Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-06 / 209. szám
1968. síepíemEér 1. Rtcttfr WAG?Afföftg*A(5 Honvédelmi ismeretek diákoknak Most, áz új tanévben valamennyi iskolatípusban megkezdődik a honvédelmi ismeretek oktatásának bevezetése. Tantárgy ez abban áz érte* lemben, hogy külön tanterve van, s megfelelő tanári segédkönyveket, diákoknak pedig tankönyveket adnak ki belőle. Ám nem tekinthető tantárgynak, ha az osztályozásról van szó, hiszen ilyen rovat, hogy „honvédelmi ismeretek” sem az osztályozó naplóban sem pedig a bizonyítványban nem lesz. Pontosabban: a honvédelmi ismereteket az osztályfőnöki, valamint a testnevelési — illetve gimnáziumban a kémia és a biológia — óra keretébe illesztettek, s e tantárgyakba számítanak bele azok a jegyek, amelyeket a honvédelmi ismeretekre fordított órákon szereznek a diákok. („Potya” tantárgynak tehát semmiképpen sem tekinthetik a diákok.) A honvédelmi napokon nyújtott teljesítményeket pedig — ekkor tartják a honvédelmi rájverse- nyek keretében s az MHSZ felügyelete alatt á kispuska lövészeteket — arany, ezüst, illetve bronz jelvényekkel honorálják. Mindebből világosan következik, hogy az iskolai órák száma az új tantárgy bevezetésével nem növekszik, a tanulók terhelése nem lesz nagyobb. Egyébként is áí általános iskola VI. és VII. osztályában — az idén csak a VII.-ben vezetik be! — mindössze évi 6—6 óráról van szó, a szakmunkásképző intézményekben és középiskolákban pedig (itt áz idén az első osztályosokat érinti) évi 20 óráról. A honvédelmi ismeretek komplex jellegű tantárgy, amely hat témakört ölel fel. A haza védelméről Szóló politikai-társadalmi ismereteket, a polgári védelem tudnivalóit, a tereptan alapelemeit, tájékoztatás a néphadsereg haditechnikájáról, valamint a honvédelmi testnevelést és a lövészetet. Ez utóbbi előkészítésére és megtartására az általános iskolában 1, a középiskolákban pedig 2 napot használtak fel. Ennyit a honvédelmi ismeretek jellegéről, szervezéséről, felépítéséről. Ami pedig feladatát illeti: a most kiadott tantervek hangsúlyozzák, hogy az új tárgy „sajátos eszközeivel járuljon hozzá a tanulóifjúságnak a szocialista haza védelmére, a katonai szolgálat teljesítésére való felkészítéséhez.” A honvédelmi nevelésnek tehát kimondottan világnézeti, erkölcsi és politikai tartalma van, s ezért minden fokon hatékonyan segítheti á nevelőmunkát. Segítheti, há megteremtik hozzá a tárgyi, s mindenekelőtt a személyi feltételeket. Az új tantárgy „gazdái” az iskolaigazgatók, rajtuk múlik elsősorban a Siker, áz ő feladatuk, hogy minden tekintetben a legjobb tanárokat bízzák meg a honvédelmi nevelés oktatásával. Ez most, az első esztendőben különösen fontos, hiszen ez egyrészt a módszertani és a tartalmi munka kísérletének éve is, másrészt pedig most kell a diákokkal és a társadalommal megszerettetni a haza védelme alapjainak iskolai tanítását (t.) Özembe helyezték Mátészalkán a Gabonafelvásárló és Feldolgozó telepén a külföldről vásárolt tablettatáp- készítő gépet. Az új berendezés szerelését Barthá Imre ég Saécsi Sándor végezték. További 160 millió forint Elek Emil felv. családi pótlékra DARNÓ kettős „házassága“ Változások egy kis településen Csaknem szabályos egyenlő oldalú háromszöget jelöl a megye térképén, a szatmári síkságon Jánkmajtis, Darnó ég Kisnamény. Furcsaság ebben a legkisebb Darnó kettőssége a nagyobb Szomszédok mellett: gazdasági szövetségben Jánkmaj- tishoz, igazgatásija® Kisna. fnényhoz tartozik. Hogyan lehet így meglenni, mennyire lehetnek önmaguk a darnói- ák? A „házasság“ története Nemes lsttAn, a közös tárács elnöke azt mondja: A darnóiak élnek azzal a lehetőséggel, hogy az erősebb Szomszédok segítségével jobban kiléphessenek. Kilenc- Százötvenben, mikor a taná. Csők megalakultak, kétszáz körüli lakosa volt. Mit kezdhetett volna önálló takácsuk? Jelenleg is négy tanácstagjuk van a tizenhat számú közös testületben. Kovács Pál, a jánkmajtisi Dózsa Tsz elnöke: „Hatvanban, amikor a szövetkezeti gazdálkodást Választották a darnóiak is, egy évig tartott ták önállóságukat. Számba Vették igen helyesen, hogy mindössze négyszáz holdnyi területért. — a háztájival égyütt — érdémes-e komoly beruházásokat vállalni? Az állandó munkaképes taglétszámuk a százat sem éri el. Ügy döntöttek, egyesülnek, A jánkmajtisi közös gazdasággal. Azóta meg is vagyunk égyütt. A darnóiak egy külön brigádnak, területük kü. lön üzemegységnek számít. Helybe viszik a fizetést A közgyűléseken, tervkészítéseknél, határozatok ho- iatalánál képviseltetik magukat. Szövetkezeti demok- fáciájukófi nert) ésik csorba. — Munkaszervezésük, ellenőrzésük? — Tu kacs Endre a brifádvezétőjük. Rendkívül szorgalmas, törekvő emberek á darnóiak. Nem szégyen megmordani, hogy például Jobban kihasználják a háztáji jószágtartás lehetőségeit mint a jánkmajtlsiak. — Át kell jönniük a járandóságukért? —- Nem kívánhatjuk. Pénztárosunk Helybe viszi. Ezernégyszáz forint tagonként átlagosán. Tüzelő vagy egyéb szállításukhoz adunk gépi szállító eszközt. Rostás Sándor főagronómussal felváltva hetenként kétszer-három_ szór átmegyünk Damóra. S á másik oldal? — Minden hétfőn kirendeltségi igazgatási nap van Darnón — mondja Nemes István tanácselnök. Akkor van a legtöbb ügyfél. S a hétfői nap mellett általában szerdától szombatig még egy másikon is tartunk kirendeltségi napót. — Tanácsülések? — Darnón is tartunk, persze. Évente kétszer-három- szor. — Fejlesztés? Darnó fejlő, dési lehetősége? — A hozzájárulás egyenlő a kisnaménylakéval. De kiszámítjuk a rájuk erő részt az alapból, amit részükre használunk fel. Járda, villanyhálózat-bővítés, ártézi kút stb. Jövőre a kultúrház tatarozására kerül sor. — A gyerekek iskoláztatása? — Az alsó tagozatos általánososak helyben tanulhatnak. A felsősök átjárnák Kisnaményba. Őszi, téli rossz időben a tsz-ük gondoskodik járműves szállításról. Középiskolában mintegy tizenöten tanulnak, és ez nem kis szám Nem csalódnak A falucska házainak mintegy fele nem rég került felújításra, bővítésre vagy teljesen új. Nem ismeretlen a televízió, a korszerű háztartási gépek. Persze, van gond Itt is. Többek között nincs borbély-, cipészszolgáltatás a faluban. Erről azonban, s még néhány hasonlóról nem tehetnek a darnóiak. Bíznak, hogy ezek is előbb- utóbb megoldódnak. Mégis: helyzetük) sorsúk alakulása igazolja: kettős „házasságukban” nem csalódnak. Egy nemrég megjelent kormányrendelet július 1-től jelentősen kiterjesztette a csa. ládi pótlékra jogosultak körét. Családi pótlékban részesülhetnek az eddigieken kívül a gyermekes egyedülálló férfiak, az öregségi és munkaképtelenségi járadékosok, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek tagjai. A mezőgazdasági szövetkezeti tagok ezentúl gyermekeik, nek nem 14, hanem 16, illetve továbbtanulás esetén 19 éves koréig kapják a családi pótlékot. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának most elkészült felmérése szerint eddig 28 700-an kérték, hogy az új rendelet alapján ők is kapják meg a családi pótlékot, közülük 1700 egyedülálló, egygyermekes és 900 kétgyermekes férfi. A még be nem érkezett de várható igényeket is figyelembe véve, az eddigieken kívül 54 000 újabb gyermek után mintegy 30 000 családnak fizetnek majd családi pótlékot, ezenkívül 75 000 mezőgazdasági termelőszövetkezeti család 175 000 gyermekének családi pótlékát emelik. A jogosultság kiterjesztése és az emelések következtében évente az eddiginél X60 millió forinttal na. gyobb összeget fizetnek ki. Asztalos Bálint Gacsályból nagyobb mennyiségű trappista sajtot küldenek Budapest ellátására. Képünkön Veszprémi Miklós egy húszmázsás szállítmányt készít elő továbbításra. Búcsú dr. Simon Lászlótól Szeptember 3-án a Farkasréti temetőben barátok, tisztelők, tanítványok búcsúztak dr. Simon Lasz;-"> fdldrdjztu- dóstól, a magyar gazdaságföldrajzi tudomány egyik leg- kiemelkeáőDb képviselőjétől aki életének utolsó éveiben a Nyírség tudósává, a Nyírség szerelmesévé vá;t. Nem csoda, hiszen innen indult. Nyíregyházi kisdiákként, beutazta a megyét, és a harmincas évek fojtogató légkörében az országban a legszegényebbnek a nyírségi parasztot találja, melynek vérét még a kíméletlen, átkozott, haszontalan homok is szipolyozza. Nyíregyházán érettségizett, innen a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem— földrajz szakára iratkozott. Kis jövedelmű vasutas édesapja nem tudta fia tanítását vállalni, ezért szinte önerejéből termeti meg tanulmányai költségét. Egyetemi évei alatt megismerkedik a marxizmussal. Marxista társadalmi tudományi szemináriumok szervezője, vezetője. Aktívan kapcsolódott be a haladó diák- szervezetekbe is, e kapcsolata a debreceni tanári évei alatt sem szakadt meg. A fel- szabadulás után azonnal tudja hol a helye, az első demokratikus kormány vallás és közoktatásügyi államtitkárává nevezik ki. A politikai torzulás időszakában nehéz erkölcsi és anyagi megpróbáltatás után a tudományos kutatómunka válik éltető elemévé Agrár gazdaságföldrajzi kutatásai során hamarosan szakít a csupán reprodukáló, területi térképezést végző kutatási módszerekkel, olyan módszerek és területek felkutatásán fáradozik, melyek tisztázása egy terület gazdasági fellendítésének nélkülözhetetlen eszközé. így jutott el a mezőgazdasági termelés belterjessége vizsgálatának szükségességéhez. Simon László hatalmas am* bícióval tanulmányozta a már meglévő nyírségi kutak vízhozamát, vízszintingadezását és hosszas, precíz felmérő munka eredményeként arra a megállapításra jutott, hogy a mai felszín alatt 200 méter mélységben meghúzódó durva szemcsés, úgynevezett alsópleisztocén rétegek több balatonnyi vízmennyiséget tartalmaznak. És ez az öntözés számára is hozzáférhető) gazdaságosan kitermelhető. Feltevését azóta gyakorlat igazolta, Simon László szerette megyénket, szive egy darabja a Nyírség volt. Ide szeretett volna hozni mindenkit, alti segíthet, vagy aki csak megérti e táj problémáját. Amikor kezdeményezésére 1963- ban majd 1965-ben a földrajzi társaság vándorgyűlését és tudományos ülését Nyíregyházán szervezi, vagy amikor a szabolcsi baráti kör szervezésében fáradozik, akkor is csak azért teszi, hogy e vidék megsegítésére tudományos erőket toborozzon. Szóval, tollal harcolt a Nyírségről alkotott közfelfogás megváltoztatásáért. Élete 56. évében tudományos munkásságának csúcsán ragadta ki a tollat a kézéből a halál. Távozása veszteség a magyar tudományos életnek, de nekünk szabolcsiaknak különösen fájdalmas. Köszönjük neki szeretetét és gyászoljuk mi, álmát valóra váltó nyírségi emberek. De rajtunk kívül miként Váci Mihály írja: „Gyászolja négyezerötszáz kút, gyászolják a nyírségi, a kunsági, a delibláti homokbuckák ártézi kútja! melynek adatait oly szívós tudományossággal vizsgálta, elemezte, vízáradásokat keresve a homok alatt, gyászolják Szabolcs-Szatmár végtelen almáskertjei, melyeknek öntözéséért annyit fáradozott.” Kuknyő János MEGJEGYZÉSEK: ü" Kinek nyitották? Megnyílt egy postahivatal a nyíregyházi Északi Alközpontban az ott lakók nagy örömére. Nem kell már időt tölteni, a városközpontba járni pénz befizetésével, csomag feladásával, stb. Az ott lakó mintegy háromezer ember meglepetése csak ezután következett: korán kezdtek örülni a kényelemnek. A postahivatal ugyanis délelőtt tízkor nyit és délután hatkor zár. Pénz be- és kifizetés pedig csak 17 óráig van. Aki elmegy hét-nyolckor dolgozni, s hazatér öt-hatkor, azt ez a posta cseppet sem segíti. És az ott lakók nagyon nagy többsége dolgozó, a férj is, a feleség is. így hát maradtak a nyugdíjasok, akik ráérnek, otthon vannak — nekik ez a hivatalos nyitvatartási időpont kitűnő. De kérdem: nekik nyitották a postát? Vagy meg kellene változtatni a hivatalos órákat, hogy a dolgozók is hozzájussanak...? H Tisztaság Egy tanárnő hivott fel, ott tanít az Erdő sori iskolában! „Kérem, itt van egy szépen parkosított iskola, lakótelep. Én és minden nevelő arra oktatjuk a gyerekeket, ne szemeteljenek, ne dobálják el a hulladékot, dobálják a hulladékgyűjtőbe... Azt mondja az egyik tanu,6: tanár néni, én bedobnám, de az egész környéken nincs egy szemétgyűjtő kosár.” Valóban nincs. így azután nemigen lehet se gyerektől, se felnőttől elvárni, hogy vigyázzon jobban lakóhelye, utcája tisztaságára. Pedig az ott befektetett milliók, a szép környezet óvása miatt is megérné, hogy felszereljenek harminc-negyven hulladékgyűjtőt. Nem szólva az esztétikáróL \ Kopká Jánös Sül Fegyelmi ügyek A szövetkezeti tagsági viták, fegyelmi ügyék intézésére a termelőszövetkezeti törvény új szerv, a vezetőség bizottsága létrehozását rendelte el. Szükségességéhez és az ezzel kapcsolatos szándék célszerűségéhez nem fér kétség. Ennek ellenére a tsz-ekben nem látják eléggé az intézkedés jelentőségét. A bizottságok elnökei és tagjai nem tudják feladatukat, hatáskörüket. Ezt igazolja az a felmérés, melyet a Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetsége irodájának munkatársai végeztek. Sürgős feladatként jelentkezik tehát az új bizottság segítése a tsz-ekben. A vezetőség bizottsága eredményes működését nagyban elősegíti, ha a tsz-vezetők — főagronómus, főkönyvelő — határozottan élnek az alapszabályban biztosított fegyelmi jogkörükkel. Ez esetben az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a vezetőség bizottsága másodfokon járhat el, ami ellen további fellebbezésnek helye nincs. így a fegyelmi ügyek jelentős része a tsz-ben belül, a jogszabályoknak megfelelően rendeződhet. Csak helyeselni lehet, hogy az említett területi szövetség a tsz-ek vezetőségi bizottságai eljárására tájékoztató jellegű tanácskozást kíván tartani az illetékes tsz-ek képviselői részvételével. — asztalos —* 5 oiíaj
