Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-11 / 213. szám
Í9S8. szeptember fl; RELST-MXorÁROftSrACS *. ofdtif Nem látványos, de értékes Hogyan dolgozik a kemecsei csúcsvezetőség ? Egy-egy községben több pártszervezet működik, melyek sajátos módon fejtik ki tevékenységüket. Bár van különbség egy községi, egy tsz, egy pedagógus és egy állami gazdasági pártszervezet munkájában, de általános és közös az, hogy mind az adott területen dolgozik, va_ lamilyen módon beleilleszkedik a község egész munkájába, valamennyi feladata a maga területén érvényesíteni a párt határozatait, foglalkozni az emberek nevelésével, s ez a munka megköveteli a pártalapszervezetek helyes koordinálását. Ezt a bonyolult és sokrétű feladatot látják el a községi esúcsvezetőségek, amelyekhez három—öt alapszervezet is tartozik. Mezősi László üzemgazdász, a kemecsei csúcsvezetőség titkára mondta: „A csúcsvezetőségnek nem az a feladata, hogy határozatokat alkosson, ezt elvégzik az alapszervezetek. De ehhez segítséget nyújthat azzal, ha elemzi egy-egy párt- szervezet munkáját, s ennek alapján javaslatokat tesz, elmondja elgondolásait, észrevételeit egy-egy probléma megoldásával kapcsolatban.’’ Ezzel hozzájárul ahhoz, hogy olyan határozatok szülessenek, amelyek a legjobban segítik a feladatok megoldását És erre itt Kemecsén, a csúcsvezetőség munkájában több jó példa van. A csúcsvezetőség azt tartja szem előtt: csak akkor végeznek jó munkát, ha valóban községpolitikát csinálnak, azokkal a problémákkal foglalkoznak, amelyek az embereket érintik. Erre szükséges serkenteni az alapszervezetek vezetőségét. Bár a esúcsvezetöség titkára a tsz- ben üzemgazdász, nem „avatkoztak be” az itt végzendő munkákba, de azzal, hogy alaposan elemezték, mi az oka a hat éve tartó mérleghiánynak, miért nincs elég fiatal a tsz-ben, milyen tényezők gátolják az előrehaladást, ezzel sok segítséget adtak, a tsz-ben működő pártszervezetnek. Ez az „elvi” segítség járult hozzá, hogy elmozdult az Uj Barázda Tsz a holtpontról. Az itteni pártszervezet javaslatára bevezették a havi előlegfizetést, ezzel sok fiatalt nyertek meg, fiatal szakemberekkel erősítették a vezetést, gépesítettek, ésszerűbbé vált a gazdálkodás, s ma már több gondot fordítanak a szakmunkásképzésre is a közös gazdaságban. Annak feltárása, hogy az elmúlt időszakban miért nem érvényesült megfelelően a kritikai légkör, s a kollektív vezetés elvét sutba dobták, nemcsak azt érte el a pártvezetcség, hogy rámutatott ezzel a bajok okaira, de bátrabbak és őszintébbek lettek a párttagok és pár- tonkívüliek is. Mint említettük: nem célja a csúcsvezetőségnek párt. határozatok hozatala, de ezek helyes előkészítésében való részvétel javaslatokkal, észrevételekkel, kezdeményezésekkel — előrelenditheti egy-egy pártszervezet munkáját. És ez kötelessége. Korábban Kemecsén is mind a három pártalapszervezet foglalkozott a tömegszervezé- tekkel. Ez az általában való segítés nem sok eredménynyel járt. Amióta a csúcsvezetőség javaslatára a i.ö- megszervezetek pártellenőrzését megosztották az alapszervezetek között, több a siker. Sajátos munkát végez a községi alapszervezet. Főleg a falu problémái tartoznak hozzá. Ezért a Hazafias Népfrontbizottság és a tanács munkájáért ő a felelős. A legtöbb fiatal és nő a tsz-ben dolgozik. Ezért az Uj Barázda Tsz pártszervezete foglalkozik a nptanács és a KISZ-szervezet munká. jával. Az állami gazdaság az MHSZ-szervezet munkáját segíti. így a pártfeladatok decentralizálásával elérték, hogy nagyobb becsülete van a pártszervezetek előtt Is a pártmunkának, felelősséget éreznek egy-egy tömegszervezet munkájáért És ez az eredményeken meg is lát. szik, hiszen a csúcsvezetőség, hez érkező, az egész községet foglalkoztató közérdekű javaslatok nem sikkadnak el, nem mondja az egyik alapszervezet, hogy a másikra tartozik. Kötelessége ezeket segíteni. Ennek is betudható, hogy amikor gok szülő azért „ostromolta” a községi párt- szervezetet, hogy az áldatlan iskolaproblémát oldja meg, ezt „kézbe” vették a kommunisták. Elkészült a nyolc- milliós költséggel megépült iskola, s a megüresedett épü. leiben tanyai kollégiumot rendeznek be, ahol ötven gyerek zavartalan tanítását oldják meg. így tudnak megfelelően gondoskodni a tanyákon élő lakosság gondjaival, villany bevezetéssel, üzletnyitással, társadalmi munkák szervezésével az útépítésben, vízlevezetésben. Pontos feladat hárul a pártvezetőségek újjáválasztó- sának munkájában a községi csúcsvezetőségekre. Bár ezt elsősorban az alapszerve, zetek végzik, de segítésük, pártfeladat. Kemecsén a csúcsvezetőség éppen ezért megbeszélésre hívja össze a jelölő bizottságok tagjait, tájékoztatja őket a legutóbbi két esztendőben bekövetkezett változásokról, eredményekről, gondokról, a munkában, magatartásukban feltűnt fiatal káderekről, akiket érdemes számításba venni a vezetőségek választásánál. Segítik abban az alapszervezeteket, hogy az arra legérdemesebbek, legrátermettebbek, olyanok kerüljenek pártfunkciókba, akik szfwel-lélekkel tevékenykednek a falu előrehaladásáért. Nem látványos az a munka, amit a csúcsvezetőség vé. géz, de értékes. Eredményei a tsz, a község, az állami gazdaság eredményeiben jut. nak kifejezésre. Farkas Kálmán Vett egy televíziót. Huszonnyolcadiknak a községben. Általános feltűnést keltett. Hiszen ismerik, tudják milyen volt mint cselédember, milyen máig is. Cselédsorsú tőszomszédja egyetlen régi napra emlékszik, amikor megállt, sőt leült, hogy beszélgessen. Ez a szomszéd akkor fát aprított, a zsugori meg odaballagott a tőke mellé, kiválasztott egy megfelelő hasábot, ráült és pipára gyújtott. — Beteg vagy? — kérdezte a szomszéd. _ Nem én — mondta az, — tönkrementem... Egy cseléd tönkrement? Akkor, amikor kiosztották a grófi földet, akkor, mindenki házhelyet kapott, amikor minden volt cseléd gazdaember Jett, a zsugori tönkrement? A fát aprító ember kinevette. A zsugori meg nagy köteg százpengőst mutatott. — Semmit sem ér. Tönkrementem. Százasok. Több ezer pengő. Egy cseléd évi bére negyven pengő, 16 mázsa rozs és 1 hold kommenciós föld volt. A napszám 1 pengő. A zsugori mégis több ezer pengőt gyűjtött. Spórolt, kuporga- tott. Hajtotta magát és a családját is. Cselédlakásának legféltettebb bútordarabja egy ládikó volt. Dróthálós láda, abban tartotta a sót, a lisztet, cukKörzetesítés, gépesítés közúton és a vasútnál Modern forgalomszervezés, kevesebb kézi rakodás — Előnyösebb, jobb kiszolgálás Az őszi szállítási csúcsforgalmi időszak évről évre próbára teszi megyénk szállítással foglalkozó szakembereit. A vasút jelenleg a kör- zetesítési program megvalósításával kívánja javítani munkáját. Ez azt jelenti, hogy egyes vasútállomásokon nem foglalkoznak majd teherforgalommal. A körzeti vasútállomásokat viszont gyors ütemben, nagy hatékonysággal fejlesztik. Ennek eredményeként forgalmuk is jelentősen' növekedik. A körzetesítés ugyanakkor a közúti szállítás feladatait is megnöveli. A program megvalósulása után nagyobb átlagos szállítási távolságról több árut kell közúton tehergépkocsikkal szállítani. A körzeti vasútállomásokra érkező vagonküldemények jelentős részét ugyancsak közúton kell a címzettekhez eljuttatni. Ezek a változások eleinte átmeneti költségnövekedést fognak okozni a kis szállít- tatóknál. Már megkezdték a számításokat: a fuvarköltség növekedését ellensúlyozzák el. sősorban a minőségi mutatók javításával, az önköltség csökkentésével, megfelelő, kedvezményes tarifa lehetőségekkel. Az AKÖV vezetőinek már konkrét elképzelései vannak. A körzetesítés! tervek szerint kijelölt vasútállomásokon árufuvarozással, szállítsál, adminisztrációval járó tevékenységeket az AKÖV, mint szállítmányozó elvégzi. További kedvező lehetőségek: megszűnik a teherfuvarozás eddigi nagymértékű szétaprózottsága. A koncentráltság következtében a munkások kedvezőbb szociális és egészségügyi körülmények között dolgozhatnak. A szervezettség növekedéssé lehetővé teszi a modern forgalomszervezési és Irányítási módszerek (elektronikus járatkapcsolás, programozás) széles körű elterjesztését. Jelenleg a kisvárdai vasútállomás körzetében Tornyospálca. Fényeslitke, Anarcs és Gyulaháza állomásokon végzik a vizsgálatokat. Szeptember 10-én pedig a nyíregyháza—záhonyi vonal másik szakaszán kezdték meg: Sóstóhegy, Demecser, « Kemecse, Pátroha állomásokon áprilisig mindenre kiterjedő részletes megfigyelést végeznek. Megyénkben a teljes körzetesítés 1975 utánra várható. Első pozitív eredményei viszont már a közeljövőben éreztetik hatásukat, elsősorban az őszi csúcsforgalom eredményesebb lebonyolításában. M. S. A Dombrádi Községi Tanács levele a hajdúszoboszlói vállalathoz június elején: „Gázcseretelepünk épülete elkészült; kérjük, vegyék át és helyezzék üzembe...” Válasz: ..Írjanak a pesti központunknak...” A pesti központ válasza: „„.Levelüket a Balaton-vidéki vállalatunkhoz küldtük, ők az illetékesek, nekik kell átvenni a telepet és üzembe helyezni...” Június mar régen volt. Két hónapja annak, hogy elkészült Dombrádon a megye egyik legkorszerűbb gázcseretelepe. Persze mindez hiába. A Balaton-vidéki vállalat szakemberei eddig még nem jelentkeztek Dombrádon. Az üres gázpalackokat továbbra is Kisvárdán lehet csak becserélni. Azt. hogy talán azért késnek a szakemberek, mert a Balaton nem éppen a szomszédban van, ezt belátja mindenki. Csak azt nem értik: nem lenne közelebb mégis Hajdúszoboszló? Horváth S, János © Gyorstisztitás Osztatlan lelkesedést váltott ki nemcsak a nyíregyháziak, hanem a vidéki lakosság körében is, hogy a Patyolat Petőfi utcai részlegénél bevezették a gyorstisztítást. Vagyis — elfogadható, többletdíj fejében — akár órák alatt elvégzik a kért szolgáltatást. Az örömben csupán az az üröm, hogy olykor a munka nem készül el a megígért határidőre, vagy egy-egy ruhadarabot sokszor egy órán át keresnek. Ilyenkor aztán olyan hosszú sor gyűlik egybe, hogy a vége már a járdán reked. Az okokat nem kell keresni: kevés a kiszolgáló személyzet, a beérkező, tisztított ruhákat nem sorszám szerint rendezik. így aztán a kiadással megbízott egy, vagy két dolgozó egyébbel sem tölti az időt, mint egyik helyiségből a másikba szaladgál, miközben kérdezgeti: „Milyen színű is volt az aa öltöny” stb. A megoldás kézenfekvő: ha megkérték az árát a gyorsaságnak, a kiadáshoz is állítsanak be több embert! Tóth Árpáéi ENCSENCS— a „kuriózumok er Mag nélküli dinnye — Laskagomba — Tritikálé mányozással foglalkozó részlegeket, kirendeltségeket hoznak létre, s ezeket megfelelően felszerelik. A feladatok megoldásához beruházások szükségesek. Csak korszerű rakodógépekkel és nagy kapacitású tehergépkocsikkal láthatják el a megnövekedett feladatokat. (Az első fél évben közel 26 ezer vagon kezelését látta el az AKÖV. Az emelkedés több év átlagában évi 5—7 ezer vagon.) A tervek megvalósulása után a szakemberek a gazdasági előnyök mellett többek között azt várják, hogy csökken a kézi erővel mozgatott súly aránya. A szervezett kézi és gépi rakodással csökken az átrakások száma: az áruk a vagonból tehergépkocsira illetve a gépkocsiról közvetlenül a vagonba kerülnek. Ugyanakkor a megrendelők minőségileg jobb kiszolgálásban részesülnek. Áruk érkezése esetén az áruk átvételét, feladás esetén pedig csak az áru átadását kell elvégez- i ni. A rakodással, fuvarozás- ' Ott mindig történik valami. Encsencsre nem lehet úgy betérni, hogy Mester Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke ne tudna új dologról szólni. Termeltek mag nélküli dinnyét KJ holdról szedték, jól vizsgázott, sikerült. ízlett a községben, meg azoknak, akik kaptak belőle. — A dinnyénél a mag előállítása a lényeg. Bécs egy kilogrammért 8 ezer forintot fizet. A nyárfarőnkbe telepített laskagomba is újdonság. — Nemsokára szállítunk belőle. 300 mázsa anyagba ültettünk gombát, s ebben az évben 20 mázsát szedünk. A homok behódol Mag nélküli dinnye, laska- gomba, úgy tűnik kuriózum, de nem az, mert az encsencsi termelőszövetkezet veze_ tői, tagjai rendhagyó gazdálkodást folytatnak. Persze megtalálható ott is a nagy általános, de azon belül is mindig csinálnak valami út. törő munkát. — Emlékszem — mondja Mester Ferenc — évekkel ezelőtt egyetlen kanna gra- maxonet hoztam. Úgy vigyáztam rá, mint a szemem világára, decizve porcióztam. Akkor volt ez, amikor a nagy hatású angol vegyszernek sokan még a nevétsem tudták. Ma a gramaxone már nem újság, de olyan sokrétűen kevés helyen alkalmazzák, mint Encsencsen. — Nálunk a kísérletezés létkérdés. Akad itt olyan homok, futóhomok, amelynek az aranykorona értéke 70 fillér. Ez már olyan semmit sem érő terület, hogy rágondolni is többe kerül, mint amennyi értékkel bir. A művelés biztos ráfizetés. De mi nem mondunk le ennek a homoknak a terméséről és úgy szeretnénk, hogy ne ráfizetéssel teremjen. Nem szavak. Gyakorlat, hogy a biztos ráfizetésfl földbe most nyolc hold homoki lucernát telepítettek, de úgy, hogy védő növény nélkül, gramaxone eljárással. Ha Encsencsen már nem szokták volna meg az emberek, hogy sok rendkívülit láttak, akkor azt hinnék, csoda történt, mert a lucerna szépen kikelt, s a homok amely eddig kis fuvallatra is vándorolt, most nem mozdul, behódolt. A kincset érő mag Encsencsen a termelőszövetkezeti irodában két dolog akad, ami feltűnő, ami magára vonzza a figyelmet. Szinte a falak minden négyzetméterére jut egy oklevél, kitüntetés, vagy vándorzászló. A másik, hogy a határ termésének parányi porciói kis zsákokban, zacskókban, mint magvak sorakoznak sok helyütt. Az elnök e zacskók közül a tritikálét veszi elő. — Ez most a legféltettebb kincsünk. Tritikálé. A mi rossz termőképességű homokunkban 16—18 mázsái terem. Kiváló gabona. Ennek a termesztésében is kísérletezünk, ennél is szerepet kap a gramaxone. Nem túlzás azt mondani Encsencsen a kísérletezés általános. A tudomány és a gyakorló gazdálkodás nagyszerű találkozó helye az a község. De miként is találhat így egymásra a jelenlegi termelés alapvető két tényezője? Ami vonzza a tudományt — A kísérletezési kedv és a hajlandóság a legfontosabb. Elsősorban a tsz-ek- nek kell kezdeményezni, igényelni és alkalmazni az újat, s aztán a kapcsolat elmélyül, kiszélesedik. Nem általános megfogalmazás, mert Mester Ferenc szavait jól példázza a gyakorlat. Ök is úgy kezdték, hogy ahhoz az egy kanna gramaxonehoz egy speciális permetezőgépet kértek kölcsön. Majd egyre több esetben igényelték a szaktanácsokat. Megtartották az utasításokat és produkálták a jó eredményeket. A homoki lucerna kísérlettel már maga a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója, Klencner Imre je_ lentkezett. Az intézetnek, a tsz-nek is jó. A tudomány továbbléphet, a termelőszövetkezet pedig gyarapodhat, anyagiakban gazdagodhat. Sokan kérdezik; hogyan lehet Encsencsen kimagasló jó eredményeket, és mért nem lehet a környező községekben akár megközelítő eredményeket is elérni. A föld nagy körzetekben ugyanaz, a rossznál csak rosszabb. Nem lehet azonban elfelejteni: a földnek nem egyedüli érték, mérője az aranykorona. Főni tosabb az ember. te. ei rőt, zsírt, kenyeret. A láda lakatjának kulcsát egy madzagon nyakában hordta, és reggelenként ő mérte ki feleségének a csipetnyi ételnek valót. Ha elfelejtette — gyakran elfelejtette — éhezett ő is, és a család. Mire gyűjtött? Földre, házra, hogy ezáltal megváltsa magát a cselédsorsból? Mindegy. Tönkrement, az infláció tönkretette. Ez annyira megrázta, hogy akkor életében először és utoljára egy egész álló napig nem dolgozott— Most meg televíziót vett. A földön nem történhetett nagyobb csoda. Bement Nyírbátorba és vett egy televíziót. Pedighát? A láda még megvan, a lakat is rajta, a kulcs is a madzagon. A zsugori megkérdezte a tanácselnököt: — Mondja már elnök elvtárs, magának miből van a tv-antennája? — Vasból. — És vette? — Vettem. — No, én arra nem költők pénzt. Majd én csinálok magamnak. Csinált. A zsugori csinált magának tv-antennát, fából. A községben kinevették: „Kutyából nem lesz szalonna.” Abból nem. De a zsugori vett egy televíziót. Ö lett a huszonnyolcadik tv-tulajdo- nos a községben, és már ez is valami. Seres Ernő MEGfEGYZÉSEK: © Nem veszik át
