, A fehérgyarmatiak erre embereket adtak kölcsön a budapesti vállalatnak. Igaz, hogy ötezer forintjukba ke­rült ez a kölcsönadás, de megmenekültek több tízezer forintos kötbérfizetéstől, amit a határidő meg nem tartása esetén kellett volna fizetni­ük. Ezzel az ötletes megoldás­sal ügyfeleiket sok bosszú­ságtól kímélték meg. ők ma­guk pedig néhány ezer fo­rinttal gazdagabbak marad­tak. (tomasovszky)

Next

/
Oldalképek
Tartalom